Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-14 / 264. szám
1969. november 14, péntek S. oldal Budapestre érkezett Szíria gazdasági és külkereskedelmi minisztere Halló Szimferopol! — Itt Kecskemét beszél... ÉRDEKESSÉGEK a nagyvilágból A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának műsora — a testvérváros rádiójának Csütörtökön néhány napos látogatásra, gazdasági, kereskedelmi tárgyalások folytatására Budapestre érkezett Abdul Halim Khaddam, a Szíriái Arab Köztársaság gazdasági és külkereskedelmi minisztere. A minisztert és a kíséretében levő személyiségeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt dr. Mohamed Zakaria Ismail, Szíria budapesti nagykövete. A Szíriái miniszter a magyar gazdasági élet vezető képviselőivel megbeszélést folytat a két ország gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztéséről és aláírja a három évre szóló hosszú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. Kettős műtrágya A Péti Nitrogénművek új összetett műtrágyagyárában megkezdték a gépek, berendezések szerelését. A Nehézvegyipari Kutató Intézet technológiája alapján 41 százalékos hatóanyag tartalmú kettős műtrágyát állítanak majd élő, amely egyenlő arányban tartalmazza a foszfát- és a nitrogénkomponenst. Az új technológia jóval olcsóbbá teszi az egységnyi hatóanyag előállítását, mint a hagyományos módszerű. A nyersfoszfát feltárására ugyanis a kénsav helyett salétromsavat használnak, amely egyben a foszfor mellé a nitrogén-hatóanyagot adja. így egy folyamatot feleslegessé tettek és megtakarították a kénsav árát is. i A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója — a testvér- városi kapcsolatok továbbmélyítése jegyében — a közelmúltban egy óra hosszás riportműsort készített Kecskemétről — a Szimferopoli Rádióstúdió részére. A műsor alapkoncepciója: néhány jellemző és színes vonással érzékeltetni, mit fejlődött a Hírős Város azóta, hogy a felszabadító Vörös Hadsereg erről a vidékről is kiűzte a fasiszta barbárokat. 25 esztendős fejlődésünk jellegzetes fordulatait — többek között — olyan üzem történetén is végigkísérhetjük, mint a Fémmunkás kecskeméti gyáregysége, amely — mondhatjuk — szabad életünk első éveinek szülötte. Az azóta megtett útról a legilletékesebbek — az alapítótagok — olyan képviselőitől kapott érzékletes és tömör áttekintést a rádióriporter, mint Bakos Péter párttitkár — osztály- vezető —. Szabó Mihály üzemvezető, akik mindketten mint lakatosok kezdték itt akkor, 1950- ben. ötven-hatvanad magukkal alakították a lakatosipari üzemet a mai gyár helyén, megvolt még az első világháború idejéből megmaradt néhány barakképületben. Innen- onnan összeszedett kisipari szerszámokkal, kézi hajtású kisgépekkel. Persze — munka ment már itt 1948-ban is — a hivatalos alapítást megelőzően. A még ma is ott dolgozó tízegynéhány pionír „elmesélhette” volna a rádióriportemek, miként is folyt a reptéri építkezés 1949-ben — szabadtéri kohók mellett, nehéz kalapácsokkal. Felállt a tizen- négy-tizenöt tagú brigád a bombák szaggatta, gyűrte vázroncsnál, kiki tíz-tízet ütött a súlyos szerszámmal az iszonyúan görbült traverzre, aztán ment a sor elejére — szusszanni... — Ma már hulladékba se teszünk olyan roncsokat, amilyenekből akkor építettünk, hanem feldaraboljuk s küldjük az olvasztóba — emlékezett büszke derűvel Bakos Péter elvtárs. Hogy pedig az utóbbi tíz évben is mekkorát nőtt a Lakatosipari-Fémmunkás, arról Horváth János igazgató sorakoztatta a meggyőzőbbnél meggyőzőbb adatokat. A gépesítés korszerűsítéséről, a hatalmas műhelycsarnokokról, a szociális létesítményekről. A jelentős exportról. Ami pedig a gyártmányok — hidroglótyiszok, nyílászáró szerkezetek — vasajtók, -kapuk, -ablakok — színvonalát illeti; legutóbb Moszkvában nyertek aranydiplomát ezek a termékek. Meg is vásárolták valamennyit a szovjetek, s akkora érdeklődés nyilvánult meg irántuk a hatalmas ország különböző tájairól, melyet ilyen helységnevek fémjeleznek, mint Tallin, Riga, Tbiliszi... Hol vannak azok az idők — pedig nem is olyan régiek az emlékek —, amikor az a bizonyos osztrák üzletember ittjárván, a barackpálinkától is szítódott őszinteségi rohamában ezt kérdezte: „Ugyan mit gyártanak ebben a disznóólban?” Szinte szimbólumként is használhatjuk, amivel Bakos elvtárs a több mint húsz év fejlődését példázza ma: „Egykor a kézihajtású fúrógép, a barakk- műhely jelentette, hogy ipari üzem vagyunk; ma már 45 méter magas gyárkéményünk is van ...” Tóth István Peták István, a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának vezetője (balról) Horváth Jánossal, a Fémmunkás igazgatójával készít interjút. (Tóth Sándor felvétele) m Gazdasági kapcsolataink Dél-Azsia országaival Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének dél-ázsiai utazása feltehetően tovább mélyíti azokat a kapcsolatokat, amelyek az utóbbi években az európai népi demokráciák és Ázsia számos országa között kialakult. Különösen a gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén értünk el eredményeket. Az európai szocialista országok külkereskedelmi forgalma 1955 és 1966 között a térképen ábrázolt országokkal ötszörösére, ezen belül az export hat és félszeresére, az import pedig négyszeresére növekedett. A népi demokráciák jelentős beruházásokat is végeztek ezekben az országokban. Kedvezően alakultak a népi demokráciák és ezen belül Magyarország kapcsolatai a térség legnagyobb országával, Indiával is. Hazánk erőművekül, timföld, alumíniumkohászati és egyéb üzemeket szerelt fel. Különösen nagy lehetőségeink vannak India mezőgazdaságának fejlesztésében és a távközlési hálózat kiépítésében. 1968-ban hazánk behozatala Indiából 326,1 millió devizaforint, kivitelünk pedig 175,4 millió devizaforint volt. Az 1962 óta rendszeresen megkötött kulturális együttműködési egyez- rnények pedig kölcsönösen biztosítják a két ország számára a kapcsolatok elmélyítését. —TERRA— A Függetlenségi Nyilatkozat ma A Nyugat-Németország- ban állomásozó amerikai katonák közül kétszázót- venkettőt megkértek, hogy olvassa el figyelmesen a következő nyilatkozatot és írja alá, amennyiben egyetért vele. „Kézenfekvő igazságnak tartjuk, hogy minden ember egyenlő; s hogy teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, köztük az életre, a szabadságra, és a boldogságra törekvés jogával.” Az amerikai katonák 73 százaléka felforgatőnak minősítette ezt a nyilatkozatot, s nem volt hajlandó aláírni. Azt ugyanis nem közölték velük, hogy a kérdéses bekezdést a Függetlenségi Nyilatkozatból vették, amelyet Locke és Rousseau eszméi alapján Benjamin Franklin és Jefferson szerkesztett és Geqrge Washington írt alá. „Én, Pele“ Pelé, a híres futballista nemrégen aranyérmet kapott a brazíliai művelődési minisztertől, azokért az érdemeiért, amelyeket az analfabétizmus ellen vívott harc során szerzett. A híres futballista ugyanis „En Pele” címen könyvet írt, amely olyan óriási érdeklődést keltett, hogy hazájában számos analfabéta megtanult olvasni, csakhogy a bálványozott futballista önéletrajzát elolvashassa. Vizsgáztató gép A iasi tudományegyetem (Románia) tanárainak sikerült egy olyan elektronikus gépet megtervezniük, amely lehetővé teszi egyszerre harminc diák vizsgáztatását. A készüléket összekapcsolják a tanári katedrával és a diákok íróasztalával. A gép optikai jelzésekkel és kapcsolókkal felelteti a hallgatókat, feljegyzi az általuk adott választ, értékeli és osztályozza azokat, a jegyeket és a helyes választ közli a diákokkal és az ösz- szesítő táblán regisztrálja a tanár számára is, ha kell az egész csoport átlageredményét. Pedagógiai szempontból nagy jelentőségű, hogy a tanár folyamatosan tisztában van hallgatói felkészültségével. Fahulladékból komposzt Ausztriában kitenyésztettek egy baktériumtörzset az erdő- és fafeldolgozó ipari hulladékanyag értékes kom- poszttá való átalakítására. Ebből a célból kérget, az apróbb gallyakat, a forgácsot és a fűrészport meg- őrlik, megnedvesítik és laza homokba rakják, majd beoltják baktériumtenyészettel. A komposzt karba- middal és ásványi műtrágyával dúsítható. A fahulladék bomlási folyamata 7 —8 hétig tart. Teleszkóp a Hold megfigyelésére Az illinoisi egyetem tudósainak egy csoportja olyan nagyteljesítményű teleszkópot készített, amely kizárólag a Hold megfigyelését szolgálja. A teljesen új elv | szerint szerkesztett műszerrel tizenkétszer akkora erősséggel lehet látni, mint a Földön. A teleszkópot a második holdállomáson használják majd és a segítségével készülő felvételeket visszajuttatják a Földre. Megtalálták Sybarist? Az olasz régészeknek három hónappal ezelőtt megkezdett5 ásatási kampányuk során sikerült pontosan megállapítaniok a legendás Sybaris pontos fekvését. Már az utóbbi évek folyamán is intenzív kutatás folyt, annál is inkább, minthogy a sybarisi síkság iparosítási tervei azzal fenyegették a régészeket, hogy egyszer s mindenkorra eltüntetik a görög kolónia nyomait. Most a „Parco del Cavallo” nevű helységben az i. e. I. századból fennmaradó római amfiteátrum romjai alatt a VI. századból származó régi falakat fedeztek fel, s még lejjebb, nyolc méter mélységben, proto-korinthuszi vázákat találtak, amelyek valószínűleg az i. e. VII. században kerültek oda Ismeretlen település Marosludas közelében (Románia), a Maros bal partján elterülő Marosgezse határában folytatott ásatások során számos régészeti leletre bukkantak. A szakemberek a különböző típusú edénydarabkák alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kerámiai díszítés a bronzkorból való. Az a körülmény, hogy a leletek nagy területen szétszórtan hevertek, arra utal, hogy az ásatások során a szakirodalomban eddig ismeretlen településre bukkantak, mégpedig valószínűleg az időszámításunk előtti 1500—1445-ös évekből. Tiszta levegőt! A nyugat-európai iparvállalatokból a légkörbe kerülő vegyi anyagok a légkör magas rétegeibe félemelkedve és északi irányba sodródva a csapadékkal együtt leülepednek Svéd-* országban. A tavakban fokozatosan kipusztul a hal, az erdők növekedése pedig lelassul. A helyzet hovatovább mind veszélyesebbé válik, hiszen az ország gazdaságában nagy a halászat és az erdőipar szerepe. Különösen nagy károkat okoz a gyárak füstjében levő kénsav. A svédek a légkör tisztaságának nemzetközi ellenőrzését szorgalmazzák. Mibe kerül egy ember? A biokémia szakemberei kiszámították, hogy egy középnagyságú, sőt egy magastermetű ember sem kerülhet sokba. Az alapelemek, amelyek az emberi test szerkezetében szerepelnek: 65 százalék oxigén, 18 százalék szén, 10 százalék hidrogén, 3 százalék nitrogén, 1 százalék kalcium, és más elemek, amelyek között az arany és az ezüst nyomai is megtalálhatók: összesen 1,5 százalék. Mindezek beszerezhetők 3,50 dollárért. Ez nem sok. Ez elemek egybehangolásának költségei azonban kiszámíthatatlanok. összeállította: K. A.
