Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
1 8. oldal 1969. november 11, kedd M ennyi minden nem ke. r ül bele a történelemkönyvekbe — még a Nagy Idők mindennapjaiból sem. Lehetetlenség is lenne minden eseményrészletet megörökíteni. Mégis van megoldás erre is. Egyszerű és egyben csodálatos: az emlékezés. A felszabadulás időszakáról is mennyi hallatlan jelentős, izgalmas, érdekes epizód, mozzanat, eseménysor elevenedik meg azoknak az elbeszélései nyomán, akik közvetlen formálói voltak a forradalmi változásoknak ... Csak meg kell kérdezni őket. Kérni, hogy „meséljenek” .,. S nem csak „kampányszerűen” — nagy alkalmakkor —, hanem rendszeresen, következetesen ... Most, hogy a fel- szabadulási visszaemlékezéseket gyűjtögetjük, különösen világos ez előttünk. A személyes élmények melege — az átélt, megharcolt helyzetek megidézése megtüzesíti a már történelemkönyvekbe került objektív mondatokat is. Az egykori résztvevők — veteránok és lassan veteránokká érő akkori fiatalok — szavai bennünket is a felejthetetlen élmények részeseivé tesznek... Csak kérni kell őket: beszéljenek, adjanak át minél többet a történelmi percekből, órákból, napokból... Hogy ne halljunk ilyen — ha kicsit nyakaskodó kedélyeskedéssel is, de mégis halvány nehezteléssel fogalmazott — megjegyzést: „Ki kérdezte meg 25 év alatt tőlem, hogy is történt? ...” •— Persze, azért ügy áltálában igyekeztünk ... S talán, hogy negyedszázados jubileumhoz értünk — lepődünk meg jobban mi is, akik benne voltunk: — Hát már így elszaladt az idő?! Mert sokat, rengeteget tudnak ezek a 25 évvel ezelőtti fiatalok, idősek. A helyi, országos, s nemzetközi történelem mennyi fénysugara tud szétlövellni egy szerény irodácskából is. K alocsán, a mozi után egy édességbolt kirakatüvege villog a sétálókra. Két lépéssel visz- szább egy kapualj. Homályába bepillantani: — röpke csend, nyugalom a főutca atomkori lármája, ideges villogásai közepette. A napszítta, kinyitott öreg kapu mögött két ajtó van — bal oldalt. A fehérebbiknek a kilencse táján az ujjnyomok szürke foltja jelzi: ide sűrűn bejárnak emberek. Benyitsz. Először az erőteljes alkatú, idősödő férfit veszed észre, aki egy iratokkal, naplókkal, jelentésekkel jócskán betelepített íróasztal mögött ül. Haja őszbecsavarodó. Boltozatos homloka, barátságosan értő szeme mindjárt olyan biztonságérzettel tölt el, mintha egy erős, szilárd nagyapa mellé ülnél le — pihenni, tapasztalatai hallatán tanulni. Ugyanakkor olyan fiatalos is ez a „nagyapa” fekete-fehér ap. rókockás ingében — Ru- zsinkó Mihály elvtárs előtt állsz. Nem sokáig, mert hellyel kínál. Ezalatt rápillantasz egy nyitott akta sarkára, látod az ismert emblémát: BÉK ;.. Körül iratszekrények, polcok, másik íróasztal, székek. A nagy ablak bőven beereszti a fényt.:: Otthon érzed magad. Ruzsinkó elvtárs 40 esztendeje párttag. 1927-ben ment Budapestre. — Innen akkoriban mennie kellett, aki egy kicsit is értelmesebb volt, gondolkodni mert azon. hogy a tűrhetetlen helyzet megváltoztatható ... — fűzi közbe. A Szocialista Munkáspártban örömmel fogják közre öreg mozgalmi emberek, s fiatalok egyaránt. Mint Lő- wy Sándor meg a Sebesgyerekek ..: Pártmunkájának fő területe a földmun- kásmozgalom. Hét éven ót a Horthy-rendszer különböző börtöneit ismerte meg ... Mikor a nagykunsági kubikos—földmunkásmozgalmakat említem, kapásból, s a jóleső emlékezés mosolyával sorol neveket. — Mezőtúron Magda Árpád, Busi Vince ... Aztán szinte egyszerre mondjuk a többit, akiket én is ismertem, akikről — régi — május elsejéket idézve nem egy riportot, tárcát írtam... R uzsinkó Mihály az egész országot ismerte. Szűkebb hazáját különösen. Magas színvonalon felkészült marxista lévén, a „rezdülésekre” is felfigyelt. Szó szerint bent élt a tömegekben. A negyvenes évek elején egyszer erdészekkel beszélgetett. Csalapusztán, Érsekhalmán egyházi birtokban voltak akkor az erdők. Mondják az erdészek, mi újság náluk: a legjobb szántóföldeket erdősítik. Különösnek tartották, de a mögöttes célt nem látták. Nem is közölték velük. — Mi kommunisták megértettük, miről van szó. Tudta a káptalan, az érsekség, hogy — bármiként végződik a háború, földosztás nélkül ők sem úsz- szák meg. Gondolták, így „tüntetik” eil a legprímább földeket az '„éhes parasztok” elől, aztán ha az ő szájaízük szerint rendeződnek később a dolgok — példa volt a Horthy-éra —, az erdőt ki lehet vágni, újra szabaddá válnak a be- fásított szántók... De jó volt ilyen messze látó, a társadalom mozgás- törvényeit marxista módon ismerő emberek tudása, szervezőkészsége a felszabadulás körüli időkben is! E gy nappal azelőtt „szivárogtam” haza — hogy a Kalocsa kiürítését elrendelő felhívás megjelent a faiakon, kerítéseken, kirakatokban — utal pontosan az időre. — Addig merre volt, Ruzsinkó elvtárs ? — Mikor a németek megszállták Magyarorságot, befogták, internálták a baloldaliakat. Mennem kellett :.. Melegen felfénylik a szeme, mosolyog. — Volt itt a rendőrségen egy rendes ember, dr. Lengyel István fogalmazó; — ma is él a kisöreg, épp a napokban beszélgettünk, beteges mostanában ... Nos amikor megkapták a felső utasítást internálásunkra, „megsúgta”: — Gyerekek, tűnjetek el! — Ezután adta ki embereinek a papírokat, de — ismerte nyomozóit — vissza is lopta tőlük ... — Itthon voltam tehát... De mennyi jó elvtárs is!... Alig győzöm írni a neveket; — s a leírtakon kívül sok derék ember érdeme, kiállása, bátorsága adta az erőt ahhoz, hogy — harcra nem került sor Kalocsán, s rögtön megindulhatott az élet. Romsics Lajos, Bagó Sándor, Is- tella László, Jenei József, a spanyol szabadságharcos, Katus István, Baksa József ... — Fő feladatnak azt tekintettük: megakadályozni a, város kiürítését... A Szőlők lakói, a kubikosok kis társadalma volt a bázisunk a lakosság meggyőzésében: ne menjetek egy tapodtat sem a városból. A németek csak ezt várják, aztán visznek mindent, ami mozdítható ... Szemléletes érv volt a Bácskából menekültek helyzete is, akiket jószágaikkal, a magukon mentett kis vagyonkáikkal befogadtak a kalocsaiak. — 30-án Dunapatajtól Kalocsáig álltak sorban a -német autók. Várták, mikor hagyja el a nép a várost, hogy aztán kifoszthassák az elhagyott lakásokat, üzemeket... De hiába lestek a keselyűk, — nem mentek el az emberek. Az érsek sem volt hajlandó elhagyni Kalocsát... P edig, hogy szerették volna kiüríteni a malmokat, élelmiszerraktárakat is a fasiszták! 45 vagon őrölt paprika volt például a paprikamalomban . is. Máshol gabona, liszt, élelmicikkek... De nem akadt ember a rakodásra. s elfuvarozásra sem. Nyilas pártszolgálatosok, fegyveres erőszakkal, összetereltek ugyan pár embert, de idejük már nem volt;.. — Nagy biztonságot adott, hogy fegyveres erő is állt már a hátunk mögött, — szövi tovább az emlékek fonalát Ruzsinkó elvtárs. — Beke Sándor zászlós — civilben tanító —, egy kubikos fia volt a parancsnoka a még ittlevő utóvédcsapatnak ... A hidakat is aláaknázták a németek. Beke elvtárs — fiaival, akik közé lelkes fiatalokat is toborzott, mint Cár Lajost, aki most a duna- vecsei rendőrkapitányság egyik vezetője — aknátla- nította a hidakat; csak egyet nem tudtak megmenteni. Viszont délutánra már annak a hídnak a helyét is betöltötték, s vígan jöhettek ott is a felszabadítók ... Kedves momentum a harci tetthez: Beke Sándor elvtársnak — jelenleg a miskei általános iskola igazgatója — akkor, volt fizikatanára, Dundler Gyula mutatta meg, mint kell hatástalanítani az akna gyújtózsinórját úgy, hogy a németek ne vegyék észre. Elvágták a zsinórt, és spárgadarab közbeiktatásával biztosították a folytonosság látszatát, ugyanakkor azt is, hogy a gyújtózsinór a madzagnál kialudjon ... M ost egy kis időjáték, mint ultramodern filmekben, regényekben. Drágszélen vagyunk. Pont annak a megható kis ünnepségnek a végére érkeztünk, amelynek során a megyei ÉPSZER ajándékaként pompás televíziókészüléket adtak át az iskolának. Az ünnepi asztalok egyikénél kis társaság, a szót ma is katonás kiállású, deresedő haja ellenére csupa vitalitással teli férfi vi. szí. Beke Sándor elvtárs iskolaigazgató, az egykori zászlós. — Sok mindenről nem beszéltünk még, ami akkor történt — idézi a negyvennégyes októberi napokat. — Hogy például ott volt a laktanyában a raktár, benne lepedők, pokrócok, bakancsok ... Márpedig ezt nem viszik el a németek! — határoztuk el. Kiosztottuk, ami volt. Azt mondtam: „Vigyétek, dugjátok el; senki mezítláb ne legyen, ha cipője nincs; de ha az új hadseregnek kell, — aki 20 pár bakancsot elvitt, legalább 10 párat hozzon vissza!...” — Ügy is volt. Jó, hogy megmentették ... r j arcok a történelmi képernyőn. — Dr. Kemény Györgyné — ma Vadász Ferencné — tanár szintén első küzdőtársunk lett — az értelmiségiek közül.... Sok harcos akció lelke veit. Egyet ezek közül... 1945 őszén.:. De még nem tartunk ott. „Jelenet” a kalocsai földosztás történetéből. Mint cseppben a tenger ... Miután Ruzsinszki és Baksa elvtárs Debrecenben megkapja az eligazítást a párttól, amannak útja Pestre vitt — nagy illegális tapasztalata révén is, Olt Károly, Szőnyi Tibor és mások társaságában, a földosztás központi szervezésén, irányításán munkálkodott —, Baksa elvtárs pedig idehaza ... Ahol ma az Iszkra Tsz központja van, hangzott el a mondat 1945 januárjában, egy parasztgyűlésen. — Szét kell osztani a nagybirtokot. Elsősorban az érsekségét, mert ez a fájó pont, ezzel kell eldőlnie a sok évszázados pernek ... Gyorsan hajtsuk végre a földosztást, mert ha elhúzódik, nem tudunk vetni, s nem lesz mit enni jövőre... — Ügy van! — zúgják a parasztok. Erre előáll az érsekség jó szágkormányzója, a dr. Sághy nevű — ott voltak a papi birtokok emberei is — s cáfolna. — Nem úgy van. Lelhet később is vetni, nem muszáj sietni... Mi az őszszel fegyverropogás közben is elvetettünk ... — Nem igaz; — zúdulnak fel a tegnapi uradalmi cselédek. — Nem engedtétek, hogy elvessünk... A később belátogató szovjet parancsnoknak feltűnt, hogy nincsenek már ott a nagybirtok emberei: — Ggye pópa? — kérdezte. Mutatták: eltanácsolták őket... Aztán ősszel... Nem volt elég vetőmag, viszont még annyi az uradalmi magtárban, hogy kezdték széthordani illetéktelenek. „Ki kell osztani a földhözjutot- taknak, szegényparasztoknak!” — adta ki a határozatot a párt. A kis tanárnő, dr. Kemény Györgyné vezette a szétosztást... Azután még perbe is fogták érte... De a tárgyaláson már az ezeréves per győztesei képviseltették magukat ... A „másik oldal”-ra mondtak ítéletet. A Történelem ... TÓTH ISTVÁN Kibővült több vállalat külkereskedelmi jogköre Ganz Villamossági Művek — Videoton BRG RT. — Hűtőipar A Külkereskedelmi Értesítő november 10-i számában közzétették azoknak a vállalatoknak a névsorát, amelyek 1970. január elsejétől export-import jogot kapnak, illetve kiterjeszthetik ez irányú tevékenységüket. A külkereskedelmi miniszter egy korábbi rendeletén alapuló jogkörében a Gazdasági Bizottság erre vonatkozó határozatát figyelembe véve bírálta el a külkereskedelmi tevékenység engedélyezésére irányuló vállalati kérelmeket. Döntése szerint bővül több iparvállalat külkereskedelmi jogköre az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. például felveheti exportlistájára saját gyártmányú üvegipari feldolgozó gépeit, különböző csomagológépeit. A Ganz-Villamossági Művek különböző elektromos járművek, köztük villamos motorvonatok, közúti és elővárosi villamos-pótkocsik exportjára kapott felhatalmazást. A Videoton Rádió- és Televíziógyár önállóan importálhatja nem rubel elszámolású viszonylatokból a saját gyártmányaiba beépítendő lemezjátszókat, illetve azok alkatrészeit, s külkereskedelmi tevékenységét a BRG- vel együttesein létrehozott Videoton RT. útján gyakorolhatja. A külkereskedelmi joggal rendelkező iparvállalatok sorába lépett a Hűtőgépgyár — amely alumíniumlemez, radiátor, alumíniumhordó, alumínium gázpalack és háztartási szik- vízpalack, valamint habszifon és ezek alkatrészei exportjára kapott jogot —, továbbá a Hűtőipari Országos Vállalat, amely gyorsfagyasztott gyümölcsös főzelékféléket és húsételeket exportálhat. Néhány vállalat és intézmény szolgáltatási tevékenységének jobb ellátása érdekében kapott exportvagy importjogot. Ezek közé tartozik a MAHART; önállóan szerezheti be a hajóink külföldön felmerülő hibáinak kijavításához szükséges felszereléseket, a MALÉV különböző segédeszközöket, a repülőtéren és a repülőgépen vámmentesen eladásra kerülő árukat importálhat. A Magyar Hirdető tevékenységi köre reklám ajándéktárgyak, — prospektusok, reklám- nyomtatványok értékesítésével bővül. A Magyar Távirati Iroda pedig külföldi ügyféltől közvetlenül vehet fel hirdetéseket a Daily News — Neueste' Nachrichten napilap számára. Az export-, illetve importjog gyakorlására vonatkozó további kérelmek elbírálása még folyik. Szabó Ferenc szerzői estje Hírül adtuk, hogy az Országos Filharmónia és a Kecskeméti Városi Tanács rendezésében november 11-én, kedden este rendezik a napokban elhunyt Szabó Ferenc szerzői estjét. Az eredeti tervtől eltérően azonban az estet nem a városi művelődési ház Rákóczi úti termében, hanem a Komszo- mol téri színházteremben tartják. FELHÍVJUK KEDVES VÁSÁRLÓINK FIGYELMÉT, HOGY A SZIKRAI ÁLLAMI GAZDASÁG BORBÁSI FAISKOLÁJA MEGKEZDTE gyümölcsfa értékesítését Kecskemét, Vacsi közön, mindennap. fél 8-tól délután fél 5-ig. 9086 INGYENES építőipari felmérő és számlázó technikus-képző hathónapos tanfolyamra jelentkezhetnek ÉRETTSÉGIZETT (lehetőleg katonaidejét letöltött) fiatalok. A tanfolyam ideje alatt havonként 1200 Ft ösztöndíjat fizetünk Étkezést — vidékieknek szállást is — biztosítunk kedvezményes térítés elenében. 44 órás munkahét. A tanfolyam 1970 január 5-én kezdődik. Jelentkezési határidő 1969. november 30. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót Bács megvei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét. Klapka u. 34. 8879 1
