Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

8. oldal 1969. december SÍ, vasárnap Tanácskozás a vadgazdálkodásról A Magyar Vadászok Or- ságos Szövetsége megyei intézőbizottsága közgyűlés­re hívta össze a tagjait szombatra. A rossz útvi-«l szonyok miatt azonban { csak kevesen tudtak eljut­ni a megyeszékhelyre. Ezért a közgyűlés nem lett j határozatképes. Az intéző- bizottság megjelent tagjai azonban hasznosan töltöt­ték a délelőttöt. Megvitat­ták a vadgazdálkodással kapcsolatos gondokat, ten­nivalókat. Benei Sándor, a megyei intézőbizottság el­nöke számos feladatra hív-! ta fel a figyelmét. A hoz­zászólások során több hasz­nos javaslat hangzott el a vadásztársaságok további | munkáját illetően. Közis­mert, hogy a vadászat és az élővad exportja igen számottevő valutabevételt jelent az országnak, Ezért érdemes összefogni az ész­szerű vadgazdálkodás érde­kében. Nehezen járhatók a főútvonalak is Pénteken éjszaka, s szom­bat reggel újabb havazás kezdődött, amely kiterjedt az egész megyére. A ha­vazáshoz erős északkeleti, északnyugati szél kapcso­lódott. A hőmérséklet mí­nusz 3 és mínusz 7 Cel­sius fok között váltakozik. A KPM Közúti Igazga­tóságának hóügyeletese, Acker Bajos arról tájé­koztatott bennünket, hogy a nehezen járható és a járhatalan utak száma is­mét növekedett. Járhatat­lanná vált az Ordas—Gé- derlak, a Dunapataj—Szak­mar, a Mélykút—Bácsal­más, a Dunatetétlen—Har- ta, és a Dunatetétlen— Akasztó közötti út. Nehe­zen járható az újsolti be­kötő, — a Bácsalmás—Ba­ja, a Mátételke—Bácsbo- kod, a Gara—Bácsszent- györgy, a Szabadszállás— Szalkszentmárton, a Kun- adacs—Kunszentmiklós, az Apostag—Dunaegyháza, a Kerekegyháza—Szabadszál­lás, a Tass—Kunszentmik­lós, a Kunszentmiklós— Szabadszállás, a Borota— Csávoly, a Hajós—János­halma, az Agasegyháza— Páhi, a Kalocsa—Hajós és az öregcsertő—Kalocsa kö­zötti út. Nehezen járható a mintegy 40 centiméteres hóbuckák miatt az 5-ös számú főútvonal Kecske­mét-Kiskunfélegyháza kö­zött, valamint a kecské­mét—fülöpszállási út. A MÁV és a MA VAUT forgalmi szolgálattevőinek tájékoztatása szerint az autóbuszok 35—120 percet, a vonatok 20—60 percet késnek. A vonatok és az autóbuszok egyelőre még közlekednek. Behavazott utakon A KPM Közúti Igazgató­ságának személygépkocsija Kecskemétről derűs időben indult el. Űtitársam Cs. Nagy Pál igazgató, amikor a megyeszékhely környé­kén a hótól megtisztított utakat dicsértem, nem áll­ta meg szó nélkül: — Csak Kecskemét kör­nyéke ilyen tiszta. Izsák ban felkeltem. Tudom a szabályt, bejelentés nélkül nem vihetem ki a gépet, de azt is tudtam, azért nem szólnak, mert a köte­lességemet teljesítem. Egész éjgszaka dolgoztam. Kép­zelheti mekkora volt a hó, ha ezzel az 55 lóerős gép­pel csak 5 kilométert ha­ladtam ... Mit ígér az aranyvasárnap ? Ma: aranyvasárnap, a I kora forgalomra van kilá­kereskedelem talán legna­gyobb erőpróbája az ünne­peket megelőző napokban. Rövid villámriportjainkban néhány boltegység felké­szülését „fürkésztük”... * A Kecskeméti Centrum Áruházban, mint Bakos Jó- zsefné áruforgalmi osztály- vezetőtől megtudtuk, felké- ! szülten várják az aranyva­sárnapi forgalmat. Szép a választék a konfekcióosztá­lyon úgy ruhából, mint öl­tönyből és kabátból. Az ajándék, műszaki, háztar­tási osztályokon szintén bő­séges a készlet. Kötöttáru­ból szép importárut kaptak a cipőosztályon pedig az olcsó műlákk körömcipőtől a kisipari cipőig bezárólag, bizonyára kielégítik a ke- j resletet. * Biztató híradást kaptunk! Dézsi Istvántól — a cipő­nagykereskedelmi kiren­deltség vezetőjétől. Megér­kezett egy vagon gumi láb­beli Csehszlovákiából. Üz­letbe kerültek az új szál- j lítmánnyal érkezett gyer­mekcsizmák is. Ha a meg­levő készletekből valak mégsem talál magának1 megfelelőt, aranyvasárnap után, karácsonyig üzletbe kerül az aranyvasárnap ér kező szállítmány is. * Nóti László, a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kirendeltségvezetője, szin­tén választékos konfekció­árura hívta fel figyelmün­ket. Tőle tudtuk meg, hogy i a hiánycikként számontar- tott férfi alsónadrágból is került a boltokba, igaz, fla­nelból készült nem érke­zett. de januárban már tel­jes lesz a választék ebből az árucikkből is. * — Akik friss halra éhez­nek az ünnepekben, vpjon hozzájutnak-e majd? — kérdeztük Báli Istvántól.,a Halértékesítő Vállalat kecs- kéméti fiókvezetőjétől. — Van halunk, s előre láthatólag az utánpótlás is megérkezik rövidesen — hangzik a válasz. — Igaz, a Szarvasi Állami Gazda­ság, ahonnét a szállítmányt várjuk, jó száz kilométernyi távolságban van. Minden­esetre 20—25 mázsa halat tartalékolunk, de mennyi­ségben legalább ötször ek­tas. Megtudjuk azt is, hogy a kecskeméti halbolt hétfőn 7—15. kedden 6—19. az ün­nep előtti napon pedig 6—16 óra között várja vá­sárlóit Kívánságra szeletelt halat is mérnék, sőt, a köz­kedvelt, ikrát, vagy a hal­fejet is ajánlják a halász­lét kedvelőknek. Előzetes megrendeléseket is felvesz­nek. * A játéküzletben, a! Rákó­czi úton kavarog, zajlik a csúcsforgalom. Nagy a ke­reslet, de bőséges a kínálat is a legklasszikusabb gyer­mekjátékból, babákból. Az elemes, irányítható mecha­nikai játékok, járművek vi­szont egy szálig elfogytak. A bolt a felnőttek szá­mára is szolgál csemegével, hiszen hangszer, és hang­lemezosztálya is van. Ami ez utóbbiakat illeti, az Ome­ga együttes nagylemezéből érkezett néhány példányt már elkapkodták. Haran­gozó Teri „Bim-bam” nagylemezét viszont még várja a bolt. Ezeken kívül azonban a könnyűzene hí­vei sok-sok jó szám közül válogathatnak. — Aranyvasárnapon dé­lig, de szükség esetén to­vább is árusítunk — mond­ja Urbán József üzletve­zető. SK — J. T. Időszámítás előtti ezüstpénz Ötvenfilléres nagyságú ezüst pénzt adományozott a nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumnak Tudlik Antal helyi lakos. Kertje felásása közben találta. Az érme egyik oldalán Paliasz Athéné istennő feje, mási­kon Pegazus látható. Te­kintve, hogy egyedi lelet, pontos eredetét csak sok­oldalú analízissel lehet majd megállapítani. Felte­hetően az időszámítás előt­ti korból származó görög pénz, vagy annak barbár utánzata. A nyíregyházi múzeum numizmatikai gyűjteményének ez a leg­régibb darabja. határában már sokkal sú- Császártöltés, Hajós ut- lyosabb a helyzet. cáinak képére rányomta Jánoshalma utcáin, a „csil lag garázsban” telelő sze­mélygépkocsikra fehér lep let borított a havazás. Jóslatát igazolta a való­ság. Alig hagytuk el Izsá­kot, az addig sima út he­pehupássá, kátyússá válto­zott. Az út szélén méteres magasságú hófal bizonyí­totta; az éjszaka dolgoz­tait a hóekék, de a viharos szél ismét torlaszokba hordta a havat. Páhi alatt a fehér tájba szinte bele­olvadt a kiskőrösi mentő- állomás gépkocsija. Kollár Pál gépkocsivezető megállí­tott bennünket. — Milyen az út? — kér­dezte. — Páhira megyünk betegért, de innen alig 300 méterre elakadtunk. A kis­kőrösi útmestenség két ekéje, munkásai szabadítot­tak ki bennünket a hóból. Jól ■ ismerem a segítséget nyújtó brigádok vezetőit, Andriska Mihálynak, Ju­hász Istvánnak hívják őket. Később találkoztunk az ú tőrökkel és gépeikkel. Ép­pen a 9-es számú Autó- közlekedési Vállalat két tehergépkocsiját ásták ki a hóból. Kecel és Császártöltés között a hét közepén ka­tasztrofálissá vált a köz­lekedés, hiszen két-három méteres hegyek képződ­tek, néhol 20—30 méteres szakaszokon. Az eltakarí­tást éjszaka kellett meg­kezdeni, amelyről Mátyus Gáspár, a Tőzegkitermelő Vállalat traktorosa, akivel Császártöltés határában ta­lálkoztunk, így beszélt: — Éjszaka jött értem az útőr, s arra kért, induljak el az SZ—100-assaI. Fá­radt voltam de azonnyom­bélyegét az az erőfeszítés, amelyet a sok ember és gép összpontosított munká­ja eredményezett. A jár­dákon a dolguk után siető embereket alig látni, hi­szen a házak homlokzatáig ér a halmokba rakott hó. Jánoshalmán az egyik épü­let teteje megroggyant a méteres, nedves, jeges csa­padéktól. Kunfehértó és Jánoshalma között az út szélén emelkedő torlaszok mellett apró emberkék, aj tanyasi iskolások tipegtek. Kovács Jancsi — alig múlt: nyolcéves — termetéhez képest hatalmas aktatáskát cipelt a vállán. Sapkája alól a nyakára tekert vas­tag sálból alig látszik ki orrocskája, de azért vidá­man’ válaszol: — Szeretek iskolába jár­ni... Két kilométert kell gyalogolni, de ha elfára­dok, leülök pihenni a hó­ba. Olyan jó puha, s lehet hógolyózni... Kiskunhalas határában a CY 54-13 rendszámú te­hergépkocsi mélyen bele­fúródva a hóba, félrebil­lenve várakozott. Hődör Mihály nem éppen türel­mesen topogott, várva a lánctalpasra, amely majd ki von tata ja az árokból. A megye több száz kilo­méteres úthálózatát minde­nütt hó borítja. Az útmes- terségek dolgozói, a trak­torosok, a gépkocsivezetők, a mentősük, de még az iskolás gyermekek is da- ! colnak a természettel, szem- ; beszállnak a hóval, telje- í sitik kötelességüket. Gémes Gábor I N Y E LV Ő R Hány napos Az Apollo—12 Holdat járt űrhajósairól a napi sajtó híradásai nyomán megtudtuk, hogy decem­ber 11-ig karanténba vo­nulnak. Könnyű kiszámí­tani: a karantén 18 napos volt. De nézzük ennek a szó­nak az eredetét. Mit is je­lent? Régi szóhasználat­tal vesztegzárat (a „maradj veszteg”, „vesztegelni” sza­vaink utalnak arra, hogy miről van szó). Ma válasz­tékosabban egészségügyi zárlatnak nevezzük. Karantént alkalmaztak régen például a messziről jött hajóutasokra, hogy kü­lönböző járványokat: tí­fuszt, himlőt, kolerát be ne hurcoljanak. De ez lénye­gesen hosszabb volt, mint a holdutasok zárlata. Kezdet­ben ez túlzott óvatosság­ból negyven napig tartott. Az orvostudomány fejlődé­se folytán, ismerve^ a jái - ványok lappang'ási iflejét, ma már ezt az időt lß lehet csökkenteni. A karantén francia erede­tű szó. Alapszava kiejtés szerint írva a 40-et jelen­tő „karant” és az „en” kép­ző. így eredeti jelentése: mintegy negyven. De név­átvitellel jelentett . később mindent, ami a 40-nel ösz- szefügg, tehát nagyböjtöt, a negyvenes életkort és a vesztegzárt is. Amikor a vesztegzár 40 napról lerö­vidült, jelentésváltozással továb is használták a vesz­a karantén? tegzár megnevezésére. Ez d változás már a francia nyelvben megtörtént, és a jelentését megváltoztatott szó terjedt el szinte Euró- pa-szenle. Hozzánk a né­met nyelv követítésével (Quarantäne) jutott el. Képzésre hasonló szó a francia (megint kiejtés sze­rint írt ■ („duzen”) „tucat* jelentésű szó, amelynek az alapszava a „duz” számnév (jelentése: 12). „Tucat* szavunk is francia erede­tű, a német Dutzend köz- vetítte nyelvünkbe. A karantén jelentésválto- zása nem elszigetelt jelen­ség az egyes nyelvekben, így például a fal (házfal) jelentésű szavunk eredeti­leg vesszőfonadékot jelen­tett. Ma már régen túl va­gyunk a vesszőből font és sárral becsapott falakon* de a régi ?zó nem avult el, és nem adta át a helyét az újabb fogalmat kifeje­ző új szónak, hanem csak új jelentést vett fel. Akiket ez a példa néni győz meg, azoknak idézhet­jük a fal jelentésű német Wand szót is. Ez pedig szoros kapcsolatban van a „teker, csavar, fon” jelen­tésű „winden, wand, ge­wunden” igével. így a né­met Wand régen ugyanúgy fonadékát jelentett, mint a magyar fal szó. Kultúrtörténeti szempont bál is érdekes hasonló sza­vainkat majd más alka­lommal foglaljuk cikkbe. Kiss István Tovább bővül a termelőszövetkezetek tevékenységi A termelőszövetkezetek­ben a nagyobb önállóság elősegítette, hogy az alap- tevékenységen túl a mel­léküzemágakat is fejlesz- | szék. Enpek nyomán bő­vült az árutermelés, foko- I zódott a bevétel, javult a ! foglalkoztatottság. Erről tanácskoztak szom­baton Kecskeméten. A ter­melőszövetkezetek terüle­ti szövetségének elnökségi tagjai megvitatták a közös gazdaságok segéd- és mel­léküzemági tevékenységé­nek eddigi tapasztalatait és a továbbfejlesztés lehe­tőségeit. Megállapították, [ hogy. a_z elmúlt esztendő- ! ben az összes árbevétel 35 százalékát adta a Homok­hátság termelőszövetkeze- | teiben a növénytermesztő- ‘ köre sen, állattenyésztésen kí­vül -a melléküzemági és egyéb tevékenységből szár­mazó jövedelem. Az idén az arány hasonló a tavalyi, hoz. A tanácskozáson szá­mos javaslat hangzott el a melléküzeági tevékenység körének kiszélesítésére. Te'evízió az iskolának Az Országos Csemegeke­reskedelmi vállalat decem­ber 23-án. kedden a „tele­víziót minden iskolának!’ mozgalom keretében egy tv-készüléket ajándékoz a nagybugaci általános isko­lának. Kezdődik a csillagászai! fél Hétfőre virradó éjszaka 1 óra 44 perckor megkez­dődik a csillagászati tél. A Nap hétfőtől reggel fél nyolctól délután 3 óra 56 percig marad látszólag — a látóhatár felett. Ezen a napon elvileg csak 8 órán : át kellene a horizont fe- | lett tartózkodnia, de mi de­rült idő esetén 26 perccel tovább látjuk, mert a róla érkező fénysugarakat a Föld légkörének fénytöré­se akkor is mintegy, „be­görbíti” Földünk felé, ami­kor a Nap valójában a horizont alatt rejtőzik. Most a Nap a Baktérítő felett delel. Ennek az az oka, hogy az Egyenlítő és a Nap körüli keringés sík­ja között 23,5 fok eltérés van. Amikor fél év múlva elérkezünk a legrövidebb éjszakához, akkor a Napot a Ráktérítő felett fogjuk látni, vagyis a Nap — tő­lünk nézve — hétfőtől kezdve körülbelül 182 és fél nap alatt 47 fokot ka­paszkodik „felfelé” és a , következő 182 és fél nap alatt ugyanennyit süllyed lefelé. Átlagos napi „telje­sítménye” tehát nem egé­szen 16 szögperc. Természetesen ezek a változások jelentős mér­tékben befolyásolják a Föld klimatikus viszonyait is.

Next

/
Thumbnails
Contents