Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
8. oldal 1989. november IS, csütörtök A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Az ipari munkabérek alakulása A bérek, amelyeket az első félévben az iparvállalatok munkásaiknak fizettek, átlagosan 1,7 százalékkal voltak magasabbak az egy év előttinél. Ez a növekedés lassúbb ütemű, mint az országos, amely átlag 3 százalékkal haladta meg az egy év előttit. Az átlagos ipari kereset — nem utolsósorban a megyei ipar struktúrájának megfelelően — 13 százalékkal marad el az országos átlagtól. Munkások átlagos havi keresete 1969 első felében (az egy év előtti = 100) megyében « orsz. »S Iparban 102 103 az építőiparban 105 105 Az építőiparban általában magasabb béreket fizetnek és nagyobb volt az első félévben . is a növekedés üteme: átlag 4,6 százalék. Ez körülbelül megfelel az országos építőipari béremellíedésnek. Ha az ipari és az építőipari havi átlagkeresetet összehasonlítjuk egymással, akkor átlagosan kb 170 forint különbözet mu- takozik az utóbbi javára. A megyében ez a különbözet ennél nagyobb: átlag kb 270 forint. Ugyanekkora eltérés mutatkozik a két kereset között akkor is, ha a munkabér mellett a munkás egyéb egyéni jövedelmének — így a nyereségrészesedésnek — egy hónapra jutó átlagértékét is figyelembe vesszük. Az első félévben az iparban teljesített túlórák száma valamelyest emelkedett az egy év előttivel szemben. De az emelkedés ellenére sem érte el a félévben ténylegesen teljesített összes munkaórák számának két százalékát. A tavalyinál több túlóra, sőt a létszám növelése is részben a munkaidő megrövidítése miatt vált szükségessé. A. t. Előkerült Kodolányi János első irodalmi műve Kodolányi János eddig lappangó első irodalmi műve került elő az ormánsági Vajszlón. 1915-ben, az akkor Pécsett diákoskodó Kodolányi — iskolatársainak anyagi támogatásával — verseskötetet adott ki. A „Hajnal” című mindösz- sze negyvenegy oldalas könyvecske alig száz példányban jelent meg, és ezek a példányok az azóta eltelt Ijöbb mint fél század során elkallódtak, megsemmisültek. A Pécsi Tanárképző Főiskola irodalomtörténeti tanszéke most Kodolányi emlékkiállítást rendezett, és ennek hírére vitte be a főiskolára Varga Jenő vajszlói pedagógus a birtokában levő könyvecskét. Mint elmondta: szülei közvetlen szomszédjai voltak Kodolányiék- nak, akik az erdőhivatal épületében laktak, és az ifjú költő tiszteletpéldány- nyal ajándékozta meg Varga Jenő — akkor még lánykorban levő — édesanyját. A verseskötetet kiállították a főiskolán, s felkutatják, feldolgozzák a mű keletkezésének és megjelenésének hiteles történetét. Hogyan egyszerűbb: 26 betű vagy 1850 írásjel? Új fejezet az alföldi olajkutatásban Több hónapig tartó gondos előkészítő munka után szerdán reggel megkezdődött hazánk első hatezer méter mélységűre tervezett kutatófúrása a hódmezővásárhelyi 1-es számú fúrási ponton, és ezzel új fejezet nyílt az alföldi olajkutatás történetében. A negyvenötmillió forint értékű. hatvan méter magas román gyártmányú berendezés nagy teljesítményű, kilencven centiméter átmérőjű fúróval kezdte meg a munkát. A román fúróberendezést négy, egyenként hetven lóerős teljesítményű Diesel-motorok üzemeltetik. A berendezég vezérlőrendszere zömmel automatizált. , A nagy mélységű fúrási folyamatnál rendkívül fontos szerepe van az öblítésnek. A berendezéssel együtt érkezett zárt öblítőrendszer a nagy mélységű fúrásokhoz szükséges iszap- technológia minden igényét kielégíti. A pedagógusokat és a pszichológusokat régóta foglalkoztatja, hogy miért nehéz az olvasás elsajátítása a megfelelő értelmi képességű tanulóknak is. Míg a latin ábécé betűit tanulók közül 8—11 százalék, a japán gyerekek közül mindössze egy százalék olvas rosszul. Azért furcsa ez, mert úgy tűnik, egyszerűbb elsajátítani 26 betűt, mint 1850 írásjelet. A könnyebbség azonban csak látszólagos. A betűk a kisdiák számára túlságosan elvontak, nincs mihez kösse azokat. Közülük néhány csak tükörképe egymásnak például b—d, p— q. A kínaiból átvett írásjeleket, amelyeket ma Japánban használnak, megtartották valamit a hierogMeg mentették a zirci műemlékkönyvtárat lifák jellegzetességeiből. A madarat jelentő írásjelben felismerhető a csőr és a szái-ny, a hegyet jelentő írásjel hegy alakú. Nem lehet tehát a betűket ösz- szecserélni, fordítva írni, s nem kell a kiejtésre figyelni, ami oly sok gondot okoz a latin ábécét tanuló kisdiákoknak. Az El Dia Travenről Az ADN szerdán mexikói tudósítójának beszámolóját közli a mexikóvárosi „El Dia” cikkéről. A cikkben Traven- nek, a közelmúltban elhunyt világhírű írónak az özvegye végleg eloszlatja a homályt Traven származásának sokat találgatott titkáról. Traven — ahogy ezt egyes kutatók feltételezték — azonos Rét Marut német forradalmár íróval, akit 1919-ben Münchenben halálra ítéltek. Traven özvegye jelenleg férje közeljövőben kiadásra kerülő életrajzának összeállításában dolgozik. NYELVŐR Maxim vagy Makszim Gorkij Már régebben terveztem, hogy sort kerítek a nagy szovjet író előnevének írására. Tervem megvalósítását a Rádió és Televízió Űjság egyik közleménye is siettette. A hetilap 44. számában a főszerkesztő által aláirt cikkben, amely az olvasók kérdéseire ad választ, meglepődve olvastam a következőket: „Miért írunk „ksz”-et olyan orosz nevekben, amely neveket magyarul az ábécében rendelkezésre álló x-szel írjuk, pl. Alexandr, Alekszej, Makszim? Válaszunk: nem tudjuk ... Illetve annyit tudunk, hogy az Akadémia így rendelkezett.” A kérdőjeles első mondat nyilván az olvasó kérdése, ügyetlenül megfogalmazva. A második és harmadik mondat pedig a főszerkesztő bölcs válasza. Helyesírási szabályzatunk szerint a nem latin betűs írású nyelvek szavait át kell írnunk a magyar nyelv betűivel. Ez vonatkozik az orosz nyelv szavaira is. A kérdést feltevő olvasó tehát eleve tévedett, amikor „az ábécében rendelkezésre álló x-ről” írt. Már az általános iskola III. osztályos tanulói is tudják, hogy az x nem szerepel a magyar ábécében. A latin betűs nyelvekből átvett idegen szavakban sem mindig marad meg az x, hanem sokszor „ksz” vagy „gz” betűkapcsolattal írjuk át. Így tehát az expressz, oxigén szavak melett olvashatunk bokszol, egzisztencia szavakat is. Ha az x magyar betű lenne, akkor „fekszik” szavunkat „fexik” alakban kellene írnunk. Tehát ha nem tatin nyelvből írunk át szavakat, a „ksz” betűcsoportot meg kell tartanunk, még akkor is, ha a nyugati, latin betűkkel író nyelvekben a Maxim, Alexander alakokat találjuk. Vagyis az átírásba az x nem hasz. nálható fel, mivel nem magyar betű. Csak helyeselhetjük, hogy helyesírási szabályzatunk rendezte a cirillbe- tűs szavak átírását. Itt nem arról van szó, hogy latin betűkkel írjuk át azokat. Régebben pl. Csajkovszkij nevét a németből kölcsönvett Tschaikowsky alakban olvashattuk. Az orosz neveket a nyugati sajtóban ma is sok betűkapcsolattal tudják csak leírni, mivel sok orosz hangnak nincs megfelelője az illptö nyelvekben. Mi különösebb nehézség nélkül át tudjuk írni az orosz szavakat, nem kell kölcsön vennünk pl. a cs hang jelölésére tsch betűkapcsolat sem a ksz hangkapcsolat jelölésére az x betűt. Furcsa, hogy a nagy pél. danyszámban megjelenő hetilap felületesen válaszol az olvasó kérdésére, és „nem tudjuk”-kal intéz el olyan helyesírási problémát amelyre a Magyar Helyesírási Szabályzat kézbe vételével nagyon pontos választ lehetett volna adni.' Több tízezres olvasótábora becsüli és értékeli. ezt a színesen, jól szerkesztett hetilapot, tehát megérdemelné, hogy a bizonyára többeket is érdeklő kérdésre helyes választ kapjon. Kiss István Egy évvel ezelőtt veszélybe került az Országos Széchényi Könyvtár zirci Reguly Antal műemlékkönyvtára: könnyező házi gombák támadták meg berendezését, és fenyegették a 60 000 kötetes könyvállományt is. A szakemberek szerint fertőző góc keletkezett az épületben, amely fokozatosan terjedt. A gombák az egyes épületrészeken is áthatoltak. Nem volt más megoldás, mint a teljes tatarozás és fertőtlenítés. Különleges festékkel vonták be a falakat, a boltíves mennyezetet és a homlokfalak mintáinak festését eredeti formájában állították helyre. Kijavították az intarziás bútorokat és a padlózatot is. A nagy idegenforgalmú tudományos könyvtárat április 4-én nyitják meg a közönség előtt. Hétmillió pár szombathelyi cipő Az igényeknek megfelelően növeli termelését a Szombathelyi Cipőgyár. Az üzemben elkészültek az öt évre szóló fejlesztési tervek, amelyek megvalósítására 115 millió forint középlejáratú hitelt vesznek fel. Jövőre a körmendi üzemegységükben újabb kétműszakos tűzőrészleg kezdi meg a munkát, s ezzel félmillió pár cipővel növelik a termelést. Öri- szentpéteren megkezdték egy új gyárrészleg építését, amelyben a tervek szerint 1970 végén indul a termelés. A szombathelyi gyár a negyedik ötéves terv időszakában új szárnnyal bővül. A gyár a jelenlegi mintegy négy és fél millió pái cipő helyett 1974-ben hétmillió pár lábbelit készít s jelenlegi 4100-as munkáslétszáma ötezerre emelkedik. Szociális beruházásra ötmillió forintot fordíta. nak. ebből az összegbő korszerű öltöző és fürdc épül HUMOROS MINIATŰRÖK Vadászat a magyar sajtóhibák dzsungelében A régi magyar könyvekben főleg a XVIII- században, annyi volt a sajtóhiba, hog., et vegén felsorolt hibajegyzék néha 10—20 oldalt is kitett. A könyvnyomtatók sokszor már előre védekeztek: „Első günkben lőttek a vétkek”, „a könyvEva,ngéliumi trombita. Posonban, 1724), amelyben 466 sajtóhiba volt. * Érdekes sajtóhibát örökített meg Jókai Mór is a Typogra- phia 1874. évfolyamában. K—y betűszedő a gyászos emlékű Haynau rangjának (táborszernagy) kiszedésénél az e betűt a -betűnyomtató magyar nyelvet nem tud’’ rtb. Trótsányi Zoltán a Könyvtári Szemlében (1935) leírt egy olyan magyar nyomtatványt (Csuzy Zsigmond: vei helyettesítette. A lap e sajtóhibával látott napvilágot, s a szedő, Körömpzsy Dániel egy évet ült miatta a Neugebau- denben. * A miskolci ügyvéA sajtóhiba egyidős a könyvnyomtatással. A szedésben egy-egy betű kimaradása, vagy felcserélése, ékezet elhagyása, vagy felesleges kitétele a szavakat vagy értelmetlenné teszi, vagy teljesen megváltoztatja az értelmüket, az olvasók bosszúságára, vagy derültségére. A sajtóhibák keletkezésének okairól könyvtárnyi irodalom szól; nyomdászok, nyelvészek, pszichológusok hada foglalkozott és -jlalkozik vele, df a sajtóhiba ennek ellenére marad. ' nunkánk”, „sietsédi kamara évi jelentésének a végén a következő szöveg volt olvasható: „Nagyméltóságú Po- lónyi Géza m. kir. gazságügyi miniszter úrnak, Budapesten.” Bizonyos Ákos országgyűlési képviselő,- a kamara elnöke a nyomdászok kezét látta a sajtóhibában, a nyomozás azonban kiderítette, hogy nyomás közben a henger felhúzta az i betűt és letörte. * Egy vidéki espereskerületi gyűlésről szóló tudósításban a következőket olvashattuk: „A megjelent egyházi és vilá-’ gi előkelőségek az istentisztelet után a párókiára vonultak disznóölésre (díszülés helyett!). Valószínűleg azeiőbbinek jobban örültek volna! * Gömbös Gyula miniszterelnök korában a Magyarságban beszámoló jelent meg a miniszterelnöknek az Egységes Pártban elhangzott beszédéről, s a riporter közölte, hogy utána Gömböst valóságos „undor” (udvar helyett!) vette körül. * A művészettel is foglalkozó folyóirat egy kastély berendezéséről így írt: „Az előcsarnok és a főkapu külön látványosság, mert a kovácsoltvas díszeket korunk egyik legnagyobb fodrásza, Fadrusz János készítette. Fadrusz a sajtóhiba folytán így lett szobrászból fodrász, pedig ehhez a mesterséghez mit sem értett. * A bécsi lóversenyekre Pesten is mindig sokan készültek. Számunkra nagy meglepetést okozott azonban egyik napilapnak közlése, mely szerint „A bécsi lóversenyek a közben fellépett röhögési járvány miatt elmaradnak.’’ Ilyen lóbetegséget nem ismer ugyan az állatorvostudomány, köhögési járványt azonban igen. * Egy tudósításból: „Az ásatásokat végző tudósok több ezer éves rendeleteket találtak (Rom •leletek helyett). A. helyesbítés korrektúráját maga a riporter végezte, s a jóvátétel helyett „lóvátétel” szerepelt a lapban — a megelőzőleg sok szemrehányást kapott nyomdászok legnagyobb örömére. * Egy jótékonysági hirdetés, melynek így kellett volna szerepelnie a nyomtatásban: „Mindenki hozza el feleslegét és rakja le a jótékonyság asztalára” így jelent meg: „Mindenki hozza el feleségét és rakja le, a jótékonyság asztalára.’’ * A sajtóhibák még hirdetésekben is gyakran jelentkeztek. íme egy példa: ..Aki röhög (köhög helyett), szopogasson Egger féle mellpasztillát.’’ A szedőgép ördöge csinált egy másik hirdetésben „paplan”- inget a pupliningből. * A nyelv nemtudásából is igen sok mulatságos sajtóhiba született. Egy velencei szálloda, amelyet elsősorban magyar vendégek látogattak, kedveskedni akarván vendégeinek, prospektust nyomtattatott magyarul. Ebben olvashatjuk a következőket: „Mindenféle kalauzolás és útmutatással a leg- szi versebben szolgál m. t. vén degei- nek a tulajdonos.” A kedveskedés ugyan visszafelé sült el, de a jót nevető vendégek továbbra sem kerülték el a szállodát. Galambos Ferenc
