Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évf. 218. szám. 1969. november 30, VASÄRNAP ► r Ara: 1 forint ülésezett az országgyűlési képviselik megyei csoportja A Hazafias Népfront me­gyei székházában ülésezett tegnap délelőtt az ország- gyűlési képviselők Bács- Kiskun megyei csoportja. Részt vett a tanácskozáson Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Az országgyűlés soron következő ülésszakának elő­készületei jegyében zajlott tanácskozást Iván Istvánná, a megyei csoport vezetője nyitotta meg, majd tájé­koztatta képviselőtársait a legutóbbi parlamenti ülés­szak óta végzett munkáról, pontosabban a közeljövőben esedékes ülésszak eddigi előkészületeiről. Ezután dr. Kőrös Gás­pár, a megyei tanács vb elnökhelyettese — összefiig­[gésben az országgyűlés elő- 1 készületeivel — a Bács- I Kiskun megyei Tanács ! költségvetési gazdálkodásá­ról adott áttekintést a kép­viselőcsoport tagjainak. A tájékoztatóval össze­függésben néhány kérdést tettek fel a részvevők, majd élénk és érdekes vi­ta bontakozott ki — az országgyűlési . képviselőink­nek már birtokában levő — állami költségvetési tör­vényjavaslattal. . illetve a megye költségvetési gazdál­kodásával kapcsolatban. A vitában részt vett Csík An­tal, Mándics Mihály, dr. Mészöly Gyula Kelemen Sándor, Oláh Pál. Fekete Pálné, dr. Varga Jenő és dr. Veréb János. Bolgár üzem — kecskeméti mintára Pénteken és szombaton bolgár gazdasági szakem­berek tartózkodtak Kecs­keméten az INTRANSMAS bolgár—magyar társaság szervezésében. A küldött­ség a „Lampart” Zománc- ipari Művek kecskeméti gyárában az automatikus kádgyártást tanulmányoz- ta. A delegáció tagjait Sza­bó Lajos, a gyár főmérnö­ke tájékoztatta a világ­szerte ismert magyarorszá­gi fürdőkádak termelésé­ről. A tapasztalatcsere cél­járól Ivan Dimitrov mér­nöktől, az. INTRANSMAS társaság szófiai központja részlegvezetőjétől érdek­lődtünk. — Bulgária állami beru­házásból kádgyárat kíván felépíteni Plovdiv környé­kén. A létesítmény gondo­lata két esztendővel ezelőtt vetődött fel. Az akkori kez­deményezés most vált idő­szerűvé, mivel a lakásépít­kezések üteme fokozódik. Az előterveink elkészültek, s mielőtt hozzáfognánk a kivitelezési dokumentációk összeállításához, tapasztala­tok szerzésére Kecskemétre utaztunk. — Milyen eredménnyel járt a látogatásuk? — Nagyon jók a benyo­másaink a termelékenység­ről, a munkaszervezésről, s meggyőződhettünk arról, hogy az itt készülő fürdő­kádak kiváló minőségűek. A Plovdiv környékén lé­tesülő gyár beruházásának fővállalkozója a bolgár— magyar közös társaság, s azt tervezzük, hogy olyan beréhdezéseket használunk fel az automatikus kád­gyártáshoz, mint amilyene­ket a kecskeméti üzemben láttunk. A gépek egy részét Magyarországról importál­nánk. A magyarországi technológiai megoldások a’-mján működnek tehát a \ íokmű. a szállítópályák, s az olvasztómű gépei. A bolgár szakemberek kétnapos tapasztalatcseréje egy újabb példája annak, hogy hazánk szélesíti a nemzetközi munkamegosz­tás kereteit. A kapcsolatok főleg a szocialista államok­kal bővülnek. Nagyon hasz­nos, hogy ebbe a program­ba immár nem első esetben kapcsolódik be a ZIM nagy hagyományokkal rendelke­ző kecskeméti gyára. H. F. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1969. november 26-28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1969. november 26-án, 27-én és 28-án Kádár János elv­társ elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a budapesti pártbizottság titkárai, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a kormány tagjai, ál­lamtitkárok, tömegszervezetek és tömegmozgalmak ve­zetői, a Tájékoztatási Hivatal vezetője, valamint a köz­ponti sajtó képviselői. Az ülés részvevői a tanácskozás megkezdése előtt ke­gyelettel megemlékeztek a Központi Bizottság és a Po­litikai Bizottság elhunyt tagjáról, Szirmai István elv­társról, a munkásmozgalom szolgálatában kifejtett oda­adó tevékenységéről, áldozatos munkásságáról. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette Kcpnócsin Zoltán elv­társnak, a KB titkárának tájékoztatóját időszerű nem­zetközi kérdésekről; megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizottság jelentését az 1969. évi gazdasági fejlődésről és az 1970. évi gazdasági feladatokról; megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a pártdemokrácia hely­zetéről és fejlesztésének lehetőségeiről szóló jelentést; megvitatta és jóváhagyta Benkei András belügymi­niszter elvtársnak, a ^iB tagjának jelentését a Belügy­minisztérium tevékenységéről. A Központi Bizottság a nemzetközi kérdések kap­csán megállapította: I Európa és az egész ■ • emberiség sorsára nézve nagy jelentőségű kérdés, hogy sikerül-e meg­erősíteni a békét és a biz­tonságot ezen a földrészen; sikerül-e elhárítani egy új háború veszélyét. Egy össz­európai biztonsági konfe­rencia fontos és szükséges lépés Európa népeinek bé­kéje szempontjából. Ezért helyeselünk és támoga­tunk minden olyan erőfe­szítést, .amely ennek előse­gítésére irányul. Támogat­juk a Varsói Szerződés tag­államainak budapesti fel­hívását, a tagországok .kül­ügyminisztereinek prágai találkozóján elfogadott, az időpontra és napirendre vo­natkozó konkrét javaslato­kat. Az európai béke és biz­tonság alapvető fontosságú tényezője a német kérdés. Ennek igazságos, békés, a két német állam és min­den európai ország népé­nek érdekeit szolgáló meg­oldásáért harcol szövetsége­sünk, a Német Demokrati­kus Köztársaság, amelynek politikai, gazdasági, diplo­máciai sikereit örömmel üdvözöljük. Elengedhetet­len, hogy végre a Német Szövetségi Köztársaság is a megmásíthatatlan realitá­sok talaján állva, pozitívan járuljon hozzá a földrész békéjének, nyugalmának i*egteremtéséhez. Ezt vár­juk az új nyugatnémet kor- 1 hiánytól, amely csak az európai népeket, ezen be­lül az NSZK lakosságát is veszélyeztető régi imperia­lista, militarista, revansis- ta elvekkel és gyakorlattal szakítva, politikája új moz­zanatait egyértelművé téve és szavait tettekre változ­tatva tehet eleget a jelen­legi nemzetközi helyzet kö­vetelményeinek. Pártunk, kormányunk, közvéleményünk arra tö­rekszik, hogy a politikai realitásokból kiindulva, po­zitív módon hozzájáruljon az európai kollektív biz­tonsági rendszer fokozatos megteremtéséhez, a nem­zetközi helyzetben levő fe­szültségek csökkentéséhez, az új háború veszélyének elhárításához. Meggyőződé­sünk, hogy minden ered­Epiilő gázvezeték mény, még a legkisebb elő­rehaladás is, amelyet a bé­ke védelmében, a fegyver­zet csökkentésében sikerül elérni, végső fokon Európa és a világ egyetemes béké­jét szolgálja. Képviselőink a kétoldalú és sokoldalú nemzetközi tanácskozáso­kon támogatnak minden ésszerű, előrevezető javas­latot és ilyen irányú kez­deményezéseket is tesznek. Ebből a megfontolásból tett javaslatot kormányunk, a Lengyel Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányával közösen, az ENSZ-ben, hogy minden olyan ország, amely még nem ratifikálta a vegyi- és biológiai fegyverek tilal­mára vonatkozó 1925. évi genfi egyezményt, 1970-ben csatlakozzon a ratifikáló országokhoz. ^ A nemzetközi élet legfontosabb kérdése változatlanul az amerikai imperialisták vietnami ag­ressziója elleni harc. Az amerikai vezetők és csat­lósaik, miközben békés szándékaikat hangoztatják, folytatják a háborút Dél- Vietnamban, népirtó akció­kat hajtanak végre, a nép­ellenes dél-vietnami rezsim megerősítésével igyekeznek; megmenteni pozíciójukat. Á párizsi értekezleten az ame­rikai kormány és a snigo- ni bábrendszer képviselői­nek magatartása miatt nincs érdemleges előreha­ladás. Az amerikai agresz- szorok az úgynevezett ,,vi­(Folytatás a 2. oldalon) A páncél vonatot köszöntöttük A lánctalpas daru által „felkapott” csövet Kiskun- , félegyháza és Gátér határ ában kaptuk lencsevégre. Itt tart most Varga Géza és brigádja annak a veze tőknek az építésével, amely Algyőtől Százhalombattáig juttatja el majd az alföldi gázt» Tegnap, 8 óra 27 perckor a kecskeméti nagyállomás­ra begördült az 1919-es harcok legendás hírű 12-es páncélvonata. Fogadására megjelentek a megyei és városi úttörő­szövetség tagjai,- a város veteránjai, élükön Rózsa János és Végh József elv­társsal, valamint a Kecs­keméti Zrínyi Ilona Út­törőcsapat Mezőfi István úttörő honvédelmi századá­nak tagjai. Érkezésekor a kecskeméti Szalvai Mihály Üttörőház fúvószenekarának tagjai a Himnuszt játszották, majd a páncélvonat parancsnoka köszönetté a megjelente­ket. Papp István megyei úttörőelnök a Pest megyei úttörőelnök képviselőjétől átvette a vonatot. Ezután szavalatokat és forradalmi dalokat hallottunk. A fo­gadás legmeghatóbb pilla­natai közé tartozott, ami­kor az úttörők átadták a páncélvonat legénységének az elemózsiás csomagokat. Ezután ismét a vonat pa­rancsnoka szólt a fiatalok­hoz, s mondotta el: az észak-magyarországi har­cok legveszélyesebb szaka­szain ez a páncélvonat biz­tosította a vöröskatonák harcát oly módon, hogy előnyomulva megtisztította a terepet az ellenségtől. A parancsnok elvtárs em­lített néhány epizódot, me­lyek éppen a 12-es páncél­vonatot tették legendás hí­rűvé: ennek a vonatnak a mozdonya egy ellenséges katonákkal telt szerelvényt húzott ki óvatosan a mis­kolci állomásról, majd jó­val elhagyva a várost, kö­zölhették a vonatban le­vőkkel: fogságba estek. A hajdani páncélvonat pontos mását az úttörők kérésére a Miskolci Jár­műjavítóban készítették el. Mielőtt Kecskemétre érke­zett megjárta Borsod, He­ves és Pest megye útjait. A szerelvény most a di­csőséges harcok fénykép­dokumentumait is magával hozta, valamint bemutatja — ugyancsak fényképeken — a mai harci kiképzés legfontosabb mozzanatait. A szerelvény két napig ma­rad Kecskeméten, várva az úttörőcsapatok látogatását. S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents