Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

IW9. november 18, kedd I. oldal Rangot adnak a vetélkedőnek A Hazafias Népfront Bajai Járási Bizottsá­gának titkárával, Horváth Ferenc elvtárssal — többek közt — a „téli foglalkozá­sokról” is beszélgettünk. Ezek között említette a já­rási felszabadulási vetélke dő szervezését. Éppen azt akartam kitapogatni, milyen új vonásai lesznek ennek az „erőpróbának” — hiszen őszintén szólva napjaink szinte vetélkedők között telnek, ami nagyon jó mindaddig, míg nem esünk sablonokba. A kérdést nem is kellett feltenni. Elmondotta a népfronttit- :ár, hogy már a vetélkedő ndításával is azt szeretnék elérni, amit a verseny to­vábbi menetében is érvé­nyesíteni akarnak. Még a formai megoldásokban is legyen újszerűség. Hogy már a kezdet kezdetén tu­datosodjon a községek ver­sengő csapataiban: a vetél­kedő legyen méltó színvo­nalában is a jubileumhoz. Ezért úgy vélik, hogy már a vetélkedőbe való bene­vezés is alapjában véve munkával, afféle szimboli­kus felvételi vizsgával tör­ténjék. Azaz: minden köz­ség állítson, szerkesszen ösz- sze egy bizonyos kis mo­nográfiát, amolyan tömör vázlatot a maga szabad 25 esztendeinek politikai, tár­sadalmi, gazdasági, kulturá­lis eredményeiről. (Az már külön téma, hogyan szerve­zik meg mindehhez helyen­ként a kis szakbizottságo­kat stb.) Ez a monográfiá- ,,sűrítmény” adná az anya­got a vetélkedő kérdéseinek összeállításához is. E ddig az ötlet, a rész­letek elgondolása már a helyiek dolga. Annyi bizonyos, hogy már az elin­dulásnak elég tág társadal­mi bázist lehet adni, a té­nyek, adatok, források ku­tatásában, gyűjtésében való közreműködéssel. A későb­biekben pedig a vetélkedés anyagának kollektív meg­ismerésével, átvételével, amikor is tartalmukban ér nek, gazdagodnak a kérdé­sekre adandó válaszok. A vetélkedőt — esetleg e monográfia-vázlatra épült ismeretanyag feldolgozásán túl más területekre is ki lehet terjeszteni. M ondjuk ilyenekre, hogy a „benevezést” jelentő monográfia-vázla­tok alapján a járási zsűri egy-egy kevésbé felderített részterület — pl. mikör, hány traktorral, munkagép­pel alakult a területen az első gépállomás, hogyan szervezték, egyeztették a munkát a tsz-ekkel, kik vol­tak az első dolgozói, és így tovább — alaposabb kidol­gozására szintén feladatot tűz ki, amely elképzelhető írásos összeállításban, do­kumentumgyűjtésben vagy más ötletes módszerrel, megoldással. A vetélkedő rangját érde­mes „fogós” feltételekkel súlyosítani, hiszen — mi­ként erről már konkrétab­ban is szó van — igen szép lesz az első jutalom: talán 200 ezer forint is ... Ebben majd a járási tanács dönt. De maradjunk csak ilyen első díjnál. Amelyik község megnyeri, ebből például pompás pedagóguslakást építtethet — amelyben le­telepedhet egy kiváló kép­zettségű szaktanár-házas­pár ... Mindez csak példa — most még az összeg is — annak érzékeltetésére, hogy a felszabadulási vetélkedőt az évfordulóhoz méltóvá kí­vánják tenni a bajai járás­ban ... Ilyen tét megéri, hogy a tavaszig teljes erő­bedobással vetélkedjenek I érte a járás községei. Tóth István Bál a bátyai öregek napján A közelmúltban kétszáz meghívott foglalt helyet a tsz szépen berendezett klubhelyi­ségében az ünnepi ebédhez terített asztal mellett. A köz­A lakosság szolgálatában A Kiskőrösi Vegyes Ktsz a javítások, karbantartások, felújítások, valamint a sze­mélyes szolgáltatások leg­főbb bázisát képezi a já­rás területén. Hagyományos módszereiken már az új ség 70 éven felült idős, mun- j gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt változtatni akartak, de erre csak az év elejétől nyílt nagyobb lehe­tőség. Közelebbről: a községek­ben, szétszórt tanyavilág­ban az egyszemélyes fod­rászüzletek, cipész-, laka­tos-, rádió- és televíziósze­relő műhelyek nem tudták kielégíteni megfelelőképpen a lakosság igényét. Korsze­rűtlen, hiányosan felszerelt üzletben, vagy műhelyben nehéz volt a munka. A ve­gyes ktsz szakmai irányítá­sa, ellenőrzése is, szinte le­hetetlenné vált. A fejlődés követelte a szoros elszámolásban dol­gozók mellett a gebines há­lózat megszervezését. Ter­mészetesen ez nem egyik napról a másikra történt. Nagy érdeklődéssel, fi­gyelemmel kísérték ezt az kában kifáradt öregei szíve­sen jöttek 'el a tiszteletükre rendezett eseményre. Ebéd idején a községi tanács vb-elnöke Veres Ottokár, és a tsz-vezetői közül ketten Ha­szán János és Guzsván Miklós köszöntötték a vendégeket. A párt, a tanács és a többi tár­sadalmi és gazdasági szervezet nevében hosszú. gondtalan öregkort kívántak a jelenle­vőknek. A meghívottak nevében Jéló Péter bácsi köszönte meg a szíves vendéglátást. A jókíván­ságokat és köszöntőket követ- 'te az általános iskola úttörői­nek műsora. Az ünnepség ben- sőségességét mélyítette a falu két legidősebb emberének fel­köszöntése: Tamasin Józsefné (Miklosity Mária) és Sátrán Pál most ünnepelték 89. születés­napjukat. Az öregek bállal fejezték be a jól sikerült, késő délutánba nyúló ünnepséget. Azzal a kí­vánsággal indultak haza. hogy jövőre újra szeretnének így. együttesen találkozni. Kívánjuk, hogy ígv legyen. Hegedűs János ÜJ BOLT évek óta tartó folyamatot, vagyis azt: kinek jelent hasznot a gebines rendszer? Nagy Sándor, a szövetke­zet párttitkára, a szolgálta­tó részleg vezetője csakha­mar „kiteregette” a ktsz életét, munkáját. Az íves papírokon 3—4 évre visz- szamenő statisztikai adato­kat is találtunk. — 1965-ben hét dolgozónk lett gebines — mondotta. — Míg a többiek napon­kénti elszámolással végez­ték munkájukat, a fodrá­szok közül heten úgy füg­getlenítették magukat a szövetkezettől, hogy az SZTK, különböző adók, s a nyereség befizetésén kí­vül — amely jövedelmük mintegy 20 százalékát tette ki — nem tartoztak egyéb elszámolással a ktsz-nek. A szövetkezet vezetősége lehetővé tette, hogy a fod­rászszakmában egy év múl­va, azaz 1966_ban már 25— 30 gebines dolgozzon. Ta­valy pedig a gebinések tervteljesítése utolérte a szoros elszámolásban dol­gozók eredményét. A 3 mil­lió forintnyi tervteljesíté­sük mellett a 81 gebines több mint negyedmillió fo­rinttal gyarapította a szö­vetkezet nyereségét. — A minőségileg jobb munkát szívesen fogadta a lakosság, a befizetett nye­reség összege a ktsz vagyo­nát gyarapította, s a gebi- nesek is jól kerestek — folytatta. — Ez év elejétől; száz gebinessel dolgozunk. Az első félévben 1 millió 630 ezer forintot forgal­maztak, s ez meghaladta a szoros elszámolásban dol­gozók eredményét. Ennek az összegnek a 20 százalé­ka a ktsz-t illette meg. Jelenleg a járás terüle­tén a fodrászatban, fény­képészet és kozmetikai szolgáltatásban 33 gebines dolgozik. A méretes ruhá­zati „független” egységek száma három, s mintegy 50 javító-szolgáltató részleg­ben csaknem hétven önel­számoló cipész, faipari ja­vító szakmunkás, bőrdísz­műves, autó- és motorsze­relő, lakatos, villanyszerelő áll a lakosság szolgálatá­ban. A ktsz vezetősége a kö­zeljövőben új szolgáltató rendszert vezet be. Az elő­fizetéses karbantartó, javí­tó hálózatuk tulajdonkép­pen a háztartási gépek, te­levízió, rádió stb. garan­ciájának meghosszabbítását jelenti bizonyos havi térí­tés ellenében. Jelenleg 3—4 ezer előfi­zetőre számítanak, de több jelentkező esetén növelik majd karbantartó és javító kapacitásukat. A ktsz e munkák nagy részét az ön­elszámoló rendszerben kí­vánja megoldani. Mindez nemcsak a ktsz-nek, ha­nem — nem utolsósorban! — a lakosságnak is hasz­nos. T. L. Elkészült az Aranyhomok Kiskönyvtár 3 éves terve építését kezdték el Agasegyháza központjában. Az izsáki Sárfehér Tsz kőműves brigádja jövőre fejezi be a munkát. Pásztor Zoltán A Kecskeméti Városi Tanács V. B. művelődési ! osztálya a sorozat szerkesz- ! tőinek bevonásával elké­szítette a már népszerűvé vált Aranyhomok Kis­könyvtár elnevezésű könyv- sorozat három évre szóló tervét. Elhatározták, hogy ezen­túl kettéválasztják a soro­zatot: lesz egy szebb ki­állítású, szélesebb olvasó­Személyes érdekeltség Egy gyors mozdulat: visszaszerzem a táskát. A A lány szaporán bólint, és elkezd sírni. Arcán végig­boltvezető önbizalma ettől peregnek a könnyek. Kezemben bolti kosár­ral nézelődöm. Az üzlet ragyog a tiszta­ságtól, a polcok roskadoz­nak. Az önkiszolgáló bolt, mint a mesebirodalom. Gyermekkori sóvárgásaim nem teszem. Szebb így az álom... Zsebembe nyúlok cigaret­táért. Előhúzom a csomagot, de vissza is dugom gyorsan; elszégyellem magam a gon­Szemükben kárörömet veszek észre. Ezek a lányok egyáltalá- nem látszanak jó tündé­reknek. De hallgatok rá­juk. Visszamegyek. Hátam mögött mindkét ajtón egy­meginog. Ránéz a lányra. — A zsebében van. Lát- ha ... Úgy láttam... mint­tam, hogy a zsebébe dug­ta! — Mi van a zsebemben? — támadok a lányra. — A cigaretta, amit ello­pott. Mint egy élőkép, körü­Nem tudja folytatni. El­fordul, hüppög Már nem látom csúnyának és go­nosznak se. — Miért sír? — kérde­zem tőle ügyetlenül. — Oda a szabadnap. kincses szigete. Alomvár. ^Tttórrhö^r^a^r szerr? kattan a lakat. ... . ... w . . .. . Bőségpalota. Ámuldozva lé- IIDerengeni kezd valami lotten\a Vllag' A Penztal'- Ezt a penztarosno mondja, zengek féhyes folyosóin, fu|^lni a boldog per- g S mami gep flókja nyitva. A pénz- Nagyon bamba képet vág­Gazdagsáea meeieéz Foeva ceket- ES> az arcom, keru- n. .. .. ... tárosnő is néz. Bárki bele- hatok, mert a boltvezeető löm a tündér tekintetét. A ?akf markolhatna a pénzbe, sietve magyarázkodni kezd. Senkinek sem jut eszébe. tart. Nem tudok betelni izembe sem jut h m ^Le- tilos a dohányzás. Csak azt a kincseit. A bolti leányok mint a tündérek. Szemük gyémánt. Fejük körül fe­hér ragyogás. Képzeletem ÍXrfánnrVi szárnyat ad nekik. Röpülni, kosálÍLn lebegni tanítja őket, teljes­A bolti dráma tető­— Tudja, elvtárs, az úgy van, hogy az a lány, aki Orrcimpája mellett érett tudom, méltatlanná váltam ™ló Pattanas. arra hogy tovább is itt köpenyen, anoJ ___ _ _ m aradjak. A pénzátrhoz legj°bban kinyomják, egy- lélegezni is elfelejtenek, ^apoW. Az érdekeltség, megyek, fizetek. Nincs bá- sötét folt. nemhogy lopni. Csúnyának és gonosznak Hirtelen rájövök, hogy a Köpenyén, ahol mellei a pontjára ért. Az emberek tolvajt fog, kap egy szabad­mi szak­visszanezni. levő kincseket úítom ezt a lányt. megoldás az én kezemben kapkodva rakom át a tás- Az üzlet egyetlen fehér- van. Illetve a zsebemben, se tenni a felnőtten megelt k^mba, nehogy büntetés- köpenyes férfija rámutat: Végtelenül_ lassú mozdu­gyermekálmot Telik a kosaram, de nem érzem a súlyát. Körülpillan­tok, mit vihetnék még el. bői visszavegyék tőlem. Irénke azt mondja, lattal előhúzom a cigaret­....... hogy ön eltulajdo- tát. Átadom a boltvezető­M enelcülök. Sorsomat n í t o t t egy doboz sím- nek. Kissé gyűrött már a azonban nem kerülhetem phóniát. csomag és fel van bontva, ugyebár... A mánkban is. — Értem, — mondom a boltvezetőnek. — Az érde­keltség. Kezemben elnehezül a táska. A szívemben is, mintha egy mázsányi szo­Tekintetem találkozik az el. A kijáratnál két leány egyik tündérével. Villa- állja el az utat. Néznek. De ahogy néznek, attól még­násnyi időre csak, de még is melegség járja át a szí- jobban zavarba jövök, vemet. Ez már teteje a boldogságnak. A kincses gat. A lány szaporán bólo­És legalább hat darab ciga^ retta hiányzik belőle. A boltvezető rögtön látja, magamat, és mégjobban szánom a lányt. „Majd hol­Szabad? - kérdezi a hogy ok nélkül gyanúsítot-’ „Pardon” — akarok köz­— Tessék tűk kisurranni, de a pénz- folyoso másik végénél all tárosnő utánar^ SZÓL ^ az en tündérem.' Óvatosan újból arra nézek. Ismét el­kapom a pillantását... Semmi kétség, tetszem ne­ki. Ö is tetszik nekem. Sze boltvezető, és kihúzza a tak. Visszaadja a cigaret- hónom alól a táskát. Bele- tát. tur- A nézőközönség vésztjós­Az emberek megérzik, lóan felmordul. A közhan­visszajönni, hogy itt most történik va- gúlát mellém szegődik. A többet számoltam az áru- lami. Idenéznek. Engem boltvezető ezért szigorúan m®n­eljövök a boltból —, majd holnap... Szerzek neked egy szabadnapot.. Ettől mintha szivárvány ragyogna át kéktükrű sze­ért. — Tessék retnék odamenni hozzá. — a két lány egyszerre is- Ezeretném megszólítani, de métli meg a felszólítást. néznek. Az elkapott bolti rászól a lányra. Hangosan, visszamenni, tolvajt nézik. Fülem he- hogy mindenki hallja. gyéig elpirulok a szégyen- — Irénke bocsánatot kér töl meg a méregtől. öntől. Sietve kotródom, nehogy ismét tündérré nekem. Zám Tibor közönségre számító nyom­dai, és egy szűkebb körre korlátozott rotaprint eljá­rással készülő sorozat, szakemberek, népművelők, pedagógusok számára. Az előbbiben elsőnek Weither Dániel: Kecskemét felszabadulása című köny­vét kívánják megjelentet­ni. Ezt követné a kecske­méti munkásmozgalom leg­jelentősebb alakjairól ké­szült portrékötet, majd a mai életet bemutató szo­ciográfiai és riportkötet. Heltai Nándor: Kodály alakja az irodalomban és a művészetben, Bozsó Ferenc—Varga Mihály: Berkes Ferenc élete cím­mel jelentetik meg művü­ket. A fentieken kívül egy novelláskötetet, egy fotóal­bumot, és egy Híres embe­rek a hírős városról című kötetet akarnak kiadni. A másik sorozat többek között az alábbi témákat foglalja magában: kecske­méti bibliográfia, kecske­méti dűlőnevek, népzenei konferencia, üzemtörténet, Kecskemét kulturális tör­ténete. V. M. Múzeum a lótenyésztésnek A Szilvásváradi Állami Gazdaság a lótenyésztés szemléltetésére múzeumot nyit. A három terem egyi­kében a lipicai lovak törté­netét ismertetik, a második­ban a legjelentősebb ma­gyar mesteremberek ko­vács-, bognár-, szíjjártó- műhelyeinek remekeit, a ré­gen és napjainkban is hasz­nálatos lószerszámokat he- valtozzék | lyezik el, míg a harmadik teremben a különféle kocs*- Lt>usokat állítják kú

Next

/
Thumbnails
Contents