Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-17 / 292. szám
8. oldal 1969. december 17, szerda Sikeres szava lóverseny Hétfőn este a városi művelődési központ Komszo- :nol téri nagytermében sikeres szavalóversenyre ke. r'áli sor, amelyen a diák- szavtiók mellett az intézmények és vállalatok leg- o'jö szavaiéi is részt vetA verseny győztese Derr. ' vj Mária lett, a Katona Jozsef Gimnázium tanuló, ja, aki egy kecskeméti diáklány. Augusztin Éva versét mondta el. További győztesek: Fazekas Klára, Fehér Ildikó, Székedi Erzsébet és Orosz István. Kodály-emlékhangverseny Kecskeméten ■ Kodály Zoltán születése 87. évfordulójának előestéjén ünnepi hangversenyen emlékezett a szülőváros arra a két nagy muzsikusra, akiknek nevéhez a magyar zene megújulása, magyarrá válása és európai rangra emelése kapcsolódik, s akik egyszersmind a XX. század világ- viszonylatban legnagyobb, immár klasszikusként szá- montartott zeneszerzői közé tartoznak. Az előadott három kompozíció jól mutatta azt is, hogyan fogalmazta meg korszerűen ez a isi? ; íi_ r/vvPL Virágvasárnap A kritikai és szakmai közvélemény felfokozott érdeklődéssel várta Gyön. gyössy Imre Virágvasárnap című filmjét, hiszen alkotója, ha rendezőként először mutatkozott is be, nem ismeretlen már a figyelmes nézők előtt: társírója, illetve dramaturgja volt egyebek között olyan határkőként tekintett műveknek, mint a Sodrásban vagy a a Tízezer nap. A művész fiatalabb testvér pedig kíméletlen harcra, meg nem bocsátásra tüzelve a közösséget. A darutollas terroristák pokoli megtorlása egy pillanatig sem teszi kétségessé, kinek van igaza a vitában. Az igaz hittel kimondott igék mitsem érnek a fegyverek hatalmával szemben. Simon pap már csak a bűn- hődést, a mártírhalált vállalhatja a forradalmárok sorsából. a két nagy újító a magyar népi és az európai műzene különböző hagyományait, hogyan egyesítette életművében az ösztönös és a magas művészetnek addig alig érintkezett területeit. A hangversenyt Üjváry Lajos, a városi tanács vb- elnökhelyettese nyitotta meg. Ünnepi beszédében meggyőzően fejtette ki Kodály és Kecskemét sok évtizedes, eleven kapcsolatát. ■ A műsorban Kodály egyik legnépszerűbb, legtöbbet játszott zenekari darabja: a Gálántai táncok hangzott el elsőként. Erdélyi Miklós nagy művészi ökonómiával építette fel a művet a visszafogottan ünnepélyes kezdettől a tánc szilaj tobzódásáig. Tempóit minden pillanatban hitelesnek, a zene lényegéből fakadónak éreztük. Bartók 2. zongoraversenye következett ezután, ez a méltatlanul elhanyagolt remekmű, mely tartalmi mélységeiben és bravúros formai megoldásaiban, terjedelme ellenére is rendkívül koncentrált zeneiségében felülmúlja gyakrabban hallott testvérét: a 3. zongoraversenyt is. A darab szinte emberfeletti követelmények elé állítja a szólistát, ezért szánja el még ma is igen kevés zongorista magát, hogy műsorára vegye. Antal István ezzel a művel ismét bebizonyította, hogy a nagy feladatok felelnek meg leginkább művészi alkatának. A szélső tételeket nagy technikai fölénnyel és rendkívüli dinamizmussal szólaltatta meg. Talán csak a lassú tétel igényelt volna nagyobb öszefogottságot, a középrészben sejtelmesebb nem cáfolt rá a várakozásra. Ismét értékes alkotással gazdagodott a magyar film- művészet, noha számos szempontból vitatható, művészi eszközeit tekintve egyenetlen alkotás. Nem kis feladatra vállalkozott Gyöngyössy Imre. A 19-es magyar Tanácsköztársaság ábrázolása dialektikus történelmi elemzést, elevenbe metsző racionális eszközöket igényel. A film a balladák lírával átszőtt, szaggatott előadásmódú nyelvén fogalmazta meg a témát. Szépségei és gyengeségei egyaránt ebből a kettősségből, ebből a nem eléggé egységbe fogott ellentmondásosságból fakadnak. A film hőse tulajdonképpen a tömeg: egy egyházi nagybirtokon tengődő, testileg, szellemileg a végsőkig kizsarolt község, amely a naív csodahittől eljut a fegyveres harcig, hogy sorsa« változtasson. A tömeg kórusából a békét, Irgalmasságot hirdető Simon pap és harcos forradalmár öcs- csének kettős szólama emelkedik ki. Céljuk tulajdonképpen azonos, mindketten az embert megillető egyenlőséget, igazságot akarják elérni, a pap máglyára vetve a fegyvereket, bízva abban, hogy az emberi nyomorúság rettenetes példái az elnyomókat ifi meggyőzhetik, a Amilyen világosan látja Gyöngyössy Imre mondanivalójának lényegét, annyira homályosan fogalmazza meg időnként. Az irgalmasság és a forradalmi erőszak párbeszédének nem mindkét szólama érdekli egyformán, folklorisztikus érdeklődése túlságosan is elragadja a forradalmat messiá- nisztikus hittel váró, de a változás útjairól és a jövő rendjéről csak bizonytalan, színes álmokat látó tömeg irányába. Simon pap öcs- csének forradalmár érvei elsikkadnak, hangsúlytalanná válnak, mert csak szóban fogalmazódnak meg, míg a tömeg tévelygései, csodakeresése impozáns, képzőművészeti igénnyel szerkesztett képekben. Az egyer^súly felborul, szinte szükségszerűnek, elkerülhetetlennek érezzük a bukást. A filmnek a szuggesztív erejű képi ábrázolás a legfőbb erénye. Szécsényi Ferenc sötét tónusú, hevesen kontrasztos fekete-fehér képeiben mintha szintézisre jutna a Sára—Kósa-féle barokkosán népies kompozíció a Jancsó-filmek szikár szerkesztésével. Éppen ilyen hatásos a népdalok, népi hangszerek dokumentatív felhasználása és az egyszerű, visszafogott színészi játék is. „ Sz. J. Óriáskertés^et Az Alföld legnagyobb kertészeti vállalkozása alakult meg Csongrád megye híres zöldségtermelő vidékén, a szentesi tájkörzetben. A fábiánsebestyéni Kinizsi, a nagymágocsi Sallai és a szentesi Május 1. Tsz közösen 97 millió forint beruházással óriási fedett kertészetet hoz létre. 200 000 négyzetméter területen épült a ..fóliatábor”, amelynek talaját termálvízzel. levegőjét pedig olaj- tüzelésű berendezésekkel fűtik. Két. egyenként 10 000 négyzetméteres alapterületű üvegház is tető alá kerül. a részleges- termelés villódzást. Mindezek ellenére sem mondhatjuk, hogy első kecskeméti előadása alkalmával közönségünk hiteles képet kapott volna a 2. zongoraversenyről. Sok szólisztikusan kezelt zenekari szólam nem, vagy csak alig hallatszott ki a nézőtérre, s így végeredményben a zenekar-zongora párbeszéd, tehát a mű lényegéhez tartozó koncertálás sikkadt el a legtöbb helyen. Az lehetett ennek az oka, hogy ezt a roppant nehéz művet a színház speciális akusztikai viszonyai között az előadóknak — hibájukon kívül — nem volt alkalmuk próbálni. ■ A ' hangverseny legszebben, legegységesebben megszólalt száma a második részben bemutatott Missa Brevis volt, Kodálynak nagy művei közül talán a leghagyományosabb fogantatásé, mégis megka- póan a mi korunk emberéhez szóló kompozíciója. Az előadás legnagyobb ellensége ebben is az akusztika volt: a háttérben álló deb. receni Kodály-kórus (karigazgató : Gulyás György) tisztán és igen nagy biztonsággal énekelt, mégis fátyolosán szólt, ami szerencsére ebben a nosztalgikus hangú műben nem hatott éppen rosszul. A főszereplő itt végig a kórus, Víznyelő hó Az elmúlt napokban hűtlenül becsapta a Petőházi Cukorgyár dolgozóit az ik- va patak. A víz ugyanis elengedhetetlen előfeltétele a cukorgyártásnak. A répafelIkvát „befogják”, tóba gyűjtik a vizét. így gondoskodnak a téli napok vízellátásáról is. A most leesett rengeteg hó érdekes módon „kilopta” a vizet. Az átmeneti nehézséget a gyár kútjainak vizével sikerült áthidalni, s így a répafeldolgozás csupán nédolgozási idény kezdetén az I hány napig szünetelt. Cigányóvodát avattak S-jér Hónapok óta hetenként egyszer otthont, varázsoltak a bicskei II. óvoda dolgozói a környékbeli cigánytelep bogárszemű apróságainak. Mesedélutánok, játék, énekszó csalogatott egyre több gyermeket, akiket a foglalkozásokra szüleik elkísértek. A lelkes pedagógusok már régóta szorgalmazták állandó cigányóvoda létrehozását. A múlt hét szombatján valóra vált a terv. s ünnepélyes külsőségek közt. műsor keretében adták át rendeltetésének a korszerűsített intézményt, amely harminc csöppségnek nyűit rendszeres elfoglaltságot. de az igény ennek I máris a többszöröse. Sok még a pótolnivaló Magyarország Érdekes NEB-vizsgálat fejeződött be Nyíregyházán, amelynek során a város idegenforgalmi ellátásának helyzetét mérték fel. Megállapították az illetékesek, fejlődést gátolja zmi hogy a a szólistáknak aránylag rö- | megfelelő szálloda hiánya, vid, de annál fontosabb szerep jut, amelyet mind a négyen (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz, Nagy Sándor) szép hangon és stílusosan oldottak meg. Különösen Andor Éva nevét kell kiemelnünk a nehéz, magas belépések éterien tiszta és átszellemült megszólaltatásáért. Jobb formát mutatott a zenekar is, mint az első részben, Erdélyi Miklós pedig valamennyi tételben differenciált érzékenységgel élte és adta át hallgatóinak a Ko- dály-zene gazdag költészetét. Körber Tivadar ban kevés és minőségileg is erősen kifogásolható. Nincs a városnak reprezentatív étterme, éjjeli mulatója, és kevés a cukrászda is. Nem megfelelő az idegen utasok tájékoztatása: hiányoznak a közlekedési térképek és az idegennyelvű irányjelző táblák. A buszmegállónál nincsenek várócsarnokok, sokhelyütt az aszfaltozás is hiányzik. Kevés a taxi és iwp Igaz, négy szállodájuk is J „hiánycikk” az idegennyel- van. ezek 239 ágya azon- 1 vfl étlap is. Egzotikus madarak találkozója tenyésztők csaknem félezer madárral vettek részt a kiállításon. bemutatva tenyésztő munkájuk eredményét. Néhányan különösen értékes madarakat szerepeltettek: ausztrál nagypa- pagájokat. illetve rózsafejű papagájokat. Nagy sikert arattak az olyan madárritkaságok is. mint az ázsiai bronzpinty, vagy az ausztrál ezüstzebra. (Összeállította: J. «/ Ms/nr r\i ' mw.wi n/inWM rx » inti' i \rn A napokban Zalaegerszegen megnyílt az egzotikus és díszmadarakat felvonultató kiállítás, amelynek célja megismertetni a látogatókkal e kedves, érdekes szárnyasokat, s úiabb híveket szerezni e szép hobby- nak. Fővárosi és dunántúli T.) Megjelent a Forrás idei utolsó, kettős száma Most hagyta el a nyomdát a Forrás című irodalmi, művészeti és tudományos folyóirat idei utolsó száma változatos tartalommal, színes összeállításban. Minden eddiginél gazda gabb a szépirodalmi anya- még a télen megindul és 9a- A már ismertebb költővégleges formájában 1971- ben készül el a kertészeti kombinát, amelyben télen is több mint 200-an, főleg aszonyok jutnak munkához. kön kívül (Simonyi Imre, Hatvani Dániel, Káldi János, Sántha György, Galam- bosi László) több fiatal köl- majd j tő versét közli a folyóirat. ■ Szépprózával jelentkezik Csoóri Sándor, Almási Márta, Temesi Ferencné és Pap Károlyné. Változatosak az egyes rovatok is. Az Élő m.últban Gál István Kodály-emlé- kekről ír, a Hazai tükörben Kunszabó Ferenc a Bácska nemzetiségi problémáiról, Hatvani Dániel az öngyilkosságról, dr. Weither Dániel a mezőgazdasági munkaerő alakulásáról írt tanulmányt. A Fórum rovat két hozzászólást közöl a fiatal írók i Nevelőintézetek új rendtartása országos konferenciájáról, a Vallomás rovat Járitz Józsa festőművésznő emlékezéseit közli. A folyóirat mostani számában tanulmány olvasható a romániai, jugoszláviai és a krími irodalomból. A Jegyzet rovatban talál* juk többek kötött Lázár István, F. Tóth Pál, Zám Tibor, Szíj Rezső és mások írásait. Könyvkritikák, recenziók és festmények, rajzok reprodukciói teszik még gazdagabbá a számot. A művelődésügyi miniszter — az igazságügy-miniszterrel egyetértésben — életbe léptette a nevelőintézetek számára készült új rendtartást. A rendtartás lehetőséget nyújt arra, hogy az átmeneti jellegű nevelőintézetekben a korábbinál körültekintőbben, differenciáltabban — alapos pszichológiai, pedagógiai vizsgálatok és meggondolások után — döntsenek a növendékek további tartós elhelyezéséről, vagyis arról, hogy milyen típusú intézetbe kerüljenek. Űj alapokra helyezi a rendtartást az intézeti tanács működését, s meghatározza annak összetételét. A tanács eddig csupán a növendékek kibocsátásának ügyében döntött. A jövőben, mint az igazgató tanácsadó- testülete, segíti az intézeti élet és a vezetés demokratizmusának szélesítését. Meghatározza a rendtartás a ma már valamennyi nevelőintézetben működő pszichológus tennivalóit is. Tartalmazza mindazokat a változásokat, amelyeket időközben megjelent különböző jogszabályokban rögzítettek, s ezzel lehetővé teszi az intézetekben az egységes eliárás alkalmazását. Az Autóközlekedési Tanintézet, Baja. Szabadság u. 23. szám alatt motorkerékpárvezetői tanfolyamot indít. Jelentkezés a fenti címen. 10 019
