Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-12 / 262. szám
8. oldal 1969. november 12, szerda Partvédő a Legfelsőbb Bíróság... nádas Házastársak vitájában több — irányelvül szolgáló — törvényességi határozatot hozott az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság. Mikor indokolt a névviselés? A lány jóval fiatalabb volt, mint a férfi,, amikor megismerkedtek. Pár hét múlva összeházasodtak, de a menyecske elhallgatta, hogy egybekelésük előtt korábbi vőlegényével viszonyt folytatott és terhes. Természetesen néhány hónap múlva minden kiderült és a férj válópert indított. Az alsófokú bíróságok a házasságot felbontották, de az asszonyt volt férje nevének viselésére feljogosították. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában kimondta : — Aki a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette meg, mint ez az asszony, annak a névviselésre való feljogosítása a szocialista társadalmi felfogás szerint méltánytalan. Az asszony — saját vallomása szerint — érzelmi vonzódás nélkül kötött házasságot, abban a nyilvánvaló feltevésben, hogy ha a férfi tudomást szerez a gyermek közelgő születéséről, házassága fel fog bomlani. Ezzel szemben a férfi őszinte vonzalomból kötötte meg a házasságot. Az asszony tehát férje nevének viselésére érdemte- telen. / A Legfelsőbb Bíróság még megjegyezte: bizonyos esetekben akkor is indokolt a névviselésre való feljogosítás, ha egyébként a volt feleség érdemtelennek bizonyul. Ilyen kivételes eset, hogy különös érdeke fűződik férje nevének viseléséhez, amikor például közös kiskorú gyermeküket neveli, vagy ha a társadalomra értékes cselekményeivel asszonynévvel vált közismertté. Ilyen esetekben is a névviselési jogot meg lehet tagadni, ha az a volt férjre, vagy leszármazóira súlyosan méltánytalan. Ezúttal azonban az asszonynak ilyen különös érdeke nincs. Mi történjék az autóval? A volt házastársak a válás után tovább is a közös lakásban maradtak, sőt, egy évvel később 50 ezer forintért autót vásároltak. Négy évvel később a viszony ismét megromlott közöttük. Az autó az asszonynál volt, a forgalmi engedély viszont az exférjnél. Ezért az asszony volt férje ellen pert indított. Kérte, mondja ki a bíróság: az *• autó kizárólag az ő személyi tulajdona, jogosítsák fel, hogy a forgalmi engedélyt nevére átírathassa és kötelezzék férjét a forgalmi engedély kiadására. A keresettel szemben a volt férj arra hivatkozott, hogy az asz- szonnyal élettársi viszonyban élt, az autót közös megtakarított pénzükből vásárolták, illetve a részleteket közös keresményükből fedezték. A járásbíróság — a volt házastársak jövedelmi viszonyainak figyelembevételével — úgy döntött, hogy az autónak 50—50 százalékos tulajdonosai. Fellebbezésre a megyei bíróság az autót az asszonynak ítélte, mert úgy látta, hogy a férj jelentéktelen összeggel járult a vételárhoz. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő álláspontot foglalta el! — Az asszony igényének eldöntése szempontjából jelentősége van annak, hogy a peres felek közötti élettársi viszony állott-e fenn, vagy csak az autó vételével, üzemben tartásával, és használatával kapcsolatos ügylet létesült közöttük. Ugyanis az élettársak közös gazdálkodásából származott kölcsönös vagyoni igények rendezésénél vezérlő szempont az anyagi igazság érvényesítése. Arra kell törekedni, hogy egyik élettárs se legyen kitéve a megrövidítés, kijátszás veszélyének. Ez abból az elvből következik, hogy amíg az élettársak együtt élnek, életvitelükben együttműködne^ egymást támogatják, akarategységben járnak el és anyagi eszközeiket is a közös cél elérésének szolgálatába állítják. Ha tehát bizonyítást nyer, hogy a volt házastársak élettársak voltak, az autóra vonatkozó igényt a méltányossági szempontok szerint kell elbírálni. Ha az derülne ki, hogy a volt házastársak között a jogerős válóperes ítélet után élettársi viszony nem állt fenn, de az autó közös vásárlásában megállapodtak, tisztázni kell, hogy milyen jogok és kötelezettségek illették meg őket. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket megsemmisítette és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kié legyen a kislány? Egy tisztviselő házaspár házasságát felbontották, mert kiderült, hogy az asz- szony egyik kollégájával szerelmi viszonyt tartott fenn, majd ezzel a férfivel egy nap, anélkül, hogy férjétől és hatéves kislányától elbúcsúzott volna, egy másik községbe költözött. Ezek után természetes, hogy a bíróság a kislányt az apánál helyezte el. Három évvel később az asszony volt férje ellen pert indított és ebben kérte a bíróságot, hogy a korábbi határozatot változtassák meg és a gyermeket ítéljék neki. A járásbíróság a keresetet elutasította. A megyei bíróság azonban helyt adott az anya kérésének. ítéletét azzal indokolta, hogy a 9 éves kislánynak hamarosan olyan problémái lesznek, amelyeknek megoldására elsősorban az anya hivatott, aki őszintén ragaszkodik gyermekéhez, de a kislány is nagyon szereti anyját. Igaz, hogy a házasság felbomlásáért az anya felelős, azok a körülmények azonban, amelyek a váláshoz vezettek, ma már nem ítélhetők meg olyan súlyosan; annál kevésbé, mert az asz- szony újabb házasságot kötött és kifogástalanul él. A Legfelsőbb Bíróság, ahová törvényességi óvásra az ügy került, ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróság elutasító ítéletét helyben hagyta. A határozat indoklása szerint az édesapa és annak újabb felesége a kislányt szeretettel gondozza, jő nevelésben részesíti. A gyermek tanulmányi eredményei is jók. Nincs tehát ok arra, hogy az elhelyezésen változtassanak, mert a környezetváltozás a gyermek érzelmi életében rendszerint válságot okoz, s az ilyen izgalmaktól a kiskorú gyermeket meg kell kímélni. H. E. A tiszalöki öntözőrend. szer fürtjeiben, csatornáiban megkezdték a partvédelmi munkálatokat, töltéserősítéseket. Ebben az esztendőben a balmazújvárosi ezer holdas tározónál és a Keleti Főcsatorna nagyobb öntözőcsatomáinál az úgynevezett biológiai partvédelmet alkalmazzák. Nagy kotrógépekkel merítik ki a régi nádasok széléről az iszapot, s ezt terítik el a parti részeken. A gyökerekkel és gumókkal átszőtt iszapból tavasszal hajtani kezd a nád. Már az első esztendőben negyven-ötven centiméter magas élőnövényzet védi a töltéseket, s három esztendő alatt telje, sen kifejlődik a nádas. Kecskeméti Torony ház vendéglő VÁLLALATOK, HIVATALOK, INTÉZMÉNYEK. TSZ-EK rendelkezésére áll ÖSSZEJÖVETELEK, GYŰLÉSEK. BANKETTEK LEBONYOLÍTÁSÁRA egesz nap 9179 ESZTERGÁLYOS, MAROS, KÖSZÖRŰS ÉS FŰRÓS SZAKMÁRA átképzős tanfolyamot indítunk 1969. november 1. időponttól kezdődően. Jelentkezhetnek mindazok a 18. évüket betöltötték, akik munkakönyvvel rendelkeznek. A tanfolyam idejére órabért biztosítunk. Jelentkezés: Szerszám- és Gépelem Gyárak munkaügyi osztályán, Kecskemét, Izsáki út 10. 8053 INGYENES építőipari felmérő és számlázó technikus-képző hathónapos tanfolyamra jelentkezhetnek ÉRETTSÉGIZETT (lehetőleg katonaidejét letöltött) fiatalok. A tanfolyam ideje alatt havonként 1200 Ft ösztöndíjat fizetünk Étkezést — vidékieknek szállást is — biztosítunk kedvezményes térítés elenében 44 órás munkahét. A tanfolyam 1970 január 5-én kezdődik. Jelentkezési határidő 1969. november 30. ' deklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót Rács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét. Klapka u. 34. , * 8879 Á villanyborotváró! Hazánkban a férfiak 15— 20 százaléka az utóbbi két évtized során búcsút mondott a szappanhabnak, áttért a villanyborotva hasz. nálatára. Számos előnye van ennek: nem kell szappanozni az arcot, kényelmesebb körülmények között — ülve vagy akár ágyban fekve — is elvégezhető. Hátrányul azt róják fel, hogy az arc nem lesz eléggé sima, a villanyborotvával ugyanis nem le. hét tökéletesen „kiborotválni” a szakállt. De míg a hagyományos vágóeszközökkel minden egyes borotválkozáskor a szőrelpiszkolódásából is adódhat. A kopásnak esztergá- lyozással való kijavítása szakemberre váró feladat, de finom csiszolóvászonnal és benzines vattával való letisztítást magunk is elvégezhetjük. A szénkeféket — a használattól függően — V2-—1 évenként kell cseréink A forgórész csapágyaihoz minden tisztítás alkalmával juttassunk néhány csepp varrógépola.. jat. A vibrációs borotva gyakorlatilag nem szorul belső karbantartásra, hiszen nincsenek fogó, kopó alkatrészei. A villanyborotvák valaSzovjet gyártmányú kétfejes, forgókéses villanybo- rotva. Mellette az oldalszakáll kiigazítására szolgáló rátét, előtérben a feszültség beállítót is magában foglaló hálózati csatlakozó látható. rel együtt lehúzzuk a bőr felhámrétegét is, a villanyborotva használata megkímél bennünket ettől. A villanyborotvák valamennyi fajtájánál egy apró nyílásokkal ellátott rendkívül szívós és vékony acéllemezből készült késkosár simul az archoz. A kosár alatt a szakáll- szőröket elnyíró vágófej (kés) forgó, vagy rezgőmozgást végez. A megborotvált arc simasága a kosárlemez vastagságától függ, hiszen az az arcbőr és a kés között helyezkedik el. A forgókéses borotvákat minden esetben kis elektromotor hajtja. Egyfejes készüléknél közvetlenül a motor tengelyéhez kapcsolódik a forgókés, kétfejes megoldásnál műanyag fogaskerekekből álló áttételt iktatnak közbe. A rezgőkések mozgatására két megoldás ismeretes: vagy a motor forgómozgását alakítják át egyenesvonalú rezgőmozgássá, vagy pedig motor nélküli, a mágneses vibráció elvén működő szerkezetet építenek a borotvába. Ez utóbbi esetben a hálózati váltakozó áram frekvenciájának megfelelő, másodpercenkénti 50 oda-vissza mozgást végez a kés. Az elektromos borotvák csendesebben működnek, mint a vibrációsak, viszont gondosabb karbantartást igényelnek. Időnként ellenőrizni kell a motor szénkeféinek kopását, ugyanakkor ajánlatos a borotva belsejéből ecsettel eltávolítani a lerakodott finom szénport. A borotva belső áramkörébe iktatott kis kondenzátor a kefék szikrázásának csökkentésére, zavarszűrésére szolgál. Átütése esetén erő. sen szikrázik, melegszik a borotva, ilyenkor sürgősen ki kell cserélni a kondenzátort. A szikrázás egyébként a forgórész tengelyén levő kollektor kopásából, mennyi változatánál a kosár- és késrendszer köny- nyen elválasztható a készülék törzsétől. Ez a rész semmiféle kenésre nem szorul, viszont minden borotválkozás után gondosön ki kell tisztítani az erre a célra szolgáló kefével. A kés vágóéleit nem kell, de nem is szabad csiszolni vagy fenni, mivel azok önélezők. A villanyborotvák elektromos szigetélésére rendkívül nagy gondot fordítanak az előállítók. A készülék burkolata minden esetben műanyagból készül, a külső fém részek nincsenek vezető kapcsolatban a belső, zárlatveszélyes alkatrészekkel, így védőföldelésre nincs is szükség. Arra ügyeljünk, hogy a hálózati vezeték meg ne sérüljön, ki nem töredezzen. Fürdőkádban ülve ne borotválkozzunk, és a borotva burkolatát csak áramtalanítás után bontsuk szét. És néhány gyakorlati jótanács azoknak, akik csak ezután térnek át a villanyborotva használatára. Az „átállás” nem megy egyik napról a másikra, kb. 2—3 hét alatt szokja meg a bőr az új „technológiát”. Ez idő alatt borotválkozás után a bőr rendszerint kipirosodik és enyhén „ég” az arc. Téves hiedelem, hogy a villanyborotva csak. a „gyenge” szakállú férfiaknak való. A tapasztalat éppen az, hogy az erős, kemény szőrszálakat a kések „szívesebben” nyesik el, mint a gyenge, elhajló szőrszálakat. A forgalomban levő villanyborotválkozó szerek használata megkönnyíti a bőrfelületen a borotvakosár siklását, ugyanakkor keni a borotva metszőfelületeit is, mindamellett a szőrszálakat megkeményíti és mintegy „kiemelli” a bőrfelületből.
