Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

2. oldal 1969. november 19, szerda m Újabb háborúellenes akciók Karácsony estéjén is til­takoznak majd a vietnami háború folytatása ellen az amerikai békeharcosok. A vietnami moratórium-bi­zottság — amely az októ­beri nagysikerű megemlé­kezést, s a múlt heti hábo­rúellenes akciókat szervez­te — közzé tette terveit a tiltakozó kampány harma­dik szakaszára. A terv sze­rint decemberben három napon át tartanak majd a tiltakozó megmozdulások. December 12-én ismét he­lyi gyűléseket, békeőrsége­ket, aláírásgyűjtő kam­pányokat szerveznek. Űj kezdeményezés lesz a bé­keőrség, a szenátus és a kongresszus tagjainak ott­honánál. hogy a törvény­hozókat háborúellenes ál­lásfoglalásra szólítsák feL A moratórium-bizottság kapcsolatba lép a katonák békeszervezeteivel is. A békeharcosok segítséget nyújtanak a katonai egysé­geknél létrejött háborúel­lenes csoportok működésé­hez. A pápa a vietnami vérontás ellen VI. Pál pápa hétfőn is­mét szót emelt a vietnami háború befejezéséért, az igazi és tartós béke megte. «intéséért gyors tárgyalá­sok útján. A római katolikus egy­ház vezetőjének felhívását az a nyilatkozat tartalmaz­za, amelyet öt amerikai kormányzó előtt tett, ami­kor magánlátogatáson fo­gadta őket. A pápa utalt az ameri­kai háborúellenes tünteté­sekre és ezzel kapcsolat­ban kijelentette: „elmén­ket foglalkoztatja az a széles körű tüntetés, amely követeli a vietnami hábo­rúnak, annak a háborúnak a befejezését, amely évek óta mindenféle katonai megoldás reménye nélkül folyik és amely annyi anyagi áldozatot, de min­denekelőtt emberáldozatot követel. „Ügy érezzük, és ki is jelenthetjük, hogy senki sem kívánja nálunk jobban e háború, minden háború megszüntetését és szenvedélyesen óhajtjuk, hogy ez a háború minél előbb érjen véget” — mon­dotta. A miniszterelnök születésnapja Perzsa macskáját a karján tartva, mosolyogva fogadta Indira Gandhi, India miniszterelnöke azokat a fotóso­kat, akik jókívánságaikat fejezték ki 52. születésnapján. (Telefoto — AP—MTI—KS) A holdutazás : Holdkörüli elliptikus pá­lyára állt az Apollo—12 űr­hajó. A kritikus manőverre magyarörszági időszámítás szerint tegnap hajnali öt óra előtt került sor. amikor az űrhajó a Hold emberi szem 'számára ' láthatatlan oldalán haladt, s így rádió­összeköttetés sem állt fenn vele. A hajtómű üzembehe­lyezése pontosan a meg­adott időpontban sikerült, s az elliptikus pálya mért ada­tai csak minimális eltérést mutattak az előzetes szá­mítástól A manőver azért' volt igen fontos, mert az Apollo—12 korábban letért arról a pályáról, amely automatikusan visszajuttat­ta volna a Földre, ha nem sikerült volna a hajtómű üzemhehelyezése. Conrad. Bean és Gordon mindjárt az első fordulat során hosszabb színes tv- közvetítést adott a látvány­ról A Földről is felismer­ték a Kopernikus krátert és több más pontot a Hold fel­színén. Érdekes látványnak bizonyult, s erre az űrhajó­sok külön is felhívták a fi­gyelmet. az a csaknem tel­jesen egyenes vonulat, amely Conrad szerint igen éles gerinceket mutatott. A különböző nagyságú kráte­rek mellett a földi tv-képer­nyőkön jól lehetett látni a törésvonulatokat, nagyobb szakadékokat amelyek az űrhajósok véleménye sze­rint korábbi vulkánikus te­vékenységre mutatnak. Conrad és Bean többször is felhívták a figyelmet egyes fehér foltokra. amelyek „olyanok voltak mint a ce­mentezett autófeljáró” A Hold felszínéről Conrad azt mondta, hogy olyan, mint a torta teteje, amire nagy kés­sel kenték szét a krémet”. Az űrhajósok, de a tv- közvetítés alapján a földi közönség sem tudja bizto­san, milyen színű a Hold felszíne: a fehéresszürkén kívül időnként barnás szín­ben látszott. Conrad viszont megjegyezte, hogy az ég „a legfeketébb fekete, amit el lehet képzelni”, s „feketébb, mint ahogy a Földet meg­kerülve látták az eget”. Az űrhajósok több mint 24 órán át keringtek a Hold körül. Ezalatt Conrad és Bean még egyszer át­vizsgálta a holdkomp be­rendezéseit. majd több mint nyolcórás pihenő követke­zik. mielőtt sor kerülne az űrkabin és a holdkomp szétkapcsolására, a hold­komp leszállásának megkez. désére. Erre a manőverre magyar idő szerint novem­ber 19-én reggel fél hat óra körül kerül sor. Kedden reggel az eredeti 9 óra hat perces időpontnál valamivel később az Apol­lo—12 legénysége bekap­csolta az űrhajó főhajtómű- vét és sikeres pályamódo­sítást hajtott végre. A pá­lyamódosítás után az Apol­lo—12 most már csaknem köralakú pályán kering a Hold körül. Röviddel a pályamódosí­tás előtt az űrhajósok ismét felvették a kapcsolatot a földi irányítóközponttal: az Apollo—12 ismét a Hold azon oldalán haladt, amely a Földről látható. üiois Indra Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására kedden Magyarországra ér­kezett Alois Indra. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak titkára. A csehszlovák vendéget a Ferihegyi repü­lőtéren Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Tóth Má­tyás. a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Je­len volt Frantísek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. GUSTÁV HUSÁKs 1970 a további konszolidáció éve Csehszlovákiában Hétfőn ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak elnöksége. A párt és a pártszervek 1970. évi tevékenységé­nek tervjavaslatáról Gustáv Husák tartott beszámolót. Kiemelte, hogy 1970-nek a további konszolidáció évévé kell válnia a pártban, a tár­sadalom politikái és gazda­sági életében és j>z összes egyéb területeken. Különö­sen nagy gondot kell fordí­tani a párt elvi marxista- leninista alapon való egye­sítésére. Megvitatta az elnökség a miniszteri tisztségben levő kommunisták beszámolóját a húsellátás és a belső pia­con kialakult problémák megoldásáról. A továbbiakban az elnök­ség a hadseregbeli pártpo­litikai munka színvonalá­nak emeléséről tárgyalt a nemzetvédelmi miniszter beszámolója alapján. '•Az elnökség tagjai ezután megvitatták azokat az ese­ményeket amelyek tavaly júliusban a fővárosi „Prá­ga” üzem dolgozóinak a moszkvai Pravdához inté­zett levelét követték. Meg­állapították. hogy ez a le­vél a Szovjetunióhoz való hűség és barátság konkrét kifejezése volt. tartalma megfelelt a párt politikájá­nak. szervezeti szabályzatá­nak. a XIII. kongresszus és a központi bizottság határo­Az út Helsinkibe II. Lemondás az erőszakról Március 18-án, 24 órával a budapesti felhívás nyil­vánosságra hozatala után a világsajtó a felhívás szö­vegénél sokszorosan terje­delmesebb első visszhang- gyűjteményt produkált: ve­zető politikai személyisé­gek, szervezetek és a nem­zetközi publicisztika leg­kiemelkedőbb alakjai mon­dottak véleményt a Varsói Szerződés országai nagy je­lentőségű kezdeményezé­séről. Ha megkísérelnénk a legjellemzőbb megnyilvá­nulásokat összeállítani, az élre feltétlenül Jean Vin- cent-nak, az AFP francia hírszolgálati iroda tudósí­tójának tömör megfogal­mazása kerülhetne, Vincent ugyanis ezt a mondatot ír­ta annak idején cikke ele­jére: „A felhívás hivatalos szövege élénk figyelmet kelt azért is, mert vezér­fonala három szóban fog­lalható össze: Európa, eny­hülés, egymás mellett élés.” Ha valaki figyelmesen tanulmányozta a budapesti felhívást, azonnal észreve­hette, hogy az európai prob­lémák sorában a szocialista országok milyen hangsúlyt helyeznek az Odera—Neisse határ, az f4DK és az NSZK közötti határ sérthetetlen­ségének kérdésére, az NDK és az NSZK létének elis­merésére és arra, hogy a Német Szövetségi Köztár­saságnak immár be kell látnia, hogy a bukott Hall- stein-doktrinának (az úgy­nevezett egyedüli képvise­leti igénynek) még a ma­radékát is ki kell iktatni a bonni közgondolkodásból; Nyugat-Berlin különleges státusát pedig félreérthe­tetlenül el kell ismerni. Éppen ezért jelentőségtel­jes volt, hogy Willy Brandt, mostani kancellár — ak­kor még csak a nagykoalí­ció külügyminisztere —, a Magyar Távirati Iroda tu­dósítójának egy nappal a budapesti felhívás nyilvá- nosságrahozatala után ki­fejtette a felhívással kap­csolatos véleményét. Brandt akkor a többi között azt mondotta: „Megelégedéssel állapítom meg, hogy a Var­sói Szerződésben részt vevő hatalmak budapesti felhí­vásukban a feszültség eny­hítésének, a béke biztosí­tásának, s a jószomszéd­ságnak és a bizalomteljes együttműködésnek európai politikája mellett foglaltak állást.” Most Willy Brandt már kancellár és éppen a prá­gai külügyminiszteri ta­nácskozást megelőző na­pokban kormányprogramot adott. A kormányprogram­ban Brandt az európai biz­tonsági konferenciával kap­csolatban kijelentette, hogy az „gondos előkészítés után fontos • szakasz lehet a na­gyobb biztonság megterem­téséhez^ vezétő úton, a fegy­verek csökkentése mellett — a kelet- és nyugat-euró­pai szövetségesek közötti előrehaladásban”. Ezek egyelőre szavak; meg kell várnunk, hogy a kormányprogram megvaló­sítását milyen tettek jel­zik; képes-e az SPD—FDP kiskoalíció a választási kampány során elhangzott ígéreteinek megfelelően új arculatot adni a bonni po­litikának és végleg hátat fordítani a hidegháborús, adenaueri hagyatéknak. A prágai külügyminisz­teri tanácskozás első napi­rendi pontjában az erőszak alkalmazásáról és az erő­szakkal való fenyegetésről történő lemondás szerepel az európai biztonság meg­teremtése érdekében. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem kevesebbet, mint hogy a helsinki konferen­cián a pozitív állásfoglalá­sok kapják meg a tettek aranyfedezetét is. Sajtó- nyilatkozatok. választási beszédek után nemzetközi jogi érvényű megállapodá­sok szögezzék le: vitás és megoldatlan problémák rendezése földrészünkön ezentúl csak tárgyalóasztal mellett történjék. (Folytatjuk) Gárdos Miklós zatainak. Az elnökség han-1 goktatta, hogy a központi bizottság elnökségének a levéllel kapcsolatban 1968. augusztus 13-án kifejezett állásfoglalását nem tartja elvszerűnek, minthogy ez az állásfoglalás nem támasz­totta alá a levél tartalmát és lehetővé tette, hogy foly­tassák a levél írói elleni hadjáratot. Kiegészítették a központi bizottság elnökségének 1969. május 20-i határozatát az illegálisan külföldre távo­zott kommunisták párttag­ságának kérdéséről. Az el­nökség a hétfői ülésen kö­telezte a párt alapszerveze­teit hogy a párttagság ér­vénytelenítése helyett zárja ki Soraiból azokat, akik 1968. augusztus 21-e után külföldön maradtak és ez év szeptember 15-ig nem tértek vissza Érvénytelení­tik azoknak a párttagoknak a tagságát is. akik 1968, augusztus 21-e után kül­földre távoztak, majd a to­vábbiakban törvénytelen módon engedélyt kaptak hat hónapnál hosszabb kül­földi tartózkodásra és 1969. szeptember 15-ig a párt- alapszervezetekből nem je- lentkeztek át a CSKP Köz­ponti Bizottságának nemzet­közi osztályához. Izraeli terror a megszállt területeken Az izraeli megszálló ha­tóságok, mint ismeretes, kollektív „büntetésben” ré­szesítik azokat a családo­kat, falvakat és üzemeket, amelyeknek tagjai, illetve lakosai és dolgozói közt el­lenállók vannak. Az eddig alkalmazott házrobbantásos megtorlást kiterjesztik és az ellenállók hozzátartozói­nak házait is lerombolják, sőt több esetben a szomszé­dokét is felrobbantották. Gázában a katonai kor­mányzó azzal fenyegető­zött, hogy az ellenállók csa­ládjának nemcsak házait rombolják le, hanem el­pusztítják narancsültetvé­nyeit is. A gázai övezetben a narancsligetek a lakosság fő megélhetési forrásai. Az A1 Ahram című kairói lap kifejti, hogy az arab ellen­állás miatt Izrael kényte­len megszigorítani bizton­sági intézkedéseit és ennek keretében került sor Da- jannak arra a bejelentésé­re, hogy a támadások kör­zetében tartózkodó arabo­kat cinkosoknak tekintik és kollektív büntetésben ré­szesítik. Ez a politika meg­felel annak az irányvonal­nak, amelyet Izrael az 1967-es agresszió óta kö­vet. Izrael a „fait accompli1’ gyakorlatát folytatja a meg­szállt területeken. Bekebe­lez arab területeket, foly-; tatja a mezőgazdasági ko- lonializálást, a megszállt körzetek gazdasági kiakná­zását. A lakosság számára tűrhetetlen helyzetet akar teremteni, hogy rákénysze­rítse az elmenekülésre —■ írja a lap. Kémkedés levegőben, szárazon és vízen S ITI -T1 TV T Az NSZK katonai ható­ig- IS I « ságai megkezdték az NDK “ ” határai mentén húzódó rá­diófelderítő szolgálatok kiszélesítését. Mint a Stern című nyugatnémet lap írja. a Lübecktől a Bajor-erdőkig hú­zódó hálózat feladata; „Állandóan tájékoztatni a Bun­deswehr vezérkarát az NSZK és az NDK határától ke­letre kialakult helyzetről.’’ A hírszerző szolgálatok — amelyek a legmodernebb radar és elektronikus beren­dezésekkel rendelkeznek — értesüléseket gyűjtenek a csapatmozdulatokról, a repülőtereken és más katonai objektumokon való elhelyezkedásükrő’ Tevékenységük­ben fontos helyet foglalnak el a rádióadások vételei. A légikémkedést felderítő repülőgépekkel és Atlantic tí­pusú. őrjáratot teljesítő repülőgépekkel végzik. Az At­lantic típusú repülőgépek 12 embert visznek a fedélze­tükön. Minden egyes Atlantic gépnek 20 millió márka értékű, felderítő célokat szolgáló elektronikus berende­zése van. A tengereken folytatott kémkedést a Bundes­marine álcázott különleges hajói végzik. Tevékenységük fő területe: a Balti-tenger, a szocialista országok part­jai közelében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents