Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT B ÁC S*- K IS K Ufi MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évi. 263. szám. 1969. november 13, CSÜTÖRTÖK Ára: 90 fillér Téli politikai könyvnapok M a délben Dunavecsén tartják a téli politi kai könyvnapok ünnepélyes megyei megnyitóját. A kö­vetkező másfél-két hónap­ban valamennyi városban és községben, s a legtöbb munkahelyen kiállításokat, könyvvásárt, terjesztési ak­ciót, könyvnapot rendeznek. A formák a helyi hagyo­mányoktól függően igen változatosak, a cél azonban azonos: eljuttatni minél több dolgozóhoz a politikai irodalmat. Hagyományokat említet­tünk — joggal. A Kossuth Kiadó minden évben nagy sikerrel rendezi meg ezt az akciót, amely nem csu­pán a terjesztés megélén­külését jelenti, hanem az idők folyamán sajátos ün­nepe is lett a könyvnek. A huszonöt éves jubileumát most ünneplő kiadó elévül­hetetlen érdemeket szerzett a marxizmus—leninizmus klasszikusainak népszerűsí­tésében, a tudományos szo­cializmus eszméinek széles körben való megismerteié-, seben, a materialista világ­nézet és a tudományok eredményeinek propagálá­sában, s a könyv, az olva­sás megszerettetésében is. Kiadványainak széles skálá­jával, az emberi megisme­rés legújabb vívmányainak gyors közreadásával sajá­tos szerepet tölt be a ha­zai könyvkiadásban. Köte­tei megtalálhatók minden olvasó polcán. A világ iránt érdeklődő emberek nem nélkülözhetik azt a segít­séget, amit a Kossuth ki­adványai jelentenek a tá­jékozódásban, az általános műveltség megszerzésében és fejlesztésében, akár párt­tagok, akár nem. A Kos­suth a párt kiadója, de tízmillió honpolgárra te- kint. J sikeres munka bizonyí­™ téka, hogy évről évre emelkedik a kiadó forgal­ma. Bács megyében a for­galom már eléri az évi más­fél millió forintot. Jellem­ző, hogy-ebből csak kis há­nyadot képvisel az az ösz- szeg, amit a közületek vá­sárlásai jelentenek, a forga­lom nagyobbik fele az egyéni vásárlásokból szár­mazik. Pedig a Kossuthnak nincs széles körű terjesztő­hálózata. nem alkalmaz ügynököket és nem nyit a városokban, nagyobb köz­ségekben boltokat. A ter­jesztést a pártszervezetek végzik, önzetlenül, társadal­mi munkában. Itt azonban hadd jegyezzük meg, hogy még nem minden pártszer­vezet ismerte fel a politi­kai irodalom terjesztésének f ontosr'~át. A következő hetek szolgáljanak tanul- sárr- nekik is­ii ziláljál: fel munká- “ vakban jobban a po­litikai irodalmat, amely a felszabadulás óta eltelt ne­gyedszázad alatt a tömeg­politikai munka fontos esz közévé vált. M. L. Nagyobb az érdeklődés a téli üdülés iránt Minden beutaló gazdára talált A különböző munkahe­lyek szakszervezeti bizott­ságainak titkárai tapasz­talatból tudják, hogy az elmúlt években nehéz volt olyan dolgozót, családot ta­lálni, aki igénybe vétte volna az év végére, a téli hónapokban az üdülési be­utalót. Az idén megváltozott a helyzet. A korábbi évek tapasztala­tától eltérően nagy az ér­deklődés a téli üdülés iránt, szívesen veszik igénybe a novemberi, decemberi be­utalókat is. Ennek magya­rázata — a Szakszervezetek Megyei Tanácsa szerint — az, hogy az alapszerveze­tek titkárai jobban szívü­kön viselik az ügyet, s a dolgozók is érzik, hogy az ingyenes, vagy minimális térítés ellenében kapott be­utaló — jutalom, amit ki kell érdemelni. Hányán és hol üdülnek a következő hetekben me­gyénk dolgozói közül? Ez­zel a kérdéssel fordultunk az SZMT üdülési felelősé­hez, Csenki Mórnéhoz. A válaszként kapott számok­ból kitűnik, hogy tulajdon­képpen az év vége is üdü­lési szezon. Több. mint 1500 személy részére küldték szét az őszi-téli beutalókat, s ezek közül egyet sem kap­tak vissza. Ez pedig azt je­lenti, hogy gazdára talál­tak a jegyek. A Balaton mellett például 190 üzemi munkás, irodai dolgozó, al­kalmazott pihenhet, a kö­vetkező hetekben. A gyógy­vízzel rendelkező, gyönyö­rű környezetű Hévízre, Haj­dúszoboszlóra, Párádra, Ba- latonfüredre pedig három­százan kaptak beutalót. Ebben az időszakban — ősz végén, tél kezdetén — igen keresettek a magas­lati helyek. Éppen ezért a szakszerve­zet a 20. héttől a 26. hét végéig (november 17-től december 31-ig) ilyen üdü­lőkbe összesen 535 me­gyénkben dolgozó szakszer­vezeti tagot tud ebben a kedvezményben részesíteni. Elsősorban Mátrafüred, Lil­lafüred, Galyatető, Miskolc- Tapolca várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. Lehetőség van viszont ar­ra is, hogy azok, akiknek nincs szükségük gyógyfür­dőre, vagy magaslati leve­gőre, azoknak az ország legszebb tájain levő üdü­lőhelyekre adjanak a szak- szervezeti bizottságok be­utalót. Az SZMT ugyanis az említett időszakra — november és december hó­napokra — összesen 132 je- ■'t küldött szét az alap­vekhez. Dömösre, Vi­drádra, Leányfalura, Ze- oegénybe szólnak ezek a beutalók. Érdekes, hogy az üdülő­iu-.jó!: i”"-1 rém csökkent a kereslet, sőt a tavalyihoz képest nőtt az érdeklődés. A négy üdülőhajóra — a Deák Ferenc, a Visegrád, a Szocialista Forradalom és a Budapest elnevezésűekre — több mint 260 pihenni vá­gyó dolgozó.jelentkezett és vette, illetve veszi igénybe a kéthetes beutalót. Folyamatos a gyermek­üdültetés is. A téli hónapokban (itt csu­pán az 1969-re szóló ada­tokat ’ismertetjük) a jó ta­nulással, szorgalommal ki­tűnt gyerekek közül 128 kap beutalót olyan helyre, ahol tanulmányait is foly­tathatja. G. S. Barátságunk alapjai szilárdak Fogadás Uj-Delhiben A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke és kísérete, aki kedden délelőtt érkezett meg az in­diai fővárosba, kedden meglátogatta Mahatma Gandhinak, India nagy fiá­nak, a függetlenség harco­sának síremlékét, s koszo­rút helyezett el rajta. Ha­zánk tisztelete jeléül elülte­tett- egy facsemetét, majd megtekintette a Gandhi centenáriumi kiállítást. Este a magyar államfő a miniszterelnök-asszonynál. Indira Gandhinál tett láto­gatást, majd Giri államel­nök adott fogadást Loson- czi Pál és kísérete tisztele­tére. A fogadáson a két ál­lamfő pohárköszöntőt mon­dott. Giri indiai elnök beszéde Giri elnök a Losonczi Pál tiszteletére adott díszvacso­rán elhangzott beszédében üdvözölte a magyar vendé­geket, majd többek között a következőket móndta: Országaink különböző vi­lágrészeken vannak és tör­ténelmünk során nem egé­szen azonos utat választót­Szovjet könyvkiállítás nyílt Kecskeméten Az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat rendezésében nagyszabású szovjet könyv, kiállítás nyílt a megye- székhelyen, az SZMT-szék­Gáspár, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Borso­di György, az SZMT me­gyei vezető titKára, Brenyó Mihály, az MSZMP megyei séről," s a magyar és szov­jet könyvkiadás jó együtt­működéséről. A meleghangú, nagy tet­szést kiváltó megnyitó A szovjet könyvkiállítás megnyitására Kecskemétre érkezett vendégek a me­gyeszékhellyel ismerkedve látogatást tettek a városi tanács dísztermében, ahol Fehér Sándor vb-elnökhe Iyettes fogadta őket. házban. A rendezvényen — melyet a város felszabadu­lásának 25. évfordulója tiszteletére rendeztek — te­kintélyes szovjet vendégek is megjelentek: V. K. Gru- gyinyin, az OSZSZSZK Saj­tóbizottságának első elnök- helyettese, J. I. Malihina műfordító, A. M. Ajnbin- der, moszkvai nyomda- igazgató és V. Sz. Kiperen- ko, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének taná­csosa. A szovjet vendégeket Kecskemétre elkísérte: Siklós Margit, a Kiadói Főigazgatóság vezetője, Zala Imre, az Állami Könyvterjesztő Vállalat igazgatója, és Merán Ti­bor, a Kultúra Könyvke­reskedelmi Vállalat főosz­tályvezetője. A megnyitóünnepségen megjelentek a megyei és városi párt. és taná^sve- zetők, köztük dr. Kőrös bizottságának munkatársa, Borsos György, az MSZMP városi bizottságának titká­ra, Fehér Sándor, a Haza­fias Népfront Kecskeméti Városi Bizottságának, s a Katona József Társaság el­nöke, és Pankovits József- né országgyűlési képvise­lő, a Nőtanács megyei tit­kára. A megjelenteket Sávolt Béla, az MSZBT megyei titkára üdvözölte, majd F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszerkesztője nyitotta meg a kiállítást. Megnyitójában többek között ezeket mond­ta: ' — Nagy ötöm számunk­ra, hogy a szovjet könyv­kiadás közismerten gazdag terméséből mintegy ezer kötetet — csupán ízelítőül — elhoztak ide. Így együtt igazán imponáló látvány ez, s méginkább meggyőz bennünket a szovjet könyv­kiadás nagyszerű fejlődé­után Grugyinyin elvtárs mondott beszédet. — Számunkra nagyon kellemes — mondta —, hogy az önök szép városá­ban lehetünk, amelyről so­kat hallottunk már. Örü­lünk e kiállításnak, s an­nak, hogy ezen keresztül is közelebb kerül egymás­hoz a két nép. A vendégek — miután a népes kecskeméti közön­séggel együtt — megtekin. tették a kiállítást, elisme­rően nyilatkoztak azokról, akik ezt megrendezték: Nerecke Editről, Rajka Ágnesről, az ÁKV munka­társairól, és Kovács Endre művelődésiház-igazgatóról. A szovjet és a fővárosi vendégek ezt követően megismerkedtek a megye- székhely nevezetességeivel és a Helvéciái Állami Gaz­dasággal. V. M. tak. Ennek ellenére igen sok múltunkban a közös vonás, ami lehetővé tette szá­munkra a mai világ számos problémájának hasonló megközelítését. Nincs vitás kérdés országaink között. Figyelembe véve, hogy tár­sadalmi rendszerünk külön­böző, megállapíthatjuk, hogy barátságunk alapjai szilárdak. Giri elnök a továbbiak­ban megállapította, hogy a Mahatma Gandhi által le­fektetett politikai elvek nem szoríthatók egyetlen állam határai közé, hanem alapjául szolgálnak India más országokkal kialakított békés egymás mellett élési politikájának. Losonczi Pál pohár- köszöntője Népköztársaságunk Elnö­ki Tanácsának elnöke elöl­járóban köszönetét fejezte ki a szíves fogadtatásért, majd ezeket mondotta: Több ezer kilométeres re­pülőút után az önöknél el­töltött első órák már olyan kapcsolatokra emlékeztet­nek, amelyek a hatalmas távolságok ellenére is tar­tósan kialakultak népeink között — mondotta Loson­czi Pál. Majd így folytatta: — Gandhit ünnepelni és értékelni a világ minden tá­járól Budapestre sereglettek a tudósok. Hazánk nem ér­demtelenül kapta ezt a megtisztelő megbízatást, hiszen az indiai művészetet, az indiai nyelvek gazdag kincseit kutatók és terjesz­tők között volt jó néhány világhírnévre szert tett ma­gyar, köztük az első, Körö­si Csorna Sándor. A nála száz évvel később élt Bak- tay Ervin érdeme, hogy a magyarok kitűnő fordítás­ban ismerkedhettek meg az indiaiak híres eposzaival. Baktay kortársa, Rabindra­nath Tagore pedig olyan közel került a magyar nép­hez, hogy sétányt nevezfek el róla a mi szép tavunk, a Balaton partján, ott, ahol gyógyulást keresett betegsé­gére, ahol fát ültetett, hogy lombjának susogása rá em­lékeztesse a vándort. Rendszeressé váltak a magas szintű találkozások. Az el nem kötelezettségi politika Indiának jelentős szerepet biztosít, mindenek­előtt Ázsia békéjének é* biztonságának szavatolásá­ban. A mai, nem könnyű, há­borús veszéllyel terhes, de reményeket is ígérő nem­zetközi helyzetben úgy ér­zem, igen fontos minden bé­keszerető ország összefogá­sa, a béke biztosítása' érde­kében — mondotta Loson­czi Pál pohárköszöntőjé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents