Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

* Világ, proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR S^OCfALISTÁ MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 269. szám. 1969. november 20, CSÜTÖRTÖK Ára: 90 fillér Nyolcvan üzem költözik vidékre Országos tanácskozás az ipartelepítésről A vidéki iparfejlesztés problémáiról rendezett teg­nap Kecskeméten konfe­renciát a MTESZ Bács- Kiskun megyei szervezeté­nek ipargazdasági bizottsá­ga. A tanácskozáson részt vett Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács vb-elnöke. Megjelen­tek számosán a megye párt-, állami, gazdasági vezetői közül, s a meghí­vottak között voltak So­mogy, Békés, (Szolnok, Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már megye állami és gaz­dasági vezetői. A konferenciát Szendrey Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója nyitotta meg, majd Hont János, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, az értekezlet vitavezetője mon­dott bevezető előadást. Rá­mutatott, hogy a felszaba­dulás idején az ország ipa­rának nagyrésze a fővá­rosban koncentrálódott. A párt és a kormány céltu­datos vidéki iparfejlesztési politikával igyekszik hely­reállítani az egyensúlyt. A mai tanácskozásnak — mondotta — különösen az adja meg az aktualitását, hogy a negyedik ötéves terv ipartelepítési koncepció­jának kidolgozására a közeljövőben kerül sor. Ezután Köböl József, az Országos Tervhivatal fő­osztályvezetője A vidéki iparfejlesztés eddigi ered­ményei címmel tartott elő­adást. Miként hangsúlyoz­ta: — Az eddigi tapaszta­latok arra figyelmeztetnek, hogy arányosabb területi elosztásra kell törekedni. Nem az a cél, hogy az egész országban szétszórjuk, ha­nem 25—30 helyre kon­centráltan osszuk el a vi­dékre telepített üzemeket. Még nincs tudományos fel­mérés arról, hogy pontosan hova érdemes telepíteni, annyi bizonyos, hogy a leg­jobban elmaradott terüle­tek az Alföld és Dél-Du- nántúl. Az eddigi iparfejlesztés révén elérték, hogy 130 ezerről 30 ezerre csök­kent a lakóhelyükről el­vándorlók száma. Az előadó ezután arról szólt, hogy jobban kell ügyelni az egyes iparágak telepíthetőségére, s megte­remteni az előfeltételét an­nak, hogy a vidéken léte­sült üzem rövid időn belül hatékonyan gazdálkodjon. A referátumot Pongrácz Pál, az ÉVM főosztályveze­tőjének Az ipartelepítés infrastrukturális igényeinek kielégítési lehetőségei cí­mű előadása követte. Hang­súlyozta: igen fontos, hogy a vidéki ipartelepítésnek megteremtsék az anyagi, in­tézményi és személyi felté­teleit is. Villamosenergia­ellátás szempontjából az országban már bárhol le­hetne ipart telepíteni. Ugyanakkor a szállítás, a vízigény és egy sor más A referátumok elhang­zása után vita következett, amelyben felszólalt Rom­vári László, a Békés me­gyei Tanács tervosztályá­nak vezetője, Kovács Béla, a Somogy megyei pártbi­Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese bevezető előadását tartja. feltétel is meghatározza, hogy hol lehet és érdemes ipart fejleszteni'. Ezután dr. Vincze Imre, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője A gazda­sági szabályozók szerepe az ipartelepítés koncepciójá­ban címmel tartott előadást. Kőműves István, a fővá­rosi tanács, vb-elnökhelyet- tese a budapesti iparkite­lepítés lehetőségeiről be­szélt. Elmondta, hogy az elkövetkező ötéves tervben 50 nagyvállalat 80 telephelyét — amely 20 ezer dolgozónak nyújt munkaalkalmat — kell vidékre telepíteni. zottság ipari osztályának •^vezetője, Sós Imre, a Szol­nok megyei Tanács elnök- helyettese, Buda Gábor, a megyei pártbizottság tit­kára, Deák Ferenc, a So- mogyUmegyei Tanács ipari osztályának vezetője, dr. Ambrus István, a Hajdú- Bihar megyei Tanács' V. B. elnöke. A vitát Hont János elvtárs foglalta össze. A tanácskozást igen hásznos- nak ítélte, s köszönetét mondott a rendező szerv­nek, valamint a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság­nak és megyei tanácsnak a konferencia összehívá­sáért. N. O. II harmadik, negyedik ember a Holdon Szétkapcsolták egymástól az Apollo—12 űrhajó űrka­binját és holdkompját. A manőverre magyarországi időszámítás szerint hajnali negyed hat óra körül ke­rült sor, amikor az űrhajó a 13. fordulatot tette a Hold körül. A holdkomp, fedélzetén Conrad és Bean űrhajósokkal, ezzel meg­kezdte a manőver legbo­nyolultabb részét, a leszál­lást a Hold felszínére. A holdkompot és az űr­kabint ezúttal hajókról ne­vezték el. A három űrha­jós ugyanis a haditengeré­szeti légierő tisztje. A hold­komp neve Intrepid (Ret- tenhetetlen), egy régi ame­rikai csatahajó után, az űrkabin a Yankee Clipper, a gyorsjáratú transzóceáni vitorláshajóról kapta nevét. Gordon a Yankee Clip- pert előbb megadott távol­ságra távolította el az int- repidtől. amelyet kívülről is megvizsgált. A vizsgálat eredményeként a földi köz­pont megadta az engedélyt a holdraszállási manő­ver megkezdéséhez. Sima leszállás Szerda reggel magyar idő szerint 7 óra 55 perckor az Intrepid holdkomp, fedél­zetén Conrad és Bean űr­hajósokkal leereszkedett a Hold felszínére. A leszállás utolsó szaka­szában ismét működésbe hozták a fékező berendezé­seket és ettől kezdve a szá­mítógépek ellenőrzése mel­lett folytatták a leszállást. A második fékezésnél a holdkomp mintegy 15 kilo­méterre volt az égitest fel­színétől. A leszállás rendkívül si­mán ment végbe, az űrha­jósoknak nemcsak arra volt idejük, hogy a pályaadato­kat közöljék, hanem még arra is. hogy jelezzék, mit látnak. Amikor a holdkomp olyan szögbe fordult a le­szállás során, hogy az ab­lakon át feltűnt a hori­zont, majd a holdfelszín különböző tereptárgyai, Conrad közölte: „Minden a helyén van, a leszállópá­Húszmillió olasz sztrájkol és tüntet lya közepén haladunk”. Az űrhajósok ugyanis előre ta­nulmányozták fényképről és filmekről, milyen krá­tereket kell iátniok. s azok az ablakra festett jelzések­hez viszonyítva hol tűnnek fel. „Hihetetlen, de min­den a helyén van. Nem is hiszem el” — mondótta Conrad a houstoni irányí­tó központnak. R színhely a Viharok tengere A leszállás helye az úgy­nevezett Viharok tengerén van, a Hold jól ismert Ko­pernikus-kráterétől mintegy 320 kilométerre délre, és alig néhány száz méterre attól a krátertől, ahol ; a Surveyor 3 automatikus űrállomás Holdra szállt ré­sze van. Az űrhajósok egyik feladata' a Surveyor 3 megtekintése és egyes ré­szeinek visszahozó tala a Földre. „Igazán gyönyörű ide- lent”. — Ez volt Conrad első jelentése a holdatérés után. A két űrhajós, a fia­tal tudományág történeté­ben a harmadik és negye­dik ember, most a hely­színen tanulmányozhatja majd ezt a képet. Bátor és tapasztalt űrhajósok Soron kívül ismertette a moszkvai televízió szerda reggel az Apollo—12 hold­kompjának sikeres leszál­lásáról érkezett gyorshírt. A szovjet sa jtó péntek óta napról napra tájékoztatta olvasóit a második ameri­kai Hold-expedíció útjáról. Gordont; Conradot és Beant a moszkvai lapok „bátor és tapasztalat kozmonauták- nak” nevezték. Fényképü- ! két több újság közölte. ^ (Folytatás a 3. oldalon.) Múlt, jelen, jövő Szerdán az olasz hírügy­nökségek beszüntették a hírszolgáltatást, éjfélre fo­kozatosan leálltak az ipari üzemek is, ezzel kezdetét vette a 24 órás általános sztrájk — ez évben immár a harmadik. A csütörtöki nap folya­mán várhatóan 15—20 mil­lióan fognak részt venni tüntetéseken és gyűlése­ken. Itália lakosai a szer­dai napot friss kenyér és tej, postai szolgáltatások és újságok nélkül kezd­ték. Számos iskola is bezárta kapuit, hallgatnak a tv- és rádióállomások, a városi közlekedés megbénult. Be­zártak az üzletek, színhá­zak, mozik, sőt a bankok és a benzinkutak is. A sztrájk az olasz mun­kásság harcának minőségi­leg új szakaszát jelenti. A 24 órás akció céljaiban túl­mutat a szokásos gazdasági követeléseken. Jelszavat „Kielégítő lakáskörülmé­nyeket mindenkinek”! / ez a követelés megfelel a legszélesebb néprétegek ér­dekeinek, a munkásoktól a kiskereskedőkig. Ugyanak­kor átfogóbb az egyes vál­lalati vagy iparági dolgo­zók szokásos, „helyi jelle­gű” követeléseinél, és az ország lakásépítési politi­kájának megváltoztatását tűzi ki célul. A lakáshelyzet a mai Olaszország legégetőbb szo­ciális problémája. Az el­múlt két évben a lakbérek 20 százalékkal emelkedtek, az építési kapacitás a he­lyi monopóliumok kezében van. Becslések szerint ma­gában a fővárosban 70 ez­ren élnek hajlék nélkül. Rumor kisebbségi keresz­ténydemokrata kormánya szerdán — nyilvánvalóan a sztrájk megfékezésére — mintegy 300 millió dollár­nyi összeget szavazott meg a kisfizetésűek lakáshely- , zetének, javítására. A szak­szervezetek a javaslatot el­utasították, hangsúlyozva, hogy a problémához mér­ten elenyésző összeg lé­nyeges változásokat nem hozhat. A szakszervezetek to­vábbra is követelik, hogy a várostervezési politi­kát országos szinten koor­dinálják, törjék meg az építkezési magánvállala­tok korlátlan hatalmát. Mintegy ezer diáktüntető vonult végig szerdán dél­előtt Milánó főutcáján „Munkáshatalmat!” feliratú táblákkal, támogatásáról biztosítva a 24 órás sztrájk 20 millió részvevőjét. A bé­kés tüntetés hatalmas ve­rekedéssé vált, amikor egy rendőrautó elütött egy diákot. A tüntetők a környező épületek állványzatát le­rombolták, és a fémrudak- kal hadakozva szálltak szembe a rendőrökkel. . (Folytatás a 2. oldalon) Közel kétszáz év találkozott ezen a dunapataji utcasarkon az öreg ház előtt. (Pásztor Zoltán felvétele.) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents