Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
Vüáo proletárjai. egyesültetek'. Egy év 0Jatt 30 százalékkal nőtt A művelődési igény fejlesztése: társadalmi ügy ipari kooperáció bővítéséről és kikötői berendezések. erőművek, különböző gépipari termékek közös gyártásáról Is. Ű.iabb nagy jelentőségű együttműködés bontakozik majd ki az Ad- ria-kőolajvezeték megépítésében. amelyre az elvi megállapodás már létrejött: a terv megvalósításának gyakorlati kérdéseiről az érintett országok szakemberei megkezdték a tárgyalásokat. A TOT-elnökség állásfoglalása: Törzsgárdatagság a tsz-ekben A TOT elnöksége — figyelembe véve a közös gazdaságok igényeit — a népgazdaság más ágazataihoz hasonlóan a termelőszövetkezetekben is lehetővé akarja tenni a törzsgárdatagság elismerését és a törzsgárda jel vény adományozását. Az elnökség kidolgozta a jelvény adományozásának feltételeit, és tervezetmintát is készítettek, amelyet megküldték a közös gazdaságok vezetőinek. A jelvény bronz fokozatát 10 éves, az ezüstöt 15 éves, az arany fokozatot pedig 20 éves vagy ennél hosszabb folyamatos tagsági viszony igazolása után személy szerinti döntés alapján lehet elnyerni. A termelőszövetkezetek vezetősége a jövőben évente egyszer dönt a jelvények adományozásáról. A jelvényt, az igazolványt és az esetleges pénzjutalmat a tsz közgyűlésén adják át. A TOT-elnökség javaslata szerint a kitüntetéssel adományozható pénzjutalmakat a tsz -fedezi, ezeket az összegeket az éves pénzügyi tervbe kell felvenni. A törzsgárda jelvény azonban pénzjutalom nélkül is adományozható. Tegnap délelőtt ülésezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Dr. Bodóczky Lászlónak, a népfront megyei elnökének megnyitó szavai után Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság oszfordulós tájegységi rendezvényekkel, valamint az Olvasó népért mozgalom, a helytörténeti és honismereti kutatómunka országosan elismert. sikereivel. Az aktuális feladatokra I általános iskolázottságának [ színvonalától, a sokirányú 1 kulturális érdeklődésen át j a termelési produktumokig. Az érdekes, szellemes ok- j fejtéssel végigvezetett elő- I adást tartalmas, színvonaoyóni Lajos előadását nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők. (Tóth Sándor felvétele) tályvezető.ie tartott előadást a népfrontbizottságok művelődéspolitikai munkájától. Bevezetőjében hangoztatta, ennek a munkának a célja és tartalma - minden szerv számára azonos: elősegíteni az MSZMP művelődéspolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. A konkrét feladatokat viszont a különböző szervek és mozgalmak a jellegüknek megfelelő sajátos módszerekkel, eszközökkel oldják meg. Ilyen értelemben munkálkodik a Hazafias Népfront is, amikor tanulmányozza a településviszonyokból fakadó művelődés- politikai helyzetet és ellátottságot, városon, falun egyaránt. Különböző szerveinek — elnökségek, bizottságok — ülésein, rendezvényein fórumot teremt arra, hogy aktivái bevonásával a tapasztalatokat megvitassa, javaslatokat, ötleteket adjon. Több területen fontos szervezőmunkát is fejt ki a népfront. Az előadó rámutatott, hogy az eredményes organizációs tevékenységen túl — a művelődéspolitikai szférában — az elméleti munkát is szorgalmazni kell. Ezután a kultúrpolitikai élet azon területeiről szólt Gyóni elvtárs, melyeken a népfrontmozgalom eddig is igen figyelemre méltó eredményeket produkált az általa kialakított sajátos módszerekkel, mint például — és többek közt — a mező- gazdasági könyvhónapok, szakíró—olvasó találkozók, szaklapankétok, mezőgazdasági szakemberek klubjainak szervezésével, az évI térve, hangsúlyozta az elő- j adó, hogy továbbra is nagy és nemes feladata a Népfrontnak a szocialista hazáfi- ságra és a proletár internacionalizmusra való nevelés. Felhívta a figyelmet e kérdések újszerű megközelítésének fontosságára, s arra, hogy milyen gazdag lehetőségeket kínálnak a munka tartalmi elmélyítésére a felszabadulási évforduló, vagy Lenin születési centenáriumának ünnepségei. A helytörténeti és honismereti kutatómunka további felkarolásának egyik jelentős módja a községi ! monográfiák, tsz-történetek, ! falukrónikák publikációs lehetőségeinek javítása. Az Olvasó népért mozgalom még hathatósabb támogatására — a Tiszán innen Dunán túl vetélkedő tapasztalatain is okulva — sok más, hasonló társadalmi megmozdulást tud szervezni a népfront. Részletesen és frappáns gondolati megközelítésekkel elemezte Gyóni Lajos, hogy a művelődéspolitikai munkában — amely úgy általában, központi irányítás szempontjából is igen ösz- szetétt, nehéz feladat — milyen hálós szerep jut a Hazafias Népfrontnak a tömegek kulturális igényességének fejlesztésében. Hogy a művelődési igény, az általános műveltségi szint emelése társadalmi üggyé váljon — ezért alig mérhetően sokat tehet a népfrontmozgalom. Erőfeszítéseinek eredményei viszont sok vonatkozásban mérhetőek lesznek — kezdve az emberek szakmai, s las és sokoldalú' vita követte. Ennek során felszólalt: dr. Mészöly Gyula országgyűlési . képviselő, Magony Imre, a Kiskunsági Területi Tsz Szövetség titkára, Müller Márton ma- darasi népfrontelnök, Szakács Gyula, a hercegszántói Bácska Tsz párttitkára, Szamos-jalvi Imre, a megyei népművelési tanácsadó vezetője, Major Imre, a TIT megyei titkára, Balabán Sándor, az MHSZ megyei elnöke, dr. Kőváry Gábor- né kisszállási népfrontelnök, Bolváry László, a du- navecsei járási népfrontbizottság titkára, Fekecs Gézárié, a tiszakécskei Szabadság Tsz tagja, Bohus Mihály kiskunfélegyházi városi népfront titkár, Urbán Pálné, az SZMT munkatársa, Fenyvessiné Góhér Anna, a megyei könyvtár vezetője. Mind a felszólalások nagy száma, de mindenek- fölött azok tartalmassága is kifejezte a téma, a művelődéspolitikai munka nagy- fontosságát, aktualitását. Kiviláglott ezekből is, hogy a párt művelődéspolitikai irányelvei jók, azokon javítani nem kell — de tovább kell keresnünk az újszerűén jelentkező tennivalók megoldásának sajátos módszereit. A hozzászólásokban felvetett művelődéspolitikai problémák sokrétűsége is előtérbe hozta, ami az előadásnak is egyik fő motívuma volt, hogy e tennivalók csak társadalmi ösz- szefogással oldhatók meg sikeresen. Ehhez pedig a népfrontmozgalom adhatja a legtöbb segítséget. Egy hónap telt el a magyar—jugoszláv államközi kereskedelmi megállapodás 1970-re szóló jegyzőkönyvének aláírása óta. s a vállalatok a különböző alapanyagok, gépipari gyártmányok és közhasználati cikkek jövő évi kölcsönös szállítására ezekben a hetekben sorra kötik a magánjogi megállapodásokat. E héten például a jugoszláviai Cacakban megkezdték a napi 100 tonna kapacitású magyar gyártmányú malom átadását. A közelmúltban adták át rendeltetésének Moravicában napi 60 tonna gabona őrlésére alkalmas malmot, és rövidesen megkezdi működését az ugyancsak magyar berendezésekkel fölszerelt zentai és zombori malom is. 1969 egyébként kimagasló eredményeket hozott a két ország kereskedelmében; a forgalom elérte az eddigi legmagasabb szintet, és várhatóan mintegy 30 százalékkal haladja meg a tavalyit, a jövő évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyv megvalósítása lehetővé teszi, hogy 1970-ben is csaknem az ideihez hasonló arányban — 28 százalékkal — emelkedjenek az áruszállítások, és így a forgalom meghaladja a 100 millió dollárt. A gazdasági kapcsolatok és ezen belül az áruszállítások bővítéséhez nagy. mértékben hozzájárulnak a gyártási kooperációk. A kooperációs szállítások értéke a jövő évben az 1969. évihez mérten várhatóan megkétszereződik és eléri a 10 millió dollárt. Ezenkívül a vaskohászati termékek. csövek úgynevezett profilcseréie 14 millió dollárt képvisel. Az érdekelt vállalatok többek között szerződéseket kötöttek eddig szuper automata mosógépek, és Diesel-mozdonyok közös gyártására. A magyar és jugoszláv vállalatok képviselői tárgyalnak az autóA bonni kormány aláírta Pénteken nagy jelentősé gű diplomáciai esemén színhelye volt a szovje külügyminisztérium Alek szej Tolsztoj utcai villája Helmut Allardt, az NSZI moszkvai nagykövete, kor mánya nevében és megbi zásából aláírta az atomso rompó-szerződést. Ezzel lépéssel az NSZK kötele zettséget vállalt arra, hog; nem állít elő és nem sze réz be nukleáris fegyvere két. Az atomfegyverek el terjedésének megakadályo zásáról szóló szerződést í Szovjetunió kezdeményez te. Vietnami Lidice Dél-vietnami kisgyermekek az amerikaiak hadicélpontjai. (Tudósítás a My Lai-i vérengzésről a 2 oldalon.) XXIV. évf. 277. szám. 1969. november 29. SZOMBAT Ara: 90 fillér RADIO és TV melléklet (5. és 6. oldal) A mi otthonunk (7. oldal) (8. oldal) Hírek (10. oldal) A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése a magyar—jugoszláv áruforgalom Adria- kőolajvezeték, gyártási kooperációk
