Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

1M9. Borember 25, kedd 7. oldal Gázvezetés kecskeméti módon Közérdeket teszek szó­vá, amely mellett nem le­het elmenni szó nélkül, és amiből ideje lenne már tanulni. Nemcsak a ma­gam nevében ragadtam tollat, amikor az Ingatlan- kezelő Vállalat egyik hiá­nyos tevékenységéről írok. Ez történetesen Kecskemé­ten, a Nagykőrösi utca la­kóit érinti, akik türelmet­lenül várják a gáz beve­zetését a lakásukba. Mon­danom sem kell, hogy nagy örömmel fogadtuk a KIK értesítését, amelyben közölték, hogy előrelátha­tólag ez év október—no­vember hónapban végzik lakásainkban a gázszerelé­si munkákat. A tervezett befejezési határidő dátu­maként 1969. november 15-e szerepelt. A munká­hoz viszont még hozzá sem fogtak. Az Ingatlankezelő Vál­lalat írásos értesítése alap­ján sokan nem vásároltak tüzelőt Vagy csak annyit szereztek be, amennyit no­vember 15-ig szükségesnek tartottak. A gázvezetés ké­séséről sokféle mende­monda térjed, minden la­kó hallott valamit, de hi­vatalosan semmiféle érte­sítést nem küldött a KIK. Pedig ez a legkevesebb, amit elvártunk, ha már késnek a munkával. Nálunk tervgazdálkodás van. Terv szerint építünk, kereskedünk, gazdálko­dunk és élünk. Előre tudni kell, hogy például a gáz­vezetésre milyen összeg áll rendelkezésre, milyen az anyagellátás, a munkaerő- helyzet. Akik a szerelés november 15-i határidejét meghatározták, azoknak tisztában kellett lenni mindezekkel. Tudom, az illetékesek arra is talál­nak magyarázatot, hogy a terv miért nem valósult meg. De a lakosságnak nem mentegetőzésre, ha­nem az ígéret megvalósí tására van szüksége. Nem haragudtunk volna azért sem, ha mondjuk, 1970 márciusára szabják meg a munka elvégzését. De ak­korra készen kellett volna lenni. Csak így lehet te­kintélye és hitele az In­gatlankezelő Vállalatnak. A késésnél is nagyobb hiba, hogy a határidő mó­dosításáról elfelejtették!?) értesíteni a lakókat. Meg­értettük volna, és többen nem maradnak tüzelő nél­kül. Fűtenének szénnel, vagy olajjal még egy té­len át. Ahogy ezt tették több évtizeden keresztül. Vajon nem volt papírja, bátorsága, vagy kapacitá­sa a KIK-nek, hogy az utólagos értesítést postára adja? Sok minden lehetséges, csak egy valami nem, hogy az emberek gondjaival, bajaival így törődjenek. Az Ingatlankezelő Válla­latot azért hozták létre, hogy jó gazda módjára foglalkozzon az állami la­kásokkal, törődjön a la­kókkal. Lássák meg a bér­lők mögött az embereket, családokat, azok minden­napi gondjait. Egy kis jó­indulattal és körültekin­téssel könnyen el lehet ke­rülni a bosszúságot. Mikor teremtünk már rendet, és mikor vonják felelősségre A művelődési központ decemberi programja A kecskeméti művelődési központ változatos progra­mot állított össze decem­berre is. Különösen az ismeret- terjesztés mutat változatos képet: Leninről, aktuális mezőgazdasági problémák­ról, az abszurd színházról és drámáról, egészségügy­ről, a párválasztásról és aktuális jogi kérdésekről hallhatnak előadást. Több irodalmi és művé­szeti vonatkozású rendez­vényre is sor kerül ebben a hónapban. Hideg Antal kecskeméti költő szerzői estje, Görög Rezső képző­művész kiállítása, Berki Viola festőművész és Pó­lyák Ferenc fafaragómű­vész bemutatói egyaránt érdeklődésre tarthatnak számot. Télapó-ünnepség, báb­műsor, Kodály-hangver. seny és különböző gyér­A téli forgalom előtt Végérvényesen beköszön­tött az ősz, s a novemberi „tavaszt” felváltotta az esős, ködös idő. Az időjá­rás rosszabbra fordulásá­val azonban nem csökken­tek az őszi szállítási fel­adatok, s az autós turiz­mus sem. Noha ilyenkor ősszel a magángépkocsik nagy részét kivonják a for­galomból — leállítják — a tapasztalati adatok mégis azt bizonyítják, hogy így is jelentős és, intenzív a I körülmények között a sze- magánautós, motorkerékpá- szeszesital-fogyasztás az ros forgalom a közúton, Már maga ez a tény arra hívja fel a közlekedésben, s ennek biztonságáért dol­gozók figyelmét, hogy a különleges út- és időjárá­si viszonyok nagyobb óva­tosságot, tökéletsebb mű­szaki állapotot, s kellő meg­előző tevékenységet kíván­nák meg. Akklimatizálódás és szeszfogyasztás mindazokat, akik rosszul mekfoglalkozások teszik végzik munkájukat? (Reméljük, nemsokára!) —m —c I lis életet. | még színesebbé december­ben a kecskeméti kulturá­Köztudott, hogy a gép­járművezetés nemcsak fizi­kailag, de idegileg is igény­be veszi az embert. A meg­változott körülmények — sikos, sáros utak, köd, eső — méginkább fárasztja a járművezető idegrendsze­rét. A különleges körülmé­nyekhez való akklimatizáló­dás hosszú ideig tartó fo­lyamat, s a gyors változá­sok az időjárásban az em­berek idegrendszerét jelen­tős, mértékben igénybe ve­szik. Egyetlen példát erre: A LEGNAGYOBB A budapesti iparkitele pítési program keretében a megyeszékhelyünkre költö­zik a Szék. és Kárpitosipari Vállalat Márton utcai üzeme. A kecskeméti gyár­egység kapacitása ezzel je lentősen bővül. A termelési érték a soron következő 5 éves terv végére az elképzelések alapján a jelenleginek csaknem kétszeresére emelkedik. Ennek természetesen nemcsak a újabb csarnokok építése az elő­feltétele. hanem a termelékenység fokozását célzó gépi berendezések korszerűsí. tése is. Az utóbbi már elkezdődött, amit egyebek között a felvételen látható hatalmas présgép is szemléltet. Ilyen, rövid munka ütemű hidraulikus présgép —I amit az NDK-ban gyár tottak és 1 millió forintos értéket képvisel —, pillanat­nyilag egyetlen egy dolgoz ik az országban. A Kecske méten működő berendezés tehát rászolgál a „legnagy óbb” minősítésre. A segít ségével Konfár Ferenc gép- mester rendkívül gyorsan, 45 másodpercenként képes a bútorlapokra préselni a furnérlemezeket. (Foto; Pásztor Zoltán) a hosszabb idő óta kiváló­an dolgozó hivatásos gép­kocsivezetőnek is igen nagy megterhelést jelent a ve­zetés az aránylag nem hosszú 100—150 kilométeres ködös úton. amúgy is gyorsan fáradó embert méginkább kiteszi a közúti baleset veszélyének. A szesz felszabadítja a jár­művezető gátlásait, nem tudja reálisan mérlegelni a kialakult forgalmi hely­zetet, az alkohol hatására lassulnak a reflexek, s ké­sőbb levertség, fáradtság érzése lesz úrrá a veze­tőn. Ezért lenne célszerű azoknál az üzemeknél, vál­lalatoknál, amelyek na­gyobb gépjárműparkkal rendelkeznek, bevezetni a gépkocsivezetők indulás előtti alkoholszondás vizs­gálatát. Ez bizonyára csök­kentené az őszi, téli idő­szakban sűrűn előforduló ittasságból eredő balesetek Nyilvánvaló, hogy ilyen számát. Műszaki berendezések és az időjárás Korábban említettük, hogy az őszi, téli időjárás hatására romlik a közutak állapota is. Gondoljuk csak arra, hogy egy-egy eső, ha­vazás milyen sikossá, ve­szélyessé teszi az utak bur­kolatát. Ezért télen különö­sen fontos a gépkocsi kor­mány-, fék- és világítóbe­rendezéseinek kifogástalan állapota. A világítóberen­dezésekre'^— rövidülő nap­palok, ködös utak, felhős égbolt — télen van a leg­nagyobb szükség. Sokszor nappal, esőben vagy sűrű hóesésben, beborult égbolt esetén tompított fényszórót kell használni, amely a szembejövő járművezető számára nem kellemetlen, s ugyanakkor többletfo­gyasztást sem eredményez, viszont a közlekedés biz­tonságát fokozza. Eddig csak a gépjárműveknél használatos kivilágításról beszéltünk, de ugyanez vo­natkozik a fogatos jármű­vekre és a kerékpárosok­ra. A kivilágítatlan kerék­pár, lovas kocsi halálos bal­eset forrásává válhat. Felkészítés télre A nagyobb gépjármű- parkkal rendelkező vállalat toknak, de a kisebbeknek, sőt a magánautósoknak is célszerű ilyenkor a gépko­csikat műszaki vizsgálatnak alávetni, amelynek során az első futóműveket, len­géscsillapítókat beállítják, ellenőrzik a kormányt és irányítókarokat, megvizs­gálják a fékeket, fényszó­rókat, * természetesen ki­cserélik a kopott, sima fe­a szerencsétlenségek elke­rülése érdekében érdemes ezeket megtenni. A rendőr­ség közlekedésrendészeti járőrei a közeljövőben — a közúti balesetek megelőzési céljából — szigorúan ellen­őrzik a gépjárművek álla­potát, s természetesen a gépkocsivezetők ittas vagy fáradt állapotát. Ez az in­tézkedés— régóta vártunk rá — valószínűleg nemcsak a közutakon szabályosan lületű gumiabroncsokat. I közlekedő gépjárművezető­Télen igazán jó szolgála­tot tesz a fűtő- és párátla­nító berendezés, hiszen meggátolja az ablakok be­fagyását, biztosítja a jó ki­látást. Ä nagyvállalatoknál áté­li átállás műszaki feltételei adottak, a magángépkocsi esetében sajnos — szerviz- kapacitás hiányában — ne­hezebb ezek megoldása. Ennek ellenére a biztonság, két nyugtatja meg, hanem azokat is, akik gyalogosan igyekeznek munkahelyükre, vagy éppenséggel szorong­va gondolnak szeretteikre, akik az országutak szürke szalagjain végzik munkáju­kat. Gémes Gábor Vetélkedő a Toronyházban X Panaszkodik az édesapa Tegnap negyedszer, vagy ötödször hallottam az ajtó­mon a félénk, halk kopog­tatást. Alacsony, szemüve­ges ember lépett be, s régi ismerősként üdvözöltük egymást. Kalapját megszo- kot mozdulattal a fogasra tette, leült a fotelba és most is. mint előző látogatásai alkalmával, panaszkodott. Mindketten tudtuk, hogy se­gíteni nem lehet a helyze­ten. mégis elmondta ugyan­azokat a körülményeket, s én ismét meghallgattam tü­relemmel és elgondolkozva. Mit lehetne tenni ebben az ügyben? Tettem fel a kér­dést századszor is önma­gomnak, de kivezető utat, megoldást most sem talál­tam. Törvény, jogszabály van ugyan az ilyen kap­csolatok rendezésére, de az édesapa a szeretetet, az em­berség és megértés indíté­kait érzi erősebbnek, s a másik „ügyfél”, a volt fele­ség — tudva a féri ilven be­állítottságát — szinte zsa­rolja gyermekei apját. Hogy miért írom le mé­gis mindezt? Gyakorta olyan gondolata támad az embernek, ha a bírósági ügyeket hallgatja, hogy mindig az apa az, aki az el­hagyott családdal nem tö­rődik tartásdíjat nem fizet, gyerekeiről nem gondosko­dik, látni sem akarja őket. Nos. az én panaszosom en­nek a „típusnak” az ellenté­te. A házasság sem az ő hi­bájából futott zátonyra, 'de ha már nekik — férjnek, fe­leségnek — el is kellett vál­niuk legalább a három kis­gyerek ne szenvedjen emi­att Az apa mindent megad nekik, szinte erején felül támogatja őket tüzelővel, pénzzel, ajándékokkal. jó szóval, szülői szeretettel. Szándéka azonban min­dig vakvágányra téved, s nem az ő hibájából. Kere­setéből mindössze három­száz forintja marad a töb­bit a gyerekeknek küldi. Volt felesége mindezek el­lenére úgy neveli a három gyereket, hogy azokat az apa ellen igyekszik hangol­ni. A lehető legrosszabba- kat mondja a kicsinyeknek az édesapjukról, s a kétség- beesett ember nem tud mit tenni, mert ezzel hiába for­dul bárhová, nincs jogsza­bály, nincs törvény, amely kötelezni tudná az anyát, hogy mit mondjon a gyere­keknek apjukról. — Persze, az ártatlanok azért már kezdik látni, hogy nem vagyok én olyan em­ber, mint amilyennek az anyjuk lefest előttük. így aztán' akaratlanul is maga ellen fordítja majd a gyere­keket az asszony, mert ész­reveszik, hogy nem mond igazat. Tegnap véletlenül találkoztam a nagyobbik kislányommal, aki kilenc éves. Vettem neki ezt azt, sétáltunk és a végén azt mondja, hogy otthon nem mer majd szólni a találko­zásról. Hát mi vagyok én, kérem, hogy tiltja tőlem a gyerekeimet? — panaszko­dik az édesapa. Elmondja azt is, hogy kénytelen volt a gyámható­sághoz fordulni a gyerekek látogatása miatt. A hatóság természetesen engedélyt adott erre, felszólította az anyát is. hogy mely napo­kon köteles a gyerekeket az apjuknak megmutatni. Mi történt? A megbeszélt idő­pontban és helyen ott vá­rakozott a gyerekei után vágyódó apa de egyik sem jött Az asszony nem en­gedte el őket. — Mit csináljak most? — fordult felém szemüveges tekintetével az alacsony ember, s én nem tudtam ja­vaslatot, tanácsot adni neki. Elmondta ugyan, hogy a ki­csiken egyáltalán nem lát­szik meg az a sok támoga­tás, amit ő nyújt nekik. Az egyiket az arcán, a másikat a karján harapta meg a háznál levő kutya de orvos­hoz nem vitték őket. s a ku­tya is maradt. Érthető ha félti ilyen környezetben hagyni három gyerekét. Bölcs tanács lenne most azt mondani, hogy vegye ma­gához. De mit tud kezdeni három kislánnyal egy férfi, aki dolgozik, s két hónap­ból egyet kórházban, szana­tóriumban tölt? Nincs tehát semmilyen megoldás ? Egyetlen olyan út található, amelyet nem jogszabályok jelölnek ugyan ki, de amelyen mesz- szebb lehet jutni: a kölcsö­nös megértés. Nem szükség- szerű ugyanis hogy ha el­válnak a szülők, gyűlöletet tápláljon az egyik, vagy másik az „ellenfél” iránt, s főleg azt nem szabad meg­tenni, hogy ebből az indulat­ból káros hatások érjék a gyerekeket. Erre az útra a megértés útjára kellene rá­térnie a három gyerek any­jának is. A kislányok ugyanis előbb-utóbb rájön­nek arra. hogy ki szereti őket igazán, s ők a jelenle­gi tények ellenére is minden valószínűség szerint azt hi­szik, hogy az édesanya is szereti őket. Nem szabad megengedni, hogy csalódja­nak. Gál Sándor Hétfőn délelőtt a To­ronyház Étteremben, a megye felszabadulásának évfordulója alkalmából, a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek rendezésében, szelle­mi vetélkedőre került sor, melyen a kereskedelmi dolgozók 24 szocialista bri­gádjának képviselői vettek részt. Az első helyezést és a velejáró 900 forintot a Kecskeméti Centrum Áru­ház huszonöt fős admi­nisztrációs brigádjának háromtagú képviselete ér­te el. Mint elmondották, ez az összeg egy közös bri­gádkirándulás anyagi alap­ja lesz. Második a MÉK Vállalat József Attila-bri- gádja, harmadik pedig az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat 1164. sz. tan­boltjának brigádja lett. Az első öt helyezett között mintegy 3 ezer forintot osztottak szét. Ezenkívül okleveleket és mintegy 2 ezer forint értékben könyv_ jutalmakat kaptak a részt vevők. —s —a

Next

/
Thumbnails
Contents