Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

8. «Mal Í969. december 8, szerda Á termelőszövetkezetek és a falu művelődése Nem „ úszt99 el A MEZŐGAZDASÁG szo­cialista átszervezése nem­csak a gazdálkodásban ho­zott hatalmas változást, hanem új alapokra helyez­te a falu művelődését is. Annak feltárására, hogy ez az új mit jelent még sok­oldalú elemzést kíván, de már ma is világosan kiraj­zolódnak azok a tenden­ciák, amelyek a művelő­désben a nagyüzem szük­ségleteiből fakadnak. A nagyüzemi termelés egyre inkább feltételezi az ehhez szükséges szakmai specia­lizálódást, az egyéni pa­rasztra jellemző univerzá­lis termeléshez kapcsolódó. ..mindentudással’’ szemben. A nagyüzemi gazdálkodás eddig is lényeges változást eredményezett a tudomány és a technika gyakorlati felhasználásában: gyors ütemben szaporodnak a gé­pek. növekszik a termelés szervezettsége, mérhetetle­nül megnő a vegyi anya­gok felhasználása stb. Mindezek és sok más té­nyező azt bizonyítja, hogy a legfontosabb élettevé­kenység. a munka lényege­sen változott és változik falun, és ehhez kell hoz­záigazítani a művelődést és a műveltséget is. Kinek érdeke az embe­rek művelődése? A szo­cialista államnak feltétle­nül, mivel célja az új szo­cialista. majd kommunista társadalom építése. Ehhez művelt emberek kellenek. Ez össztársadalmi érdek, Az űrkutatás nagyará­nyú fejlődésével nagyon sok új szó került nyelvünk­be (a legfrissebbek közül csak a holdkompot és a holdsétát említsem). Így nyelvünk szókészlete gya­rapodik, a fejlődés, válto­zás kívánta új fogalmakat ki tudjuk fejezni. De a szókincs gazdago­dásának más módjai is vannak. Sokszor úgy gaz­dagodik a nyelv, hogy a szavak jelentése módosul, változik, így tehát újabb fogalmakat nem új szavak­kal, hanem a meglevők új jelentésárnyalataival tudjuk kifejezni. Vegyük például a „fel­fog” igét. Mit lehet tehát felfogni? Először is ruhát, szoknyát, hogy ne érjen bele a sárba (ez a szó nem a miniszoknya divatja idején keletkezett). Azután a lefelé esőt, a csaknem eldűlő személyt vagy tár­gyat. Cseppfolyós anyagot edényben (például esővi­zet), Támadást, mielőtt el­érte volna célját. Tovább­terjedő fizikai jelenségeket (például a gát felfogja a hullámverést, a szőnyeg pedig a lépések zaját). Fel lehet fogni valakinek a pillantását is. Az eddigiek mind konkrét jelentések, de ezekben is megállapít­hatjuk a jelentés módosu­lását. És végül felfoghatjuk va. laminek az értelmét, vagy­is megértünk valamit, ko­rábbi ismereteinkhez vi­szonyítjuk. De felfoghatunk valamit bizonyos módon (pl. gyakorlatilag). vagy bizonyos szempontok sze­rint értelmezhetünk (pl. humorosan). A konkrét je­- tehát mindenki érdeke. A szövetkezet — mint kisebb egysége a társadalomnak — szintén érdekelt abban, hogy tagjai műveltek le­gyenek. mert ennek ered­ményeként erősödik, gazda­godik az egyén részesedé­sének legfőbb alapja, a kol­lektív gazdaság. A kollek­tív gazdaság és benne a kollektív munka tehát olyan kapcsolatot alakít ki az egyéni és a társadalom kö­zött. ami a művelődésben is lefejezi a társadalmi és egyéni érdek közeledését. Ennek felismeréséből fa­kad, hogy ma már igen sok termelőszövetkezet fontos tevékenységének tartja tag­jai művelődésével való ala­pos törődést. Ez a felisme­rés — mint lehetőség és szükséglet — eredményez­te, hogy az Országos Nép­művelési Tanács és a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa közös felhívással fordult a termelőszövetke­zetekhez a művelődés anya­gi feltételeinek növeléséért. Ezt követte a Kisiparosok Országos Szövetségének ha­sonló felhívása is. A KÖZÖS FELHÍVÁS abból indul ki, hogy a szö­vetkezetek kulturális alap­ja ma már tetemes összeg. A termelőszövetkezeteknél még abban az esetben is, ha nem a legerősebbek kö­zé tartoznak évi 25—50 ezer forint áll rendelkezés­re művelődés céljára. Ez az összeg lényegesen több, mint amekkora az állami lentésből jelentésváltozás­sal így fejlődött ki a fel­fog igének „megért” jelen­tése. A belőle képzett szavak is a megértésre vonatkoz­nak. így beszélünk felfo­gó képességről, jó felfogá­sú tanulóról vagy egy drá­ma rendezői felfogásáról is. Ezeket az ige jelentései alapján könnyen megért­hetjük. i A német nyelvben is megvan a „felfog, megért” jelentésű „auffassen” ige. Tévedés lenne azonban a felfog igének megért”. je­lentését németből eredez­tetni. Nyelvészeink szerint a német ige csak segítet­te a „megért” jelentés ki­alakulását. A teljesség kedvéért em­lítsük meg, hogy ennek a szónak régen volt egy ma már elavult jelentése is. Valakinek az ügyét fel­fogni azt jelentette, hogy pártfogólag, segítő szán­dékkal állunk melléje. A népi nyelvben van a fel­fog igének munkát vállal jelentése is. (Régen így mondta, aki mondhatta: felfogtam felesbe két hold földet.) A „felfog” mellé állíthat­juk a „megfog” igét is. En­nek volt régebben „meg­ért” jelentése is. Ez a je­lentése ma is él a „meg­foghatatlan” szóban. Arra mondjuk, amit nem tudunk megérteni. Nem ez az egyetlen igénk, amelynek ilyen gaz­dag jelentésárnyalatai van­nak. Szavainknak ez a je­lentésbeli gazdagsága gon­dolataink árnyalt, pontos kifejezését segíti elő. Kiss István költségvetésből pl. egy 2000 főt számláló faluban ren­delkezésre áll a közműve­lődés számára. Az állami költségvetésből származó — a tanácsnál jelentkező — és a termelőszövetkezetnél rendelkezésre álló anyagi alap külön-külön kevés, de együttesen viszont már je­lentős lehet. Ahol ezt fel­ismerték. ott már rálép­tek a fejlődést meggyorsító útra. A példák is ezt bizonyít­ják. Kialakultak már a ta­nács és a tsz által közö­sen fenntartott művelődési házak, klubok. Van már termelőszövetkezet által — vagy a tanáccsal közösen — fizetett függetlenített nép­művelő. könyvtáros stb. Az elmúlt évben nem egy ter­melőszövetkezet adott 100— 200 kötetnyi könyv megvá­sárlását biztosító anyagi támogatást a községi könyvtárnak. Ezek a kez­Vannak azonban más jel­legű tapasztalatok is. Nem egy helyen a szövetkezet kulturális alapját nem a szövetkezet, mint kollektíva használja fel a művelődés érdekében, hanem a szö­vetkezet egyes tagjai élve­zik csak. Sok helyen vesz­nek színházjegyet azok szá­mára. akik el akarnak men­ni egy-egy előadásra, fize­tik a kirándulás útiköltsé­gét stb. Természetesen ez is a tsz-en belül marad, de ezt az egyének használták fel egy-egy esetben, és nem a kollektíva. A termelő- szövetkezetek akkor gaz­dálkodnak jól a náluk levő kulturális alappal — ami évente kb. 100 millió fo­rint —. ha azt elsősorban intézmények fenntartására, könyvtár fejlesztésére, szak­embertartásra stb. hasz­nálják fel. A GAZDAGABB terme­lőszövetkezetek, ahol a ren­delkezésre álló nénz már meghaladja az 50 ezer fo­rintot. nem bízhatják az esetlegességre ennék fel- használását. hanem azt kö­rültekintően meg kell ter­vezni. Az ilyen munkához szakember kell. aki isme­ri a művelődési tevékeny­séget és ért ennek megter­vezéséhez, s irányításához. Nélkülözhetetlen, hogy a tanács és a termelőszövet­kezet közösen vállalja az ezzel járó anyagi terheket. A művelődésbe befekte­tett forintok természetesen nem akkumulálódnak azon­nal. A szakképzés, az álta­lános műveltség emelése, a munkában elfáradt embe­rek színvonalas szórakozta­tása stb. csak hosszú tá­von eredményezhet kimu­tatható eredményeket. Még­is. a nagyüzemi gazdálko­dás csak akkor fejlődhet zökkenőmentesen, ha a ter­melőszövetkezet kollektívá­ja az ilyen jellegű ..beru­házástól” nem sajnálja a pénzt. Ezért feltétlenül igazat kell adni azoknak a termelőszövetkezeteknek, ahol nagy erőfeszítéseket tesznek a kulturális alap növeléséért és tervszerű felhasználásáért. Ha AZ ÁLLAM' 100 mil­lióit a termelőszövetkezetek 100 milliójával és az egyé­nek millió forintjaival eavesítjük. akkor biztosít­juk azt az anyagi alanot, amelyből a kultúra virág­zása iöhet létre, aminek p«varánt hasznát látta a társadalom, a termelőszö­vetkezet és az egyén is. V. Gy. Az elúszás nyomdai mű­szó. Amikor nem készül el idejében a lap, s lemarad a vonatról, az az elúszás. Kifejező szó. Azt az újsá­got, ami nem jut el a meg­jelenés napján az olvasó­hoz, akár az ár vitte volna él. Kit érdekel a tegnapi A lapkészítés bonyolult művelet. S ha csak egyet­len fázisban elakad, hiába várja reggel a postást az előfizető. A minap este fél 9-fcor telefonáltak a kliséüzemből a nyomdába: Csak 9-re ér be a klisé (a képek nyo­mólemeze). Az ügyeletes szerkesztő Hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkal­mából a Hadtörténelmi In­tézet és Múzeum tíz elő­Kiskunhalason, a Fegyve­res Erők Klubjában műkö­dik a Jurinovics Miklós if­júsági klub. Jó munkáju­kért a minisztériumtól már régebben megkapták a Ki­váló együttes címet. ízléses kiállítású, nyom­dában készült éves prog­ramjuk itt van előttem. Ok­tóber óta Ki mit tud? szel­lemi vetélkedő, egészség- ügyi előadás, irodalmi est, külpolitikai tájékoztató, kép­zőművészeti előadás és sok egyéb színes, tartalmas ren­dezvényük volt. Nézzük, mit ígér a terv a következő hónapokra? December: ifjú alkotók kiállítása, vidám év végi műsor. Január: irodalmi színpadi műsor, zenei fej­törő. Február: fotókiállítás, Forrás-est, népdal-est, Már­cius: veteránok köszöntése, vidám zenés est. Április: beszélgetés Antal Imre zon­goraművésszel, előadás a világűr meghódításáról. Má­ijedezett: — Elúszunk, kol­léga! —. Sajnálom — így a vo­nal túlsó végén. — Csak most teszem be a savba maratni. — Mennyi idő kell neki? — Tíz pere.. .' Szépen vagyunk! A nyom­da a város közepén, a kíi- séüzem a szélén. Gyalog félóra. Még 9-re se lesznek itt a klisékkel. , Tudja mit? — határozott a szerkesztő. — Hívjon taxit! Most azonnal. Mire odaér, éppen elkészül a maratás, s máris hozhatja. Fizetem a számlát. Minden perc számít!... adásból álló sorozatot ren­dez. A témák között szere­pel Magyarország katona- politikai helyzete a felsza­jus: könnyűzenei est, pálya­választási tanácsadó. A fentieken kívül sok más érdekes rendezvényre kerül még sor. Vasárnapon­ként filmvetítés és tánc egészíti ki a programot. Ügy gondoljuk, a kiskun- halasi ifjúsági klub jó pél­dával jár elöl a fiatalok hasznos, tartalmas szóra­koztatásának megszervezé­sében. V. M. Az évvégi pihenőnapok áthelyezése miatt a Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben szabályozta a decemberi bérfizetések napját. Eszerint az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervek a december 21-én, 22-én és 23-án esedékes bé­Morgás a vonal végén. Csatt!... Letették. 9 óra. Klisé sehol. Fél tíz. Nem jönnek. Háromnegyed tíz. Semmi... Telefon a kliséüzembe. Már eljöttek. A lap teljesen kész. Csak az egyik oldalon van két kép helye kihagyva, egy délutáni eseményrőL Hiába, Nem lehet tovább várni. Át kell tördelni azt az ol­dalt, a képek helyére be­tenni valamit a Távirati Iroda híreiből, aztán nyo­más: lepréselni, kiönteni, fölszerelni a rotációsgépre. Különben legfeljebb Kecs­kemétre meg Félegyházára jut el reggel a lap. Már éppen hozzáfognak az áttördeléshez, amikor befutnak a kliséüzemből. Tíz óra öt perckor: — Nem volt jó a sav. Újra kellett csinálni... Ilyenkor káromkodni szo­kás. De nem szól senki «safe Schlégl László, a tördelő és Varga István gépmester összenéz: Most aztán mi lesz? Ha Feri bácsinál — Nagy Ferenc öntőnél — sem jön közbe semmi, akkor talán elkészül 20 ezer példány a vidékieknek. Fél egyre, amikor jön érte az autó... A kecskemétieknek ráért azután... Eddig a történet. Az „ese­mény.” A többit nehéz volna leírni. Megfeszített figyelem, pontos, gyors moz­dulatok. Most már egyet­len hibát sem lehet véteni, egyetlen mozdulatot sem is­mételni. Most már valóban minden másodperc drága. Amikor éjfélkor nagy csörömpöléssel megindult a rotációsgép, Varga István és Nagy Ferenc megköny- nyebbülten sóhajtott: Na, talán helyreütöttük a hi­bát ... Eű.végre szakmai becsület is van a világon. M. L. badulás előestéjén; A deb­receni hadművelet és a Ti­szántúl felszabadítása; A budapesti hadművelet; Har­cok a Dunántúlon; Magyar- ország felszabadításának be­fejezése; Román, jugoszláv és bolgár csapatok hozzá­járulása Magyarország fel­szabadításához; Ellenállási mozgalom és partizánharc Magyarországon; A magyar néphadsereg megszületése és részvétele a fasizmus el­leni harcban. Az előadáso­kat a hét bármely napján délelőtt 9-től délután 17 óráig tartják a Hadtörténel­mi Intézet és Múzeum elő­adótermében. Kérik, hogy — torlódások elkerülése vé­gett — az igényeket az ér­deklődők legalább egy hét­tel korábban jelentsék be a 160-184 telefonszámon. reket december 20-án, a 24-én és 25-én járó bére­ket 22-én fizetik, míg a 26, 27, 28-i° bérfizetések napját 23-ra hozta előre. A rendelkezés nem érinti az állami és szövetkezeti építőipar 23-i bérfizetés: napját, amely változatlan. NYELVŐR Mit lehet „felfogni”? újság? Indul a rotációsgép. Előadássorozat a Hadtörténelmi Intézetben Egy ifjúsági klub programja Rendelkezés a decemberi bérfizetésekről

Next

/
Thumbnails
Contents