Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
6. oldal 1969. november 11, kedd Ketten a törzsgárdából Jelentős jubileumot korosztály képviselve van. lomnak ma csupán egyetlen ünnepelnek ebben a hónap- A szocialista címnek évek munkanapon is többszörösé ban a kecskeméti és a kis- óta ismételten tulajdonosai, teljesítjük, kunfélegyházi Centrum Trombitás Lajos célkitűzé. Amire Tóth Vince a leg- Aruház dolgozói. Az idén se tovább tanítani a fiatalo- büszkébben emlékezik, az a eppen húsz esztendeje an- kát, nevelni az utánpótlást kereskedelem dolgozóinak nak, hogy megnyitották az a legmagasabb színvonalon, helytállása az ellenforrada akkor meg „Állami Aruház- s hogy munkája valóban lom nehéz napjaiban, nak ’ nevezett létesítménye- eredményes, erről bárki — Előfordult, hogv a hőket. A kiskunfélegyházi áru- ház a „korosabb”, hiszen már 1949 májusában elkezdődött az árusítás, míg a kecskemétinek ugyanazon esztendő november 4-én volt ' a premierje. I Ismerkedjünk meg most kettővel az ünnepeltek közül, akiknek számottevő ré-i sze van az azóta elért keres, j kedelmi fejlődésben. , * Trombitás Lajos egyike az alapítótagoknak, a kecskeméti Centrum kirakat-főrendezője. Azon kevesek közül való akik előbb | a pult mellett dolgoztak, így hát munkáját nemcsak művészi érzékkel végzi, de, többletként a kereskedői gyakorlati szemléletét is hoz* zá tudja adni. — Tizenhárom évig voltam eladó, csak. ezután kerültem az Államiba. Azóta elvégeztem a közgazdasági! technikumot, és természe-1 tesen kirakatrendezői szakvizsgát tettem. Egy hónappal „idősebb” az áruháznál, már a megnyitást megelőzően munka- Trombitás Lajos szakmai megbeszélést tart Dormány ba állt. Jól emlékszik a nos- Lajosnéval, a konfekcióosztály helyettes vezetőjével, korra, maga is reszt vett az Most döntik el, milyen új cikkek kerüljenek a kira- aruhaz epiteseben, szepite- katba. (Fotók: Pásztor-Kovács) seben. — Melyek a jó kirakat- meggyőződhet, aki olykor- zöngők telefonon a kirakarendezés „kellékei”? olykor a Centrum kirakatai tok beverésével fenyegettek — Hosszas gyakorlat, fo- előtt elidőzik. Mégis végig nyitva tartotlyamatos tanulás. A tökéle- • tunk, árultunk. Még ropogles kirakat több mint öncé- T tak a fegyverek a fővároslú művészkedés: az eszteti- • eijes a piaci napra jel- ban amikor néhány dolgo- kus tájékoztatáson túl ági- lemzo zsúfoltság a kiskun- zónk már felkerekedett, s tál, mozgósít is. telegyhazi Centrum Áru- egy pótkocsis teherautón ruNekünk, vevőknek is elen- hazban. „Besegítenek a hazafi és műszaki cikkeket ken emlékezetünkben él- forgalomba a környező koz- hoztak Így az állami keresnek az áruház november 7-i, ségekből a járási székhely- kedelem biztos, szilárd bá- vagy a tanácsköztársasági re látogató vásárlók is. zist jelentett annak a évfordulóra készült kiraka- A darabaruosztaly dere- zUáH korszaknak az áruel- tai transzparensei. A fo- kásán allja az ostromot. Pe- |ajasaban. rendező Trombitás Lajos, dig akad bőven tennivalótöbbszörös Kiváló dolgozó; juk hiszen kötött- és rövid- • kiérdemelte a 600 éves árutól a fehérneműig, illatKecskemét emlékplakettjét; szertől a bőr-díszműárun át A két áruház dolgozói szocialista brigádjuk pedig a cukorkáig sokféle áru tar- Kecskeméten az Aranyho- két ízben lett első a Szege- tozik a profiljukba. ^ mokban emlékeztek az évdi Ünnepi Játékok alkalmá- Tóth Vince, az osztály ve- fordulóról, amely számukra ból rendezett kirakatverse- zetője, régi törzsgárdatag, nem csupán visszapillantást jelent, hanem mindenekelőtt a még jobb áruellátásra serkenti őket. Kívánunk a jubiláló Centrumnak — amely e két évtized alatt valóban „mindenki áruháza” lett — további sok eredményes évtizedet. S mivel a jó munka egyben kötelez is magunknak, vevőknek — mindannak a megvalósulását amire vállalkoztak, s amire most. az ünneplés napjában is. ígéretet tettek! Jóba Tibor Osztályfőnöki órán Becsengettek. A kunszentmiklósi növényvédőgépész szakközép- iskola III./A osztályában megkezdődött az osztály- főnöki óra. — Nemrég tartottuk meg osztályunk KlSZ-alapszer- vezetének vezetőségválasztó taggyűlését — jelentkezett egy szőkésbarna, nyúlánk fiú. — Szeretnénk, ha az osztályfőnöki óra keretében mégegyszer sorra vennénk feladatainkat. Mint képzeletbeli vásznon megjelentek a viharos taggyűlés mozzanatai. A beszélgetés a társadalmi, kulturális és sportmunka témája köré koncentrálódott A fiatalok elmondották véleményüket a kollektívájukról, összetartásukról, közösen végzett munkájukról. — Mindig szívesen végzünk társadalmi munkát — állt fel a pádból Énisz János KISZ-titkár. — Az elmúlt két év alatt részt vettünk a buszmegálló építkezésében, a termelőszövetkezetekben szüreteltünk, a nyári szünidőben építőtáborokban dolgoztunk. Nem kértek bennünket soha, önként jelentkeztünk. A tisztasági versenyben osztályunk lett az első. — Igenám! De minden iskolai ünnepség előtt és után velünk hordatják a székeket, asztalokat, padokat — csattant fel Sasvári Béla. — Ez még nem lenne baj, de azt már nem nézzük jó szemmel, hogy mindig más osztály alapszervezetét bízzák meg az ünnepségek rendezésével. Mi talán alkalmatlanok lennénk erre?! Tavaly a Magyar Tanács- köztársaság jubileuma tiszteletére emlékalbumot készített az osztály. A dekorációs versenyen másodikok lettek. A közösségi munkáért az elmúlt tanév végén öt fiút megjutalmazott a KISZ-csúcsvezetőség. A marxista szakkörben végzett munkáért, szorgalmukért négyen kaptak jutalomkönyvet. A kulturális és sportmunkára terelődött a beszélgetés. Lőrincz András- né osztályfőnök megkérdezte fiait, hogy két év alatt milyen rendezvényeken vettek részt. — Sajnos, nagyon nehéz kulturális programot ösz- szeállítanunk, mert a bejárók — osztályunk fele — délután hazautaznak — felelte Horváth Laci. — Néhány filmvetítésen, író— olvasó találkozón vettünk részt. Színházba egyszer mentünk el, tudom, kevés ... — Ezen a jövőben sem tudunk változtatni — fűzte tovább a szót Rácz Ottó. — Létesítsünk inkább egy pinceklubot, ahol kora délután is rögtönözhetnénk kulturális műsorokat, szavalóversenyt, vagy éppen fotókiállítást rendezhetnénk. Pincehelyiség van, egy kis társadalmi munkával „kipofozhatnánk”. Jövőre nem lesz akadálya. Addig viszont az iskolai beruházásból a csőrepedést rendbe kell hozatni, hiszen a hiba miatt használhatatlanná vált a tornaterem. A következő tanévben az iskola a klub berendezésére is tud áldozni. Csaknem mindenki sportol az osztályból. Legtöbben fociznak, de birkózót, diszkoszvetőt, atlétát is találni a fiúk között. Egyesek közülük pesti egyesület tagjai, s a versenyeken A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Készletgazdálkodás a megye iparában Az áru- és anyagkészletek növekedése nagy ösz- szegeket kötött le az 1968: évi nemzeti jövedelemből, amint ezt a pénzügyminiszter is nyomatékosan hangsúlyozta költségvetési expozéjában. A túlzott készletfelhalmozás — amelynek két fő oka: 1. a szükségesnél nagyobb anyagtartalék beszerzése és 2. kevésbé keresett termékek gyártása. — megakadályozza, hogy a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát fordítsuk beruházásokra vagy a fogyasztási alapok növelésére. A megyei ipara kereken Tóth Vince többszörös szocialista brigádja továbbra is jó munkával törekszik a megtisztelő cím elnyerésére. nyeli, míg a Tanácskoztál-- Néhány hónappal a megnyi saság évfordulóján 700-nál tás után már itt dolgozott, több „pályamű” közül hoz- élete majd húsz esztendeje ták el a harmadik díjat. fonódik össze ezzel az áru- — Mit hozott fejlődésben házzal, ez a két évtized? — Három eladóval kedilleti í^nnakddej érf"egyetten «*; meghatszorozóecsettel kezdtem a munkát, täott a létszám. Szocialista ma pedig hangszórók, a brigádunk egyébként már mozgó technikát szolgáló évek óta teljesíti a cím el- motorok, korszerű fényhatá- nyerésének alapját képező sok állnak rendelkezésünk- vállalásait. Idei forgalmi re. Akkor egymagám vol- tervünk 19 millió 200 ezer tam, ma egész brigád végzi forint, de előreláthatólag a a jócskán megnőtt feladató, húszmilliót is „átlépjük” kát. Tagjai közt húsztól majd. A kezdet kezdetén le- ötvenig csaknem minden bonyolított egyhavi forgaKollégiumavatás Fülöpszálláson A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya évek óta igen nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy javítson á mezőgazdasági szakmunkásképzés anyagiműszaki feltételein. A nagyszabású kisfái építkezéssel párhuzamosan is felújításra került sor a helyi szakmunkásképző iskolában. A felújítás és a bővítés révén a diákotthoni helyek száma nyolcvannal gyarapodott így, 150 diák részére tudnak szállást és étkezést biztosítani. Az intézeten belül kialakított új konyhában pedig 250 személyre főznek. A több mint egymillió forintos felújítást jelentős részében a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának költségvetéséből fedezték, a munkákat a fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezeti építőbrigádja végezte. Az átadó ünnepségen jelen volt dr. Maár András, a megyei tanács osztályvezetője. másfélTnilliárdos készlettel indult az idén, ez kb. négy hónap befejezett termelésének felel meg. Az össz- készletnek mintegy a kétharmada jutott a nyersanyagokra, a késztermék- készlet értéke pedig nem éri el két hét befejezett termelésének az értékét sem. A készletek alakulása az iparban 1969. első negyedében millió Ft anyagok és fogyóeszk. 980 félkész gyártmányok 380 gyártmányok 177 Az év elején a készletállomány jóval nagyobb értéket képviselt, mint egy év előtt. Az összszaporu- laton belül azonban nem az anyagkészlet, hanem a késztermékek készlete emelkedett nagyobb mértékben. A minisztériumi iparban az anyagkészlet két százalékkal kisebb volt a tavalyinál, ugyanakkor a késztermékek készlete 32 százalékkal volt nagyobb, mint egy év előtt. A tanácsi iparban az anyagkészlet értéke 13 százalékkal növekedett egy év alatt, a késztermékeké viszont 52,2 százalékkal. A szövetkezeti iparban viszont az ellenkező tendencia érvényesült az év folyamán: az anyagkészletek 15 százalékos növekedésével szemben a készáruraktár értéke négy százalékkal volt kisebb az év végén, mint az év elején. A. L. komoly eredményeket értek el. Üjra megszólalt a csengő... Balogh Mihály KISZ-ta- nácsadó tanár összefoglalta az elhangzottakat. Biztatta, bátorította a fiúkat a még- jobb tanulmányi eredményre, hiszen az osztályból nyolcán szeretnének tovább tanulni. És buzdított a továbbiakban is lelkes közösségi életre, hiszen már csak egy lépés választja el az osztályt attól, hogy az iskolai KlSZ-szer- vezetek között az első helyre kerüljön a III./A. Tárnái László Az automata pimaszkodik Mr. Automata — „aki” a háromféle üdítő italt adja a kecskeméti nagyállomáson, Adja? Nono: — Nos, miért nem adja, Mister? — ... — azaz nem felel, csak pöffeszkedik gőgösen, elegánsan. — Mondja, nem szegyei - li magát, hogy egy hónapon belül már kétszer csapott be?... Mit?... Hogy talán nem az előírás szerinti technológiával dobtam be a 2 forintost?... Na ne tessék gyanúsítgat- ni. Éppen mert már egyszer megjártam — jóllehet akkor sem a forintbedobó technikával volt baj, arra tanúk vannak — nagyon pontosan betartottam a szabályt. Bedugtam a pénzt (2 forintost), megvártam míg leesik az ön gyomrába, aztán megnyomtam a szamócát kínáló piros gombot. Ön azonban tétlen maradt. Másodszori nyomás után sem esett le a pohár, hogy aztán a nedű csörgedezzen bele. Pedig milyen szomjas vol- tkm!.. Keserűen nyomtam be a pénz visszadására szolgáló gombot — mindegy. legfeljebb szomjas maradok, de a pénzem meglesz — gondoltam. De nem lett meg. Ön pimaszul elnyelte a 2 forintost ... Csinos létszámú utasbrigád szurkolt nekem mindvégig, de ön Mister, fütyült a renoméjára. Se szörpöt. se pénzt nem adott. Mint említettem, egy hónapon belül már másodszor, (Az igazságnak tartozunk azzal, hogy elismerjük: mindazonáltal e hpnap folyamán több ízben tisztességesen megszolgált a 2 forintért.) — Persze. Mister Automata, ön konokul hallgat. Csak három piros szemét villogtatja, mintha legjobb rendjén menne dolga... — No igen, természetes, hogy önnek nem kenyere a beszéd, hiszen csak egy Automata... Ahá! Várjunk csak ... Lássuk, hogy engedelmeskedik ennek a másik útitársnak, aki végignézte az én fiaskómat. Azt mondja, rászán ő is 2 forintot egy kísérletre; hátha neki..? Bedobta precízen, ahogy az ön oldalán az utasításban olvasható. No, no? ... A pohár neki sem esik le. Nyomás a „visszautaló” gombon ... Azt a!... Neki visszadta a 2 forintosát. Ez azért szemtelenség. Nekem a múltkor sem. most sem. De legalább egy rongyos elismervényt adna. hogy immár 4 forinttal szedett rá* (t)
