Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
RÉGI SZOBROK feltámadása Mátyás király reneszánsz ban — úgy, ahogyan Szakái Szakái Ernőt az idén Munkácsy-díjjal tüntették ki: munkája nyomán messzetűnt századok gyönyörű alkotásai — amelyek az enyészet martalékai lettek —, ismét összeállnak teljes egésszé, s egy. kori pompájukban ragyognak a huszadik század emberére. Sopronban született 1913-ban. Itt végezte alsó- és középfokú iskolai tanulmányait, s itt jegyezte el magát a kemény anyaggal* a kővel. Négy évig volt kő- iaragóinas, majd két esztendeig segéd. Talán nem is volt nagyobb öröme, mint amikor már úgy érezhette* hogy engedelmeskedik akaratának az andezit, a mészkő, a márvány, a gránit. Horváth József festőművész, a későbbi Munkácsy-díjas soproni mester tanácsára iratkozott be az Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász tagozatára. 1939-ben kitüntetéses oklevelet kapott, s állami ösztöndíjjal Rómába küldték. Az egyéves római tanulmányút sokat lendített művészi fejlődésében. Hazatérése után ismét nagy ambícióval vetette magát a tanulásba, s beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Négy félév után azonban megházasodott és hazatért ifjúsága színhelyére, Sopronba. ö készítette a Liszt Fe- renc-emléktáblát, 1943- ban pedig a Lackner Kris- tóf-domborművet. A szobrászat mellett szívesen foglalkozik a kisplasztikával, érmészettel. A felszabadulás után pályázatot hirdetnek a sopkútja a visegrádi palotá- Ernő helyreállította, róni Szt. György-templom művészi helyreállításának terveire. Szakái Ernő is pályázott, s megbízták a munkálatokkal. Sikeres befejezése után újabb megbízatásokat kap. 1948- ban letette a kőfaragó mestervizsgát is. Sokfelé hívták az országban. A Műemléki Felügyelőséghez került, és mind nagyobb igényű feladatokat vállalt. Nagy öröme telt az eltemetett, elpusztult építészeti, szobrászati remekművek rekonstruálásában. Ráébredt, hogy az a sokféle tanulmány, amit végzett, igazán itt kamatoztatható. Kortörténet, alapos és mélyreható művészeti ismeretek, a kőfaragó szakma tökéletes tudása, jó kombinálókészség, kiváló rajztudás, geometriai szerkesztési képesség szükséges ahhoz, hogy például; egy kéztöredék alapján meghatározhassa az eredeti szobor nagyságát, azt, hogy milyen mozgást ábrázolt, s hogyan kapcsolódott más tömeghez, milyen szerepe volt a térben. Hosszú, évekig tartó, de izgalmasan szép feladat volt Mátyás király visegrádi palotájában az oroszlános kút helyreállítása. Az 1370 körül épült gót stílusú kutat Mátyás szétszedette, s részint ennek' anyagából építtette a reneszánsz stílusú kutat. Igyj került egyebek között a gótikus vízköpő az új kúti alapozásába... A Rómában készült szobrok, a Kellner Sándor- emlékmű, a sopróni Munkásszobor után — nem jelent egyéniségfeladást, elszürkülést az új vállalkozás, a restaurálás. Sőt! Szakái Ernőnek sok-sok történelmi társadalmi, művészeti, tudományos és technikai ismeretek, valamint a különböző anyagok alapos ismeretének rendkívül gazdag asszociálásá- val kell megkeresnie azt az utat, lehetőséget, amely évszázadokkal ezelőtti remekmű újrateremtését lehetővé teszi. A bonyolult munkák a soproni Műemléki Felügyelőség műtermében készülnek, de valójában az egész ország a műterme, hiszen alig van város, helyreállított műemlék hazánkban, ahol ne járt volna. A sárospataki Lóránt- ffy-erkély, a gödöllői Kálvária, a tatai Mária-osz- lop, a székesfehérvári tanácsháza kapuja, a váci Szentháromság-szobor, az egri minoritatemplom, a kisnánai oroszlánrelief, a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi bejárata, a budapesti Mátyás-templom Mária-kapuja, a pápóci román kori kápolna kapuzata őrzi kezemunkáját. Még sokáig lehetne sorolni azokat a műemlékeket, amelyeknek az életre hívásában fontos szerepe volt Jelenlegi nagy lélegzetű munkája a siklósi vár zárt erkélyének rekonstrukciója. Négy-öt évi munka eredménye lesz a siklósi műremek helyreállítása* amelyhez hasonló méretű gótikus erkély sehol sem maradt az országban. Csupán töredékek maradtak ebből a XV. századi faszoborból, amely Szent Dorottyát ábrázolja. A restaurátor munkája nyomán eredeti szépségében tündöklik. Szakái Ernő művészi tevékenységével olyan hidat igyekszik építeni számunkra, ahonnan látni, érteni és szeretni tudjuk, tanuljuk nemzeti múltunk becses emlékeit, fontos kultúrtörténeti dokumentumait. De nemcsak ezt: az újrafelfedezés örömét, friss élményeit is megszerzi nekünk. Hamar Imre A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Szabó János D. V. Rao, a világhírű indiai fotóművész készítette ezt a nem mindennapi, szépségű portrét, amely számos nemzetközi kiállításon nyert már díjat. „Árván maradt.” Ezt a címet adta fölvételének a művész, és ezzel a megjelöléssel együtt már több annál sokkal a kép, mintsem, hogy pusztán a tónusok árnyalt gazdaságát, a fényhatások bonyolult finomságát csodáljuk rajta. Felelősséget ébresztő, markáns ábrázolás ez, híradás a világ egyik legnépesebb* kulturális hagyományait és természeti adottságait tekinti5? leggazdagabb or■* szágából, arra figyelmeztet, hogy sok még az árva földünkön, és sorsuk mind- annyiunk kezében van. Az időjárás mindig időszerű Szokatlanul szép volt idáig az idei ősz. Hosz- szúra nyúlt vénasszonyok nyara melengette még október elején is a levegőt, az átmeneti kabátok nyugodtan alhatták tovább maftalinszagú álmukat a szekrények homályában. Sőt még a november is derűs égbolttal köszöntött be, pedig van rá eset, hogy a halottak napján a hó sem ritkaság. A gyérülő fák ágai közt átszüremlő mézsárga napfény, szél hátán utazó ezüstös ökörnyálak, bíborral szegett arany és bronz levelek zörgése a parkokban, egészen úgy, ahogy a költők éneklik meg az őszt immár évszázadok óta. Vajon időszerű magatartás-e különösképpen odafigyelni a huszadik század második felében városon élő embereknek a meteorológia jelenségei- re? Tulajdonképpen keveset változtat életrimu- sunkon az időjárás. A modem öltözködés egyre inkább talál védekező módszereket a hőmérséklet- és csapadékbéli ingadozások ellen, napjaink legnagyobb részét tető alatt töltjük: mi köze van tehát az időjáráshoz a mezőgazdasági hatásokon kívül bárkinek? A hosszú megfigyelésen alapuló tapasztalatok, a korszerű orvostudomány és a pszichológia felmérései azt bizonyítják, hogy nagyon is sok. Sőt éppen ellenkezőleg fejlődik az ember és az időjárás kapcsolata, mint azt a formális logika szabálya szerint kikövetkeztethetnénk. Egy durva hasonlattal élve: az állatok, ha hidegre fordul az idő, vastagabb prémet, sűrűbb tollazatot növesztenek, szervezetük tehát automatikusan alkalmazkodik a környezethez. Hasonló a helyzet az természetben élő primitív népeknél' is, szervezetük minden' megrázkódtatás nélkül fogadja az éyszakyáltozásokat. Ezzel szemben a modiem ember, aki eltávolodott a természettől érzékenyen reagál a frontátvonulásöifcra, a levegő páratartalmára, a hőmérsékletre. Idegrendszere kifinomult jelzőkészül ékké vált, hírt ad róla, hogy védekezni kell, az ellen, ami ellen a szervezet már nem tud tenni semmit önmagától. A természet tehát nem ereszt el bennünket olyan könnyen: az időjárás mindig időszerű.
