Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-20 / 269. szám
1969. november 20. csütörtök S. oldal Román küldöttség érkezett hazánkba A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének meghívására szerdán magyarországi látogatásra érkezett a Román Szocialista Köztársaság belügyminisztériumánál? küldöttsége Cornél Onescu belügyminiszter vezetésével. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttséget Benkei András belügyminiszter fogadta. Klubmozgalom és politikai oktatás Ülést tartott a megyei KISZ VB Tegnap ülést tartott Kecskeméten a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács- Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságát A legfontosabb napirendi pontjaiban kulturális témákat tárgyaló ülést Terbe Dezső, .a megyei KISZ-bizottság első titkára vezette, részt vett az értekezleten Simon László, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa is. Az első téma előadója Komáromi Attila, a megyei fl harmadik, negyedik ember a Holdon (Folytatás az 1 oldalról.) Az irányító központ teg- nap 12 óra 27 perckor úgy határozott, hogy Conrad és Bean megkezdheti az élőké, szüleieket az űrsétához. A két űrhajós, aki eddig az időpontig már négy és fél órát töltött a Hold felszínén a hermetikusan lezárt kabinban, megkezdte a kabin nyomástalanítását, majd magyarországi idő szerint 12 óra 33 perckor Conrad megkezdte "leereszkedését a Hold felszíne fölé mintegy 3 méter magasba emelkedő, lábakon álló holdkomp létráján. „Nagy lípés nekem” Az égitest felszínére 12 óra 45 perckor lépett a következő szavakkal: „Kis lépés Neilnek. nagy lépés nekem.” Megjegyzése utalt az első holdsétát végrehajtó Neil Armstrong szavaira, aki négy hónapja a Holdra lépve ígv szólt: „Kis lépés egy embernek, nagy lépés az emberiségnek”. A parányi termetű Conradot, mint az amerikai űrhajós együttes legalacsonyabb tagját tartják számon: mindössze 160 centiméter. A harmadik Holdat járó embert Conradot fél óra múlva társa. Bean is követte. A két űrhajós a szerdai napon az első holdséta alkalmával körülbelül három és fél órát töltött a holdkomp kabinján kívül. Talajmintákat gyűjtöttek (a földi központ összehasonlítást akar végezni az Apollo —11 által begyűjtött minták és a mostaniak között), majd elhelyezték a Hold felszínén a tudományos műszereket. A csütörtöki űrséta feladata felkeresni az 1967 áprilisában a Holdra küldött Surveyor—3 amerikai holdszondát amely valamivel több mint 20Ó méterre. látótávolságban van a holdkomp tartózkodási helyétől Visszaindu!ás csütörtökön Miközben a két űrhajós a Hold felszínén van. harmadik társuk. Gordon 32 órán át kering a Hold körül az anyaűrhajóval Mint jelentette a houstoni irányítóközpontnak. 28 hüvelykes távcsövével sikerült felfedeznie nemcsak az „Intre- pidet” a Hold felszínén, hanem a Surveyor—3 holdszondát is annak közvetlen közelében így hát részletes adatokkal szolgálhatott a földi központnak az űrhajósok tartózkodási helyéről. Gordon egyébként pályamódosítást hajtott végre, hogy a csütörtökön visszainduló holdkomp számára megkö- zelíthetőbbé tegye az anyaűrhajót, amelyhez csatlakoznia kell hogy együtt visszaindulhassanak a Földre. Elromlott a színes tv-ka- mera, amelyet az Apollo— 12 holdkompjának az Int- repidnek két utasa. Charles Conrad és Alan Bean vitt magával a Hold felszínére. A földi tv-nézők így nem láthatják, milyen munkát végeznek az űrhajósok a Hold felszínén. azonban még tanúi lehettek annak, ahogy az égitest talajára lépnek. A Holdon elhelyezett berendezéseket egy nukleáris telep látja el elektromos energiával. így azok a Hold éjszakáján is működhetnek. Á két űrhajósnak kisebb nehézséget okozott az erőtelep kibontása védőburkából. Az erőtelepet 238-as izotópszámú plutonium fűti. Az erőtelep 63 watt energiát szolgáltat, ami egy közepes égő üzembentartá- sára lenne elég. A földi ellenőrző központ többszöri utasítására Conrad és Bean 16 óra előtt 10 perccel indult a holdkomp felé. A 400 méteres utat futva tették meg. és eközben Cpnrad megállapította, hogy egyáltalán nem érzi magát fáradtnak Kijelentette: úgy érzi. hogy a Holdon egész nap futni tudna. Választás 1971-ben Amir Machmud vezérőrnagy. indonéz belügyminiszter szerdán bejelentette, hogy 1971. július 5-i kezdettel általános választásokat tartanak Indonéziában. Az országban a függetlenség kivívása óta csak egyszer. 1955-ben voltak választások. Megyei díszítőművészeti kiállítás Tegnap délelőtt Kecskeméten, a nőtanács megyei titkársága, valamint a megyei népművelési tanácsadó rendezésében a nőtanácsok titkárai, a díszítő- művész szakreferensek és díszítőművész szakkörvezetők részére tanácskozást tartottak a TIT Móricz Zsigmond utcai klubhelyiségében. Pankovits Józsefné, a nő- tanács megyei titkárának megnyitó szavai után, Sza- mosfalvi Imre, a Népművelési Tanácsadó vezetője ismertette az „Ünnepelj velünk” mozgalom célkitűzéseit, eddig elért eredményeit. Emlékeztetett arra, hogy megyénkben már 1950-ben megnyíltak az első művelődési otthonok. A hatvanas években kibontakozott a díszítőművész szakkörök, illetve tanfolyamok munkája és a felnőttnevelésben nagyszerű eredményeket ért el. A Bács-Kiskun megyei díszítőművészek munkáikkal negyedik helyen állnak az országos versenyek értékelése után. Hazánk felszabadulásának tiszteletére' vita Bács megyében 112 díszítőművészeti kiállítást rendeztek. Most már nem csu. pán járási székhelyeken szerepelnek a remek faragások, hímzések, szövések — községek is önálló kiállítást rendeznek. A kör tovább bővül: Alpáron művészi szintre emelkedett a kosárfonás, Nagybaracskán a népi szövés. A szakkörök munkájához tartozik a régi népi munkák felkutatása, ehhez múzeumaink nyújtanak nagy segítséget. Ezek után Szamosfalvi Imre megemlékezett a nyugalomba vonult, Baján élő Báldy Flóra kiváló munkásságáról. A tanácskozás további részében Koltai L ászióné, a Népművelési Intézet munkatársa — annak hangsúlyozása mellett, hogy a díszítőszakkör-vezetők egyben népművelők, a közízlés formálásának fontos posztját töltik be — hasznos útmutatással, gyakorlati tanácsokkal, ötletekkel szolgált a résztvevőknek. Ezt követően tanulságos bontakozott ki a díszítőszakkörök mun ' ját nehezítő tényezőkkel ipél- dául helyiséghiány stb.), a szakkörvezetők anyagi megbecsülésével, s általában a nőmozgalmi munka téli, sokrétű programjával kapcsolatosan. Többen is hangsúlyozták: a termelő- szövetkezetek nőtagsága körében rendkívül nagy az igény a téli hasznos időtöltésre, művelődésre. Az igény kielégítésére pedig nagyszerű alkalmat kínálnak a szakkörök. Ezek — ha élnek a lehetőséggel — a tsz-ek vezetőinek is módot nyújtanak a közvetlen véleménycserére, a jövő évi tervekről, feladatokról. E beszélgetések haszna feltétlenül kamatozik majd az asszonyok munkájában. Másrészt pedig a közös gazdaságok jóvoltából a szakkörök sok anyagi gondja is megoldódhat. A tanácskozás Szamosfalvi Imre és Pankovics Józsefné összefoglalójával, illetve zárszavával ért véget. KISZ-bizottság kultúrfele- lőse, az ifjúsági klubok legújabb eredményeiről számolt be. Mint a beszámolóból kitűnt, Bács-Kiskun megyében a legutóbbi KISZ-kongresszus célkitűzései szerint mozgalommá nőtt az ifjúsági klubok tevékenysége. Megyénkben jelenleg mintegy 110 ifjúsági klub működik, valamennyi a KISZ megyei bizottságával és a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával egyetértésben alakította ki programját A klubok vezetésében olykor viták adódnak a területi KISZ-szervezetek és a művelődési házak között, de az esetek többségében sikerült megteremteni a KISZ-aktivisták és a községi, városi fiatal értelmiség koordinációját. Problémát jelent, hogy a klubvezető személye igen sok helyen gyakran cserélődik, aminek okát a kellő anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányában kell látnunk. Ezen az állapoton csak a mezőgazdasági és ipari termelőüzemek aktív támogatása segíthet. A beszámoló az iskolai klubok szerepére hívja fel a figyelmet, mert oktatási intézményeinkben a művelődési házakhoz képest kevesebb sikerrel járt eddig a klubmozgalom. Bács-Kiskun megye ifjúsági klubjai országos viszonylatban így is az elsők között állnak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy megyénkben már hét klub kapta meg a Kiváló címet. A végrehajtó bizottsági ülés következő előadója Beszedics Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára az ifjúsági mozgalom oktatási évadának indulásáról tartott beszámolót. Megyénkben az 1969 70-es évadra 21486 fiatal jelentkezett a KISZ politikai tanfolyamain való részvételre, ezenkívül csaknem 1700 KISZ-tag vesz részt a pártoktatás különböző fórumain. A tanfolyamok szervezését igen alapos előkészítés előzte meg, amelyben összesen mintegy 750 propagandista vett részt. Kü- löp dicséretet érdemel a pedagógusok aktivitása,: 256-an segítették elő a KISZ oktatási évadának indulását. Miről ír a külföldi sejté A nyolcmilliós város polgármestere _ _ g. Annak idején megírtuk, gnAUVMiß Mü hogy az amerikai kon tinens legnagyobb városa, a nyolcmillió lakosú New York másodszor is John Vliet Lindsayt választotta polgármesterének. A republikánus Lindsay, saját pártja ellen és a demokraták hagyományos erődjében (tíz választópolgár közül hét demokratapárti) liberális listán és elvekkel győzött. A nagy amerikai városok általában nehéz helyzetben vannak, különösen New York. A város 6 milliárd dolláros költségvetéséből 1 milliárdot szociális segélyezésre kell fordítani, mert minden nyolcadik lakos támogatásra szorul, és a nincstelenek száma, az állandó bevándorlás folytán, növekvőben van. A nagy adófizetők menekülnek a növekvő terhek elől, a bűnözés veszélyes méretekben emelkedik, a város folyói és vizei szennyezettebbek, mint valaha, és a levegő mind egészségtelenebb az égbe meredő felhőkarcolók alján. Lindsay az adók növelésével teremtett eszközöket a város bajainak részleges megoldására, míg ellenfelei a költségvetést megterhelő nincstelen négerek és Puerto Ricó-iak megzabolásával, egyszerűen a büntetőtörvény megszigorításával javasolták megoldani a problémákat. Lindsay már több mint négy éve nyíltan a vietnami háború ellen fordult. — Amíg a szövetségi kormány nem lesz hajlandó a városok problémáival foglalkozni, addig nagy közületeink állandóan a csőd szélén lesznek — mondta. New York adófizetőinek a pénzéből Washington 3 milliárd dollárt a hadviselésre fordít, ezért követeli a polgármester az amerikai katonák sürgős kivonását VietnambóL Ha általános amerikai szemszögből tekintünk Lindsay megválasztására* akkor csak biztató jelenségnek látjuk, egy fénysugárnak mondhatjuk abban a zűrzavaros forgatagban, amely a faji problémák között őrlődő és a vietnami háborúban megrekedt Egyesült Államokban felvillant. • Indiánvadászat Frankfurter Világszerte általános meg- Allnpmpinp döbbenést keltett Lars Mligemeine Persson svéd néprajzi ku^eitung tatónak az az állítása, hogy ’a brazíliai kormánynak szándékában áll napalmbombákkal megsemmisíteni a rengetegben élő indiáncsoportokat Lars Persson Stockholmban, a bennszülöttek életével foglalkozó nemzetközi munkacsoport ülésén közölte: a brazíliai légierő Kanadában 12 De Havilland-Caribou gépet' rendelt amelyek napalmbombák szállítására alkalmasak. Az’ ottani brazíliai katonai attasé mellett dolgozó törzstiszt elmondta Perssonnak: a repülőgépeket az ősz folyamán bevetik a Brazíliában szabadon élő indiánok ellen. Lars Persson jelentésében többek között az alábbiakat olvashatjuk: „A falut, amelyben éltem, állandóan fenyegettek a telepesek. Egy éjszaka a maniokavetés jo részét elpusztították, s halomra öldösték az állató- kát. Az volt a céljuk, hogy az indiánokat az éhínség segitsegevel rábírják gazdaságuk feladására, hogy mint gyengén fizetett béresek az ő szolgálatukba álljanak. ***:? a krazüiai határon élő indiánokat fejénként körülbelül 200 márkányi összegért adták el az ültetvényesek. A foglyokat tüzes vassal jelölik meg es drotsovennyel körülvett táborban tartják ^ ifi£nnna^Sdn-Ílbai1 !!? a,raukani indiánok visszakaptak 160 000 hektárt az állami legelőkből, de törzseiket évről evre tizedeli a tüdőbaj és a szifilisz, gyakori a trachoma, az angolkór. Az indiánok üldözése és meg- nyomorítása az említett országokban nem esetleges, veletlen jelenseg. Kíméletlenül lesújtanak rájuk, ha a „gazdasági érdekek” (telekspekuláció, útépítés, olai- gyemant-, vagy uránium-lelőhelyek kiaknázása) így kívánják. ** Kevesebb, de értékesebb újítás Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége. Az első napirend keretében a MEDOSZ társadalombiztosítási és az egészségügy fejlesztésével kapcsolatos feladatainak végrehajtását értékelte. Megállapította, hogy az alapszervezeteknél javult a munkavédelmi tevékenység, a dolgozókról való gondoskodás. Az idén választott 177 társadalombiztosítási tanácstag közül 94 az újonnan bekerült aktivisták száma. Az előterjesztés részletesen elemezte a beteglátogató, a nyugdíjelőkészítő albizottságok tevékenységét, majd megállapította, hogy az állami gazdaságoknál javultak a higiéniai viszonyok. Ugyanakkor csökkentek a munkásszállások iránti igények, mert ahol lehet, mindennap autóbusszal szállítják haza a dolgozókat. Ezután az elnökség az újítómozgalom helyzetét vitatta meg. Megállapították, hogy 1967-hez viszonyítva jelentősen csökkent az újítást benyújtók száma. Ugyanakkor nagyobb az elfogadott javaslatok aránya. Emelkedést mutat a kalkulált újítások eredménye, s növekedett az újítók anyagi elismerésének összege. Az előterjesztés egyébként 23 vállalatnál végzett reprezentatív felmérés adatait értékeli. Az SZMT Elnöksége úgy ítélte meg az újítómozgalom helyzetét, hogy bár növekedett azok gazdasági eredménye, további erőfeszítéseket kell tenni a mozgalom fellendítésére. A következő napirendi téma keretében az elnökség hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára kidolgozott jubileumi sport- programot tárgyalta meg és fogadta el.