Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

1969. november 20. csütörtök S. oldal Román küldöttség érkezett hazánkba A Magyar Népköztársa­ság belügyminiszterének meghívására szerdán ma­gyarországi látogatásra ér­kezett a Román Szocialista Köztársaság belügyminisz­tériumánál? küldöttsége Cornél Onescu belügymi­niszter vezetésével. A Fe­rihegyi repülőtéren a kül­döttséget Benkei András belügyminiszter fogadta. Klubmozgalom és politikai oktatás Ülést tartott a megyei KISZ VB Tegnap ülést tartott Kecskeméten a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Bács- Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságát A legfontosabb napirendi pontjaiban kul­turális témákat tárgyaló ülést Terbe Dezső, .a me­gyei KISZ-bizottság első titkára vezette, részt vett az értekezleten Simon László, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa is. Az első téma előadója Komáromi Attila, a megyei fl harmadik, negyedik ember a Holdon (Folytatás az 1 oldalról.) Az irányító központ teg- nap 12 óra 27 perckor úgy határozott, hogy Conrad és Bean megkezdheti az élőké, szüleieket az űrsétához. A két űrhajós, aki eddig az időpontig már négy és fél órát töltött a Hold felszí­nén a hermetikusan lezárt kabinban, megkezdte a ka­bin nyomástalanítását, majd magyarországi idő szerint 12 óra 33 perckor Conrad megkezdte "leereszkedését a Hold felszíne fölé mintegy 3 méter magasba emelkedő, lábakon álló holdkomp lét­ráján. „Nagy lípés nekem” Az égitest felszínére 12 óra 45 perckor lépett a következő szavakkal: „Kis lépés Neilnek. nagy lépés nekem.” Megjegyzése utalt az első holdsétát végrehaj­tó Neil Armstrong szavaira, aki négy hónapja a Holdra lépve ígv szólt: „Kis lépés egy embernek, nagy lépés az emberiségnek”. A pará­nyi termetű Conradot, mint az amerikai űrhajós együt­tes legalacsonyabb tagját tartják számon: mindössze 160 centiméter. A harmadik Holdat járó embert Conradot fél óra múlva társa. Bean is követ­te. A két űrhajós a szerdai napon az első holdséta al­kalmával körülbelül három és fél órát töltött a hold­komp kabinján kívül. Ta­lajmintákat gyűjtöttek (a földi központ összehasonlí­tást akar végezni az Apollo —11 által begyűjtött minták és a mostaniak között), majd elhelyezték a Hold felszínén a tudományos mű­szereket. A csütörtöki űrsé­ta feladata felkeresni az 1967 áprilisában a Holdra küldött Surveyor—3 ameri­kai holdszondát amely va­lamivel több mint 20Ó mé­terre. látótávolságban van a holdkomp tartózkodási he­lyétől Visszaindu!ás csütörtökön Miközben a két űrhajós a Hold felszínén van. harma­dik társuk. Gordon 32 órán át kering a Hold körül az anyaűrhajóval Mint jelen­tette a houstoni irányító­központnak. 28 hüvelykes távcsövével sikerült felfe­deznie nemcsak az „Intre- pidet” a Hold felszínén, ha­nem a Surveyor—3 hold­szondát is annak közvetlen közelében így hát részletes adatokkal szolgálhatott a földi központnak az űrhajó­sok tartózkodási helyéről. Gordon egyébként pályamó­dosítást hajtott végre, hogy a csütörtökön visszainduló holdkomp számára megkö- zelíthetőbbé tegye az anya­űrhajót, amelyhez csatla­koznia kell hogy együtt visszaindulhassanak a Föld­re. Elromlott a színes tv-ka- mera, amelyet az Apollo— 12 holdkompjának az Int- repidnek két utasa. Charles Conrad és Alan Bean vitt magával a Hold felszínére. A földi tv-nézők így nem láthatják, milyen munkát végeznek az űrhajósok a Hold felszínén. azonban még tanúi lehettek annak, ahogy az égitest talajára lépnek. A Holdon elhelyezett be­rendezéseket egy nukleáris telep látja el elektromos energiával. így azok a Hold éjszakáján is működhetnek. Á két űrhajósnak kisebb nehézséget okozott az erő­telep kibontása védőburká­ból. Az erőtelepet 238-as izotópszámú plutonium fű­ti. Az erőtelep 63 watt energiát szolgáltat, ami egy közepes égő üzembentartá- sára lenne elég. A földi ellenőrző központ többszöri utasítására Con­rad és Bean 16 óra előtt 10 perccel indult a holdkomp felé. A 400 méteres utat futva tették meg. és eköz­ben Cpnrad megállapította, hogy egyáltalán nem érzi magát fáradtnak Kijelen­tette: úgy érzi. hogy a Hol­don egész nap futni tudna. Választás 1971-ben Amir Machmud vezérőr­nagy. indonéz belügymi­niszter szerdán bejelentette, hogy 1971. július 5-i kezdet­tel általános választásokat tartanak Indonéziában. Az országban a függetlenség ki­vívása óta csak egyszer. 1955-ben voltak választá­sok. Megyei díszítőművészeti kiállítás Tegnap délelőtt Kecske­méten, a nőtanács megyei titkársága, valamint a me­gyei népművelési tanács­adó rendezésében a nőta­nácsok titkárai, a díszítő- művész szakreferensek és díszítőművész szakkörve­zetők részére tanácskozást tartottak a TIT Móricz Zsigmond utcai klubhelyi­ségében. Pankovits Józsefné, a nő- tanács megyei titkárának megnyitó szavai után, Sza- mosfalvi Imre, a Népműve­lési Tanácsadó vezetője is­mertette az „Ünnepelj ve­lünk” mozgalom célkitű­zéseit, eddig elért eredmé­nyeit. Emlékeztetett arra, hogy megyénkben már 1950-ben megnyíltak az első művelődési otthonok. A hatvanas években ki­bontakozott a díszítőmű­vész szakkörök, illetve tan­folyamok munkája és a felnőttnevelésben nagysze­rű eredményeket ért el. A Bács-Kiskun megyei díszítőművészek munkáik­kal negyedik helyen állnak az országos versenyek ér­tékelése után. Hazánk fel­szabadulásának tiszteletére' vita Bács megyében 112 díszí­tőművészeti kiállítást ren­deztek. Most már nem csu. pán járási székhelyeken szerepelnek a remek fa­ragások, hímzések, szövé­sek — községek is önálló kiállítást rendeznek. A kör tovább bővül: Alpáron művészi szintre emelkedett a kosárfonás, Nagybaracskán a népi szö­vés. A szakkörök munká­jához tartozik a régi népi munkák felkutatása, ehhez múzeumaink nyújtanak nagy segítséget. Ezek után Szamosfalvi Imre megem­lékezett a nyugalomba vo­nult, Baján élő Báldy Flóra kiváló munkásságáról. A tanácskozás további részében Koltai L ászióné, a Népművelési Intézet munkatársa — annak hangsúlyozása mellett, hogy a díszítőszakkör-vezetők egyben népművelők, a köz­ízlés formálásának fontos posztját töltik be — hasz­nos útmutatással, gyakor­lati tanácsokkal, ötletekkel szolgált a résztvevőknek. Ezt követően tanulságos bontakozott ki a dí­szítőszakkörök mun ' ját nehezítő tényezőkkel ipél- dául helyiséghiány stb.), a szakkörvezetők anyagi megbecsülésével, s általá­ban a nőmozgalmi munka téli, sokrétű programjával kapcsolatosan. Többen is hangsúlyozták: a termelő- szövetkezetek nőtagsága körében rendkívül nagy az igény a téli hasznos idő­töltésre, művelődésre. Az igény kielégítésére pedig nagyszerű alkalmat kínál­nak a szakkörök. Ezek — ha élnek a lehetőséggel — a tsz-ek vezetőinek is mó­dot nyújtanak a közvet­len véleménycserére, a jö­vő évi tervekről, felada­tokról. E beszélgetések haszna feltétlenül kamato­zik majd az asszonyok munkájában. Másrészt pe­dig a közös gazdaságok jó­voltából a szakkörök sok anyagi gondja is megoldód­hat. A tanácskozás Szamos­falvi Imre és Pankovics Józsefné összefoglalójával, illetve zárszavával ért vé­get. KISZ-bizottság kultúrfele- lőse, az ifjúsági klubok legújabb eredményeiről számolt be. Mint a beszá­molóból kitűnt, Bács-Kis­kun megyében a legutóbbi KISZ-kongresszus célkitű­zései szerint mozgalommá nőtt az ifjúsági klubok te­vékenysége. Megyénkben jelenleg mintegy 110 ifjúsági klub működik, valamennyi a KISZ megyei bizottságával és a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával egyetértésben alakította ki programját A klubok vezetésében oly­kor viták adódnak a terü­leti KISZ-szervezetek és a művelődési házak között, de az esetek többségében sikerült megteremteni a KISZ-aktivisták és a köz­ségi, városi fiatal értelmi­ség koordinációját. Problé­mát jelent, hogy a klubve­zető személye igen sok helyen gyakran cserélődik, aminek okát a kellő anya­gi és erkölcsi megbecsülés hiányában kell látnunk. Ezen az állapoton csak a mezőgazdasági és ipari ter­melőüzemek aktív támoga­tása segíthet. A beszámoló az iskolai klubok szerepére hívja fel a figyelmet, mert oktatási intézményeink­ben a művelődési házak­hoz képest kevesebb si­kerrel járt eddig a klub­mozgalom. Bács-Kiskun megye ifjúsá­gi klubjai országos viszony­latban így is az elsők kö­zött állnak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy megyénkben már hét klub kapta meg a Kiváló címet. A végrehajtó bizottsági ülés következő előadója Beszedics Miklós, a KISZ megyei bizottságának tit­kára az ifjúsági mozgalom oktatási évadának indulá­sáról tartott beszámolót. Megyénkben az 1969 70-es évadra 21486 fiatal jelentkezett a KISZ politikai tanfo­lyamain való részvételre, ezenkívül csaknem 1700 KISZ-tag vesz részt a párt­oktatás különböző fóru­main. A tanfolyamok szer­vezését igen alapos előké­szítés előzte meg, amelyben összesen mintegy 750 pro­pagandista vett részt. Kü- löp dicséretet érdemel a pedagógusok aktivitása,: 256-an segítették elő a KISZ oktatási évadának in­dulását. Miről ír a külföldi sejté A nyolcmilliós város polgármestere _ _ g. Annak idején megírtuk, gnAUVMiß Mü hogy az amerikai kon ti­nens legnagyobb városa, a nyolcmillió lakosú New York másodszor is John Vliet Lindsayt választotta pol­gármesterének. A republikánus Lindsay, saját pártja ellen és a demokraták hagyományos erődjében (tíz vá­lasztópolgár közül hét demokratapárti) liberális listán és elvekkel győzött. A nagy amerikai városok általában nehéz helyzetben vannak, különösen New York. A város 6 milliárd dol­láros költségvetéséből 1 milliárdot szociális segélye­zésre kell fordítani, mert minden nyolcadik lakos tá­mogatásra szorul, és a nincstelenek száma, az állandó bevándorlás folytán, növekvőben van. A nagy adófize­tők menekülnek a növekvő terhek elől, a bűnözés ve­szélyes méretekben emelkedik, a város folyói és vizei szennyezettebbek, mint valaha, és a levegő mind egészségtelenebb az égbe meredő felhőkarcolók alján. Lindsay az adók növelésével teremtett eszközöket a város bajainak részleges megoldására, míg ellenfelei a költségvetést megterhelő nincstelen négerek és Puerto Ricó-iak megzabolásával, egyszerűen a büntetőtörvény megszigorításával javasolták megoldani a problémákat. Lindsay már több mint négy éve nyíltan a vietnami háború ellen fordult. — Amíg a szövetségi kormány nem lesz hajlandó a városok problémáival foglalkozni, addig nagy közületeink állandóan a csőd szélén lesz­nek — mondta. New York adófizetőinek a pénzéből Washington 3 milliárd dollárt a hadviselésre fordít, ezért követeli a polgármester az amerikai katonák sürgős kivonását VietnambóL Ha általános amerikai szemszögből tekintünk Lindsay megválasztására* akkor csak biztató jelenségnek lát­juk, egy fénysugárnak mondhatjuk abban a zűrzava­ros forgatagban, amely a faji problémák között őrlődő és a vietnami háborúban megrekedt Egyesült Államok­ban felvillant. • Indiánvadászat Frankfurter Világszerte általános meg- Allnpmpinp döbbenést keltett Lars Mligemeine Persson svéd néprajzi ku­^eitung tatónak az az állítása, hogy ’a brazíliai kormánynak szándékában áll napalmbombákkal megsemmisíteni a rengetegben élő indiáncsoportokat Lars Persson Stock­holmban, a bennszülöttek életével foglalkozó nemzet­közi munkacsoport ülésén közölte: a brazíliai légierő Kanadában 12 De Havilland-Caribou gépet' rendelt amelyek napalmbombák szállítására alkalmasak. Az’ ottani brazíliai katonai attasé mellett dolgozó törzs­tiszt elmondta Perssonnak: a repülőgépeket az ősz folyamán bevetik a Brazíliában szabadon élő indiánok ellen. Lars Persson jelentésében többek között az alábbia­kat olvashatjuk: „A falut, amelyben éltem, állandóan fenyegettek a telepesek. Egy éjszaka a maniokavetés jo részét elpusztították, s halomra öldösték az állató- kát. Az volt a céljuk, hogy az indiánokat az éhínség segitsegevel rábírják gazdaságuk feladására, hogy mint gyengén fizetett béresek az ő szolgálatukba álljanak. ***:? a krazüiai határon élő indiánokat fejénként körülbelül 200 márkányi összegért adták el az ültetvényesek. A foglyokat tüzes vassal jelölik meg es drotsovennyel körülvett táborban tartják ^ ifi£nnna^Sdn-Ílbai1 !!? a,raukani indiánok visszakaptak 160 000 hektárt az állami legelőkből, de törzseiket év­ről evre tizedeli a tüdőbaj és a szifilisz, gyakori a trachoma, az angolkór. Az indiánok üldözése és meg- nyomorítása az említett országokban nem esetleges, veletlen jelenseg. Kíméletlenül lesújtanak rájuk, ha a „gazdasági érdekek” (telekspekuláció, útépítés, olai- gyemant-, vagy uránium-lelőhelyek kiaknázása) így kívánják. ** Kevesebb, de értékesebb újítás Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának Elnöksége. Az első napi­rend keretében a MEDOSZ társadalombiztosítási és az egészségügy fejlesztésével kapcsolatos feladatainak végrehajtását értékelte. Megállapította, hogy az alapszervezeteknél javult a munkavédelmi tevékeny­ség, a dolgozókról való gondoskodás. Az idén vá­lasztott 177 társadalombiz­tosítási tanácstag közül 94 az újonnan bekerült akti­visták száma. Az előter­jesztés részletesen elemez­te a beteglátogató, a nyug­díjelőkészítő albizottságok tevékenységét, majd meg­állapította, hogy az állami gazdaságoknál javultak a higiéniai viszonyok. Ugyan­akkor csökkentek a mun­kásszállások iránti igények, mert ahol lehet, minden­nap autóbusszal szállítják haza a dolgozókat. Ezután az elnökség az újítómozgalom helyzetét vitatta meg. Megállapítot­ták, hogy 1967-hez viszo­nyítva jelentősen csökkent az újítást benyújtók szá­ma. Ugyanakkor nagyobb az elfogadott javaslatok aránya. Emelkedést mutat a kalkulált újítások ered­ménye, s növekedett az újítók anyagi elismerésé­nek összege. Az előterjesz­tés egyébként 23 vállalat­nál végzett reprezentatív felmérés adatait értékeli. Az SZMT Elnöksége úgy ítélte meg az újítómozga­lom helyzetét, hogy bár növekedett azok gazdasági eredménye, további erőfe­szítéseket kell tenni a moz­galom fellendítésére. A következő napirendi téma keretében az elnök­ség hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulójára ki­dolgozott jubileumi sport- programot tárgyalta meg és fogadta el.

Next

/
Thumbnails
Contents