Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
2. oldal 1969. november 2, vasárnap fl nyogat-eurápai országokon a sor Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes. aki a Magyar Népköztársaság kormányának megbízásából részt vett a budapesti felhívást aláíró szocialista országok külügyminisztereinek prágai tanácskozásán, nyilatkozatot adott a Rudé Právó tudósítójának. Megállapította, hogy az európai biztonsági konferencia a mai nemzetközi politika egyik legfontosabb kérdése. Ha figyelembe vesszük, hogy az európai országok vezetői legutóbb 1815-ben a bécsi kongresz- szuson találkoztak, akkor méginkább szükséges, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljenek. Elégedett a finn közvélemény A finn külügyminisztérium péntek este közleményben foglalkozott a Varsói Szerződéshez tartozó országok külügyminiszterei által Prágában tartott tanácskozással. Ez hangaztatja: a Prágában nyilvánosságra hozott közlemény arról tanúskodik. hogy a szocialista országok állandóan szívükön viselik az összeurópai biztonsági értekezlet összehívását. A finn közvélemény megelégedését fejezi ki azért, hogy a Prágában kiadott záróközlemény méltatja a finn kormány tevékenységét a biztonsági értekezlet összehívása érdekében, majd kijelenti: meggyőződése. hogy gondos előkészítés eredményeként megfelelő fokú egyetértésre lehet jutni az értekezlet helyéről, időpontjáról, résztvevőiről és napirendjéről. Kanada is helyesli Ottawában élénk visszhangot keltett a varsói országok külügyminisztereinek az az indítványa, hogy a közeljövőben hívják össze az összeurópai biztonsági értekezletet. A kanadai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy tekintettel a kelet—nyugati feszültség csökkenésének lehetőségére. Kanada mindig is helyeselte az ilyen értekezlet összehívását. , A kanadai kormány — folytatta — e kérdést fel kívánja vetni a NATO-or- szágok képviselőinek november 5-én és 6-án Brüsz- szelben tartandó értekezletén — amely megelőzi a NATO miniszteri tanácsának , decemberi értekezletét — és . kérni fogja,, hogy NATO-beli szövetségesei járuljanak hozzá az európai biztonsági értekezlet megtartásához. A Varsói Szerződés államai külügyminiszteri konferenciájának határozataival ' kapcsolatbán Ahlers, a bonni kormány szóvivője kijelentette: az NSZK kormánya a prágai nyilatkozatot gondosan tanulmányozni fogja és megvitatja' szövetségeseivel. Bonn: Kétoldalú tárgyalások, Ahlers hozzáfűzte: a prágai nyilatkozat nem zárja ki, hogy a bonni kormány javaslatai alapján hamarokozátban ítélte el a Nixon- kormány- mesterkedéséit, amelyekkel egy évvel a párizsi tárgyalások megkezdése után még mindig a nemzetközi közvélemény félrevezetésére törekszik, ugyanakkor tovább fokozza agressziós bűneit Dél- Vietnamban. A DÍVSZ irodája támogatásáról biztosítja az amerikai nép és ifjúság egyre szélesedő háborúellenes mozgalmát san kétoldalú tárgyalásokat kezdjenek az erőszakról való lemondásról. Ezzel kapcsolatos szerződések kötése fontos lépés lenne egy európai biztonsági értekezlet felé. Jan Marko csehszlovák külügyminiszter szintén a prágai értekezletről nyilatkozott. Kijelentette: a prágai megbeszélések megerősítették, elérkezett annak az ideje, hogy további haladó inézkedések szülessenek, és összehívják az európai biztonsági értekezletet. Többet teltünk a minimumnál Az a véleményem, hogy többet tettünk a minimumnál és nyugati partnereink számára megkönnyítettük a kérdés megoldását szolgáló lépéseket. Feladatunkat teljesítettük a jó akarat kinyilvánításánál jóval többet tettünk. Most a nyugat-európai országokon a sor. Részükről, nemcsak komoly szavakat,' hanem tetteket is várunk — hangoztatta befejezésül a csehszlovák külügyminiszter. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség felhívta tag- szervezeteit és a baráti ifjúsági szövetségeket, hogy november 10-étől a világ ifjúságának napjától — november 15-ig rendezzenek nemzetközi ifjúsági szolidaritási hetet, követeljék az amerikai és csatlós csapatok azonnali kivonását Dél. Vietnamból, a vietnami nép önrendelkezési jogának tiszteletbentartását és támogassák a DNFF 10 pontos javaslatát. NOVEMBER 10—15: Vietnami nemzetközi ifjúsági szolidaritási hét Ä DÍVSZ irodája nyilatKíméletlen vegyiháborút folytat az USA Vietnamról Nixon elnök újabb szűkkörű tanácskozást tartott pénteken a Fehér Házban a vietnami kérdésről — hétfőre bejelentett beszéde elő. készítéseként. A november 3-i beszédről a Fehér Ház sajtóirodája nem hajlandó nyilatkozni, csupán azt hangoztatja, hogy abban „több új fontos javaslat” lesz és Nixon összefoglalja majd kormányzata politikájának alapelveit Miközben a kormány teljes titokban tartja az elnöki beszéd főbb elképzeléseit, ugyanakkor határozott intézkedéseket készít elő háborúellenes megmozdulások, a november közepére tervezett újabb nagyszabású tüntetések megfékezésére. Ag- new alelnök, Nixon jóváhagyásával, újabb kirohanást intézett a háborúellenes cső- portok ellen — ezúttal „politikai eunuchok”-nak minősítve azokat a szenátorokat és képviselőket, akik támogatják a vietnami moratóriumot és a többi megmozdulást. A Pentagon mérgező hatású vegyszert használ Dél- Vietnamban a növényzet elpusztítására. Az amerikai hatóságok e héten betiltották a vegyszer alkalmazását az Egyesült Államokban, ahol gyomirtóként használták fel, a Pentagon azonban haladéktalanul közölte, hogy a tilalom nem vonatkozik a katonai alkalmazásra. Az amerikai rákkutató intézet megállapítása szerint a DDT-t tartalmazó vegyszer mérgező hatású lehet. A katonai hatóságok egyébként 1967-ben és 1968- ban évente több mint egymillió holdnak megfelelő kiterjedésű területen használták fel Dél-Vietnamban repülőgépről leszórt vegyszereket a növényzet elpusztítására. 1969. első három hónapjában mintegy negyed- millió holdnyi területre szórtak vegyszereket. A New York Times pén-- teken másik figyelemreméltó adatot is közölt aj vegyiháborús előkészületekről. A lap közlése szerint az amerikai hadsereg több mint 20 000 darab mérgező hatású kézifegyver-lövedéket készíttetett és tart raktáron. Ezek a lövedékek a botulinum nevű mérget tartalmazzák, amely a központi idegrendszer általában halálos megbetegedését okozza. Bár a lövedékek felhasználásáról nincs pontos értesülés, a lap úgy tudja, hogy azokat változatlanul felhasználható állapotban tartják a hadsereg egyik raktárában. A gyártást állítólag 1965-ben kezdték meg, amikor az Egyesült Államok megkezdte nagyarányú beavatkozását a vietnami háborúba. Palesztinái gerillák Libanonban A kairói tárgyalásokra való tekintettel pillanatnyilag fegyvernyugvás van Libanonban, a kormánycsapatok cs a Palesztinái Felszabadítási Szervezet gerillái között. A kép a szervezet egy kisebb csoportját ábrázolja, akik Tripoli város közelében, a XIII. századból való St. Gilles várában sáncolták el magukat. Valami megmozMt Rámában Tizenhét napos tanácskozás után október 28-án befejezte munkáját a Vatikánban a rendkívüli püspöki szinódus, amelyen i a világ minden részéből egy- begyúlt 140 egyházi vezető vett részt és bekapcsolódott annak munkájába VI. Pál pápa is. A rendkívüli püspöki szi- nódust a II. vatikáni egyetemes zsinat döntése alapján hívták egybe. Az egyetemes zsinat ugyanis már annak idején kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy — megőrizve az egyház egységét — meg kell találni a kívánatos összhangot a pápai primátus (a pápai vezetés; hatalmi elsőbbség) és a kollegialitás (azaz testületi vezetés) között. Vagyis, bizonyos határok között, de nagyobb lehetőséget kell adni a püspöki konferenciáknak, egyfelől az egyház egészének, másfelől az egyes püspököknek a saját egyházkerületük vezetésében. Választ a társadalmi problémákra Már ebből is nyilvánvaló, hogy lényegében az egyházon belüli (persze inkább a vezetésre korlátozott) demokratizálódási folyamatról volt szó. Ez a folyaiTiat pedig elválaszthatatlan azoknak a progresszív törekvéseknek a valóraváltá- sától, amelyekért a világ minden országában — egyes európai és latin-amerikai országokban pedig különösen — mindinkább élesedik a harc az egyházon belül is. A törekvések az egyháznak korunk alapvető társadalmi-politikai problémáival kapcsolatban elfoglalt álláspontját, magatartását érintik (gondoljunk például a „szegények egyháza”, a kizsákmányol- takat, az elnyomottakat gyámolító egyház követelésére; amelynek igen sok híve van a katolikus egyház papjai között; vagy a fogamzásgátló szerek megtiltásáról kiadott pápai en- ciklika, á Hurrtanae Vitae körüli szenvedélyes vitákra). Az egyház haladó szárnya éppen azért kíván nar- gyobb demokratizmust a vezetésében, hogy mind intenzívebben és gyorsabban haladhasson előre korunk égető társadalmi problémáira adandó válaszban és mind hatékonyabban járuljon hozzá azok megoldásához. Ellenszinódus Most, a szinódus befejezése után elmondhatjuk, hogy az egyház konzervatív és progresszív erői között, az egyházon belüli demokratizálás kérdéséről folytatott harcban egyelőre nincsenek sem „vesztesek”, sem „győztesek”. A küzdelem mindenesetre éles volt, nérhcSak a, püspöki szinó- duson, tehát a Vatikán épületében, hanem azon kívül is. A püsnöki szinódussal egyidejűleg ülésezett Rómában a Valdens teológiai fakultáson az ú«vnevezett ellenszinódus, a lelkészek európai egyesülete (a val- densek egy, a XII. században alakult, az evangéliumi szegénységet hirdető szekta, amely később a protestáns mozgalomba csatlakozott). Ennek * tanácskozásnak a záró doír.imentuma mondta ki, hogy az egyház a világ számos részén „többé már nem a szegények és elnyomottak védelmezője”, s követelte, Hogy az egyház szakítson a szabadság elnyomásán alapuló rendszerekkel; utasítsa vissza a fajüldözést; kötelezze el magát a vietnami béke megteremtéséért folytatott harc mellett; a krisztusi tanítások szellemében harcoljon azért, hogy mindenki elnyerje az emberi méltóságot e földön. Az ellenszinódus fellépése természetesen nagy feltűnést, mi több, ellenkezést váltott ki. Az egyház konzervatív és haladó szárnyának hívei nem egyszer összetűztek a Szent Péter-templom előtt, maga a pápa nem fogadta az ellenszinódus képviselőit. Az egyház progresszív szárnya a püspöki szinó- duson jelentősen hallatta hangját. Képviselői — bár a pápai hatalom elsőbbségét ők sem vitatták — kritikával illették a vatikáni centralizmust (például azt, hogy a fogamzásgátló szerek megtiltásáról szóló en- ciklika kiadása előtt a pápa nem konzultált széles körűen a püspökökkel; bírálták a kúria bürokratizmusát és mindazokat a törekvéseket, amelyek megakadályozzák, hogy közvetlenül, cenzúrázás nélkül jussanak el a püspökök véleményei a pápához. A nézeteltérések Végül is milyen eredménnyel zárult a több mint két héten át tartó vita? Egy általános nyilatkozaton kívül nem hagytak jóvá egyetlen, az alapvető kérdésekben egység^ és végleges állásfoglalásnak tekinthető dokumentumot sem oly sok volt a püspökök részéről a fenntartás és a javaslat a szavazások során. Miben merülnek fel nézeteltérések? Két dologban: a pápai primátus és a kollegiális vezetés gyakorlati megvalósítása módozatainak kérdésében, vagyis abban az alapvető kérdésben, amelynek megvitatására a szinódus összeült. A másik kérdés, amiben nézeteltérések voltak: az egyes püspökségek egymáshoz való viszonya, kapcsolata. Ami pedig magának a pápai primátusnak és a kollegiális vezetés összefüggésének elméleti doktrinális részét illeti, e probléma megvizsgálását bizottság elé utalták. A jövő ad választ A szinódus mindennek ellenére konkrét eredményeket is hozott Megértésre talált VI. Pál pápánál -számos püspök ama kérése, hogy a pápa — fenntartva természetesen a döntés kizárólagos jogát — az egyház egészét érintő fontos döntései előtt vegye figyelembe a helyi egyházkerületek véleményét. Jelentős eredménye a szinódusnak az is. hogy vi. Pál pápa elfogadta a javaslatot: ezentúl minden második esztendőben rendszeresen ülésezik a püspöki szinódus, azonkívül annak titkárságát állandó jellegűvé teszik, sőt kibővítik. Valami tehát mégiscsak megmozdult Rómában. Ügy. ahogyan azt a belga Sue- nens bíboros kifejezte: „Az egész egyházat érintő vita megindult, és az már megállíthatatlan”. A jövő ad választ a kérdésre; milyen mértékben valósul majd meg az egyházon belüli vezetés demokratizálása. és arra is. ami még ennél is fontosabb: mennyire segíti elő az egyházon belüli demokratizálási folyamat a katolikus tömegeknek a világ minden részén megnyilvánuló óhaját; adjon az egyház pozitív választ korunk alapvető társadalmi kérdéseire.
