Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

N'l ' JU. Világ proletárjai, egyesüljetek! <rj ízt> • ■ if vmntKFE A MAGYAR SÍOCfALISTA M’U'NKÁSPÁRt ß Á C S*- KIS K MEGYEI BIZ O TTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 280. szám. 1969. december 3, SZERDA Ara: 90 fillér Munka után Nemrégiben írtunk róla, hogy Kecskeméten több támogatásra talál az isme­retterjesztés a kisebbb munkahelyeken, mint a nagyüzemekben. Aligha járunk messze az igazság­tól, ha okát — számos egyéb ok között — abban látjuk, hogy a nagyobb üzemekben kevésbé törőd­nek a munkavállalóval, mint emberrel. A maga­san szervezett termelés­ben ugyanis a munkás jobban kötődik egy mun­kafolyamathoz, körülhatá­roltabb a helye, ritkáb­ban változnak munkafela­datai. Az ismeretterjesztés mellőzésébe belenyugod­ni két okból sem szabad. Részint azért nem, mert a termelőeszközök gybfs fejlődése a munkásokkal szemben is mind maga­sabb követelményeket tá­maszt, az üzemnek tehát létérdeke, hogy dolgozóit alkalmassá tegye a növek­vő igények követésére. Részint pedig azért hely­telen nem törődni . a dol­gozók továbbképzésével, ismereteinek bővítésével, mert az elszürkülés ve­szélyezteti a kollektíva közérzetét. Erre az utóbbira céloz a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat között létrejött együttműködési megálla­podás, amikor kimondja: „A közösségért végzett építőmunka értelmének, szépségének feltárása és hasznosítása olyan pótol­hatatlan erő, amelyet is­meretterjesztésünk nem nélkülözhet... Ismeret- terjesztő munkánkat az eddiginél nagyobb mér­tékben, társadalmunk alapvető, ma már számá­ban is legnagyobb osztá­lya, a munkásosztály mű­veltségének növelésére kell irányítani.” A TIT és a szakszer­vezet már korábban is igyekezett szoros kapcso­latot teremteni a legtöbb helyen. Számos üzem ve­zetői felismerték, hogy az ismeretterjesztés közvet­len gyakorlati segítséget adhat a dolgozók tovább­képzésében különféle szakmai tanfolyamok és előadássorozatok megtar­tásával. Ahol sikeresek voltak a tanfolyamok, ott a dolgozók is belátták, hogy érdemes feláldoz­niuk munka után szabad­idejük egy részét tanulás­ra. szervezett önképzés­re. Ezeken a helveken szí­vesen vettek a TIT egyéb törekvéseit is. Most azonban a SZOT és a TIT együttműködési megállapodása .■ minden üzemre nézve kötelező érvényű. Ebben rejlik iga­zi jelentősége, amit a megállapodás így fejez, ki: erősíteni kell azt a szem­léletet. hogy az ismeret- terjesztés a szakszervezeti nevel ömunka szerves ré­sze. M. la. Harmincnégymillió a KST-ből Kopogtat a tél. küszöbön a disznótorok idénye, az­után a karácsony, a ked­veskedés ünnepe. Nem vé­letlen, hogy ezekben a na­pokban, hetekben szinte minden családban napiren­di téma, hogy időszerű be­szerezni a hízót, vagy a hiányzó meleg holmit a gyerekeknek — és elkezdő­dik a fejtörés is: kinek, mi­lyen apróbb-nagyobb aján­dékkal lehetne igazán örö­met, meglepetést okozni ka­rácsonykor. Ezeket a beszélgetéseket és a fejtörést általában be­határolja és rendszerint ne­hezíti a pénztárca „terje­delme”. Ám, mint oly sok egyéb vonatkozásban, eb­ben az esetben, is az előre­látóan gazdálkodó emberek járnak jól. Például a Köl­csönös Segítő Takarékpénz­tárak tagjai. A megye csaknem hu­szonegyezer tagot számláló 177 KST-je közül ugyanis 163 a közelmúlt napokban kezdte meg és folyamato­san fizeti, ki a KST-ben év­közben összegyűjtött meg- takarításokat.Móghozzá nem is jelentéktelen összeget, hi­szen 34 millió forint gyűlt össze. Ez pedig — a KST-k tagjainak számát alapul véve — személyenkénti át­lagban mintegy 1600 forin­tot jelent. Nagyközségek szervezéséről tárgyalt a megyei tanács vb Tegnapi ülésén a megyei Csupán Kecskeméten — ahol több, mint 9800 tagot számlálnak a KST-k — pél- __ _ d ául a Zománcipari Művek! tanács végrehajtó bizottsá- gyáregységében, az építő-1 ga három olyan jelentős ipari vállalatnál, vagy a! témáról készült előterjesz- Habselyem Gyárban külön-! tést, illetve jelentést vita- külön 600 ezer forintot tott meg, melyeket határo- meghaladó összeg kifizeté- zathozatal céljából a Bács se történt meg, illetve van, Kiskun Megyei Tanács so- folyamatban. | ron következő ülése elé tér­S mivel a jó, a hasznos | jeszt. példa általában ösztönzői, j . ' kfi q-„ k szerveré bizonyára az év végi KST- .A.,nag}"Ko,^®ek szeiveze" ■ . serol intézkedő — az ev kifizetések hatásának tulaj­j áprilisában megjelent kormányhatározat értelmé­ben tűzte napirendjére a végrehajtó bizottság az ez­Hátakaró borítja a megyét Dolgoznak a sószórók, hóekék Minden út járható Az első idei, kiadós hó­esés december 2-án. hajnali 3 órakor kezdődött, amely­hez' reggel 5 órakor mérsé­kelt szél csatlakozott. Ez bizonyos aggodalomra adott okot, hiszen az egész me­gyét, a közutakat hó borít­ja. Szerencsére a hó vas­tagsága nem éri el az öt centimétert, kivéve Duna- vecsét és Baját, ahol már tíz centiméteres hó esett. A meteorológiai intézet előre­jelzése szerint további ha­vazás várható, erős északi, északnyugati széllel. A KPM Közúti Igazgatósága szombat óta éjjel-nappal közúti hóügyeletet tart. Fi- ;yeli az utak állapotát, hogy szükség szerint a gé­pek átcsoportosításával, munkába állításával bizto­sítsa a zavartalan közleke­dést. A közúti igazgatóság hó- ügyeletén a következőket tudtuk meg: kedden reggel 24 sószóró gépkocsi kezdte el a munkát a Lajosmi- zse—Kiskunfélegyháza, a Kecskemét—Lakitelek, a Tass—Baja, a Kecskemét— Dunaföldvár, a Kecskemét Soltvadkert—Baja közötti főútvonalakon. Nyomukban 9 egyszárnyú hóeke tolja le az utakon felgyülemlett la tyakos havat, a kisebb át fúvósokat. Miután az éjsza­kai órákra a hőmérséklet csökken, feltehetően eljege­sednek az utak, ezért 21 homokszóró gépkocsi áll be vetésre készen. A 9-es számú Autóközle­kedési Vállalat MÁVAUT főnökségén Csordás Lajos forgalmi szolgálatevő el­mondta. hogy a távolsági autóbuszok 5—20 perc késnek, amely a síkos út­viszonyokból adódik. Jelen leg minden járaton közle kednek az autóbuszok, .de számítani lehet még na­gyobb késésekre is. A me- i gyeszékhely autóbuszjáratai ' — a kisegítő autóbuszok is donítható, hogy felpezsdült! az érdeklődés a Kölcsönös í Segítő Takarékpénztárak j iránt. Megalakítására máris kancaolatos feladatok t»b mcnkahelyr« jelezték, az igényt. sát. A kormányhatározat rész­letesen megjelölte azokat a feltételeket, melyek megléte esetén nagyköz­ségekké lehet nyilváníta­ni egyes településeket. Ilyen feltétel: a lakosság lélekszáma elérje, vagy meghaladja az ötezret; a lakosság társadalmi össze­tételét, üzemeit, közintéz­ményeit és belterületét te­kintve városiasodó jellegű — pontosad, s minden út-. Kiskunhalason, Baján, Kis- begyen, vágy túlnyomó részt vonalon szállítják az utaso- kunfélegyházán — a városi kát. ; tanács üzemeinek dolgozói A MÁV kecskeméti álló-1 már a kora reggeli órák- másfőnökségén Szeli Lajos; ban megkezdték a közterü- főintézőt állomásfőnök-he-1 leti járdák, gyalogátkelőhe­lyettest kerestük fel tájé- j lyek tisztítását. A megyei kóztatásért. Megtudtuk, j rendőr-főkapitányság közle- hogy a vonatok általában; kedésrendészeti osztálya ar- 10—15 percet késtek. A ko-1 ra kérte szerkesztőségün- ra hajnali órákban az ál-! két, hogy közöljük a gép- lomás váltóit a pályafenn-, kocsivezetőkkel: az utak si- tartási főnökség dolgozói j kosak, növekedett a balese- nagy apparátussal megtisz-j ti veszély. A gépjárműveze- tították, s állandóan figye-1 tők az útviszonyoknak meg- lemmel kísérik biztonságos felelő sebességgel vezessék működésüket. | járműveiket, megelőzve ez­A megye nagyobb váro-1 zel a súlyos szerencsétlen- saiban — Kecskeméten, I ségeket. G. G. helybeli munkaerőt foglal­koztató, jelentős ipari, vagy bányaüzemmel rendelkez zen. Nagyközséggé nyilvá­níthatók az országos jelen­tőségű gyógy- és üdülő­hellyel rendelkező közsé­gek, továbbá a jái'ási szék­helyek. A kormányhatározat lé­nyege, hogy a nagyközsé­gek rendelkezzenek azokkal a jogokkal, melyek révén biztosítják területükön a kormány politikájának ér­vényesülését, illetve dönt­hessenek azokban a hatósá­gi ügyekben, amelyek a lakósságot közvetlenül érin­tik. i A nagyközséggé nyilvání­tás jogkörével a területi, leg illetékes megyei ta­nácsokat hatalmazta fel a kormányhatározat. E feladattal kapcsolatos döntés előkészítése jegyé­ben vitatta meg a végre­hajtó bizottság titkárának, Csenki Ferencnek az elő­terjesztését a megye 20 te­lepülésének, három ütem­ben történő nagyközséggé szervezéséről, s annak fel­tételeiről. Az első és máso­dik ütemben tervezett át­szervezéssel a megye köz­ségeiben élő lakosság 39,6 százaléka számára válik lehetővé, hogy korábban a járási tanácsi apparátusnál intézett ügyeit — bizonyá­ra gyorsabban és körülte­kintőbben — helyben, a községekben intézik majd, A szóbanforgó előterjesz­tést elmélyült, körültekintő vita után, néhány módosí­tással elfogadta a végrehajtó bi­zottság, s azt a megyei tanács legközelebbi ülése elé terjeszti. A továbbiakban Szigeti Péter, pénzügyi osztályve­zető-helyettes terjesztett elő jelentést a harmadik öt­éves terv időszakában vég­zett költségvetési gazdálko­dásról, a közgazdasági ösz­tönzők érvényesítésének eredményeiről, tapasztala­tairól és a további felada­tokról. Ehhez kapcsolódott a harmadik napirendi té­ma, az 1970. évi költségve­tési javaslat megtárgyalása is. Mindkét jelentést elfo­gadta a végrehajtó bizott­ság, mely végezetül több bejelentést vitatott meg és hagyott jóvá. P. I. Nguyen TSii Binh asszony látogatása Péter János külügymi­niszter kedden délelőtt hi­vatalában fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormá­nyának külügyminiszterét, aki baráti látogatásra ér­kezett hazánkba. A kül­ügyminiszterek megbeszé­lést folytattak a két or­szágot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. Az ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere — a kíséretében levő dél­vietnami személyiségek tár­saságában — kedden dél­után látogatást tett Sarlós Istvánnál, a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottsága elnökénél.

Next

/
Thumbnails
Contents