Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

4. oldal 198!). nodfinber 4. kedd Almaválság, 1969 i. Kecskemét, Rákócziváros, MÉK-kirendeltség. A felvá­sárló telep főbejárati kapu­jura október 24-én nagy táb­lát függesztettek ki, ezzel a szöveggel: Almát nem ve­szünk át. A tábla azóta is kinn lóg Jó 40 kilométerrel odébb, a jászszentlászlói Aranyho­mok Tsz 110 holdas nagyü­zemi almása. A fák között műanyagfóliával lefedett hatalmas ládakupac. A lá­dákban — 4200 van belő­lük — összesen 7 vagon al­ma várja az átvételt, miu. tán két héttel korábban le­szedték a félegyházi techni­kum diákjai. A 7 vagon al­ma sorsa bizonytalan. De almát nemcsak az Aranyhomok Tsz-ben ter­mesztenek . .. Ám egyelőre induljunk el innét Hét vagonnal a fák alatt — Kérem, mi a félegyhá­zi ÁFÉSZ-szel szerződtünk — mondja Kanyó István tsz-elnök. — Hogy mi ok­ból? Hagyományból, meg­szokásból. Almásunk tulaj­donképpen az idén fordult termőre. Tavaly még csak hat vagon termett. Nem té­tel. Az idén már 46-ra van kilátás. — És mennyire szerződ­tek? — 27-re. Eddig átadtunk 13-at. Valamennyit export­ra. A kérdéses 7 vagon te­hát még a szerződéses ke­retben is elférne. — Belföldi értékesítés? — Volt. 8 vagon. Az ÁFÉSZ a győr megyei ÍMÉK-nek közvetítette. Kaptunk érte kilónként 2 forintot, s mi raktuk va­gonba. önmagában véve ez ráfizetéses. Azonkívül ad­tunk el almát a műanyag­gyárnak, s több olyan tsz- nek is a környékben, ahol nem termesztik. De mi lesz a hét vagon sorsa? És a még le nem szedett termésé? Vajon há­nyán vannak a megyében, akik erre a kérdésre ezen az őszön kielégítő választ tudnak adni? Becslés és „hízás" Hallottam ilyen adatot is, noha nem hivatalos hely­ről: az országban az idén 60 ezer vagon alma termett, ebből 25 ezer megy export­ra, 20 ezer a belső ellátás­ra. Marad 15 ezer, amely — silózásra kerül. Állítólag sikeres kísérletek folynak az alma takarmányozásra történő felhasználására. Almával takarmányozni — nem fényűzés ez? A kérdés szónoki, benne foglaltatik az „igen" válasz. De a helyzet nem ilyen egyszerű. Papp Géza, a me­gyei tanács élelmezésügyi csoportvezetője szerint az almaszüret legkezdetén — augusztus végén, szeptem­ber elején —; 5 és fél ezer vagon termést becsültek a megyében. Az időjárás azonban a vártnál kedve­zőbben alakult, ennek kö­vetkeztében „hízott" az al­ma, hosszan tartó napfényes szeptember, sőt október ér­lelte a termést, s a becsült mennyiségre „rátett” még jó másfél ezer vagonnal. S az almaértékesítés csa­tornái már az első hetek­ben bedugultak. Talán minőségi okok miatt? Kétségtelen, hogy nagyobb hozam esetén a gyengébb minőségű termés is nagyobb részarányt kép­visel, de ez természetes. Egészében véve azonban az almatermés több mint fele megfelel az export követel­ményeinek. S ha a szór­vány, köztes fákat nem szá­mítjuk, az arány lényegesen jobb, 65—70, helyenként 80 százalék a külföldi értéke­sítésre is megfelelő hányad. S ez azt jelenti, hogy a gazdaságok zömmel lelkiis­meretes növényvédő mun­kát végeztek. Vagyis az almakrízis oka­it alapvetően nem a ter­mesztés síkján kell keres­nünk. fóbia a kapun Tábla a kirendeltség ka­puján. Miért és meddig? — Elsősorban a nem szerződött egyéniek, illetve háztájiak elől zárkózunk el. legalábbis átmenetileg — magyarázza Holló József telepvezető. — De ahol a szerződéseket kell teljesíte­nünk, onnan ha nem is túl­zott ütemben, naponta ve­szünk át almát. Ballószög- ről, Lajosmizséről, Jakato- szállásról. Ugyanis a telep almaexportálási terve 287 vagon. fis október 28-ig ki­szállítottunk 370 vagonnal. Ki merem jelenteni, hogy november 8-ig az utolsó darabot is átvesszük, amely­re szerződésünk van. S még ez sem jelent leállást. Eddig, ahol az értékesí­tés szféráját súroltuk, többnyire csak az expor­tot említettük. De mi van a belföldi fogyasztással? Messze kanyarodnánk té­mánktól, ha ' belekezde­nénk jelenlegi étkezési strukúránk elemzésébe. Kétségtelen, hogy a na­gyobb arányú gyümölcsfo- gyasztásnak nálunk nin­csenek komoly tradíciói. Ezért, ha az alma ára vi­szonylag olcsó is — Kecs­keméten a boltokban 2 Ft-ért egészséges, szép küllemű, 3,50-ért pedig extraminőségű almát kap­ni —, ez önmagában még nem ösztönöz a nagyobb gyümölcsfogyasztásra. így azután akkora városban, mint Kecskeméten, lehe­tetlen napi 10—15 mázsá­nál többet eladni. A télire való házi betároláshoz egy­re kevesebben ragaszkod­nak, figyelembe véve, hogy a modern bérházak erre nem is adnak lehetőséget. Önellátó meoyék S mindehhez járul még egy furcsa — külön elem­zést kívánó — országos vetületben mutatkozó je­lenség. Az, hogy tömeges felvevőként mindinkább csak a főváros marad — a megyék ugyanis, egyre több cikkféleség megter- mesztése tekintetében, ön­ellátásra rendezkednek be. Országjáró szakemberek mondják, hogy olyan tája­kon, ahol korábban órá­kon át gyümölcsfátlan sík­ságon ment a vonat, most hatalmas ültetvények vál­takoznak. Ezt a folyamatot sok tekintetben kifogásol­hatjuk, de kialakulásában minden bizonnyal része volt a korábban nem kielégítő, igen alacsony színvonalú áruterítésnek. Ily módon is fizetni kell tehát a közelmúlt hibáiért. A kérdés csak az — a ter­melőnek, a felvásárlónak, vagy a fogyasztónak? 'Folytatjuk) Hatvani Dániel Szolgálják jobban az élei kényelmét! Ha valamilyen közvéle­ménykutatási módszerrel felmérnénk, hogy az embe­rek napi gondjait, bosszú­ságait, de úgynevezett ap­ró örömeit, milyen ténye­zőkre lehet visszavezetni, egészen bizonyos, hogy a szolgáltatások kerülnének az első helyre. Korszerű, könnyen hozzáférhető, jó minőségű és gyors szolgál­tatások nélkül ugyanis vaj- rrji nehezen élvezhetők és értékelhetők az élet kényel­mét szolgáló, gyorsan fej­lődő, népszerűsödő techni­kai vívmányok, eszközök és életmódunkat megközelítő­leg sem tudjuk úgy meg­változtatni, mint ahogy a körülmények egyébként le­hetővé tennék. Nem különös tehát, hogy igen széles visszhangot keltett az alig néhány napos kormányhatározat a szolgáltatások fejleszté­séről. A legkülönbözőbb szak­mákban, körökben tárgyal­ják nagy érdeklődéssel vár­ható hatását és a lehetősé­geket a jó kihasználásra. Igen érdekes, hogy bár a határozat gyakorlatilag minden szolgáltatást érint, kiemelten szól a lakáskar­bantartásról, a mosásról- tisztításról, valamint a leg­jobban elterjedt modem | technikai eszközök, a ház- j tartási gépek, a i'ádió-, te- I levízió- és más híradás- I technikai készülékek és az autók, motorkerékpárok ja­vításáról, karbantartásáról. Ezeknek a tevékenységek­nek a legtöbbjét a követ­kező években meg kell két­szerezni, vagy éppenséggel többszörözni a maihoz ké­pest, mégpedig elsősorban azokban a körzetekben, ahol ilyen szempontból kü­lönösen rossz a helyzet. ] könnyítésekről, valamint í közvetlen központi anyagi I támogatásról —, amelyek érdekeltté teszik a szol­gáltatókat , e tevékenység fejlesztésében és kiszéle­sítésében. Nemcsak azokat a válla­latokat, amelyek ma isi ilyesmivel foglalkoznak, hanem minden állami és helyiipari vállalatot, intéz­ményt, állami gazdaságot, gépjavító állomást, általá­nos fogyasztási szövetkeze­tei, illetőleg mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetet! Figyelemre méltó, hogy a várható intézkedés-soro­zat — amelynek ez a hatá­rozat csupán az elindítója — már jé előre * biztosí té­kot ad a szolgáltatások re­ális, tisztességes árainak megóvására, sőt arra is, hogy a garanciális kötele­zettségek szükséges bővíté­se ne adjon jogcímet az érintett gyártmányok árá­nak növelésére. S mindezeken túlmenően, még egy módon érdeklik a lakosságot a várható in­tézkedések: a foglalkozta­tás, a munkavállalás tekin­tetében. Lshetővé válik ugyanis, hogy a vállalatok, téeszek mellék-, vagy második ál­lásban foglalkoztassanak szakembereket, ha szolgáltató munkájukat: csak így tudják elvégezni, a nyugdíjasoknak pedig ilyen tevékenység esetén, bizonyos körülmények kö­zött feloldják a nyugdíj­korlátozását. v Miután pedig manapság igen sok, a szolgáltatósok­ba vágó munkát, ház, la­kás körüli teendőit az em­berek maguk is el tudnak, helyesebben el tudnának vé­gezni, ha megfelelő nyers­anyag, szerszám és tájé­koztatás állna rendelkezé­sükre, megfizethető áron, ezért ennek a problémának a rendezését is elhatároz­ták. Érthető végül, hogy az említett intézkedések rend­szerében helyet kapnak majd a magánkisiparra vo­natkozóak is, mert a szol­gáltatások általános javí­tása szükségessé teszi bi­zonyos korábbi rendelke­zések megváltoztatását, vagy feloldását. Mindez együttesen azt segíti elő, hogy a szolgál­tatások terén fokozatosan egészséges verseny alakul­jon ki, ami előfeltétele bár­milyen szolgáltató munka számot tevő minőségi javí­tásának. b. j. Párizsban vendégszerepel az Operaház balett-társulata A Magyar Állami Opcr&h&z balcttegyüttese és zenekara Lukács Miklós igazgató vezeté­sével hétfőn reggel a Ferihe­gyi repülőtérről Párizsba uta­zott. A társulat négy alkalom­mal a Spariacus-előadást mu­tatja be a Theatre des Champs- Élysées színpadán. Az együt­tes első. keddi előadásával ve­szi kezdetét a párizsi nemzet­| közi balettfesztivál, Ez lesz a | Tíacsaturján-táncjáték Seregi I László-féle koreográfiájának I második külföldi bemutatója. A vendégjáték végeztével az együttes szétválik, egy része j hazatér, 120-an pedig Le Havre- ba utaznak, hogy ott két elő­adással szerepeljenek a ma- ! gyár hét programjában. Hadd jegyezzük meg, hogy ezúttal nem puszta kí­vánságról, vagy kellően meg nem alapozott „torv- előírásról” van szó, hanem a gazdaságirányítás reform­jának megfelelően, olyan hatékony gazdasági intéz­kedésekről — adó- és más pénzügyi kedvezmé­nyek nyújtásáról, hitel­Szocialista brigádok vetélkedője A szocialista brigádok i Bende József brigádja előtt, felszabadulási szellemi ve. | A munkásmozgalom és a télkedőjének első üzemi ] felszabadulás történetével, döntőjét a Bács megyei j illetve Lenin életével kap- Építőipari Vállalatnál tar- csolatos vetélkedőn a több tották. Az első’ helyezést mint 50 résztvevő igen ma- Forgáes Sándor brigádja | gas felkészültségről tett bi- érte el Cseh László és I zonyságot. 3AAAESCHI5E RECHTE — FOBDirOTTA4. fEllCWH CVtiU 49. Mert ha bent a város, ban tartózkodom ezekben a napokban és nem hajó­zom a tengeren, minden bizonnyal kielégítő magya­rázatot adhattam volna, amint ezt tettem épp az imént. Megmagyaráztam neki, hogy Juhn Arno szí­vemhez igen közelálló em­ber volt, akinek képtelen lettem volna ártani. — Maurer itt elmosolyodott. — Halála engem Is mélyen megrázott. Mihelyt pedig tudomást szereztem az el­fogató parancsról, haladék­talanul visszatértem váro­somba, hogy megcáfoljam a felhozott vádakat. A ke­rületi ügyész nyomban meg is semmisítette ezt a pa­rancsot. Ebben a pillanatban egy újságíró verekedte magát keresztül kollégáin Mau- rerhez. — Nem tartja lehetséges­nek, hogy a kerületi ügyész csakis azért akarta elfogat­ni magát, mert a két koro­natanú véletlen balesetből származó halála magának épp kapóra jött? — kér­dezte gúnyosan. Maurer sajnálkozva né­zett az újságíróra. — Mister Forrest emlí­tést sem tett nekem tanúk­ról. Semmit sem tudok ró­luk azon kívül, amit ma a reggeli lapokban olvashat­tam. Csali annyit mond­tak, hogy aranyceruzámat Juhn Arno fürdőmedencé­je mellett találták meg, a ceruzán pedig ujjlenyoma­tomat és vért fedeztek fel. A vércsoport megegyezett Miss Arno vércsoportjával, és a rendőrség nagysietve azt a megállapítást szűrte le ebből, hogy én voltam Arno gyilkosa. A valóság­hoz tartozik, hogy Arno kisasszony halálának esté­jén nála jártam, megvág­tam az ujjamat és a vé­rem a ceruzára cseppent. A ceruzát a lefolyóba ha­jítottam. Bizonyára tud­ják, hogy nem vagyok sze­gény és bármikor vehetek magamnak aranyceruzát. Ezért is hagytam ezt a le­folyóban — kis szünetet tartott, elmosolyogta ma­gát, ám ez a mosoly in­kább fenyegető vicsorgás­nak hatott. — Tehetek ró­la, hogy Miss Arno vércso­portja és az enyém azo­nos? Maurer jeladására a négy testőr megindult előtte, fél- relökdösve az újságírókat. Maurer szaporán lefutott a lépcsőn és bedobta magát a kocsiba. — Kiszállok a buliból. Van annyi pénzem, ameny- nyiből szépen megélek. A szindikátussal pedig torkig vagyok. És ha kormányoz­ni akarják Kaliforniát, ak­kor ezt tegyék meg ők ma­guk. — Azt hittem, hogy elin- tézniÁllód van Ferrarival — jegyezte meg élesen Gollowich. Maurer elmosolyodott, ám a pillantása jéghideg volt. — Ez igaz, volt ilyen el­képzelésem, de Segeal min­dent elrontott. Azt hittem, hogy legalább most csele­kedni tud, ám csalódnom kellett. Ferrari túlságosan gyorsan jött ahhoz, hogy fölkészülhetett volna. Ezt a játszmát én elveszítettem. Beszéltem Nagv Jóéval is. és megmagyaráztam, hogy p^kem ehhez semmi kö­zöm. Ügy rémlett, hogy mulattatja és nevetséges­nek is tartja, hogy valaki Ferrarit el akarja intézni. A hatalmas Cadillac Mau­rer villájához fordult, majd begördült a kapun. Gollo­wich észrevette, hogy végig az úton valamiféle alakok állnak. — Kik ezek a fickók? — kérdezte. — És mit keres­nek itt? — Egy kis elővigyázatos­ság nem árt. Nem kockáz­tathatok. Ha pedig Ferrari rajtam is ki akarná pró­bálni valamelyik trükkjét, hát nem szeretnék a bőré­ben lenni — magyarázta Maurer. — Jack, mondd, mi lesz velem, ha te eltűnsz in­nen? — kérdezte rekedten Gollowich. Maurer úgy bámult rá, mintha először látná. — Veled? — ráncolta a homlokát, — Nos, hát azt hiszem, valahogyan majd csak megleszel. Meg aztán Nagy Joe majd talál neked is valami munkát. És kiszállt a kocsiból, sorsára hagyva Gollowi- chot... V. Három fegyveres ült az előcsarnokban. Mikor Mau­rer! meglátták, talpra szök­tek és kihúzták magukat. — Maradjatok itt, fiúk és kétszeresen erősen figyelje­tek — hagyta meg nekik és a napfényben fürdő ven­dégszobába ment. Dolores a verandára nyí­ló ablaknál állt. — Hello, Jack. — Hello, Dolly — üdvö­zölte viszont Maurer, — Kérlelt, készíts egy jó koktélt . Az asszony a két teraszt összekötő lépcsősort nézte. Sötét ruhás, fekete kalapos kis emberke Iparkodott a lépcsőn fölfelé. Ferrari volt. Könnyedén, nyugodtan lépkedett. Keze a zsebében, szemét az ablakra szegezte. Mintha észre se vette vol­na a fegyvereseket, akik hozzá sem nyúltak, meg sem moccantak. Akárha földbe gyökerezett volna a lábuk, úgy álltak ott. Fer­rari pedig zavartalanul és hideg nyugalommal közele. dett, mint valami látomás. — Isten veled, Jack — szólt Dolores és kiment a szobából. Mikor a szobába vezető lépcsőn ment már, akkor gondolt rá, vajon hogyan tudta Nagy Joe ilyen gyor­san megszervezni a bandát. Bizonyára nem vesztegette az időt. Aztán arra gondolt, milyen lesz együtt élni Ferrarival. A hálószóbájába érve ágyára ült, behunyta szemét és várta a lövést, mely azt jelezte neki, hogy Maurer özvegye és Ferrari birtoka lett... (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents