Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-10 / 260. szám
1969. november 10, hétfő 1. oldal Villák a faluvégen Az ötletet, s vele a földolgozás inspirációját ajándékba kaptam. Ismerősöm, szenvedélyes néprajzos, azt mondta: „A falvak ma fordítva szépek. Valamikor a falu közepe volt a gazdaházak, a legrangosabb épületek helye. Ma, mivel a régi centrumban többségükben még állnak a régi házak, az újak többnyire a faluvégen találhatók, ott állnak a villasorok. Ám ne gondold, hogy ezzel megváltoztak az úgynevezett lakószokások. Mint a régi házakban, az újakban is megtáplálod a nem lakott tiszta- szobát, s azt tapasztalod, hogy a család idejének javarészét nem a két-há- rom, vagy még több szobában, hanem a konyhában tölti. Az igények általában megelőzik a lehetőségeket. Itt, paradox módon, a fordított a sorrend”. Nem elég hát építeni, , hanem lakni is tudni kell. 1938-ban — a lákáska. taszter adatai szerint — hazánkban a lakóházak 78 százaléka sárból vagy vályogból épült, s a lakosság ötven százaléka egy szobás lakásban lakott... Tudatunk gyorsan villantja fel a múlt képeit: nádtető, gümőkór, döngölt padló, apró ablakok, dohos levegő ... cselédházak, közös konyhák... Ha ezt mondjuk: az 1960—1968 között épített lakások 76 százaléka két vagy több szobás, 93.9 százaléka villannyal ellátott, 62,8 százalékában fürdőszoba is található, egyben azt is mondjuk, hogy eltűnt a rég’ eltűnésre érett „hagyomány”. A korszérű' — vagy legalábbis korszerűbb — építészeti külső azonban csak lehetőség a többre, a jobbra. Hol tartunk e lehetőségek növelésében ? / Magyarországon 1963- ban 52 728 lakás épült fel, ebből a megyék részesedése 43 867 lakás volt. 1966- ban 55 614 — megyék: 46 026 —, 1968-ban 67 088 — megyék: 54 476 — lakást emeltek. Hangsúlyozva, hogy a lakáshelyzet javítása ma is elsőrendű gazdasági—társadalmi—politikai feladatként szerepel, a növekedés hosszabb távon való összevetése nem késztet röstellkedésre. 1950-ben az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások száma hazánkban 3,8 volt, az 1956—1960 közötti évek átlagában 5.7. 1967-ben 6,1, s 1968-ban 6.5. Heves megyében 91 százalékot ért el ez az arány. Pest megyében csak 77-et, Hajdú-Biharban 79-et. Or. szágosan a községekben levő lakásoknak mindösz- sze csak tíz százalékában van vízvezeték, ám Komárom megyében 32, Veszprém megyében 21 százalékot ér el ez az arány. A múlt évben Baranyában fölépített 1193 lakásból 905-öt fürdőszobával együtt emeltek, de Hajdú- Biharban 2333-ból 342-őt. Azért, hogy igazán és hűen lássuk, hol is helyezkedünk el eredményeinkkel, tekintsünk ki a más országokra nyíló ablakon. 1967-ben, amikor tehát Magyarországon 6.1 volt az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások száma, ugyanez az adat Bulgáriában 5.1, a Szovjetunióban 9,8, Romániában 6,3, Lengyelországban 6,1, Csehszlovákiában 5,5, a Német Szövetségi Köztársaságban 9,6, Olaszországban 5,1, Franciaországban 8,5, az Egyesült Államokban pedig 6,6 volt. Nem túlzás tehát azt mondani: igen mélyről indulva ma már a középmezőnyben helyezkedünk el. Az épített lakások száma : a legnagyobb sugarú kör. Húzzuk meg rövidebben e sugarat, s így, fokozatosan jussunk el oda, hogy mi van — ml rejlik — a falak mögött, ha már építünk, élvezni is tud- uk-e az új otthont? 1949-ben a száz lakásra jutó lakók száma 365 volt. Ahogy több lakás épült, úgy csökkent ez a szám, s 1968-ban országosan 324, a községekben 318 volt. A megyék között azpnban már jelentősek az eltérések. Pest megyében például S7.íz lakásban 346 ember él 1968-ban, de Szolnok megyében csak 285, Somogybán, Békésben 296. Bogozzuk tovább a csomót. A múlt évben fölépített lakások 85 százaléka volt két vagy több szobás országosan. Tolna és Kőolajból fehérje Alfred Champagna francia tudós kijelentette: „a kőolaj bioszintézise az egyetlen eszköz arra, hogy az emberiséget fenyegető katasztrofális élelmiszerhiányt elkerüljük. A bioszintézis révén a kőolajtermékekből előállítható olyan por — amely gazdag proteinben, vagyis az élő szervezetnek annyira szükséges fehérje-anyagokban. A tudósok véleménye szerint ez a por több proteint tartalmaz, mint a vele azonos súlyú húsdarab, s éppen a protein az, amely a fejlődő országok lakosságának leginkább hiányzik. Alfred Champagna számításai szerint a jövőben évente körülbelül 20 millió tonna proteint fognak kőolajból szintetizálni. A műemlékek városa Delhi a régi építészeti emlékek számát tekintve bátran felveheti a versenyt bármely más ország fővárosával. Hatóságai azonban még vonzóbbá akarják tenni városukat a turisták számára. Ezért a Jumna folyó partján fel akarják építeni a „templomok városát”. Ebben a „városban” minden épület valamelyik híres régi indiai templom kicsinyített mása lesz. Munkásszállás céljára TÖBB NAGYMÉRETŰ HELYISÉGBŐL ÁLLŐ HÁZAT, VAGY KULTURÁLT LAKRÉSZT BÉRELNÉNK. t Gyár környékiek előnyben! Jelentkezés: Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyára, Kecskemét, Izsáki út 2. Munkaügyi osztály. Telefon: 14-40, 15-30. 8910 Elég is a számokból, hiszen csupán azt kívántnk segítségükkel bebizonyítani hogy nincs általános érvényű recept s hogy a regionális lehetőségek — adottságok — meghatározzák — legalábbis nagyrészt — az újonnan épített lakások „komfortértékét” is. A korszerűsítéssel tehát egyszerre két útori is járni kell. Az egyik, s kétségtelenül a költségesebb a társadalom anyagi erőforrásaival szorosan összefüggő környezeti kultúra növelése. A villany már majdnem minden újonnan épített lakásban, házban ott van. (A múlt év. ben építettek 96 százalékában.) A vízvezeték, a csatorna már lassúbb, mert nagyon költséges fejlesztés, akárcsak a vezetékes gáz megépítése. Az igények változását. gyors emelkedését jelzi hogy a lakosság önkéntes társulásai a vízhálózat és egyéb más kiépítésére — néhány év alatt megháromszorozódtak. Könnyebben, kényelmesebben. a civilizáció sokféle áldását élvezve akarnak élni mindenütt az emberek, s anyagi áldozatokat sem sajnálnak ennek érdekében. Ä másik út azonban melyre föntebb utaltunk, már nehezebben járható, mert — rejtettebb. A sátortetős, nem egyszer tornyocskákkal is cifrálko- dó villák az anyagi tehetős- ség jegyeit viselik magukon s e tehetősség — nem észszerű fölhasználását. Drágán. anyagot pocsékolva építkeznek sok helyen, s nem a célszerűség, hanem a külső mutatósság határozza meg, a ház milyen legyen. A országban 12,5 ezer építőmester, s 250 építőipari szövetkezet tevékenykedik, s mint nagynevű építészünk megjegyezte, ugyanannyi .stílust” képviselnek. S nemcsak a falak, de a mögöttük rejlő életforma is sűrűn újratermeli azt, aminek föladására már régen megvan a fedezet. Mert mi- pék drága bútorokkal, szőnyegekkel csllárokkal berendezni a szobákat ha — nem használják? Sok türelemmel, tapintattal lehet, s szabad csak ezt a ma kétségkívül nem ritka magatartást az ésszerűbbel, az okosabbal fölváltani. Hozzájárul e fölváltáshoz a helyben rendezett lakbérén, dezési kiállítás éppúgy mint a tévé mintaboltja, a kereskedelem — örvendete. sen gyarapodó — tanácsadó szolgálatának megszervezése a giccs kiszorítása a képkereskedelemből stb. Ezerféle szál. mert ezerféle emberi szokással beidegződéssel kell megküzdeni. Kell — a szó betű szerinti értelmében. Mert nem elég több új lakást építeni. Az igények ilyen értelmű többletét is serkenteni ápolni szükséges. M. O. Összefogással az óvodáért Országos gond, de a megyében, és nem utolsó sorban Kecskeméten is, meglehetősen nehéz kérdés az óvodáskorú gyermekek elhelyezése. Az idén a jelentkezők közül 250 kisgyermeket kellett hely híján elutasítani. Miként oldják meg ezt a gondot a dolgozó családanyák, milyen mértékben segíti őket a munkahely? A Kecskeméti Konzervgyár 3500 dolgozójának 65 százaléka nő. A szezon júniustól október végéig tart. Ilyenkor két, sőt sokan nyújtott műszakban, napi 12 órát dolgoznak. Decembertől júniusig pedig három műszakban, rövidített munkahéttel. Bővíteni kellene Anyának és dolgozó nőnek lenni egyszerre nehéz feladat. Ez is egyik oka annak, hogy a gyárban kevés nő (2 százalék!) tölt be vezető állást. Háromszázhatvanöt asszonynak — közülük 164 egyedüálló — van 2—8 gyereke. A gyár két óvodájában és két bölcsődéjében összesen 220 gyereket tudnak elhelyezni, mégis 250—260 a felvettek száma, mivel az igény rendkívül nagy. A felvételekről a szakszervezeti bizottság dönt, a szociális körülmények figyelembe vételével. Sajnos, jó néhány kérelmet el kell utasítaniuk. Pedig egy szülőnek sem mindegy, hogy 170—180 forintot fizet az óvodai ellátásért, vagy 500—600 forintot annak, aki kisgyermek gondozását vállalja. A konzervgyárban dolgozó asz- szonyok átlagkeresete 1500, szezonban pedig 2000 forint körüli. A vállalat jelentős segítsége, hogy akik vidékről járnak be, vagy gyermekeiket nem tudják hol elhelyezni, egy műszakban dolgozhatnak. Reggel 6-tól délután 2 óráig vagy fél nyolctól délután négyig. Két gyár társat keres A Habselyem- és Kötöttárugyár kecskeméti üzeme 950 nő és 90 férfi dolgozót foglalkoztat. A munka két műszakban, darabbérért folyik. Az átlagkereset 1300—1400 forint. Az asszonyok 40' százaléka édesanya, gyermekeik közül mintegy 250 óvodáskorú. Most már csakugyan az összefogáson a cselekvésen a sor! Kocsis Anna A gyárnak nincs sem bölcsődéje, sem óvodája. Az igénylőknek csak 10 százaléka tudta megfelelően elhelyezni gyermekét. Naponta érkeznek a gyár vezetőségéhez a kérvények, melyben egy műszakba helyezésüket kérik a családanyák. Erre viszont nincs lehetőség, mert a vállalat állandó létszámhiánnyal küzd. Nagy a munkaerővándorlás, évente 500—600 a ki- és belépők száma. Az óvodai gond megoldásában tehát nagyon is érdekelt a vállalat, amely szívesen társulna esetleg több gyárral, üzemmel egy közös, „műszakos” óvoda létrehozására. A BRG kecskeméti gyára 825 dolgozójának 70 százaléka nő. Az alkatrészműhelyben két, a szerelő- műhelyben egy, néhány munkaterületen pedig három műszakban dolgoznak. Óvodája, bölcsődéje nincs a gyárnak, de azok az anyák, akik nem tudják elhelyezni gyereküket, egy műszakban dolgozhatnak. Jelenleg hetven nödolgozó van szülési szabadságon. Rudasi Károly, a gyáregység vezetője is úgy vélekedik, ha több, hasonló gondokkal küzdő vállalat összefogna, és segítene a városi tanács is. egy új óvoda létrehozásával számos nehézség megszűnne. A vélemények találkoznak A gyermek elhelyezési gondja állandóan foglalkoztatja a városi tanács illetékeseit is. Üzemek, vállalatok, intézmények összefogásával gyarapítani az óvodai helyeket, s új óvodákat építeni — ezt az utat találja járhatónak a vb ! művelődési osztálya is. Mint Krajcsovszki József I osztályvezetőtől megtudtuk, ! e célból felkeresik majd az érdekelt vállalatokat, s az igények felmérésével egyidejűleg tájékoztatást adnak a tanács anyagi lehetőségeiről is. Egy gutaütés története Bevallom neked, Kedves Olvasó — miután így négy- szemközt leültél velem néhány percre —, hogy nagyon szcgyenlem magam. Mindig azt gondoltam, hogy dörzsölt róka vagyok, s nincs az a firnájszos ember, aki képes volna „átverni”. Most azonban akadt egy, akit még csak nem is ismerek, s valahol tőlem száz kilométerre él. Ez az illető olyan könnyed eleganciával járt túl az eszemen, mint egy nagy gyakorlattal bíró nyomozó a kezdő bűnöző primitív logikáján. Hat ezért szégyenlem magam. A szégyent csak fokozza, hogy az illető egyszerre több száz társamat verte át, ugyanazzal a mozdulattal, s ő már előre tudta, hogy mi nagyon meg fogunk lepődni, ha rájövünk a cselre. Október ll-én délután két órakor múlt tíz hónapja, hogy megvásároltam egy habköny- nyü, szabályozható és automatikus villanyvasalót, amely — ha jól emlékszem — 2;i0,— forintba került és Topáznak ne-•'ztetik. Nagy volt az örö- m" n, hiszen akkor már hetek óta szaladgáltam utána. Tíz hónapra szólt a garancia - levél, amit gondosan eltettünk a család egyéb fontos iratai közé. Tíz hónapig úgy működött a vasaló, hogy öröm volt vele dolgozni, de amikor lejárt a garanciális idő, eev hétre rá, felmondta a szolgálatot. Ekkor még volt bennem némi hetykeség, mert azt gondoltam, hogy beviszem a vasalót a javítóba és a saját zsebemre megjavítják. Ott azonban kijelentették, hogy sajnos, nincs hozzá alkatrész, nem tudják vállalni. A GELKA hasonlóan nyilatkozott: ha garanciális lenne, az üzlet kicserélné, de javítani nem tudjuk. Azóta a habkönnyű, szabályozható és automatikus villanyvasalóval a szatyromban járom az országot, nagyon is érthető és egyértelmű szavakat mormolok, s remegő tkjaimmal arrafelé mutogatok, amerre szerintem az az ille- tékes foglal helyet, aki nem rendelt a külföldi gyártól alkatrészeket is a vasaló mellé. Ebben az országos vándorlásban és egyértelmű motyogásban már több társam van, akik hasonló cipőben járnak, s kihűlt vasalójukat szorongatják, kezükben az éppen lejárt garancialevéllel. Néha már vannak olyan pillanataim, amikor nosztalgiával gondolok a faszenes, kályhacsöves vasalókra. Akkor ugyanis tudtuk, hogy miért fáj a fejünk. , — dorgál — Itt levágandó! „Röpülj páva!” 60 filléres bélyeg Hegyei tanács vb népművelési csoportja Kecskemét Feladó: Név: ................................................ L akhely:..............................................
