Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

\ 8. oldal 1909. december 18, esfitdrtUk-------------------- ------- - - ------------ _ .1 ■ 11 ■ ............... ...- ii —■—— A z elismerés hátteréből Húszéves a bajai Vörös Fény Tsz A húsz éve alakult ba­Az új évadra befejezik a Fővárosi Operettszínház épületének átépítését Jól halad a Fővárosi Ope-! pad kerül, amelv lehetővé rettszinház épületének re- teszi a gyors képváltást, konstrukciója. A tervek j Felszerelik az új. gépi dísz- szerint a jövő évadot már j lethúzó berendezést is. s a újjáépített, megszépült ott- ; világítótorony felállításával honában kezdheti a társu- j korszerűsödik a színpad vi- lat. lágítási effektusa. A régi, elavult színpad j A Fővárosi Operettszín­helyére jelentősen megna- házban légkondicionáló be- gyobbodott. új forgószín- I rendezés is működik majd. „Fekete özvegy99 és tarantella az Allatkertben Jubileumi műsorválaszték Kodály­hangverseny Kecskeméten folytatód­nak a Kodály Zoltán szü­letésnek 87. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepségek. Vasárnap, de­cember 21-én délelőtt 10 órakor a városi művelődési központ rendez hangver­senyt a nagy zeneköltő emlékére. A művelődési központ szimfonikus zene­karát, a Kodály Zoltán Ének-Zenei ÁltalánSs Isko­la és Gimnázium vegyes- és női karát valamint az Óvónőképző Intézet női kó­rusát Kemény Endre, Bá­lint Ákos, dr. Kálmán La­jos s Vörös János vezény­li. varázslat” című kötet Rad­nóti Miklósra, Bajcsy-Zsi- linszky Endrére és Balázs Bélára emlékezetett iro­dalmi, illetve dokumen­tumműsorokkal. A „Szerződés boldogság­ra” című kötet öt szerkesz­tett irodalmi műsort tar­talmaz. Jelentés a jelen­nek címmel adtak ki a színpaddal nem rendelke­ző csoportok részére há­rom pódiumjátékot. A so­rozat zárókötete a „Zász- lóordő” általános iskolá­soknak készült. Két szer­kesztett irodalmi műsort és kottamellékletet tartal­maz 6—8, illetve 8—11 éves gyermekeknek. Újsághír: A nőmoz­galomban végzett mun- t kásságának elismerésé­ül Kancsár Ferencné, a kunpeszéri nőtanács titkára a Munka Ér­demrend bronz foko­zatát kapta. (Petőfi Népe, 1969. november 6.) A kitüntetett — Kancsár Ferencné Kálózi Ilona, Kunpeszér község tanács- titkára —, itt a hajdani peszéradacsi pusztán szüle­tett. Innen indult a kun- szentmiklósi polgáriba, hogy majdan a kitűnő rendű bizonyítvánnyal ta­nítóképzőbe jelentkezhes­sen. 1946-ot jelzett ekkor a naptár. A koronabirtokon dolgozó cselédemberek bíz­vást remélték, hogy sorsuk jobbra fordul, de egyelőre még nagyon nehéz eszten­dők következtek. Minden dolgos kézre szükség volt, ezért a kis Kálózi Ilonkát is otthon tartották szülei, hiszen egy-két év múlva majd jelentkezhet a taní­tóképzőbe. 1947... 1948... 1949 Forrongó, lázas évek kö­vetkeztek. Ilonka otthon se­gített szüleinek és az EPOSZ-ban tevékenyke­dett. Kultúrcsoportot szer­vezett, népi táncot tanított. Az előadásokat, EPOSZ- bálakat nagy méretű sátor­ban tartották. 1948-ban for­dulat következett be a fia­tal lány életében: az elöl­járóságon kap — ma így mondanánk, fél státuszt, közellátási kisegítő lett. Az egytantermes iskolában ek­kor rendez mozielőadást, amire most nevetve emlé­kezik, ugyanis a faluban lakók széket vittek ilyen­kor — az ottlevő padokat átengedve a pusztáról ér­kezőknek. Községi tanács és MNDSZ A nőmozgalomba szinte észrevétlenül kapcsolódik be. Amikor 1950-ben meg­alakulnak a tanácsok, már MNDSZ-tag. És nincs munkaideje. — ... Ahogy a feladatok kívánták... — mondja elgondolkozva — mindent kicsiben csinál­tunk, de azt nagyon jól akartuk. Elemi erővel vetődik fel a kis község új igénye; bolt kell. Most már ez is mosolyogni való: ötezer fo­rint volt a hajdani bolt in­duló tőkéje tehát csak a legszükségesebbet lehetett kapni: sót, petróleumot, ba­kancsfűzőt. Kancsár Fe­rencné ekkor már tanácsi dolgozó és a kicsi bolt lassan fejlődik .., Séta a községben A metsző hideg szélben pirosra gyúlt arccal mutat­ja be a titkárasszony a faluját. Az iskolát, ahol az alsótagozatosok tanulnak. („A nagyok” naponta autó­busszal járnak Kunszent- miklósra.) Megnézzük a Bé­ke és Petőfi utca új, ren­dezett házsorait, a járdát, aminek elkészítésében a község apraja és nagyja részt vett. Néhány évvel ezelőtt tetszetős új üzlet épült. Azután elénk tárul a község büszkesége, az egymillió forintos költség­gel létesített, csillogó va­kolaté kultúrotthon. Itt találkoznak minden szerdán a kunpeszéri asz- szonyok, ide járnak kézi­munkázni, előadásokat hall­gatni és megbeszélni közös gondjaikat. Ilyen szerda délutánokon készítettek a vietnami takaróhoz a kötött kockákat, amit olyan jó szívvel csináltak, hogy há­rom lett belőle. A művelődési ház egy­ben kultúrcentrum, ma már ott a mozi is. A 150 személyes nézőtéren gyakran 280-an is szoron­ganak egy-egy ORI-ren- dezvényen illetve a Déry­né Színház előadásán. A faluba vezető úton új, va­kolatlan házak sorakoznak. A községbe visszatérő, vagy itt élő, egészséges, szép lakásra vágyó embe­rek leendő otthonai. Nagyot lépett előre Kun­peszér az elmúlt negyed­század alatt. Ebben a „lé­pésben” benne volt Kan- csámé munkája, tudása és igaz segíteni akarása. Ezt ismeri el a kitünte­tés, amit eddig végzett munkájáért a nőtanács bu­dapesti székházában Erdei Lászlóné elnöktől kapott. Selmeci Katalin A Kiskunsági Erdőgaz­daság fenyveseiben — el­sősorban Kelebia, Bugao' és Kerekegyháza környé­kén — megkezdődött az erdei- és fekete fenyő ter­mésének begyűjtése. Az idei rendkívül kevés fe- nyőtermés begyűjtését ne­hezíti, hogy a karácsony­fákat hó fedi, s eltakarja a tobozt. A hóesés miatt ismét félbemaradt a tobozverós. Más években ilyenkorra a szükséges mennyiség na­gyobb részét, már össze­gyűjtötték. Előzetes szá­mítások szerint 1600—2000 mázsa erdei- és fekete fe­nyőtoboz kerül majd szál­Hazánkban elsőként, pempős méz készítését kezdte meg a tamási ÁFÉSZ és azt a Baranya —Tolna megyei FÜSZi’RT közvetítésével élelmiszer­ként hozzák forgalomba. jai Vörös Fény Termelő- szövetkezet fennállása óta az 1968—1969-es gazdasági év volt a legeredménye­sebb. Gácsér Gyula, a tsz párttitkára elmondta, hogy év közben a munkaegysé­gek után járó összeg 80 százalékát készpénzben ki­fizették, a zárszámadáskor pedig a tartalékolt 20 szá­zalékot is kézhez veszik a közös gazdaság tagjai. Az eddigi években osupán a munkaegységérték hatvan százalékát sikerült évköz­ben kifizetni. lításra, pergetésre. Az így nyert fenyőmagvak nagy­részét a hazai csemeteker­tek használják fel. Csak a megyében évente 40—50 millió kis tűlevelűt nevel- | nek a homokvidék erdősí- j tésére. Legértékesebb az erdei fenyő magja: kilója 500 forintot ér. Az idei magtermésből elsősorban a hazai igényeket elégítik ki, a többletet exportál­ják. Olaszország, Spa­nyolország érdeklődik az erdei- és a fekete fenyő­mag iránt. Az üres toboz­nak is van piaca. A virág­szalonok vásárolják díszí­tés céljára, s legnagyobb vásárlója Ausztria. Mivel a méhpempő igen nehezen nyerhető, csak korlátozott mennyiségben állítják elő. Jelenleg csu­pán Tamásiban. Pécsett és két budapesti boltban áru­sítják. A pempős méz sok vita­mint és más élettanilag fontos anyagot tartalmaz. A méhpempőről azt tart­ják, hogy javítja a közér­zetet enyhíti az idegkime­rülést, a szív- és gyomor­idegességet. Jó vérkeringé­si zavarok és magas vér­nyomás ellen. A pempős mézet kis do­bozban árusítják, amely 40 gramm mézet és 1 gramm pempőt tartalmaz. Az egy gramm pempőt elektro­mágneses méréssel adagol­ják a mézbe. Magyar - bolgár hajózási egyezmény Az e hónap 6-án Szófiá­ban aláírt 1970. évi ma­gyar—bolgár árucserefor­galmi megegyezés után, kedden Ruszeban újabb megállapodást írtak alá, ezúttal a két ország ha­józási társaságainak — a MAHART-nak, valamint a bolgár folyami hajózása vállalatnak — képviselői a dunai szállítások terüle­tén történő együttműködés fejlesztéséről. A megállapodás elősegíti a magyar és a bolgár dunai hajósok racionálisabb fel- használását, a szállítások meggyorsítását. A szövetkezet jó mun­kájának híre sok új tagot vonz. A Vörös Fény elsősor­ban állattenyésztéssel fog­lalkozik. A elmúlt évek­ben tértek át a hízóbarom­fi-tenyésztésre, az 1970-es évben pedig már 33 ezer tojóbaromfival indulhat­nak. A tsz zárszámadó köz­gyűlésére előreláthatólag február első felében kerül sor. A hazánk felszabadulá­sának negyedszázados ju­bileumára készülő színját­szócsoportok, irodalmi színpadok, különböző együttesek számára bősé­ges műsorválasztékot nyújt a Népművelési Propagan­da Iroda megjelent „Ün­nepeljünk” — öt részből álló sorozata. — Az „Ak­namező” című kötet négy egyfelvonásost tartalmaz; Sarkadi: Hortobágyon és Galgóczy: Aknamező című műve a falusi, míg Hubay két drámája — a Három csésze tea és a Felismerés és búcsú — a városi mű­kedvelők repertoárjába kí­vánkozik. Az „Emlék és Üj. egzotikus állatokkal gazdagodott a rovarház az Állatkertben. Dr. Haranghy László professzor, aki je­lenleg Amerikában tartóz­kodik, elindulása előtt idős kora ellenére vállalta, hogy tanulmányútja során kü­lönböző érdekes ízeltlábúa­kat gyűjt az Állatkertnek. Első küldeménye, amely most érkezett meg Buda­pestre, igen naßv örömet szerzett az Állatkert szak­embereinek. Benne volt a hírhedt „fekete özvegy”, az a hatalmas mérgespók, amelynek marása az em­berre is halálos. Nevét egyébként onnan kapta, hogy hímjei rendkívül rö­vid életűek, mert közvet­lenül a nász után az „ifjú menyecske” rendszerint ha­ladéktalanul fellakmározza a fiatal férjet. A most ér­kezett „fekete özvegy” im­már a második ilyen vesze­delmes „nőszemélv” az Ál­latkertben. Rajta kívül érkeztek százlábúak és skorpiók is, valamint egy tarantella pók, közeli rokona annak | az apuliai tarantellának, amely körül egész legenda épült ki. Az tudniillik, hogy akit ez a pók megmar, azon valóságos táncőrület tör ki: elkezd táncolni, és táncol mindaddig, amíg né­ha csak ájultan. de több­nyire holtan rogy össze. Er­ről a legendáról kapta ne­vét az a régebbi tánc is, amelynek zenéje ma is gyakran hallható a hang­versenytermekben Elutazott Böbével az őserdei expedíció Szerda reggel IL 18-as repülőgéppel Ferihegyről elutazott Afrikába a vesz­prémi állatkert és ér. Ma­gyar Televízió őserdei expedíciója. Kasza Lászlónak, a veszprémi állatkert igaz­gatójának vezetésével út­rakelt expedíció visszavi­szi az őserdőbe a 7 éves csimpánzt, Böbét. A rend­kívüli tanulékony majom 6 évvel ezelőtt kelült el Gui­nea őserdejéből. Szülőhe­lyén szabadon engedik a dzsungelben és figyelik viselkedését. A majom út­járól a tv munkatársa fit met is készít. Kisjó Sándor: Tárgyak pimaszkodásai Mindig azt vél­tem, hogy a nők hamarabb gyúlnak haragra, s megle­pődve olvasom, a férfiak sokkal in­kább lobbanéko­nyak. De ami hoz­zászólásra késztet, a cikk szerint a nők általában szemé­lyekre haragszanak, a férfiak — tár­gyakra. Mivel az érteke­zés nem tér ki az okokra, tág tere nyí­lik a találgatásnak. A gyengébbik nem szívesen mondja, hogy, hja, az urak egy kicsit habóko- sak, mi azonban tudjuk, hogy a ha­rag nem ok nélküli. A tárgyak többsége alattomos, rosszin­dulatú, viselkedésük nem egyszer az ar­cátlansággal hatá­ros. — Kivel társa­logsz? — szól át nőd reggel a fürdő­szobába, mert hall­ja, hogy a ház ura valakinek azt a na­gyon jó idesanyját emlegeti. Könnyen kitalál­hatnád, hogy a szappan a partner, mely közismerten a legaljasabb csúszó­mászó, ugrik a kéz­ből, s amire kikot- rod a szekrény alól, kétszeresére nőtt, vastagon lepik a bolyhok, fecnik, por és hamu. Vagy a törülköző, melynek csak azért van rojt­ja, hogy belekapasz­kodjék a boyler bil­lentyűjébe, no és a dugó, mely úgy szo­rul meg a kád le- meneti nyílásába, hogy onnan harma­dik rántásra jön ki, de csak a lánc, és az is három darab­ban. Tizedét nem lehet fölsorolni a pimasz­kod ásóknak, mikkel naponta birkózik a teremtés koronája. Szóljunk a cipőfé­nyező dobozáról? Semmiképp nem nyitható, míg a földhöz vágván rá nem taposol, amikor is köröskörül kipré­selődik és kenheted. S ki ne tusakodott volna‘ már a nyak­kendővel, amely ak­ként igyekszik in­dulásod késleltetni, hogy megszorul és a ráncigálástól ke­resztvarrása bere­ped. — Jaj, ne légy türelmetlen, drá­gám — inti nőd, amiközben már a tojás héjával vívsz keserű csatát, mert nem jön le, csak egyre vastagabb fe­hérjedarabkákkal, s végül úgy fest, mint ha a kutya szájából mentetted volna. — Vágd a falhoz! — súgja egy hang, sajnos, nem hall­gatsz rá, pedig tud­hatnád, hogy csak a férfias erély, a kemény bánásmód, az ököl segít. Gyávaságod egye­nes következménye, hogy amint a ka­pun kilépsz, azonnal érzed az ismerős szúrást: az a pi­ciny kavics, mely naponta elkísér, most is résen állt és egyből beugrott cipődbe hátul. Aki a szigorúságot el- málasztja, tovább kíséri a gonosz já­ték. Aktatáskád cipzárja megakad, ragasztóüveg nyílá­sa beszáradt, olló­val feszegeted, olló hegye ujjad hegyé­be szalad. S ahogy mérgeid lenyelve indulsz ebédelni, a páternoszter megáll, fölgyalogolsz, holott mi vár fönt? A májgombóc, ahogy vágnád, a húsleves­ből kiugrik, a cső­tészta dettó, és nad­rágodon csúszik alá, teljesen milánói módra. Senki sem csodál­kozott azon a pári­zsi úriemberen, aki­ről minap olvastuk, hogy tévékészülékét az Eiffel-toronyból dobta alá, mert ál­landóan torzított. Csak hasonló erély vethet véget a pi­maszkodásoknak. Jómagam az este hazatérvén, féllá­bon ki akartam ci­pőm zsinórját olda­ni, ám vége bele­bújt a hurokba, ösz. szeakadt, darabig ug­ráltam, majd leül­tem és ollóval apró darabokra vágtam. Ez a pertli az én idegeimet soha töb­bé nem csomózza be. Kevés a toboztermés Pempős mézet hoztak forgalomba I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents