Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-12 / 262. szám
«. oldal 1969. november 12, szerda A népszámlálás krónikája Elégedetten emlékezünk Néhány hét múlva, — 1970. január 1. és 10. között — népszámlálási biztosok keresik fel Magyar- ország valamennyi lakosát, hogy összeírják személyi- és lakásadataikat. A népesség egy negyedére kiterjedően — minden negyedik számláló körzetben — tüzetesebben érdeklődnek majd a számláló biztosok, — többségükben pedagógusok — a családtagok, vagy akár egyedülállók élet- és munkakörülményeiről, szakképzettségéről, foglalkozásáról, lakáshelyzetéről. A mélyebbre hatoló adatgyűjtéshez a statisztikai matematika segítségéve] választják ki azokat a körzeteket, amelyek területileg, a település jellegét illetően ég társadalmi rétegeződé« tekintetében a népesség egészére vonatkozó jellemző képet alkotnak; vagyis az itt szerzett adatokból levonható következtetéseket általánosítani lehet. A tízévenként lebonyolított népszámlálások során összegyűjtött adatkincs nélkül ma már elképzelhetetlen az állam gazdasági, társadalmi életének és a közigazgatásnak irányítása, á fejlődés tudományos vizsgálata. Egy füst alatt Az újkori magyar nép- számlálások sorozata 1869- ben tehát éppen száz esztendeje kezdődött. Ezt megelőzően is voltak ösz- szeírások, de ezek céljaikban is alapvetően különböztek az újkoriaktól; nem a népesség megszámlálása érdekében, hanem adózási vagy katonai célokra készültek és nem is terjedtek ki mindenkire. Károly Róbert idejében például a jobbágyporták kapuja volt az adókivetés alapja. Egy jobbágyporta elvileg egy jobbágy családnak felelt meg. Az adókötelesek úgy bújtak ki az adózás alól, hogy az egy közös telken megépült családok csak egy kaput építtettek, s az összeírás nyomán kivetett adót megosztották maguk között. Miután a királyi kincstár jövedelme így megapadt, a kémények összeírására került sor; a hadi kiadások fedezésére az adót füstönként szedték. T569-ben a zsellérek, a szénégetők és a bányászok is összeírásba kerültek, hogy adót hajthassanak be raj tűk. Az adóztatás alapjául szolgáló összeírások elsősorban a jobbágyság vagyoni helyzetét firtatták. A XVIII. században kezdődött meg egyházkormányzati célokból a népesség átfogóbb vizsgálata. Az egyház ismerni akarta a hatalma, „gondozása” alatt élő népesség számát. ü nemesek is megszámláltatnak II. József, mint felvilágosult uralkodó nem nélkülözhetett átfogó statisztikai adatokat. Az általa elrendelt 1784-es általános népszámlálás gyakorlati célja az újoncállítás és az adókivetés jobb megszervezése volt, eredményességét tekintve rendkívüli jelentőségűvé nőtt. Eddig az összeírásig ugyanis az ország Jakóinak száma nem volt ismeretes. A II. József- féle népszámlálás azonban a nemesekre, minden rendű, rangú lakosra kiterjedt, még a foglalkozási megoszlást is feltárta. Az első ilyen modern jellegű népszámlálás fényénél elindulhatott az államigazgatás fejlődése, a földrajz és történettudomány elevenebb művelése. Az összeírás gyengesége volt, hogy csupán a férfinépesség adatait kérdezte részletesen, a nőkét nem. A nemesség jogai csorbítását látta az ösz- szeírásban és nemkülönben abban, hogy katonai közegeket kellett fogadnia otthonában. így II. József halála után, az 1790-es, az országgyűlés által megszavazott népszámlálásra nem is került sor. 1802-ben ismét felmerült a népszámlálás szükségessége magyar ezre- dek állításéhoz, de ezt már csak azzal hagyta jóvá az országgyűlés, hogy a nemesekre ne terjedjen ki. A II. József-féle és az 1869-es első hivatalos nép- számlálás közötti időben az egész lakosságra kiterjedő összeírást nem végeztek. Egyenjogúság az összeírásnál Az első hivatalos összeírást 1869-ben osztrák mintára szervezték, lajstro- mosan végezték az adatfelvételt; folyamatosan írták fel az adatszolgáltatók nevét, nemét, születési évét, vallását, családi állapotát, keresetét, foglalkozási viszonyát, szülőhelyét, de például a nemzetiségi hovatartozás kimaradt az összeírásból. Miután ezeket az adatokat decentralizáltan összesítették és a feldolgozás is meglehetősen kezdetleges volt — nem adott teljesen tiszta képet a népességet érintő minden lényeges kérdésről. Az 1900-as népszámlálás az első, amelynél létrejött a két nem összeírási egyenjogúsága. Ezen túl nem külön férfi és női számláló- lapon, hanem csupán egy külön kérdés keretében tudakolták az összeírottak nemét. Az 1910-es összeírás ösz- szefüggött a helységnevek törvényi szabályozásával. Korábban ugyanis 826 olyan helynév volt az országban, amelyet több község is viselt, az is gyakori volt, hogy más néven ismerték hivatalosan a helységet, mint ahogy a község lakói nevezték. Ez a bizonytalanság nem kevés zavart okozott a közigazgatásban. Az eddig lezajlott nép- számlálás közül az 1920- asra az iskolai végzettség körültekintőbb adatfelvétele jellemző; a szakképzetséget is behatóbban tudakolták. 1930-ban az önálló iparosokra és kereskedőkre vonatkozóan történt külön adatgyűjtés. Az 1941-es népszámlálásnak a származási és vallási adatok korábbinál is tüzetesebb firtatása volt a sajátossága. A kérdőlapra be kellett vezetni, hogy az illető az 1939. IV. te. értelmében zsidónak tekinthető-e, s hány nagyszülője volt az? Népszámlálás a tervezéshez A következő népszámlálásnak a kialakult gyakorlatnak megfelelően 1950. december 31-én kellett volna lezajlania. (A nemzetközi ajánlások is a 0-val végződő évek végén rendezett népszámlálásokat kérik, de ez a helyi adottságok miatt olykor egy-egy évet eltolódik). Az első népgazdasági terv az összeírás előbbrehozását tette kívánatossá. A húsz évvel ezelőtti népszámlálás a háborúval kapcsolatos népességmozgás és a földreform nyomán bekövetkezett változásokat vette alaposabban szemügyre. Az 1960-as népszámlálás bővítette a foglalkozási kérdések körét és első ízben dolgozta fel a család- és háztartási statisztikát. Az 1960-as népszámlálás újításai közé tartozott a lakosság 1 százalékára vonatkozó úgynevezett reprezentatív felmérés, továbbá az, hogy a feldolgozást gépekkel bonyolították le. Mit hoz az 1970-es népszámlálás? Ezt valameny- nyien érdeklődéssel várhatKözségünk felszabadulásának negyedszázados évfordulója október 30-án volt. Ezen a napon ünnepi tanácsülésen vettek részt a párttagok, tanácstagok, a honvédség képviselői, valamint a megyei népfrontbizottság munkatársai. Az ünnepi beszédet Mar- tonosi József, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke tartotta, ezt az úttörők nagyon szép műsora követte. Meg kell Szerkesztői Csapiár Imre, Fülöpszállás, Telekouszta: Kérését Illetékeseknek továbbítottuk. Darányi Károly, Kisszállás: Ilyen körülmények között valóban nehéz dolgozni. Problémájukra felhívtuk az Illetékesek figyelmét. Farsang Ferenc, Kalocsa: Ha Kecskeméten jár, keresse fel szerkesztőségünket, addig is várjuk tudósításait. Jäger Jánosné, Szabadszállás: Okmányait a Budapesti Nyugdíjfolyósító Intézethez továbbítottuk, kérve ügyének kivizsgálását. Hajdú Imre, Izsák, Árpád út: Ezeket a járműveket fokozatosan kivonják a forgalomból, mivel sok balesetet okoztak. Pánki János, Baja, Tlnusz út: Ügyében munkahelyének kollektív szerződése ad útmutatást. Faragó Balázsné, Katonatelep 8.: Sikerült kideríteni, hogy a szénutalványt már elküldték önnek. Jövőre természetesen Ismét megkaphatja. Varga László, Kiskunfélegyháza, Zrínyi utca: Mint azt közöltük Is, lapunk nyomda- technikai nehézségekkel küzdött. Kérjük szives elnézését. Bacsa Mihályné, Soltvadkert, Ady Endre utca: Minden lottó-, békekölcsönhúzásról köz- zétesszük a listát lapunkban. „Egy utas”. Baja. Sajnáljuk, hogy nem irta meg melyik „bajai járat”-ról van szó, így nem tudjuk panaszát továbbítani. B. A-né, Kecskemét, Nagykőrösi utca: Természetesen Néhány hete készült a fénykép: megterített asztal körül a család apraja- nagyja. A születésnapi torta száz szál gyertyával díszeleg. E meghitt családi ünnep hangulatához egy ifjúsági dalocska is hozzátartozott, amelyet az ünne. pelt Teri néni kedvéért énekelt el a Zimmermann- família... Ebéd után erről is, arról is szó esett Vaskúton, a Damjanich utca 124. szám alatti házban. A beszélgetés a múlt század derekáig visszakanyarodott, s az azóta eltelt egy évszázadról esett szó. Hiszen Zimmermann Terézia 1869. október 14-én született. — Beszélik, hogy a grúzok, meg örmények 140— 150 évig élnek. Hozzájuk viszonyítva fiatal vagyok _ fordította németről Teri n éni tréfás szavait Bácskai János tanácselnök. — Egy évszázad nagy idő, a törté, nelemben sem múlik el nyomtalanul, nekem mégis elröppent... Vaskúton, a mostani Petőfi Sándor utcában született az anyóka. Szülei a gazdag Krix-birtokon dolgoztak. Errefelé púpos-birtoknak nevezték a több ezernyi hold tulajdont, a birtokos testi hibás fiáról, aki a kegyetlenségben szü- Leit is túlszárnyalta. — Kummer tanító úr keze alól két-három év alatt kikerültem a szántóföldre — folytatta Teri néni svá- bos akcentussal. — Tizen; említenem a november 7-i iskolai ünnepséget is, ahol úttörők mutatták be kedves, nagyon szép emlekmű- sorukat. Az emlékezés közben jó volt látni és érezni az utánunk felnövő szép, egészséges és okos nemzedékek háláját, és tudni azt, hogy munkánknak volt és van értelme. Setét Mátyásné veterán Hetényegyháza üzenetek nem hozzuk nyilvánosságra nevét, ha nem kivánja. A problémára felhívtuk az Illetékesek figyelmét. Szántó Ferenc, Kecskemét, Lenin tér.: Ezzel kapcsolatos rendelet még nem jelent meg; lapunkban egy elvi állásfoglalást Ismertettünk. Panasz a postára A Petőfi Népe és a Nőik Lapja előfizetője vagyok. Sajnos mindig késve kapom meg a lappéldányokat, legújabban pedig még késve sem. Amikor ezt a kézbesítőnél reklamáltam, létszámhiányra hivatkozással magyarázta meg a mulasztást. Az elmúlt napokban viszont kézbesítési hanyagság miatt nem mehettem el egy rokonom temetésére. A Nagykanizsán november 1- én feladott gyásztáviratot a kecskeméti posta november 4-én kézbesítette. A postahivatalnál reklamációmra azt válaszolták, hogy a négynapos késést létszámhiány okozta, de kívánságomra a távirat díját visszafizetik. Szabó Sándor Kecskemét hét éves koromban férjhez adtak Reile Jakabhoz. Rendes, jó ember volt. Hamarosan saját vagyont is szereztünk, persze csak 3—4 hold erejéig. A megélhetésünk így is a púpos-birtoktól függött. Három gyermeke közül ma már csak egy fiú él. Nemrég ünnepelték a 71. születésnapját. Húsz évig az NDK-ban élt, nemrég települt haza. — Hazahívtam — mondja az anyóka —, mert öregkoromra sem akarok gyerek nélkül lenni. — Férjem 1947. október 14-én, 81 éves korában halt meg. Én meg azon a napon töltöttem be a 78. évemet. Teri néni nem maradi egyedül. Több mint harminc éve gyereklármától hangos a Damjanich utcai ház. Lassan már az ükunokák is felnőnek. Napjait hol ezzel, hol azzal tölti el. Boltba megy, nyáron kuko. ricát morzsol, tesz-vesz a ház körül. Csak a hűvösebb napokon marad ágyban. A századik születésnapjára rendezett ünnepségre saját lábán ment el a tanácsházára. Az ükunokák közül Keller Tomi és Pista németül köszöntötték a dédi- két. — Az új generációk közül nem sok embert ismerek a faluban — folytatta. — Vaskúton már alig beszélnek németül. Még az orvost sem ismerem, de ő sem engem! Ezért lettem százéves... Tárnái László 1 Reklamáció kis hibával Feleségem a Bajai Duna Áruházban egy összecsukható férfiesernyőt vásárolt részemre. Sajnos, használat után a fémrészek oxidálódtak. A Duna Áruháznál nyomban reklamáltam, mire az üzlet vezetője az ernyőt átvette tőlem azzal az ígérettel, hogy kicserélik. Két héttel később pedig visszaadta, mondván: bizonyítsam be, hogy az esernyőt a Duna Áruházban vásároltam, hiszen a bloikfc nincs meg. Hiába hozott feleségem tanút, aki a vásárlásnál jelen volt, hiába találtuk! meg az áruházban a vásárlás napjának dátumával a blokk másolatát, az esernyőt nem cserélték ki. Szentannai József Baja Lelketlenség Ez a szó illik arra az ismeretlen fiatalemberre, aki a faluban lakó 72 éves Kle- mentisz Lajos bácsit meglopta. Az idős nyugdíjas így mondja el a történteket: „Az elmúlt héten a késő esti órákban felzörgetett egy fiatalember. Tudta, hogy géplakatos vagyok, ezért bátran kérte segítségemet elszakadt motorkerékpárláncának kijavításához. A hiányzó szemet nyomban pótoltam egy régi kombináltfogó segítségévek Észrevettem, hogy a motornak még más hibája is van, ezért mondtam a fiatalembernek, hogy várjon egy kicsit, elmegyek lámpáért és ezt is megjavítom. Mire visszatértem a fiatalembernek és a régi konv- bináltfogónak hült helye volt. Ez volt a köszönet-' Én pedig alig tudtam öreg barátomat megnyugtatni, hogy elhiggye: olyan ritka az ilyen fiatal, mint a fehér holló. Bánrévi János Após tag Nem tudunk szavazni!? A jószándék nem minden. Hiába érkeznek tömegével a szavazatok a megyei tanács művelődésügyi osztályára, ha rosszul állítják ki a szavazólapokat! A Röpülj páva népdal- verseny múlt heti elődöntője méltán keltett lelkesedést megyeszerte. A tévénézők szeretnék végleges győzelemhez juttatni versenyzőinket, ám túlbuzgóságukban egyre-másra küldik az érvénytelen szavazatokat. Ilyen levelezőlapok érkeznek a megyei művelődésügyi osztályra; X község lakói: Huszonötén ebből és ebből a tsz-ből stb. Ezeknek azonban semmi hasznát nem veszik versenyzőink. Aki érvényes szavazattal akar segíteni, csak egyetlen nevet írjon a lapra, így akár többször is szavazhat — több lapon. Még van idő. Holnap délig kell feladni a lapokat, . MÍ A Központi Statisztikai Hivatalban új géptermet rendeztek be a népszámlálás adatainak gyors, pontos feldolgozására. Az itt elhel yezett számító- és adatfeldolgozó gépek műszaki próbáit most végzik a szakem- j berek ji (MTI fotó — Kovács Gyula felvétele) Száz szál gyertya
