Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

Világ proletárjai, egyesületek! : Á SPÁRT'B Á C S’-KI SKliJÜ M EíGYÉI . B120 T TSÁGÁNÁK NAPÚ APJ A XXIV. évi. 215. szám. 1969. november 27, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága Kádár János elv­társ elnökletével 1969. no­vember 26-án megkezdte ülését. Az ülés résztvevői a munka megkezdése előtt megemlékeztek a Központi Bizottság és a Politikai Bi­zottság elhunyt tagjáról, Szirmai István elvlársról. A Központi Bizottság az ülés napirendjére tűzte a nemzetközi helyzetről, a gazdasági helyzetről, a Párt­demokrácia kérdéseiről, a Belügyminisztérium mun­kájáról beterjesztett jelen­téseket. A Központi Bi­zottság az első napon a na­pirend szerint nemzetközi kérdésekről és a gazdasági helyzetről tárgyalt, novem­ber 27-én folytatja mun­káját. Jól dolgoznak a külterületi népfrontbizottságok Tegnap délelőtt ülésezett a Hazafias Népfront kecs­keméti városi bizottsága. Elsőként dr. Dobos László, az Országos Béketanács tag­ja tartott élménybeszámo­lót a VII. magyar béke­kongresszusról, majd dr. Csűri Ferencné, a városi bizottság titkára értékelte a külterületi népfrontbi­zottságok művelődéspoliti­kai, agitációs és propagan­datevékenységét. Előadásából árnyalatosán gazdag kép rajzolódott ki arról a lelkes munkáról, melyet a Ménteleken, Bel­sőnyírben, Talfáján, Kisfái­ban, Belsőballószögben, Szarkáson és Miklóstelepen, valamint Katonatelepen működő népfrontbizottsá­gok, aktívák végeznek a tanyai lakosság körében. Az ő közreműködésükkel sike­rült 1960 óta — társadalmi összefogással, tanácsi és tsz-támogatással — létre­hozni a külterületi klubo­kat. Ezek mindegyike va­lósággal a művelődési élet tűzhelyévé, központjává fejlődött az évek során, és változatos programokkal szolgálja a kinti lakosság politikai, közéleti nevelé­sét, tájékoztatását, társa­dalmi érintkezését és szóra­kozását egyaránt. Mindezek éltetője az a szoros kapcsolat, melyet a tanyai népfrontbizottságok — a helyi lakosságon túl — a városi népfrontbizottság­gal, tanáccsal, tömegszerve- zetékkel, vagy a különböző értelmiségi rétegekkel szün­telenül elevenen tartanak. A ténygazdag beszámoló befejezéseként életrevaló javaslatok hangzottak el a külterületi népfrontbizott­ságok további sikeres műkö­désének elősegítésére. Ket­tőt említünk meg ezek kö­zül. A művelődési szervek mérjék fel, milyen a kül­területi klubok felszerelése, s ahol például még nincs rádió, vagy televízió, a ta­nács, illetve a patronáló szerv egészítse ki ezekkel is e helyek berendezéseit. Kéri a népfrontbizottság, hogy — a népfrontaktívák bevonásával — vizsgálják ki a tsz-ek szociális é? kul­turális alapjának felhasz­nálását, illetve ennek meg­oszlását. A tagság vélemé­nye szerint nincs minden rendben ezek körül. A bi­zottsági ülés ünnepélyes mozzanataként a magyar ] Lőrinc elnökségi tagot, Ga- békemozgalom arany jel-vé- lisz Györgyöt, az Alkot- nyével tüntették ki Fehér mány Tíz elnökét és Sza- Sándort, a városi népfront- | bics Jánosi, a Vörös Csillag bizottság elnökét, dr. Rebek ' Tsz párttitkárát; ■: Kevés a fenyőcsemete A jövő év végéig: 2500 hektár új erdő — Rendelni sem lehetett volna jobb jdőt az őszi er­dőtelepítésre! — kezdte a beszélgetést dr. Tóth Ká­roly, a Szegedi Állami Er­dőrendezőség kecskeméti felügyelőségének vezetője, amikor az őszi erdőtelepí­tésekről érdeklődtünk tőle. Viszonylag meleg az idő, nedves a homok, fagyott ta­lajnak híre sincs — mégis, kisebb területeken folyik a telepítés mint az elmúlt esztendőkben. — A termelőszövetkezeti gazdaságok az" ősz folya­mán. 12,50 hektáron .telepí­tenek erdőt, ebből 850 hek­tár cellulóznyár. Az erdő- gazdaságokban az idén nem lesz számottevő telepítés. Az ok: tavaly nyáron, a Félegyházáról — a Szovjetunióba Kiskunfélegyházán a vegyipari Gépgyarnoi rövid idOh »elül végérvénye­sen száműzik a nagy vasszerkezetek, szalaghidak termelését. Helyettük a mun­kaigényesebb vegyipari berendezéseket készítik: nagy szakértelmet, pontosságot követelő gyártmányok előállításával foglalkoznak. A legnagyobb piacuknak to­vábbra is a Szovjetunió ígérkezik, ahová az idén például a 320 millió forin­tos termelési értékű áruiknak több mint a felét exportálják. Felvételünk ugyancsak olyan keverő készüléket mutat be, ami a szomszédos szocialista or­szág megrendelésére készült. Ilyen ..berendezésből hatot indítanak útnak a Szovjetunióba ebben az évben Félegyházáról. A munkák zömét Cserép István szocialista címért küzdő brigádja végzi. (Foto; Pásztor Zoltánt nagy szárazságban — an­nak idején írtunk erről — hatalmas területeken pusz­tultak ki a csemeték, nincs alapanyag. A felügyelőség területén mintegy 16—17 millióra »tehető a hiány, nagyrészt fenyőfélékből. Emiatt nfég a jövő évi te­lepítések sem érik el a kí­vánt nagyságot. Hiányta­lan csemeteellátásra csak 1971 őszén számíthatunk, amikor beállnak az új cse­metekertek. A termelőszövetkezetek­ben — folytatta dr. Tóth Károly — a cellulóznyár telepítésére helyezték a hangsúlyt, és a viszonylag jobb területeken igen szép eredményeket érnek el. A gazdaságirányítás új rend­jének bevezetése óta egyéb­ként is a szövetkezetekbe került a telepítés súlypont­ja, míg azelőtt az erdésze­tek ültettek erdőt nagyobb területeken. A pénzügyi szabályozók igen jól működnek, sőt a telepítések szakszerű­sége is megfelelő. A fenyőcsemete iránti nagy kereslet azzal magyarázha­tó, hogy a közös gazdasá­gok belátták; a cellulóz- nyár a gyenge homokon nem fejlődik kellőképpen. Viszont ezek a földek is jól hasznosíthatók különböző fenyőfajtákkal — és ilyen földek bőven vannak a megyében. A jelenlegi telepítések zömmel Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza körzeté­ben folynak, a Kiskunha­lasi Állami Gazdaságban egy nagy teljesítményű gépsorral. — Jövőre valamit javul a helyzet a csemeteellátás­ban, 1970-ben 20 millió forint­ra rúg a erdőtelepítések­re szánt összeg. A közös gazdaságokban 425 hektár — nagyrészt feny­veserdő, és 370 hektár cel­lulóznyár telepítését ter­vezik. 1970 végére a tervek szerint 2500 hektárral gya­rapodik a megye erdőterü­lete — fejezte be nyilatko­zatát dr. Tóth Károly. B. P. Villámlás, mennydörgés, jégeső, szivárvány NOVEMBERI „NYÁRI VIHAR" A novemberi Időjárás bár normálisan indult, fel­tűnően enyhén folytató­dott: 10. óta a 9—15 fo­kos napi középhőmérsék­let a sok évi átlagot plusz 5 fokkal, az utóbbi há­rom napban pedig 5—8 fokkal is meghaladta. Az enyheség tetőzött a kedd esti felhősödésben, majd szerda hajnali nyárias vi­harban, amelyet egy Grön­land felől érkező sarki, ellenpólusként pedig egy afrikai levegőtömeg össze­ütközése váltott ki. Nyo­mában szinte csak az óceánokra jellemző mély­ségű ciklon alakult ki: en­nek a hatalmas örvénynek a központja vonult át ha­zánk felett is. Az ország különböző ré­szeiből érkezett jelentések a budapestihez hasonló hajnali égzengésről szá­molnak be. Nyári zápor söpört végig Soprontól Győrig. Reggelre kiderült az ég' s plusz 11 fokot mutatott a hőmérő. A Mecsek vidékére ha­talmas zápor zúdult. Pé­csett arasznyi magasság­ban hömpölygött végig az utcákon és a tereken a Mecsekről lezúduló rop­pant víztömeg. Jég is esett, de a borsó nagysá­gú jégszemek nem tettek kárt semmiben. Jégeső volt Baranya, Somogy és Tolna megye egyes részein. A november végi „for­mabontó” időjárás ritka természeti érdekességet produkált Tolna megyében. Szekszárdon alkonyati szi­várvány gyönyörködtette a már kivilágított utcákon a járókelőket. Nyíregyházára rövid idő alatt annyi eső zúdult, hogy az utcákon sok he­lyen felgyülemlett a víz. Vihar közben szép lát­ványban volt részük a koránkelőknek, a tiszta ke­leti égboltról a nap suga­rai átvilágították az eső­függönyt, és a nyugati ég­bolton megjelent a félkör alakú szivárvány. Szeged felett és Csong- rád megye egy részén is átvonult a langyos esővel párosult, szinte nyárias zivatar. Az Országos Meteoroló­giai Intézet ügyeletén el­mondották, hogy novem­berben igen szokatlan az ilyen időjárás. A meleg le. vegő azonban Északkelet- Ukrajna felé távozik, s nyomában már az igazi fagyos téli levegő beözön- lése várható. Dél-Francia- országban, Párizs környé­kén, a Cseh-medencében, a lengyel síkságon hava­zik, komoly tél van. A hidegebb időjárás egyéb­ként a Dunántúl északi megyéiben már csütörtö­kön érezhető lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents