Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
4. oldal 1969. december 3. szerda tanácskozás négy tárgyalóasztalnál Anyagi ÖSZtÖnZ&S önállóság A magyar-—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése Moszkvában ezekben a napokban folynak az 1970. évre szóló magyar—szovjet árucsereforgalmi megállapodás tárgyalásai. Megkezdődött az 1971—1975. évi hosszúlejáratú egyezmény előkészítése is. Budapesten a műszaki-tudományos együttműködés húszéves eredményeiről és fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak a két ország magas szintű gazdasági vezetői. s ugyancsak fővárosunkban ültek tárgyalóasztal mellé a két ország belkereskedelmi választékcseréjét megvitató szakemberek. Ezek az események különösen felhívják a figyelmet arra. hogy a Szovjetunióval kialakult gazdasági kapcsolataink milyen meghatározó szerepet játszanak egész népgazdaságunk fejlődésében. Az idén a Szovjetunió 37 százalékkal részesedik külkereskedelmünkből. Teljes nyersanyag-importunknak több mint 50 százalékát a Szovjetunióból szerezzük be, egyes termékeknek például a kőolajnak 100 százaléka, a nyersvasércnek 94 százaléka az újságnyomó-papírnak 65 százaléka, a személygépkocsiknak pedig 30 százaléka a Szovjetunióból származik. A következő ötéves terv kereskedelmi megállapodás előkészületeiről nyilvánosságra hozott tájékoztatók arra utalnak hogy legnagyobb kereskedelmi partnerünk a jövpben is kielégíti népgazdaságunk nyers- és fűtőanyagigényeit. Csak egy példát említünk: olajimportunk a tervidőszak végére megkétszereződik, vagyis 1975-ben már több mint 6 millió tonna szovjet kőolajat dolgoznak fel finomítóink. A mostani ötéves tervperiódusban különösen szembetűnő volt a forgalom növekedése. s az 1966. évi mintegy 12 miliárd devizaforinttal szemben ez évben a kétoldalú szállítások értéke várhatóan megközelíti a 17 milliárd devizaforintot. A korábbi három esztendőben évente átlagosan 13 százalékkal nőtt a forgalom. idén 7 százalékos növekedést terveztünk, s körülbelül hasonló fejlődéssel számolhatunk a jövő esztendőre is. A két ország szakértői a következő években a tudományos-műszaki együttműködést még szélesebb alapokra kívánják helyezni. Erre utal az a tény, hogy a IV. ötéves tervben a Szovjetunióból vásárolt komplett gyárberendezése'* volumene körülbelül 2 és félszeresre növekszik. Mindez része egy már megindult folyamatnak, amelyet jól illusztrál az a tény, hogv az elmúlt húsz esztendőben a két ország közötti együttműködés keretében a magyar intézmé- nye-ic 2700, a szovjet partnerek pedig 3500 műszaki dokumentációt bocsátottak egymás rendelkezésére. Az eddigi működő 15 ágazati munkacsoport mellett a közelmúltban újabbak létrehozását határozták el. így például az elektronika, az út- és útépítőipar, az építő- anyagipar és a belkereskedelem területén. Külkereskedelmünk a szocialista országokkal a | szokásos árucsereforgalom mellett mind jelentősebb export-importot bonyolít le, a belkereskedelmi választékcsere keretében. Idén öszesen mintegy 60 millió rubel értékű magyar árut cserél a belkereskedelem olyan külföldi fogyasztási cikkekre, amelyek iránt nálunk kielégítetlen kereslet mutatkozik. Ebből a forgalomból több mint 50 százalékkal a Szovjetunió belkereskedelme részesedik. Belkereskedelmünk olyan árukészleteket szállít a választékcsere keretében, j amelyekből itthon nagy J raktárkészletekkel rendel- j kezik, ezzel szemben olyan j áruféleségeket szerez be,; amelyek iránt viszont pia- j cunkon nagyok az igények. | Mindkét fél számára elő-1 nyösek az együttműködésnek ezek a formái, hiszen így a külkereskedelmi árulistákban meghatározott kontingenseken túl is hozzájuthatnak bizonyos kere- . sett cikkekhez. Szovjet partnerünktől mi például a többi közölt | gömbfát. cementet, tranzisztoros rádiókat, hűtő- j szekrényeket, porszívót és tejkonzervet kapunk, ruházati cikkek, mosószerek. különféle italáruk és műanyagok ellenében. A közvetlenebb kapcsolatok I kiépítése érdekében az | orosz, az ukrán, a bjelorusz j és a lett szocialista köztár- | saságokkal külön is megkötjük a belkereskedelmi! választékcserére vonatkozó ' megállapodásainkat, előse- ' gítve ezzel a választékosé-1 rére vonatkozó megállapo- | dósainkat, elősegítve ezzel j a választékcsere bővítését, I a magyar és a szovjet ke- j reskedelem ellátásának további javítását. N. L. A testvérország életéből Moszkva — ma és holnap, A szovjet fővárosban a modern építészet vívmányait hirdeti a Rosszija Hotel. öl;tt§ v:i -:í “ Ál ■ - - -v? • .aussrfM8* • . .ís-tí A Solti Állami Gazda ság néhány éve egyenletesen fejlődik, nyereségesen zár.ja az éveket, s a dolgozók átlagkeresete is nő. Az erelmények elérésében az ottani munkáskollektíván kívül jelentős szerepe volt egy átfogó, szervező-irányi tó program fokozatos megvalósításának. Korai lenne még arról beszélni, hogy az újszerű megoldások minden területen egyformán kedvező hatást váltanak ki. A kezdeti előjelek mindenesetre biztatóak. A program végrehajtásának tapasztalatairól és a gazdaság további feladatairól beszélgettünk Topolsz- ki Mátyással, a gazdaság igazgatójával. — A termelésszerkezet kialakítása alapvető feladat minden termelő egységben. Önök milyen szempontokat vettek figyelembe e munkánál? — Gazdaságunk sajátosságainak megfelelően, első teendőnk az volt, hogy lét■ % "*> í#*®■ Tél előtt as építőknél Korábban hírt adtunk már arról, hogy a Bács me. gyei Építőipari Vállalat kiskunhalasi építésvezetősége új otthont épít magának. Nemcsak irodák készülnek a halasi „vezérkar1’ részére, az emeleten korszerű, minden kényelemmel berendezett szobák adnak majd otthont kilencven építőmunkásnak. Az irodai rész már majdnem kész. Dolgoznak ugyan még a földszinten is, de László József építésvezető és munkatársai már birtokba vették a tágas világos irodákat. — A jövő hónap végére az emelet is benépesülhet — mondja elégedetten az építésvezető. — A többi építkezéstől is jöttek ide segíteni? — Szó sincs ilyesmiről. A többi munkahelyeken semmivel sem megy lassabban a munka azért inert közben magunknak [ is építkezünk. Itt most is I csak azok dolgoznak, akiknek ez a munkahelye. Örömmel mondhatom, hogy az idén is tervtúlteljesítés- ről beszélhetünk. Jelenlegi legnagyobb építkezésünk a kunfehértói borkősav- gyár 80 miliő forintos beruházása. — Tavaly októ- | berben kezdtük, s remélhetőleg a jövő év júliusában be is fejezzük. — Ez mitől függ? — Nem utolsósorban j tőlünk, illetve az ott dol- J gozó szocialista brigád- j mainktól. A párt- és szak- 1 szervezet, valamint a KISZ aktivistáival már megbeszéltük a különböző részfeladatok megoldásának módjait. Tárgyaltunk a szocialista brigádokkal és célprémiumot — 12 ezer forintot — tűztünk ki részükre a határidők lerövidítéséért. Ruskó Ferenc ács-. Kölnit, János kőműves-, éí A. Molnár Sándor se| gédmunkásbrigádja — í mindhárman többször ! nyerte már el a szocialista címet — még nem hagyott cserben bennünket, s minden jel arra mutat, hogy most sem fog. — Az építésvezetőség milyen feltételeket nyújt ehhez a brigádoknak? — A vállalat központjától kapott intézkedést vég. rehajtva gondosan megszerveztük a téliesítést. Elegendő védőruha és védőital, fólia, nádpalló kötésgyorsító vegyszer és melegítő berendezés áll rendelkezésre. Szóval — a hideg léli időjárás sem lesz akadálya a munka határidőre való elvégzésének. Tavasszal ismét nagy feladat vár ránk. — mondja befejezésül László József. — Teljes’ erővel hozzálátunk a kórház építéséhez. Opauszky László rehoztunk három önelszámoló kerületet. Ezek az üzemegységek — a közgazdasági szabályozók figyelembevételével és a helyi tapasztalatok gondos mérlegelésével — önállóan tesznek javaslatokat saját termelésszerkezetük kialakítására. E javaslatok magukban foglalják az adott egy7 ség tényleges munkaerő- helyzetét, a sajátos talaj- adottságokat és nem utolsósorban a helyi munkaesz- köz-ellátottsá got. Három, nagyon lényeges szempontot vettünk figyelembe a termelésszerkezet kialakításában: az anyagi ösztönzés rendszerének megvalósítását, az önállóság fejlesztését és az ezzel együttjáró felelősség fokozását. Eddigi tapasztalataink alapján mondhatom, hogy az anyagi ösztönzés csak ebben a hármas egységben vezethet különösen jó eredményhez. — Hallhatnánk néhány példát az anyagi ösztönzés gyakorlatából? — Eddig, ha a gazdaság nyereséggel zárta az évet, akkor a felosztható összeget mind a három kerület dolgozói azonos arányban kapták meg. Most ezen változtatni kívánunk. Méghozzá úgy, hogy a legjobb eredményt elérő üzemegység dolgozói nagyobb arányban részesedjenek. Ugyancsak differenciáltan kerül felosztásra a nyereségrészesedés a kerületeken belül. Arra törekszünk, hogy a legkiválóbb teljesítményt nyújtó dolgozóink, vagy brigádok az eredményességtől függően, magasabb nyereségrészesedéshez jussanak. Hadd érzékeltessem ezt konkrét példával. Wolf János traktoros szocialista brigádja elvállalta a solti kerület egész kukoricaterületének ápolási munkáit. Amennyiben munkájuk nyomán növekszik az átlagtermés, úgy a brigád tagjainak munkabére is emelkedik. Lehetőséget nyújtunk a munkabértöbb- let természetbeni kifizetésére is. A bérezésben és a béren kívüli egyéb juttatásoknál egyaránt az a célunk, hogy a gazdaság dolgozói a realizálható áru mennyiségétől és minőségétől függően mindig megkapják az őket megillető részesedést. _ És még valami: a felosztásra jutó összegből minden évben tartalékot kívánunk képezni. Ebből még akkor is honorálni tudjuk a legjobb teljesítményeket, ha a gazdaság egésze nem lenne nyereséges. Végeredményképpen szavatolni akarjuk a lelkiismeretes munka mindenkori elismerését. — A gazdaságban kialakuló mikromecha- nizmusban mi a szerepük a szakágazati vezetőknek? — Eddig az volt a gyakorlatunk, hogy a szakágazatok vezetői a maguk területén minden szakmai kérdésben önálló utasítási jogkörrel rendelkeztek. Az önelszámoló kerületek felelősséget és főként aktív tevékenységét gátolná, ha ez továbbra is így maradna. A kerületben helyileg döntik el, hogy milyen munkaszervezési formák szükségesek a len ben meghatározott feladatok megoldásához. A szakágazati vezetők elsődleges feladata az, hogy szakterületük legfejlettebb módszereit, kész technológiai eljárásokat adaptáljanak, vagyis a gazdaság sajátos körülményeire alkalmassá tegyenek. E munka rendkívül fontos, ezért a vezető szakapparátus felkészültségét szüntelenül fejlesztenünk kell. Ma már egyetlen ágazat sem nélkülözheti a magasan képzett mérnökveze t őt, — A munkaverseny jelenlegi formái meg- felelőek-e továbbra is? — Lényeges változtatásra, véleményem szerint, nincs szükség, hiszen a gazdaság előtt álló feladatokat továbbra is brigádokra, munkacsapatokra bontjuk le. Az idén több mint 200 ezer forintot biztosítottunk az élenjáró brigádok premizálására, ezt az ösz- szeget jövőre sem szeretnénk csökkenteni. Sokat várunk a fiataloktól, akik több éven keresztül a járásban, • sőt a megyében is elismert, jó eredményeket értek ell A versenymozgalomtól, ai jó gazdasági eredmények mellett, a kollektív szemlélet kialakítását és megerősödését is várjuk. Éne alapozzuk a jövő évek ered- ( ményességét — mondotta végül Topolszki Mátyás. ■ Sz. A. Mimika Kitűnő dolog, hogy az ember tud gesztikulálni, az arcjátékkal és a kézmozdulatokkal sok mindent meg lehet érlelni. Ahogy nő az idegenforgalom, egyre többen ismerik meg ezt a nemzetközi nyelvet. végtére is a nyelvtudás hiánya nem lehet akadálya nemzetközi kapcsolatainknak. Akkor azonban, ha valaki honfitársával beszélget a mimika „nyelvén”, többnyire baj van. Esetleg süket az illető, vagy — a kecskeméti Nagypostán akadt dolga. Sokáig vártunk míg végre befejezték a nagyterem átépítését. amely most már többé-kevésbé alkalmas a megnövekedett forgalom lebonyolítására. Azonban... A hosszú üvegfal, amely a tisztviselőket elválasztja az ügyfelektől. sajnos, nem lyukas. Illetve csak a kis asztalka fölött néhány tenyérnyire. így aztán ha valaki beszélni akar a postáskisasszony- nyal, vagy lehajol, vagy kiabálni kezd. vagy, ha már törzsvendég, gesztikulál. A posta dolgozói ugyanis kiválóan értik ezt a nyelvet, kénytelenek voltak megtanulni. Akik a falat felszerelték — szándékosan vagy véletlenül — megfeledkeztek arról, hogy az ügyfelek néha szólni is akarnak. Pedig van már né.hány éve, hogy föltalálták a beszélőnyílást, néhány lyukkal, mögötte kis plexikorouggal stb.. stb. Ámbár á mimika gyakorlásának is van haszna.- Még néhány hónap, és jön a nyár, kezdődik az idegenforgalmi szezon. Legalább nem esünk ki a gyakorlatból. — i —1.
