Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

RÉGI SZOBROK feltámadása Mátyás király reneszánsz ban — úgy, ahogyan Szakái Szakái Ernőt az idén Munkácsy-díjjal tüntették ki: munkája nyomán messzetűnt századok gyö­nyörű alkotásai — ame­lyek az enyészet martalé­kai lettek —, ismét össze­állnak teljes egésszé, s egy. kori pompájukban ragyog­nak a huszadik század em­berére. Sopronban született 1913-ban. Itt végezte alsó- és középfokú iskolai tanul­mányait, s itt jegyezte el magát a kemény anyaggal* a kővel. Négy évig volt kő- iaragóinas, majd két esz­tendeig segéd. Talán nem is volt nagyobb öröme, mint amikor már úgy érezhette* hogy engedel­meskedik akaratának az andezit, a mészkő, a már­vány, a gránit. Horváth József festőművész, a ké­sőbbi Munkácsy-díjas sop­roni mester tanácsára irat­kozott be az Iparművésze­ti Főiskola díszítőszobrász tagozatára. 1939-ben kitün­tetéses oklevelet kapott, s állami ösztöndíjjal Rómá­ba küldték. Az egyéves ró­mai tanulmányút sokat lendített művészi fejlődé­sében. Hazatérése után is­mét nagy ambícióval ve­tette magát a tanulásba, s beiratkozott a Képzőművé­szeti Főiskolára. Négy fél­év után azonban meghá­zasodott és hazatért ifjú­sága színhelyére, Sopron­ba. ö készítette a Liszt Fe- renc-emléktáblát, 1943- ban pedig a Lackner Kris- tóf-domborművet. A szob­rászat mellett szívesen foglalkozik a kisplasztiká­val, érmészettel. A felszabadulás után pá­lyázatot hirdetnek a sop­kútja a visegrádi palotá- Ernő helyreállította, róni Szt. György-templom művészi helyreállításának terveire. Szakái Ernő is pályázott, s megbízták a munkálatokkal. Sikeres befejezése után újabb megbízatásokat kap. 1948- ban letette a kőfaragó mestervizsgát is. Sokfelé hívták az országban. A Műemléki Felügyelőséghez került, és mind nagyobb igényű feladatokat vállalt. Nagy öröme telt az elte­metett, elpusztult építésze­ti, szobrászati remekmű­vek rekonstruálásában. Rá­ébredt, hogy az a sokféle tanulmány, amit végzett, igazán itt kamatoztatható. Kortörténet, alapos és mélyreható művészeti is­meretek, a kőfaragó szak­ma tökéletes tudása, jó kombinálókészség, kiváló rajztudás, geometriai szer­kesztési képesség szüksé­ges ahhoz, hogy például; egy kéztöredék alapján meghatározhassa az erede­ti szobor nagyságát, azt, hogy milyen mozgást ábrá­zolt, s hogyan kapcsoló­dott más tömeghez, mi­lyen szerepe volt a térben. Hosszú, évekig tartó, de izgalmasan szép feladat volt Mátyás király viseg­rádi palotájában az orosz­lános kút helyreállítása. Az 1370 körül épült gót stílusú kutat Mátyás szét­szedette, s részint ennek' anyagából építtette a rene­szánsz stílusú kutat. Igyj került egyebek között a gótikus vízköpő az új kúti alapozásába... A Rómában készült szobrok, a Kellner Sándor- emlékmű, a sopróni Mun­kásszobor után — nem jelent egyéniségfeladást, elszürkülést az új vállal­kozás, a restaurálás. Sőt! Szakái Ernőnek sok-sok történelmi társadalmi, művészeti, tudományos és technikai ismeretek, vala­mint a különböző anyagok alapos ismeretének rend­kívül gazdag asszociálásá- val kell megkeresnie azt az utat, lehetőséget, amely évszázadokkal ezelőtti re­mekmű újrateremtését le­hetővé teszi. A bonyolult munkák a soproni Műemléki Fel­ügyelőség műtermében ké­szülnek, de valójában az egész ország a műterme, hiszen alig van város, helyreállított műemlék ha­zánkban, ahol ne járt vol­na. A sárospataki Lóránt- ffy-erkély, a gödöllői Kál­vária, a tatai Mária-osz- lop, a székesfehérvári ta­nácsháza kapuja, a váci Szentháromság-szobor, az egri minoritatemplom, a kisnánai oroszlánrelief, a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi bejárata, a buda­pesti Mátyás-templom Mária-kapuja, a pápóci román kori kápolna kapu­zata őrzi kezemunkáját. Még sokáig lehetne sorol­ni azokat a műemlékeket, amelyeknek az életre hí­vásában fontos szerepe volt Jelenlegi nagy lélegzetű munkája a siklósi vár zárt erkélyének rekonstrukció­ja. Négy-öt évi munka eredménye lesz a siklósi műremek helyreállítása* amelyhez hasonló méretű gótikus erkély sehol sem maradt az országban. Csupán töredékek ma­radtak ebből a XV. száza­di faszoborból, amely Szent Dorottyát ábrázolja. A restaurátor munkája nyo­mán eredeti szépségében tündöklik. Szakái Ernő művészi te­vékenységével olyan hidat igyekszik építeni számunk­ra, ahonnan látni, érteni és szeretni tudjuk, tanul­juk nemzeti múltunk be­cses emlékeit, fontos kul­túrtörténeti dokumentu­mait. De nemcsak ezt: az újrafelfedezés örömét, friss élményeit is megszerzi ne­künk. Hamar Imre A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Szabó János D. V. Rao, a világhírű indiai fotóművész készítette ezt a nem mindennapi, szépségű portrét, amely számos nemzetközi kiállításon nyert már díjat. „Ár­ván maradt.” Ezt a címet adta fölvételének a művész, és ezzel a megjelöléssel együtt már több annál sokkal a kép, mintsem, hogy pusztán a tónusok árnyalt gazdaságát, a fényhatások bonyolult finomságát csodáljuk rajta. Fe­lelősséget ébresztő, markáns ábrázolás ez, híradás a világ egyik legnépesebb* kulturális hagyományait és természeti adottságait tekinti5? leggazdagabb or■* szágából, arra figyelmeztet, hogy sok még az árva földünkön, és sorsuk mind- annyiunk kezében van. Az időjárás mindig időszerű Szokatlanul szép volt idáig az idei ősz. Hosz- szúra nyúlt vénasszonyok nyara melengette még október elején is a leve­gőt, az átmeneti kabátok nyugodtan alhatták to­vább maftalinszagú álmu­kat a szekrények homá­lyában. Sőt még a no­vember is derűs égbolttal köszöntött be, pedig van rá eset, hogy a halottak napján a hó sem ritka­ság. A gyérülő fák ágai közt átszüremlő mézsárga nap­fény, szél hátán utazó ezüstös ökörnyálak, bí­borral szegett arany és bronz levelek zörgése a parkokban, egészen úgy, ahogy a költők éneklik meg az őszt immár év­századok óta. Vajon időszerű maga­tartás-e különösképpen odafigyelni a huszadik század második felében városon élő embereknek a meteorológia jelenségei- re? Tulajdonképpen ke­veset változtat életrimu- sunkon az időjárás. A modem öltözködés egyre inkább talál védekező módszereket a hőmérsék­let- és csapadékbéli in­gadozások ellen, napja­ink legnagyobb részét tető alatt töltjük: mi köze van tehát az időjáráshoz a mezőgazdasági hatásokon kívül bárkinek? A hosszú megfigyelésen alapuló tapasztalatok, a korszerű orvostudomány és a pszichológia felméré­sei azt bizonyítják, hogy nagyon is sok. Sőt éppen ellenkezőleg fejlődik az ember és az időjárás kap­csolata, mint azt a for­mális logika szabálya szerint kikövetkeztethet­nénk. Egy durva hason­lattal élve: az állatok, ha hidegre fordul az idő, vastagabb prémet, sűrűbb tollazatot növesztenek, szervezetük tehát auto­matikusan alkalmazkodik a környezethez. Hasonló a helyzet az természetben élő primitív népeknél' is, szervezetük minden' meg­rázkódtatás nélkül fogad­ja az éyszakyáltozásokat. Ezzel szemben a modiem ember, aki eltávolodott a természettől érzékenyen reagál a frontátvonulá­söifcra, a levegő páratar­talmára, a hőmérsékletre. Idegrendszere kifinomult jelzőkészül ékké vált, hírt ad róla, hogy védekezni kell, az ellen, ami ellen a szervezet már nem tud tenni semmit önmagától. A természet tehát nem ereszt el bennünket olyan könnyen: az időjárás min­dig időszerű.

Next

/
Thumbnails
Contents