Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
1 oldal 1969. december 14, vásárnál» A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta az egyéni paraszti lét teljességgel kiesett a társadalmi jelen köztudatából. Mintha a létezésnek bátyám erről a módjáról csak a múltba — az átszervezés előtti időszakba — visszaillesztve „illett” volna beszélni. Holott tény, hogy a közös térhódítása mellett, annak áradásában fennmaradtak az egyéni gazdaságok kis szigetei is, s noha minden évben „elsüllyed” közülük néhány, összerakva még most az idén is 18 és fél ezer holdnyi földdarabot tennének ki a megyében — mintegy nyolcezer gazda művelésében. Hogy miként mentették Süllyedő szigetek a megyében hol lakik..És mondták az ő nevét. A gyors észjárású gazda azonnal válaszolt: „Már két hónapja elköltözött a Dunántúlra, azóta nem is láttuk.” Többen voltak, akik csakugyan elköltöztek, ámbár ideiglenesen, vagy búj- kálásra adták fejüket. Mások a már esedékes hagyatéki eljárást, átíratást halasztották el későbbi időszakra. Voltak, akik korábban is az ország más _____ tájain laktak, s bár a meá t földjeiket a szocializálás i gyében volt és van földutáni időszakra, annak ! ingatlanjuk, fő megélhetési annak módjairól ma már anekdo- tikusan kiszínezett — s gyakran a valóságban ugyanúgy megtörtént — esetek forognak közszájon. Városföldön például az egyik gazdától azt kérdezték a községbe érkező népnevelők: „Mondja már meg forrásukat már régóta nem a gazdálkodás biztosítja. S mindehhez még hozzá kell számítanunk a megyében élő „kétlakiak” egyáltalán nem kislétszámú seregét. Ezek, munkás és alkalmazott voltuknál fogva, kiestek a „szórásból”. Csökkenő földterületen Éppen ezért az egyéni gazdák 8000-ben meghatározott létszámát — ha egyéni alatt azt értjük, aki nem tagja sem tsz-nek, sem szakszövetkezetnek, de megélhetésének nagyobb hányadát a mezőgazdaság adja — enyhén szólva túlzottnak kell tartanunk. (Az adat adóhivatalból származik, s mint ilyen, épp a lényegbeli megkülönböztetést nem tartalmazza.) A valóságban az egyéni gazdák említett számnak csak töredékét képezik. De hogy ez pontosan mennyi, annak megállapításához nem hogy a teljes, de még a részleges — reprezentatív — felmérés is hiányzik. Ha a tágabb értelmezésben felfogott egyéniek megyei összesítő adatait elemezzük, azt tapasztaljuk, hogy számuk — ugyanígy az általuk művelt földek összterülete — magasan kiemelkedik a kiskunhalasi járásban. Itt az idén 1649 egyénit tartottak nyilván, 3196 hold összterülettel. Utána következik a bajai járás, itt 1120 egyéni 2596 között érdekes különbség, hogy nagyjából azonos — mindkét helyen 950 holdnyi — földterületre a kecskeméti járásban 500 gazdával kevesebb jut, mint a kiskőrösiben. A városok közül magasan Kiskunhalas „hozza” a legtöbb egyénit, számszerint 688-at, 2626 hold területtel. 1962-ben még több mint 2B ezer egyénit tartottak nyilván. A szám azóta tehát alaposan megcsappant. Az okok között döntő szerepet játszik a kiöregedés, elhalálozás; az utódok már nem folytatják az egyéni gazdálkodással együttjáró hagyományos paraszti életmódot. Az utóbbi pár évben viszont némi számszerű növekedés tapasztalható — 1968-ról 1969-re például több mint 600-as —, a földterület további és fokozatos csökkenésével. — Emögött nyilvánvalóan a felparcellázódási folyamat húzódik meg s az egy gazdára jutó kétholdas átlag is erősíti ama gyanúnkat, gazdák száma a kalocsai járásban is. 1969-ben 49Den fizettek adót, 1340 hold földterület után. A csökkenés itt hosszú évek óta egyenletes. Főleg a megszilárduló közös gazdaságok hatnak rájuk bomlasz- tólag. Fajszon tavaly voltak 34-en, az idén 30-an. Hajóson voltak 72-en, — vannak 60-an. A legtöbb Dunapatajon található. Kettő közülük még a tanyavilágban lakik; ezek az utolsó meglevő külterületi házak a szentkirályi, illetve az őr- jegi határrészen. Bátyán, Foktőn, Úszódon, Duna- szentbenedeken, Szakmá- ron. öregcsertőn főleg bérelt földeken gazdálkodnak. A szállások némelyikén van néhány kimagasló jövedelmű gazda; akad 20 holdas is, akinek saját traktora van, meg baromfifarmja. A homokmégyi határban gazdálkodó egyik 15 holdas kalocsai gazdának nemcsak traktora, de pótkocsija is van, s amikor ideje van rá fuvarokat vállal. Általában azok állják a versenyt; akik nem maradnak meg csak a saját földjük művelésénél, hanem vállalnak hozzá bérleteket, felesbe, vagy más módon, s azonkívül fuvarozgatnak is — egy szóval a vállalkozó szellemmel megáldottak. Kalocsa Halom nevű szállásán gazdáklodó testvérpár — teljesen hagyományos módon gazdálkodnak és élnek — csaknem egyedülálló esetnek számít ma már. Az érdekes még az, hogy apjuk nyugdíjas tsz-tag. Az átszervezéskor már külön háztartásban éltek, így maradhatott meg nevükön a föld. Görcsösen megkapaszkodók Az idők változásának szívósan ellenálló egyéni paraszti réteg található még Szabadszálláson. A 195 gazda 640 holdat művelt még az idén is, s a számokból jól látható, hogy az átlagos földterület itt jóval nagyobb a megyei átlagnál. Pontosan 100 ló után fizetnek adót, s ezzel kimagaslóan vezetnek a dunavecsei járásban. Állítólag több lovat tartanak, mint a járás többi községében együttvéve. A maszek gazdaságok itt is megfogyatkoztak az átszervezés óta, hiszen annak idején még 2800 hold maradt egyéni művelésben. A tsz-ek megszilárdulásának időszakában sokan feladták a kilátástalan küzdelmet, beléptek a közösbe, vagy az iparban helyezkedtek el. Ám az utóbbi pár évben ez megritkult, ami azt mutatja, hogy a hagyományokhoz leggörcsösebben ragaszkodók „tartják a frontot”. Mara- diságukra jellemző, hogy gépeket nem vesznek igénybe, sőt intenzív húznia j iát, vagy hibridkukoricát sem vetnek. Saját szemüknek sem hisznek; nem látják be például, hogy a jó talaj kukoricából holdanként 20 ezren felüli tű- Számot is elbír, sőt éppen a Lenin Tsz-ben már 28— 30 ezernél tartanaki És egyes táblákon 50 mázsás a májusi morzsoltban számított átlag. Nagyobb részt természetben értékesítik terményeiket, s csak kisebb részben állattal feletetve, „bőrben”. Piaci tevékenységük is többnyire abban merül ki, hogy a hízott kacsákat Pestre viszik eladnL ... Felkorbácsolt hullámverés már jó ideje nem roncsolja az egyéni gazdaságok szigeteit, s nem érvényesülhetnek az olyan helyi akciók sem, amelyek létüket mesterségesen aknázzák alá. E szigetek alapjait a nagyüzemi gazdálkodás természetes hullámmozgása kezdi ki, s így feltartóztathatatlanul süly- lyednek el az időben. Hatvani Dániel Egy nap a hétköziben gium. s noha a ió helykl- választással csökkentették a közművek —. a víz. a villany, a fűtés — költségeit, az épület még így is három és fél millióba került. Száztizenhat tanuló lakik itt, s él komfortos körülmények között, A második emeleten lakó fiúk £ környező , paraj tetői miszerint az adóztatottak holdat művelt. Nem sokkal I túlnyomó része fő jövedelmét nem a gazdálkodásból szerzi. mögöttük a kiskőrösi és a kecskeméti járás. A kettő Kisizsák. Szajor. Gedeon. I .ajláth-telep. Külső-Matyó — végenincs puszták a homokbuckák mögött, Izsák, határában, s egy-egy tanya, si iskola a messzi facsoportok között: a tudás parányi „űrállomásaiként”. Hosszú kilométereken át vezetnek el ide a dűlőutak. És a távolabb lakó 6—10 éves kisdiákoknak egy-más. fél órával hamarább kell áss* äsää* mint az iskola szomszédsá- Október elsején törlést a giiban lakó társaiknak. beköltözés. Az új, .a fiúk- Ám a felsőtagozatosok, ez lányok számára többnyire év őszétől kezdve, már teljesen szokatlan környe- es?k hetenként egyszer ró- zethez való hozzászoktatás ják végig a dűlőutakat. s nagyjából egv hónapot igénkkor sem gyalog, hanem nyelt. Ezúttal tehát- egy valamelyik tsz. vagy az ál- megszokott, de kissé még lami gazdaság tehergépko- mindig a „honfoglalással” csiján. A községi központi együttjáró megilletődés je- Iskola mellett — annak vé- gyében eltelt hétköznap háfölött ellátnak ff'TÜftyúldg, ahol azok már csgk* koefbegéhez toldva — nagy-nagy munkával elkészült végre, a kétemeletes hétközi kollérom jellemző mozzanatáról számolnak be az itt közölt képek. Dohánytermesztők és kisparceliás kétlakiak A bajai járás több községében még két évvel ezelőtt is amiatt panaszkodtak a tsz-vezetők, hogy az egyéni gazdálkodók „elcsábítják” a szövetkezeti munkaerőt, meglehetősen magas, száz forint feletti napszámbérért. Ez ma már nem áll fenn, a közös gazdaságok ilyen szempontoól is versenyképesek. Másrészt a hagyományos paraszti életvitelre az egyéniek körében is alig akad példa: a kiegészítő jövedelemszerzés — elsősorban a fuvarvállalásokkal — mind jelentősebbé válik körükben. Az egyéniek világa leginkább Madarason tartja szívósan magát. Számarányukat tekintve is itt vannak a legtöbben, járási, ha ugyan nem megyei viszonylatban is. Akad közöttük néhány „szuperjövedelmű” gazda, főleg a dohánytermesztők között. Ennek a növénynek itt hagyományai vannak. Vaskú- ton is sok az egyéni kis- parcella, de ezek többnyire 300—400 négyszögöles sző- lőcskék csupán, a Bajára naponként bejáró munkások, alkalmazottak tulajdonában. Olyan egyéni gazda tíz sincs a községben, aki kizárólag csak a földjéből élne meg. Ez a kevés is kivétel nélkül öregember, s földjüket inkább a máshol dolgozó családtagok művelik meg. Elárulják az arcok: ez a nap másképp is kezdődhetett volna, mint tbc elleni védőoltással. De hát a doktor nénik igazán kedvesek és a szúrás sem fáj nagyon. Percek múltán vége az izgalmaknak ... A vállalkozó szelleműek Kecskemét városában indössze 325 egyénit tarnak nyilván, 540 hold id területtel. Adót fizetek 45 ló után. A földte- ietböl 206 hold a szőlő; parcellák a ballószogi, a alánosi, a széktói határ- szeken húzódnak, a szak- övetkezeti területek kö- ékelődve. A szántók, gosítás folytán, a Lajosmizsével határos talfáji részre kerültek. A tagosítások, a kisajátítások — házhelyek részére — pár évvel ezelőtt meglehetősen kikezdték az egyéniek kasztját. 1967-ben még 447 egyéni művelőt tartottak nyilván, 798 hold földterülettel. Egy év alatt több mint százzal csökkent az egyéni ... és kárpótol majd a ,fó ebéd is. amely a konyha m-ry iis'Jelben — miként a képen 1 4 szakács nénik elégedetten megállapít-ált — már el is készült. Délután, a tanulás mellett, jut Idő a szórakozásra is, a lépőf 'rántok mailéit • : ,U k.; ,sarkokban. A kislányok változatos játékok közűit válogathatnak.
