Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-16 / 291. szám
Jól vizsgáztak Október végén jelentőr polgári védelmi esemény színhelye volt a Kiskőrösi Állami Gazdaság. Az állat- •gészségügyi és növényvédelmi szakszolgálat beosztottai egy zárógyakorlaton mutatták be, hogy mennyit sajátítottak el a kiképzés anyagából. Tótf± Sándor, az Állami gazdaság igazgatója elégedett a rajokkal. — Mindkét rajunk becsülettel megállta a helyét, — Emlékezik a foglalkozásra. — Az állategészségügyiek feladata sokkal nehezebb mint a növényvédelmieké, «lágyon gondosan kell végezniük a „szennyezett'’ állt.nány ellenőrzését, majd a lemosást, mentesítést és az új helyre való vezetést. Rajunk, dr. Boros András állatorvos, rajparancsnok Irányításával példamutató szervezettséggel, gyorsan hajtotta végre a feladatát. A növényvédelmi raj is bizonyított, ök Tamás István vezetésével szennyezett területről szállítottak be gyümölcsöt, lemosták, majd mentesítették. A gyakorlat végén Vízhányó István őrnagy tartott részletes értékelést. Felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári védelmi feladatok elvégzésében milyen nagy fontosságú a szervezettség, s milyen sok. — a lakosság éllátása stb., függ attól, hogy az állategészségügyi és növényvédelmi szolgálat hogyan oldja meg feladatát. A bemutató foglalkozáson részt vevő két rajt ezután dicséretben és jutalomban részesítette. A gyakorlat végrehajtói és nézői sokat tanultak ezen a napon, s tapasztalataikat remélhetőleg eredményesen gyümölcsöztetik majd a további kiképzésen, — mondotta befejezésül Tóth Sánd°” Önvédelmi alegységek feladatúi a Bajai Finomposztóban Az üzemeket ért csapás, esetleg RBV-támadás okozta károk megelőzése érdekében az önvédelmi alegységek feladatai igen sokrétűek. Az önvédelmi elnevezés alatt nemcsak a személyi biztonság megóvását kell érteni, hanem a kol- ’ektív védekezésnek azt a részét is. amely a vállalat vagyoni védelmét jelenti. Az alegységek munkája és feladatai — a szőkébb működési terület és tevékenységi kör miatt — eltérnek a szakszolgálati tevékenységétől. Az önvédelmi szervezetek tevékenysége az üzemi dolgozók életének védelmére, az anyagi javak megóvására, megvédésére, az azokban keletkezett károk helyreállítására irányul. Az önvédelmi alegységek kiképzését és begyakorlottságát szüntelenül fejleszteni kell. hogy a csapások következményeinek elhárítására mindenkor alkalmasak legyenek. Ebből a szempontból nagy jelentőséget tulajdonítunk üzemünkben a tűzvédelmi alegység oktatásának, mert a textilanyagok, vegyszerek és segédanyagok tűzveszélyessége miatt a megelőzés, a védekezés, vagy a bekövetkezett ká* helyreállítása A Bajai Finomposztő Vállalat egyik üzemi csarnokát ábrázolják képeink, amelynek azt a címet is adhatnánk: Van mit megvédenünk. A korszerű üzemcsarnok, mint már fentiekben erről szót ejtettünk, tűzveszélyes anyagokkal van tele, hiszen a textiliák, vegyszerek és segédanyagok itt tárolódnak. Nem csoda, ha a vállalat polgári védelmi alegységei főleg a tűzvédelem erősítését tartják fontosnak, a gyár dolgozói valamennyien gyakorolták már a tüzesetek elleni védekezés különböző módszereit. központi helyet foglal el. Az önvédelmi alegységek igénybevétele a bekövetkezett károk elhárítása esetén nagy jelentőségű azért is. mert azonnal igénybe vehetők, így a másodlagos károk csökkenthetők, esetleg teljes mértékben elkerülhetők. Ezeknek az alegységeknek alapvető feladatai közé sorolhatók azok a feladatok, amelyek az üzem dolgozóinak életvédelmére hivatottak. A helyi viszonyokat figyelembe véve az időben történő riasztás, esetleg a közelgő veszélyre vonatkozó felhívás eredményessége nagymértékben növeli az üzem és az üzemen kívüli területek, «setleg az egész város védelmét. Az önvédelmi alegység munkája természetesen kiterjed a támadás veszélyének elmúltával a kialakult helyzet, illetve az abból eredő feladatok ellátására i§. Az alegység — a kialakult helyzetnek megfelelően —, igénybevehető az óvóhelyek berendezésére, a dolgozók elhelyezésére, illetva elhelyezésének előkészítésére. Szervezetten gondoskodnak mindezeken kívül a termelőeszközök, szállító- eszközök készenlétbe helyezéséről is. ami szintén az esetleges károk minimálisra csökkentését szolgálja. Rendkívül fontosnak tartjuk az alegység rendfenntartó tevékenységét. Ezekben az esetekben a közlekedés irányítása, a veszélyes területek lezárása. a vagyonbiztonság kerül előtérbe. A szervezett rendfenntartó munka körébe tartozik az olyan helyreállítási tevékenység is. amely a rend, a fegyelmezett közlekedés megteremtését szolgálja. Ennek a munkának feltétele, hogy az önvédelmi alegység kisebb kötelékei lehetőleg azonos műszakban dolgozzanak, így önvédelmi célból történő igénybevételük esetén az összeszokottság. a begyakorlottság hatásosabban érvényesüljön. Bármilyen jól megszervezett az önvédelmi alegység. hatásossá csak akkor válhat, munkájuk, ha folyamatos. körültekintő a kiképzésük. Ezt segíti elő a vállalaton belüli jó szervezeti felépítés, a létszám feltöltése. a szervezett oktatás. Az oktatásban az elméleti ismeretek elsajátítása mellett fontos szerepük van a gyakorlati foglalkozásoknak. Ez feltétlenül az eredményesség javát szolgálta. mert az önvédelmi csoport a gyakorlatok végrehajtása során még váratlan helyzetekben is a legjobb megoldás módozatait volt képes alkalmazni. Kovács Imre pv-parancsnok Látványos bemutatók a bajai járásban Szeptemberben zajlottak le a bajai járás tíz községében a polgári védelmi témájú bemutató gyakorlatok. A bemutatókat a lakosság részéről mindenütt nagy népszerűség övezte, a részvevők is lelkiismeretes igyekezetét, sőt lelkesedést tanúsítottak. Ennek okairól, körülményeiről a védelmi gyakorlatok még hatékonyabbá tételéről kértünk tájékoztatást dr. Gaj- dócsi Istvántól, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökétől. Minden alakulat egyenruhába öltözve, gázálarccal, s más szükséges védőfelszereléssel ellátva mondhatnám katonás pontossággal hajtotta végre az előírt gyakorlatot — mondotta. — Azt a benyomást keltették, mintha éveken át készültek volna a bemutatóra. Pedig csak két hetük volt a felkészülésre. Különösen kiválóak voltak a Vöröskereszt női alakulatai, látszott rajtuk, hogv elméletileg is értik, amit csinálnak. De az elismerés hangján szólhatok a községi önkéntes tűzoltókról is mint „kisegítő csapatokról”. — Hogyan sikerült kivívni a lakosság érdeklődő tetszését, hogyan tették vonzóbbá, színesebbé a gyakorlatokat? — A bemutatók mindenütt kultúr- és sportműsorral egybekötve, vagy az általános iskolák spartaki- ádjával kiegészítve kerültek megrendezésre. A határőrközségekben pedig a bemutatót összekapcsolták a határőr ünnepségekkel. Ebből adódóan majd mindenütt vasárnapra tűzték ki a bemutató napját. A legkisebb nézőközönség is ötszáz személyre volt tehető, de Madarason például mintegy másfél ezren vonultak ki. Ez utóbbi helységben a szó szoros értelmében jelen volt a község apraja-nagyja. A látványossághoz még annyit hogy például Vaskó ton az atomrobbantást a növényvédősök sárga repülőgépe imitálta, ködszerű anyag permetezésével. A hatás majdhogy. nem félelmetes volt, annál is inkább, mert erről a lakosság előzőleg nem tudott. — A szóbanforgó műsorok esetleg nem rontották a bemutatók komolyságát? — Egyáltalán nem! Azt kell látni, hogy a lakosság érdeklődésén áll vagy bukik a bemutató sikere. Ezért az érdeklődés felkeltésére minden lehetséges eszközt meg kell ragadni. Azért hogy az embereket kimozdítsuk az atomtámadással szemben tanúsított fatalizmusukból, beletörődésükből . — Egy lehetséges, bár egyáltalán nem kívánatos „adott esetre" milyen elképzelések jegyében szervezik, a bemutatót városoktól távoleső falvakban, vagy éppen tsz-majorSágokban? — Köztudomás szerint a falvak és a mezőgazdasági üzemek telepei nem zárt tömbben, hanem nagy területen szétszórva helyezkednek el. Az önvédelem biztosítása ilyen körzetben a legcélravezetőbb. Egyrészt mód van az erőgépek összpontosítására a városok mentését illetően, másrészt a táplálék, a víz, egyszóval az életfeltételek biztosítására itt van leginkább lehetőség. Egyébként a következőkben ebből az elképzelésből kiindulva fejlesztjük tovább a bemutatókat. Olyasmire gondoA Kecskeméti Konzervgyárban több mint másfél évtizede alakult meg a polgári védelem szervezete. Nem volt könnyű feladat felvilágosítani az embereket arról, hogy milyen nagy jelentősége van a polgári védelem szakszolgálata tevékenységének. A politikai felvilágosító munka mellett kerestük azokat a módszereket, amelyek a dolgozók érdeklődését felkeltették. Ilyenek voltak a gyakorlati oktatások, a különböző műszerekkel való munka. A személyi feltételek megteremtése mellett módszertanilag felkészítettük az egységparancsnokokat feladataikra, megtanítottuk őket a térképolvasásra, a parancsnoki nyelv használatára, terep szemrevételezésére, kár felszámolására és az egységek közötti együttműködésre. lünk például, hogy a részvevők a kiindulás helyétől távol, mozgás szállítás, utazás, és egyszóval a „másodlagos hatás” körülményei között végezzék a gyakorlatot. Másrészről ugyanezt a célt szolgálja az úgynevezett szakszolgálatok folyamatban levő kiépítése is. Ezek már az idén is a gyakorlatok reprezentánsai voltak. Jövőre teljes egészében kiépítjük a szakszolgálatokat és az üzemi védelmet. Tervszerű, rendszeres működésüket, úgy gondoljuk, 1971- ben kezdhetik meg. — Utolsó kérdésként: névszerint kiket emelne ki azok közül, akik legutóbb különösen sokat tettek a bemutatók sikeréért? — A községi tanácselnökök közül — Madarason Pusztai Józsefet, Bácsalmáson dr. Nagy Istvánt és Vaskúton Bácskai Jánost. Továbbá Somoskövi Istvánt, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőjét az állategészségügyi szakszolgálat kitűnő irányításáért. De a többiek is a várakozásnak megfelelően vagy afölött szerepeltek — mondotta végül a járási tanács vb elnöke. | Az első időszakban nagy gondokkal küzdöttünk, hiszen hiányoztak az elméleti I oktatáshoz szükséges szem- I léltető eszközök, szabályza- I tok, a gyakorlati munkánál I pedig nem volt elegendő személyi és szakfelszerelés. Szervezetünk fejlődésében jelentős változást eredményezett az 1966 októberében megtartott Glóbus elnevezésű nagygyakorlat, mert ekkor már rendelkeztünk különböző szemléltető eszközökkel, felszerelési tárgyakkal, műszerekkel. Azért emelem ki ezt a gyakorlatot, mert ennek során a parancsnoki állomány tagjai olyan gyakorlati és elméleti tapasztalatokra tettek szert amelyet az 1968- ban lebonyolított Aranyhomok gyakorlaton gyümölcsözően kamatoztattak. Mint a gyár polgári védelmi parancsnoka a mun| A polgári védelem kitüntetettjei A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága a Honvédelmi Érdemérem kitüntetést adományozta tízévi eredményes munkája elismeréseképpen Juhász Istvánnak, a Kecskeméti Városi Tanács főmérnökének; Agud Károlynak, a Kecskeméti Városi Tanács osztályvezetőjének és Vajda Józsefnek, a Kalocsai Járási Tanács dolgozójának. Hasonló kitüntetést kaptak 15 éves szorgalmas munkájuk elismeréseképpen Szabó Károly és Almási Pál, a Kecskeméti Városi Tanács dolgozói, valamint Molnár József, a Bajai Járási Tanács munkatársa. Kiváló lapterjesztők A Polgári Védelem című lap terjesztésében versenyben állnak a posta dolgozói. A legutóbbi értékelés szerint a legjobb eredményt Bajusz Gábor fü- löpszállási hírlapfelelős, Balogh József ágasegyházi kézbesítő, Piunokovics László mátételki hírlapfelelős érte el. A polgári védelem megyei parancsnoksága mindhárom postást jutalomban részesítette. kában elsősorban a függetlenített törzsparancsnokra és a szakszolgálatok parancsnokaira támaszkodom. Szerencsére a Kecskeméti Konzervgyárban minden gazdasági vezető felelősséget érez a maga szakterületén a védelem megszervezéséért, így könnyű a dolgom. Fő feladatnak a jelenlegi helyzetben azt tartjuk, hogy a vállalat valamennyi dolgozója ne csak értse, hanem tudja is, mi a dolga egy esetleges támadás esetén. Ezért az elméleti felkészítés mellett nagy gondot fordítunk a gyakor. lati oktatásra. A polgári védelem önvédelmi alakulatai alegységei gyárunkban meglehetősen összeszokott kollektívát alkotnak, s bármikor készek akcióba lépni. Végvári István pv-parancsnok Mindenki tudja, hol a helye
