Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-06 / 258. szám
1969. november 6, csütörtök S. oldal-J7- • > j j r ja Nagy Októberi Szocialista Forradalom A±ltllTlt(}t(2$(5K 52. évfordulója alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül különféle munkaterületek dolgozóinak kitüntetéseket adományozott. A kitüntettek egy csoportjának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán délben az Országház kupola-csarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Az ünnepségen jelen volt Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke. Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Cseterki líajos. az Elnöki Tanács titkára. Losonczi pál a kitüntetések 'átadásakor beszédet mondott. Méltatta a Nagy Októberi szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság a társadalom minden területen eredményesen va-. lósítia meg október nagyszerű eszméit, majd a kitüntetettek példamutató munkájáról szólt. A jeles évforduló alkalmából dr. Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Ugyancsak tegnap, a megyéi pártbizottságon ünnepélyes keretek között Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára adta át a Munka Érdemrend arany fokozatát Gyóni Lajosnak, a megyei pártbi- bottság osztályvezetőjének^ és Ispánovics Mártonnak, az MSZMP Kiskunhalasi Járási Bizottsága első titkárának Bodor Jenő, a rült sor tegnap délelőtt. Ezt megelőzően Budapesten Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta P"T''"ü Györgynek, a területi paGéza megyei törzstag és Fehér Pál kecskeméti zászlóaljparancsnok részesült. További tizenöt munkásőrt dicséretben és jutalomban részesített dr. Cserháti László megyei parancsnok. ismerő oklevelet nyújtott át Nyúl Tóth Mihálynak, a Bács-Kiskun megyei' Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szb-titkárának, az ÉDOSZ megyei bizottság tagjának, Gáspár Sándornak, a Magyar Alföldi Gyóni Lajos, a Munka Érdemrend arany fokozatát veszi át a megyei pártbizottság titkárától, Buda Gábortól. rancsnokság törzstagjának. A munkásőrség megyei parancsnoksága ál tál rendezett ünnepségen Pozs- gay Imre, a megyei párt- bizpttság titkárának részvétele mellett dr. Cserháti László területi parancsnok a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát nyújtotta át dr. Kiss Dezsőnek, a megyei törzs tagSzerdán a megyei tanács székházában dr. Varga Jenő a megyei tanács vb-elnöke nyújtott át kormány- kitüntetéseket. Képünkön dr. Hováczy István veszi át a Munka Érdemrend bronz fokozatát. legyei pártbizottság mun- atársa, Berta Somogyi ászló, a kalocsai járási ártbizottság titkára, Faros László, a kecskeméti árosi pártbizottság mun- atársa a Munka Érdem- and ezüst fokozatát, Bár- ony Ferenc, a megyei ártbizottság archívum ve. etője, Bognár Lajos, az iktatási igazgatóság tan- zékvezető tanára és Gaál ózsef, a kiskunhalasi vá- osi pártbizottság munka- ársa pedig a Munka Ér- lemrend kitüntetés bronz okozatát kapta ★ Kecskeméten, a íegyve- es erők klubjában mun- ásőrök kitüntetésére kejának, Németh János du- navecsei, Noé László kecskeméti munkásőrnek, Papp Sándornak, a megyei törzs tagjának, Riskó Sándor bajai és Tallár Ferenc kiskunhalasi munkásőrnek. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát a következők kapták: Erdei Pál kiskunfélegyházi, Édes János kiskunhalasi, Kálmán István kalocsai, Németh József kiskőrösi munkásőr, valamint Ropos Károly és Tamási Ottó, a megyei törzs tagjai. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatában pedig Csizmadia János bajai és Kállai József kecskeméti munkásőr, Molnár A kitüntetések és dicséretek átadása után Pozs- gay Imre köszöntötte az ünnepség résztvevőit ★ Az évforduló alkalmából, a nőmozgalomban végzett munkásságának elismeréséül Kancsár Ferencné, a kunpeszéri nőtanács titkára a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. A kitüntetést kedden a MNOT székházában Erdei László- né elnök adta át A belkereskedelmi miniszter a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából, eredményes munkájukért a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést adományozta Reile Gézánénak, a Bács-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének, Merász Józsefné- ne.k, a megyei tanács főelőadójának, Migléczi Bélának, a megyei tanács csoportvezetőjének, Fazekas Imrének, a BIK boltvezetőjének, Kanyó Jenőnek, a BÉK boltvezetőjének, Kar- licskó Gyulának, a BRK főosztályvezetőjének, Ma- tics Józsefnek, a BVV üzletvezetőjének, Molnár Imrének, a BVV hálózati ellenőrének, Pankotai Ferencnek, a BÉK boltvezetőjének, Pomázi Lászlónak, a. BRK helyettes boltvezetőjének, Sándor Istvánné- nak, a BÉK csoportvezetőjének és Tarjányi Imré- nenek, a BIK osztályvezetőjének. A kitüntetéseket dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhelyettese nyújtotta át, illetve a vállalatok központjaiban tartott ünnepségeken adták át azokat. ★ Az ÉDOSZ megyei bizottsága ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából. Balogh György, a megyebizottság elnöke méltatta a forradalmi évfordulót, majd Leskovszki Albert, a megyei bizottság titkára szakszervezeti munkáért el. Pincegazdaság szb-titkárának, megyei bizottsági tagnak, Szálai Andrásnak, a Kecskeméti Konzervgyár SZVB számvizsgáló bizottsága elnökének. Valameny. nyien 15, illetve 20 év óta aktív szakszervezeti munkát végeznek. Ezenkívül az ÉDOSZ megyei bizottsága 7300 forint jutalmat osztott ki a legjobb szakszervezeti aktivisták között. Ünnepi ülést tartott tegnap az Építők megyei bizottsága is, amelyen La- czy Endre, a megyebizottság titkára mondott ünnepi beszédet. 20 ezer forintot osztott ki az Építők megye bizottsága a szakszervezeti munkában élenjáró aktivistái között. A megye sok vállalata tartotta tegnap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából az ünnepi megemlékezést, amelyen törzsgárda- jelvényeket, kiváló dolgozó okleveleket, s az ezzel járó pénzjutalmakat osztották ki. I nyeréséi nagyobbik része a termeli! illeti A tsz-ek és az állami vállalatok együttműködéséről tárgyalt a TOT Elnöksége Szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országon Tanácsának elnöksége. Az ülésen a termelőszövetkezetek gazdasági együttműködésének tapasztalatait és a további teendőket vitatták meg. Megállapították, hogy a társulásos alapon való együttműködés elősegíti a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, az erőforrások jobb kihasználását és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A szövetkezeti társulások egy évi nettó árbevétele 1,5 milliárd forint, összes vagyonuk pedig 1,2 milliárd forintra tehető. A termelőszövetkezetek gazdálkodásában elfoglalt helyük azonban ma még nem számottevő, mert csak 14 000 főt foglalkoztatnak. Jelenleg 100 építőipari, 60 mezőgazdasági és 28 ipari tevékenységet folytató társulás működik az országban. A társulások tevékenységét néhány megoldatlan közgazdasági tényező hátrányosan befolyásolja. Az elnökségi ülésen szóba került, hogy a tsz-ek nem rendelkeznek elegendő fejlesztési alappal és hitelellátásuk sem kielégítő. Köz- gazdasági környezetük sincs megfelelő összhangban a szövetkezeti és a népgazdasági érdekkel. A társulásoknak az eddiginél szélesebb körű hitel- felvételi lehetőségekre van szükségük; egyebek között készletezési és forgóeszköz- hitelre szorulnának. A jövedelem felosztását és fel- használását is jobban összhangba kellene hozni a társult gazdaságok együttes érdekeivel, mégpedig úgy, hogy a tsz-tagok is érezzék a társulásból adódó előnyöket. Az elnökség megtárgyalta, miképpen lehetne kiszélesíteni a tsz-ek értékesítési és beszerzési árukapcsolatát. A közös gazdaságok több mint 350 000 holdon termelnek zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát, s ennek több mint 50 százalékát a megyei MÉK-szervezetek útján értékesíti. Az elnökség véleménye szerint a mai viszonyok és szükségletek figyelembe vételével indokoltnak látszik, hogy a jövőben a zöldség-gyümölcs értékesítés szervezete lényegében termelői érdekeltségű legyen. Ez azt jelentené, hogy a nyereség nagyobbik része a termelőknél, nem pedig az áru közvetítőjénél csapódik majd le. így a termelő közvetlenül érdekelve lenne a piaci igényeknek és a keresletnek megfelelő áru előállításában. A gazdasági reform lehetővé teszi, hogy a tsz-ek és az állami feldolgozó vállalatok között fejlettebb kooperációs kapcsolat jöjjön létre. A gyakorlat azonban azt mutatja — állapította meg az elnökség —, hogy a szervezeti és a jogi feltételek hiánya miatt a sző. vetkezetek nem tudnak kooperációs kapcsolatokat létesíteni az állami vállalatokkal. Főképpen azért, mert nincsen tisztázva, hogy például a vállalati és szövetkezeti erőforrásokkal milyen feltételek mellett lehet vegyes vállalkozást alapítani. Az elnökség megállapította: mind a termelők, mint a feldolgozó vállalatok szempontjából előnyös lenne, ha társulásos alapon bontakozna ki közöttük az együttműködés. így lehetőség nyílna arra, hogy középnagyságú feldolgozóüzemnek épüljenek, közös erőfeszítéssel. A nagyobb hús-, tej-, szőlőfeldolgozó üzemektől, illetve konzervgyáraktól távoleső vidékeken a táj termelésnek megfelelő, a termelőüzemek tevékenységét kiegészítő .feldolgozók épülhetnének. Az új alapokon kiszélesedhetne az úgynevezett előfeldol- gozás, a konzervüzemek félkész termékekkel való ellátása is. Ma már egyre gyakrabban felvetődik, nem lenne-e célszerű, hogy a zöldség- és gyümölcs-elő- feldolgozáshoz szükséges gépek, berendezések a tsz- ek tulajdonába kerüljenek. Föld alatti tartály atomrobbantással Vörös , rakéta röppent a magasba, majd megkezdődött a visszaszámlálás: tíztől egyig. Egynél a földfelszín elkezdett gyűrődni, „hullámzani.” Ezzel indul az utóbbi idők legszenzációsabb szovjet riportja, amely beszámol a Szovjetunióban végrehajtott egyik békés célú nukleáris föld alatti robbantásról. A kísérlet, amelyre „valahol a Szovjetunióban” került sor, arra irányul, hogy hatalmas földalatti üreget képezzenek ki nyers- ola i t árolására. Hasonló fö‘ ti tartályokat már r, a is létesítettek, de ez '^alakítása roppant b ' It feladat volt. Egyngyományos robba- : ■ gokkal, például trotillal csak viszonylag kis üregeket lehet képezni a föld alatt, másrészt ezekbe később olyan hőforrást kell lebocsátani, amely mintegy kiégeti, „téglává” változtatja a környező kőzeteket. Ha viszont a nukleáris energiát alkalmazzák a robbantáshoz, akkor gigászi méretű 15—20 ezer köbméteres, vagy még nagyobb földalatti tárolóhely alakul ki, s a robbantásnál keletkezett rendkívül magas hőfok egyúttal a tartály falainak kiégetését is meg- odja. A kísérletet végző tudósok azt a véleményüket hangoztatták, hogy nem a távoli jövőben a föld alatti nukleáris robbantások segítségével „futószalagon” állítják majd elő az említett tartályokat, föld alatti raktárhelyiségeket. Ezzel megvalósul a föld alatti atomrobbantás tömeges arányú ipari felhasználása. A riportban szereplő szovjet robbantást egyébként sórétegen végezték. Mint Petroszjanc akadémikus, a szovjet atomenergia bizottság elnöke közölte a sajtóval, a Szovjetunió jelentést terjesztett be a nemzetközi atomenergia ügynökséghez. A szovjet okmány elvi áttekintést ad a szovjet népgazdaságban alkalmazható békés célú atomrobbantások irányzatairól. A tudós különleges nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a szóbaníorgó robbantásnál — csakúgy, mint az atomenergia békés fel- használásánál a Szovjetunióban általában — semmiféle rádóaktív szennyező anyag nem kerülhet a föld felszínére, vagy a légkörbe.
