Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

csavarhúzó. szeghúzó hara. pófogó, és ■ így tovább. Szaküzletekben, igaz na­gyon drágán, árulnak már olyan villanyfúrót,! amivel csiszolni is lehet, olyan asztali esztergapadot I amellyel menetvágásokat j is el lehet végezni. Ezek- í hez azonban mégis szak-1 értelem szükségei > Nem veszélyesek-e az otthoni javítások a barká­csolás egyes műveletei? Bizony Veszélyesek lehet­A „néma 99 Szőrmével bélelt, téliesí­tett műbőrkabát, fehér nutria gallérral. Tarkaszőrű, elegáns bor­júbőr bunda. Szívesen vi­selnénk mi is. (APN) Nyelvünk az utóbbi időben egy különös foga­lommal gazdagodott: „élő szülők árvái”. Nevelőin­tézetekben, sőt javító­nevelő intézeteinkben sok olyan gyerek, fiatalkorú van, akiket — egymás kö­zött — így neveznék a szülők. Hát még a családokban hány és hány ilyen „ár­va” gyerek van! „Csöndes lelépeV’ Megismertem egy kis­lányt, aki elcsavargott. Alig hogy elült otthon a csatazaj, a prédikáció- áradat — amit nagy szen­vedéllyel, de gépies egy­formasággal mindig el­mond a mama — a kis­lány kisétált a kiskapun. Csak el hazulról egy ki­csit! — ennyi vezérelte. A parkban vidám, gitá­ros, kócos társaságot ta­lált. Kinevették őt: szok­nyája hosszú, szeme tes­tetlen. Másnap miniszok­nyában, feketére mázolt szemmel, gondosan kócolt hajjal, tervszerűen „lépett le” hazulról. Cigarettát vett fagyi helyett. „Most menő vagy” — ámultak á kamaszfiúk. S a 15 éves kislány néhány hónap múlva a női klinikán kö­tött ki. „Na, már csak éppen ez hiányzott” — őrjöngött az anya. „Pedig mindene megvolt itthon. Mégis rossz társaságba kevere­dett.” — Valóban? Mindene megvan gyerekeinknek? Ne a ruhát, cipőt, ételt soroljuk, még. csak ne is a kerékpárt, vagy a köny­veket. A szép lakás is csak kerete, lehetősége életformánknak — de még nem otthon. Otthona van-e gyere­keinknek ? A család óriási átalaku­Divatos. nagy fémcsattal, fémgombokkal. szőrmével díszített irhabunda, s díszítésében népi hagyomá­nyokat őrző irhakosztüm. láson, mondhatjuk nyu­godtan : megrázkódtatáson megy át napjainkban. Vi­lágszerte. A családi élet megváltozott, alapvetően amiatt, hogy az édesanyák is állást vállaltak. A gye­rekek. bölcsődébe, óvodá­ba, iskolai napközibe ke­rültek; aprócska koruktól kezdve idejük jelentősebb részét a családon kívül, a szülők számára csak­nem ismeretlen, külön vi­lágban töltik. De nem szakadnak el a családtól, számtalan egyéb ok mel­lett azért sem, mert pszi­chológusok a megmondha­tói, hogy ebben a korban alapvetően érzelmeik irá- nyítják a gyerekeket. Az utcán látott részeg em­berről. az iskolai esemé­nyekről, a focicsatáról, mindenről, ami kis életé­ben történik, az édesany­jának, vagy édesapjának szeretne beszámolni a gye­rek. nei:, meg is kísértik. El­mednek, kimaradoznak hazulról. S ha ezek a gye­rekük rossz útra térnek, hallgatjuk a bíróságon a társadalom felelősségéről, mindnyájunk felelősségé­ről a szavakat, s nem ért-> jük (a zokogó szülők sem), hogyan nőttek fel közöttünk az érzelemsze­Hitetlenkedve hallgatta r bíró kérdését /— (akinek a fia v kát borogatott ___„ e gy kis ^heccet” c____ j ón), hogy1 mikor volt a gyerekével kirándulni, megálltak-e már a park­ban megnézni, milyen virágok vannak ott? Néz­ték-e már' gyerekével együtt a csillagokat, ké­szítettek-e madáretetőt? Hitetlenkedett az apa: mi köze ezeknek, a dolgok­nak egymáshoz? Persze, ki tudja, való­ban van-e kiöze. Mert A barkácsolás veszélyei Divat lett a barkácso­lás. mert csak ritkán le­het szakembert találni, aki a háztartásban néhány forintos javítást elvégezzen. Ezért terjed a fővárosban és vidéken is a „Csináld magad” mozgalom. Vidéki háztartási gépek megsérült, toldozott, folüozott kábelei is. Ezeket toldozgatás, fol- tozgatás helyett ki kell cse­rélni. Megfelelő szakismeret híján így tehát otthon csak azokat a műveleteket ve­centrumokban. megyeszék- gezzük, amelyekhez egysze­gény, magányos gyerekek., helyeken is egyre másra rű kéziszerszám kell. nyílnak a barkácsolást Kulcsreszeléshez például elősegítő boltok, ahol pél- elég, ha van egy készlet nem minden fiatal bo­Kevés ai élmény minden hosszúhajú keve­redik bandába^ s kevés fiatalt kell elvonókúrára küldeni 18 évtés korban. De sokan, egyre többen hurcolják a magányosság koloncait. Pedig sok szép élményt, meghitt beszél­getések emlékét — Való­ságos l:__ h atnának | Mégis " Sok gyerek egyedül marad ezekkel gondokkal. A munkahelyről haza­érkező szülők fáradtak. Az anya vacsorát készít, mos, vasal, s bizony ide­ges, mert „szalad a la­kás”. Az igazság az: a legszorgalmasabb asszony­nak is erején felüli meg­próbáltatás, hogy helyt kell állnia a munkahe­lyen,-el kell látnia a csa­ládot, s emellett időt kell szakítania önmaga ápolá­sára is. Nehéz szívvel so­rolják a feladatokat, mert legtöbbször nem lehet sorrendet tartani, s mint elhalasztható kérdés, utol­jára marad a gyerekkel való törődés. S este a fá­radtan robotoló család legtöbb helyen ráadásul még a tv rabja is. örül­nek, ha jó az idő, „ki­csaphatják” a gyerekeket az udvarra, s még na­gyobb öröm, ha a tv-mű- sor idejére már ágyban van, nem zavar. Egyre kevesebb a szó. A nevelés leszűkül a fe­gyelmezésre, így hovato­vább örül a gyerek, ha meg se szólítják, mert leg­alább békén hagyják. A „néma családban” kevés élmény jut a gye­rekeknek, ezért házon kí­vül igyekeznek megsze­rezni. Amint felcsepered­HETFÖ: Röménymagosle­ves, pirított zsemlekockával, tojáspörkölt galuskával, salá­tával, körte. KEDD: Karalábéleves, zöld- babfőzelék sült virsli, alma. SZERDA: Rizsleves, lekvá- ras derelye dióval, cukorral megszórva, szőlő. CSÜTÖRTÖK: Paradicsom- leves, tojással töltött vagdalt- hús, vágott savanyúság. PÉNTEK: Lebbencsleves, rakott makaróni, szőlő. SZOMBAT: Burgonyaleves töltött paprika, palacsinta. VASARNAP: Szegedi gu­lyáscsirke, rántott sertéskaraj, káposztasaláta, diós pite. TOJASPÖRKtSLT: Tegyünk jó nagy kanál zsirt egy lá­basba. Vágjunk bele egy nagy fej hagymát, rózsaszí­nűre pirítsuk meg, majd te­gyünk bele pirospaprikát és engedjük fel félliter forró vízzel. Tegyünk bele sót és addig főzzük, míg a hagy­ma teljesen megpirul. Akkor személyenként 2—2 tojást be­leütünk. de úgy. hogy egy­ben maradjon. Kavarás nél­kül főzzük, ha elkészült, ga­luskával tálaljuk. TOJÁSSAL töltött vagdalt HÜS: Fél kiló ser­téshúst megdarálunk, kevés paprikát, sót, borsot, vágott dául méretre vágják, meg­munkálják az enyvezett falemezeket, dekoritlapo- kat. Budapesten pedig be­rendeztek egy olyan barká­csoló műhelyt, ahol bútor­gyárakból megmaradt bú- tonalkatrészeket lehet vá­sárolni, amelyekből otthon könyvállványok, szekré­nyek, vagy egyéb egyszerű bútordarabok készíthetők Tudomásunk szerint majd minden megyeszékhelyen akarnak ilyen barkácso­lóműhelyt nyitni. Az otthoni javítások, barkácsolások végzéséhez kellenek. Első­sorban kéziszerszámok: egy jól megreszelt fűrész. Elnyomott erők Nincs elég bajunk a nyilvánvalóan rossz í _._ családokkal, ahol minden­naposak a háborúságok, ahol az alkohol rabja az apa vagy az anya? — kérdezhetnénk. — Miért vesztegetjük az időt erre? Amikor ott vannak pél­dául az elvált szülők va­lóban hajótörött gyere­kei ... — és sorolhatjuk még tovább. Mégis kell erről is be­szélni. Mert ezekben a „néma családokban” a látszólagos nyugalom mé­lyén kiszámíthatatlan erők elnyomottsága szunnyad. S ha nem is törne ki a látványos dactettekben, vajon érzelemszegény, lel­kesedni nem—tudó, fiatal­ságában elfásult új nem­zedékre van-e szüksége társadalmunknak ? . P. SZ. M. hez, legalábbis a belső szer­kezetükhöz nyúlni szakér­telem nélkül, nem szabad. Sem rádiót, sem tv-készü- léket, mosógépet és más elektromos háztartási gé­pet sem szabad avatatlan kéznek javítani. Miért? Életveszélyes áramütést okozhatnak. Gyárilag ugyan rendszerint kétszer szigeteltek de ha nem kép­zett elektromos szakem­ber szereli, könnyen meg­sértheti a biztonsági be­rendezéseket. A megsérült kapcsolók rendbehozatala is szakembert kíván, s ezek csak áramfcalanítás után ja­víthatók. A 220-as elektro­mos áram nagyon könnyen halálos áramütést okozhat De ugyanilyen veszélyt hordoznak magukban a fokhagymát, egy tojást és két tejben áztatott zsemlét adunk hozzá. Tojást keményre főz­zük és a hengerformára ösz- sfcegyúrt masszába tesszük. Az egészet zsemlemorzsával megszórjuk, előmelegített sü­tőbe tesszük és méglocsol­juk olvasztott zsírral. Sülés után kicsit hagyjuk hülni és ujjnyi szeletekre vágjuk fel. SZEGEDI G ULY ASCSIRKE: Hozzávalók: 70 dekás kony­hakész csirke, 12 deká ve- I gyes zöldség, pirospaprika, j liszt, egy , tojás, fél kiló bur­gonya, parpika, só, hagyma és köménymag. Az apróra vágott hagymát zsírban megpirítjuk, meg­szórjuk pirospaprikával, gyorsan elkeverjük, egy ke­vés yízzel felengedjük. Kis ideig forraljuk, majd hozzá­tesszük a megtisztított, fel7 darabolt .és- jól megmosott ‘ csirkét, májával és zúzájá­val együtt. Megsózzuk és fe­dő alatt egyenletes tűzön pá­roljuk. Ha kell időnként egy- egy kevés vízzel felengedjük, Ha megpuhult, zsírjára lepi­rítjuk. Ezután beletesszük a kisebb kockára felvágott krumplit, valamint a dara­bokra vágott zöldpaprikát. A zödséget, amit szintén kari kára vágunk és külön víz­ben főzünk meg, most min­denestől a csirkére öntjük. Ügy engedjük fel, hogy a csirkegulyásnak 3 deci leve­se legyen személyenként. Lisztből és tojásból csipetkét gyúrunk, belefőzzük és for­rón tálaljuk. DIÖS PITE: W deka lisztet 20 deka zsírt elmorzsolunk 2 tojássárgájával, majd össze­gyúrjuk. A tésztát kétfelé osztjuk. Egyik felét elnyújt­va tepsibe tesszük és a kö­vetkező töltelékkel töltjük: 5 tojás sárgáját 25 deka cukor­ral habosra keverünk, 25 de­ka darált diót és az 5 to­jás keményre vert habját hozzákeverve ráöntjük a tésztára, amit már előzőleg baracklekvárral megkentünk. A másik tészta-részből rá­csot készítünk és világosra sütjük. -i tűreszelőnk és néhány ki­sebb reszelünk. A cinnel való forrasztást is elvégez­hetjük egyszerű bronzpá­kával. A kéziszerszámok­kal sokféle vas- és famun­kát, ajtózsanírozást, vízve­zetékcsap bőrözést, egyéb javítást, fúrás-faragást veszélytelenül elvégezhe­tünk. A szakértelmet kívá­nó elektromos munkához pedig keresünk szakem­bert. Ne feledjük el, hogy a barkácsolás, ha szükség­szerűen „divattá” is lett, nem mindig veszélytelen. Zs. L. Kötött férfi­kabát Előre * elkészített 'Szabás­minta szerint dolgozzunk és a kabát egyes darabjait azon­nal a mintával kezdjük. A kezdésnél ne feledkezzünk meg aról, hogy a csavart szemek az anyagot kissé ösz- szehúzzák! Kötésminta: 1. SOR: 1 sima, 1 fordított, I sima, 4 fordított stb. 2., 3., 4. SOR: Simára sima, fordítottra fordított. 5. SOR: 1 sima, 1 fordított, A következő sima szemet rá­emeljük a jobb tűre, a kö­vetkező négy fordított szemet pedig segédtűre szedjük Most a jobb és a bal tűn egyaránt sima szemünk van, ezt 2 két sima szemet felcseréljük és mindkettőt a bal tűre tesz- sztik. Üjból kötni kezdünk: 1 sima következik, majd le­kötjük a segédtűről, a 4 for­dítottat, 1 sima, 1 fordított, 1 sima, 4 fordított és isméte­lünk a sor végéig. 6., 7., 8. SOR: Simára, sima, fordítottra fordított, stb ; 9. SOR: 1 sima, 1 fordított, 1 sima, 4 fordított kezdés után az 5. sor ismétlése. A gallér és a zseb takaró pánt 1 sima, 1 fordított kö­téssel készül, az ujjak széléi és a kabát alját kimosott é kivasalt ripsz szalaggal szét jük alá. F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents