Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

1969. december 11, szerda SL oldal Hogy mindenki jól érezze m... Beszélgetés egy gyárigazgalóval Több segítség kellene A dunavecsei járás termelőszövetkezeteinek kulturális helyzete Kiskunhalason nem régi gyár a Fémmunkás. Van-e s ha igen, milyen kulturá­lis élet a gyár falain be­lül? Egy szubjektív ok is erre a klváncsiskodásra késztetett. Az igazgatót, dr. Judák Imrét évek óta is­merem. Tudtam róla, hogy két diplomája van: mint kpsz mérnök iratkozott be a jogra és végezte el ered­ményesen. S a műszaki, gazdasági politikai kérdé­seken kívül intenzíven ér­deklődik az irodalom, a művészetek iránt is. Kíváncsi voltam hát, ho­gyan hasznosítja ezeket az igazgatói munkájában. — Mit tart most a legfon­tosabbnak? — A kitűzött feladatok teljesítését. Évvége van, ta­lán érthető... — De túl ezen, úgy általá­ban mit tekint fő feladatá­nak? — Hogy mindenki jól érezze magát a gyárban. Hogy ne kívánkozzanak el innen a dolgozók. — És sikerül? — Egyszer bizonyára igen. — Mit tesznek érte? Be­szélne erről bővebben? — Nyilvántartjuk az el­menőket, s keressük az oko­kat, hogy tudjunk ellenük védekezni. Pszichológust is emiatt alkalmazunk. Ügy mondhatnám, hogy amolyan „atmoszféravizsgálatokat” folytatunk. Az emberek „lelki karbantartása” is fon­tos. •— Mi minden kell ahhoz, hogy tapasztalt törzsgárda alakuljon ki? — Jó kereset, emberi bá­násmód, kulturált munkahe­lyi környezet, jó munkakap­csolat. Mindezekhez viszont az kell, hogy a dolgozók ál­talános kulturális színvona­la arányban legyen a poli­tikai, szakmai felkészültsé­gükkel. — Mit tesznek ennek ér­iekében? — Ügy Is mondhatnám, nogy fokozatosan haladunk. A szakmai oktatással kezd­3. Remélem, hogy most nem. kell külön magyarázatokba bocsátkoznom ön előtt, hogy milyen jelentősége van az angolszászok számára ta­lálmányainknak. tervraj­zainknak, számításainknak, képleteinknek. Tudósaink számításai szerint ugyanis legkevesebb tíz-tizenöt év­vel megelőztük az angol­szászokat a legkorszerűbb eszközök gyártásában. A megtorló fegyvert London­ra irányítottuk, de a fő csa­lást a bolsevista óriásra mérjük — fejtegette Bohr- raann. — Ahogyan a marxista urak mondanák, ilyen a harc dialektikája... És mi nem engedünk kárba veszni egyetlen percet, egyetlen másodpercet sem. Bohrmann hangja itt már rikácsolásba csapott át. — A titkos fegyvert gyár­tó főbb üzemeket pedig biztonságos föld alatti he­tük. Tanfolyamokat, elő­adássorozatokat szerveztünk melyeket tapasztalataink szerint szívesen látogatnak a dolgozók. A tematikát úgy állítjuk össze, hogy minden­kinek a munkájával függjön össze. Élénkítjük a sportéle­tet is. A munkahely szere­tető, megbecsülése ettől is függ. Az embereink örül­nek, ha eredményeket érünk el a sportban. Asztalitenisz­csapatunk például megyei bajnok lett. A másik, amit fontosnak látunk: gazdag választékú szakmai könyv­tár létesítése. Ilyen vonat­kozásban is eredményekről számolhatunk be. Hasonló­an fontosnak tartjuk dolgo­zóink iskolai továbbtanulá­sának megszervezését. Hat- százegynéhány dolgozónk közül jelenleg harminchár­mán járnak különféle isko­lákba. Egyetemre például hatan, középiskolába hú­szán. Ám bevallom, én mégsem vagyok ezekkel a számokkal elégedett.. — És az irodalom, művé­szet, általában a népműve­lés eszközeit hogyan hasz­nálják fel? — Látja, itt a legtöbb gond. Szeretnénk képzőmű­vészeti kiállításokat, irodal­mi esteket szervezni dolgo­zóink részére. Egyrészt a helyiséghiány, másrészt a gyakorlatlanság is az oka, hogy eddig még nem sike­rült. Előbb-utóbb sort kerí­tünk rá. Viszont minden esetben felhívjuk a figyel­met a művelődési ház ren­dezvényeire. Mi vezetők is eljárunk oda. Például nyelv- tanfolyamra, irodalmi estre. Vagy itt van a könyvtár. Éppen útbaesik a dolgo­zóknak. Sokan beiratkoztak már és szeretnénk, ha az ol­vasók száma tovább növe­kedne. Befejezésül még valamit kérdezek: — ön műszaki ember, mérnök és jogász is. Most tanfolyamon nyelvet tanul. És évek óta gyárakat, vál­lalatokat vezet. Nem fáradt még el? lyekre költöztetjük. Ez már eldöntött ügy. A kísérleti lőtereket pedig az ellensé­ges bombázók számára el­érhetetlen helyre építjük föl. Ezeket a terveket a führer is jóváhagyta, A birodalmi „megtorlás prog­ramja” valóraváltása fölöt­ti ellenőrzés jogát a führer az SS-nek adta át. — Az angolszászok vi­szont nagy vonalakban már tudják, hogy pár esztendeje a titkos fegyver legkülön­bözőbb típusait dolgozzuk ki — vetette ellen Schellen­berg. — Csakhogy teljes ho­mály fedi előttük, hogy me­lyik típust fogjuk alkal­mazni. milyen annak ha­tósugara. pontos felépítése, súlya, hajtóanyaga, rom­bolóereje, hol van a köz­ponti tárolóhely, valamint azt sem tudják, milyen tö­megben vetjük be ezt a fegyvert. — Mindig elfárad az em­ber. És mindig kipiheni ma­gát. Egy azonban biztos: megnyugodni sohasem tu­dok. Mindig többre tör az ember, mindig többet akar. Hogy miért? Ki tudná azt megmagyarázni. — Van valami szenvedé­lye? — A horgászás. Ha akad néhány óra szabad időm, el­megyek a Büdös-tóra, le­ülök a vízpartra és elfelej­tem a gondokat. Sorozatban gyártják a Videoton legújabb termé­két, a folyamatos hango- lóval felszerelt televízió- készülékeket. Ez a típus — hasonlóan a rádió állomás- keresőjéhez — folyamatos elfordítással keresi meg a kívánt csatornákat. A ská­la segítségével a hazai ál­lomásokon kívül a környe­ző országok programját is lehet megfelelő térerő ese­tén fogni. Az új csatorna- keresőt az Inter-Star és az Inter-Favorit készülékekbe Bohrmann kis szünetet tartott, majd így folytatta: — A titkos fegyver teljes műszaki dokumentációját, mégpedig a főbb tervezési ég gyártási fázisokkal egye­temben feltétlenül mikro­filmre kell fényképezni. Schellenberg, ön fogja ezt megszervezni, s a mikrofil. met ide. a Wolfschanzéba (Farkasodu — a ford.) hoz­za. Intézkedéseiről kizáró­lag nekem tesz jelentést, senki másnak. — így lesz, Reichsleiter úr! — sietett biztosítani Bohrmannt Schellenberg. KI KICSODA? Schissel igazgatónak már reggeltől fogva pompás hangulata volt. A fegyverkezési hivatal­ban csönd honolt. Schisselt meglátva nyomban esetle­nül vigyázzba vágta ma­gát az éltes ajtónálló, s je­lentette, hogy a hivatalve­zető várja az igazgató urat a dolgozószobában. Miköz­ben a sötét lépcsősoron föl­felé iparkodott. Schissel átgondolta azokat a lehet­séges okokat, amiért hív­hatták. A hivatalvezetőt, Otto Kornmeyer okleveles mér. nököt Schissel már jópár éve ismerte. Mikor Koro­Figy elemre méltó fel­mérés készült a közel­múltban a dunavecsei já­rás termelőszövetkezeti pa­rasztságának kulturális helyzetéről. A felmérés ké­szítői — hivatásos népmű­velők, a művelődésügyi ál­landó bizottság és a nép­művelési tanács tagjai — az anyag összegyűjtésénél szociológiai módszereket alkalmaztak, kérdőíveket bocsátottak ki és egyéni beszélgetést foly­tattak csaknem 400 tsz- taggaL Nemcsak a valóságos hely­zet rögzítésére vállalkoz­tak, hanem a fejlődés út­építették be, melynek soro­zatgyártását már megkezd­ték. Ezelk a készülékek két­normásak, a kelet-európai OIRT és a nyugat-európai CCIR szabványú adóállo­mások vételére egyaránt alkalmasak. Az új beépí­tett magnó és fülhallgató csatlakozóval is ellátták. Képünkön: Felföldi Ferenc tervezőmérnök és Marko- vits Tibor villamosmérnök elenőrzlk az új típusba be­szerelendő folyamatos han. goló-berendezést meyer megpillantotta a szobába lépő Schisselt, nyomban élénken fölkelt, kérte helyezze magát ké­nyelembe, majd rágyújtott szokásos cigarillójára — egy keskeny, hosszúkás szi­varra — néhány szóban föl­vázolta a dolog lényegét — A führer utasítása alapján megnövekszik a munka mennyisége, s ez­zel összefüggésben az ön objektumának jelentősége. Éppen ezért Himmler úr, az SS birodalmi vezetője, parancsot adott, küldjenek önhöz egy különleges SS- megbízottat. Kérem, ne a gyanakvás jeleként vegye ezt ugyanis valamennyi kulcsfontosságú objektum­ra is kiküldtek SS-megbí­zottakat. Nyomban összehívta ob­jektumának termelésveze­tőit mihelyt hazaérkezett de az új megbízott csak a Kornmeyerrel történt be­szélgetése után két nappal érkezett meg. Fraulein Wegener, Schis­sel titkárnője jelentette, hogy „egy úr érkezett Ber­linből”. Schissel személye­sen ment ki az előszobá­ba, hogy az irodába vezes­se a vendéget. — Az objektum gazdája jénak keresésére is. A vizsgálat tekintélyes réte­get érint hiszen a járás keresőképes lakosságának megközelítőleg 50 százalé­ka tsz-tag, s ha ide sorol­juk a közös munkában rendszeresen részt vevő csa­ládtagokat is, akkor mint­egy húszezer emberről van szó. Az iskolázottság kérdé­sében meglehetősen ked­vezőtlen képet mutat a fel­mérés. Négyezernél több azoknak a szánna, akik nem végezték el az általá­nos iskola nyolc osztályát közülük 1051-en még az ötödik osztályig sem ju­tottak el. A jelentés na­gyon finoman fogalmaz, amikor megemlíti, hogy 455 tsz-tag „nehezen tud írni és olvasni”. Ezen az állapoton az 1960-as évek elején meg­indult iskoláztatási akció sikeresen próbált változtat­ni, de azóta a kezdeménye­zés csaknem teljesen el­akadt. A csökkenő érdek­lődésnek az az egyik lé­nyeges oka, hogy látszólag nem jelent előnyt az isko­la elvégzése. Egy növény- termesztő hat osztállyal is ugyanannyit keres, mint nyolccal. Másrészt a heten­ként háromszor többórás elfoglaltságot 10 hónapon át nehezen vállalják a dol­gozók. A járásban egyedül a dunavecsei Virágzó Tsz- ben sikerült tavaly is, az idén is tanfolyamat indí­tani. Az iskolázatlanságból fa­kadó hiányokon segíthetne az jsmeretterjesztés: a járásban 4—5 ezer elő­adást tartanak évente. Sajnos, a hallgatóságnak csak egészen kis százaléka kerül ki a tsz-tagok kö­zül, azok is többnyire nyugdíjasok. Lényegesen nagyobb a helyszínen szer­vezett téli előadássoroza­tok sikere (tsz-akadémiák, nők akadémiája stb.). Ér­demes ezt a népművelési formát továbbfejleszteni. A könyvtárak statisztiká­ja is lehangoló: a járás te­rületén alig több ezernél a rendszeresen olvasó tsz- tagok száma. és vezetője, Schissel mér­nök vagyok! — mutatko­zott be. — Lindeman mérnök- doktor. Schissel doktor kétszere­sen is meglepődött. Minde­nek előtt azért, mert nem várta, hogy Lindeman ilyen fiatal ember legyen: meg harmincéves sem le­hetett. Másrészt pedig ez- ideig mérnökdoktorokat nem igen látott a megbí­zottak között. Lindeman öt viaszpecsét­tel lezárt sárga borítékot húzott elő hatalmas tás­kájából, s átadta Schissel- nek. — A megbízólevelem. Beszélgetésük során, ami­kor Lindeman már műszaki részletkérdéseket is fesze­getett, Schissel megállapí­totta, sogy az SS-megbízott kiválóan eligazodik a rá­dió távirányításban is. Végül pedig a néhány napot amit Lindeman a bázison töltött. Schissel úgy összegezte, hogy kelle­mesen elbeszélgettek. A két hét alatt tulaidonkénoen Lindeman gyakorlatilag megismerkedett a hadi­üzem sokoldalú munkájá­val. (Folytatjuk.) A kulturális éleit fejlet­lensége jelentős részben a tárgyi feltételek elégtelen­ségével magyarázható. Er­re vonatkozóan 27 tsz-ben végeztek felmérésit. Ezek­ben összesen 22 tv, ugyan­ennyi rádió, 9 lemezjátszó (ezek közül öt nem mű­ködik) és hat magnetofon van, valamennyi régi típu­sú. Az említett eszközök legnagyobb része a tagság számára hozzáférhetetle­nül, az irodákban van, mert elhelyezésükre leg­több helyen nincs alkal­mas helyiség. A járásban 14 klub működik, nyolc belterü­leten, hat pedig tanyán. Rendszeres, munkaterv sze­rinti program csak egy- kettőben van. Bizonyára szívesebben látogatná a tagság a klubokat, ha ké­nyelmes bútorokkal lát­nák el, otthonosabbá ten­nék őket. Sokéves tapasztalatok szerint a termelőszövetke­zeti tagok szívesen látogat­ják a műsoros rendezvé­nyeket, de ezekből csak na­gyon keveset rendeznek. Művelődési házak jelenle­gi anyagi eszközeikkel nagynehezen tudják az igényeket kielégíteni, az anyagi kockázat miatt fél­ve kötnek le egy-egy ko­molyabb műsort. Az említett 27 tsz egy évi kulturális alapja mint­egy 2 millió forint. Ennek az összegnek a legnagyobb részét kirándulásokra és vacsorákra költik. A ki­rándulások néhány kivé­teltől eltekintve program- talanok, nem tanulmányi jellegűek. Ennek az igen hasznos népművelési vizsgálatnak a tanulságait a közeljövő­ben dolgozzák fel és ter­jesztik illetékes fórumok elé. Egy-két következtetést azonban máris levonha­tunk. A tanácsok népműve­lőinek és a művelődési házak munkatársainak több segítséget kell nyújtaniuk az igények felkeltésében és kielégí­tésében, a tsz-kultúrfelelősöktől pe­dig nemcsak formális munkát kell elvárni. Ugyanilyen fontos, hogy a kulturális célokra fenntar­tott összegeket eredeti ren­deltetésüknek megfelelően használják feL Helyes lenne, ha a téfl és a tavasz folyamán megrendezendő közgyűlése­ken komolyan fontolóra vennék ezeket a kérdése- k©t» Szabó Attila A kunszentmiklósi Kis­kunsági Mg Termelőszö­vetkezet 0 kilométeres Volga személygépkocsit vásárol. 10050 A Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság központi kerületében (volt' Tan­gazdaság) 1969. december 22-én tipizálás miatt megvételre felajánl mg-i erő- és munka­gépeket. csak állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek részé­re. Érdeklődni a hely­színen Csontos József gépesítési brig. v. 9989 Varga Mihály A Videoton legújabb slágere (MTI fotó — Hadas János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents