Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-31 / 253. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR S ?0 C f*A 11S T A MUNKÁSPÁRT -ß Á C‘S-ÍCÍSK U>l MEGYEI BÍZOÍTSÁGÁNÍÁK NA P 'LA PjA XXIV. évf. 253. szám 1969. október 31, PÉNTEK Ára: 90 fillér Együttműködés a termőhelytől a fogyasztóig Elelmiszer^azdasá^i kerekasztal-konferencia Kecskeméten Ha a „gondok, nehézségek szempontjából vesszük szemügyre a megye mező- gazdaságának idei esztendejét, a tsz-ekben, szakszövetkezetekben, állami gazdaságokban sokkal inkább az értékesítésről esik több szó, semmint a termelésről. Korántsem csak a „bőség gondja” ez, — az új gazdaságirányítási rendszer által felkeltett igények, elvárások, ütköznek a régebbi megrögzöttségekkel, s feszegetik a felvásárlás, a feldolgozás és az értékesítés mind szőkébbnek bizonyuló kereteit. Nagyjából ebből az alapállásból indult ki tegnap délelőtt Kecskeméten az a vita, amelyen — mintegy „kerekasztal-beszélgetésen” — részt vettek a felvásárló-termeltető vállalatokkal Szorosabb kapcsolatban álló. gazdasagok vezetői, a vállalatok igazgatói, a járási- yárosi párttitkárok, tanácselnökök. A vitában részt vett dr. Sághy Vilmos, a, .mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese is. Dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályvezetőjének megnyitója után Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára tartotta meg vitaindító előadását. Utalt arra a jelenségre, hogy a mezőgazdasági művelt terület évenként csökken a megyében. Ez a fogyás az utóbbi 12 évben meghaladja a 90 ezer holdat. A folyamat nem egyértelműen negatív; része van ebben annak a célszerű törekvésnek is, hogy az eleve ráfizetéses futóhomok művelését mellőzni igyekeznek a gazdaságok. A gond csak ott van, hogy az ilyen vidékeken élő mezőgazdasági foglalkoztatott- ságú lakosságnak is megélhetést kell biztosítani. Ennek érdekében az eddig hozott intézkedések — állami ártámogatás, mellék- ' üzemági tevékenység kiszélesítése — helyesnek bizonyultak. Mint mondotta, az ösztönzők fokozott alkalmazására szükség van azért is, hogy a mező- gazdasági termények értékesítési gondját a minimálisra csökkentsék. A feldolgozó, a tároló és a hűtő kapacitást illetően ' eléggé jelentős a lemaradás. Egyebek köpött a negyedik ötéves terv során 4500 vagonos hűtő tárolótér, és 600 ezer hektós borpince megépítésére van szükség. A zökkenőmentes értékesítés alapjainak megteremtése azonban a gazdaságok, a felvásárlók és a feldolgozók kooperációja az objektumok egyenletes fejlesztése nélkül aligha képzelhető el. A megyében, ha van is néhány kezdeményezés az együttműködésre, csak kezdeti, bizonytalan lépésként értékelhetők. Némely vállalat, ágazat részéről kimondott elzárkózás tapasztalható. S ennek a helyzetnek zömmel tárgyi okai vannak: az együttműködés módozatai központilag, rendeletileg sem szabályozottak. Az előadást több korreferátum követte. A felszólalók közül néhányan a borértékesítés problémáival foglalkoztak. A hagyományos szőlőterület egyre kevésbé nyújt megélhetést: évente 6—7 ezer holddal csökken a kiöregedett sző- lőspardellák területe. Az nyes, s csak akkor jön létre az óhajtott vertikális integráció, ha a termőhelytől a fogyasztóig ívelő kooperációban a résztvevők mindegyike megtalálja számítását, a méltányos jö- vedelemzőséget. Ennek érdekében központi intézkedések meghozatalára is szükség van: megoldásra vár a termelői készlethite-' lezés, s jövedelmezőbbé kell tenni az élelmiszerfeldolgozást. Délután a tanácskozás résztvevői ellátogattak a Kecskeméti Konzervgyárba. Kádár J í i )í I c ga i I ;a Szolnok megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — mint már jelentettük — kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. A párt első titkárát — akit útjára elkísért Bálint József, a KB osztályvezetője, Somogyi Sándor és Katona István, a KB osztályvezető-helyettesei — változatos, eseményekben gazdag program várta. Az üdvözlések után a központi épület tanácstermében a kialakult baráti beszélgetés során a párt első titkára részletesen tájékozódott Szolnok megye helyzetéről, iparának és Dr. Sághy Vilmos miniszterhelyettes válaszol, a kérdésekre. mezőgazdaságának fejlődéséről, a városok és községek lakóinak életéről, gondjairól. Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára ismertetőjében kiemelte á IX. pártkongresz- szus határozatainak alapján dolgozott iparfejlesztési és telepítési program végrehajtásának eredményeit. Kádár elvtárs figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig az alapos, részletes ismertetést, s — meg. köszönve a vendégszerető fogadtatást, a tájékoztatót — kijelentette: a számok, adatok hűen szemléltetik azt a szorgalmas, kitartó munkát, amelyet a megye dolgozó népe, egész lakossága szűkebb hazája gyarapításáért, általános fejlődéséért végez. Mint mondta, szívesen látogatott Szolnok megyébe, mert a megye kommunistáinak, dolgozó embereinek fontos szerepük volt a muijkásha- talom kivívásában, megtartásában, ugyanúgy mint jelenleg a szocializmus .építésében. Kifejezte meggyőződését, hogy minden bizonnyal a jövőben is készek nagy feladatok vállalására. Á párt első titkára szerdán a délutáni órákban Ti. szaföldvá.rra , látogatott —, hogy találkozzék a Lenin Tsz dolgozóival, s megtekintse gazdaságukat. Kádár elvtárs kérdésére elmondták, hogy egyre jobb, fejlettebb termelési eljárásokkal kísérleteznek. Öt kutaalternatíva a nagyüzemi szőlők jövedelmezőségének fokozása volna, ám az exportarány növelését célzó 'beruházások elégtelenek. ■Az egyik állami gazdaság igazgatója felvetette: az új, modern gépek behozatalát akár csereakcióval, vagy valutakedvezménnyel is lehetne fokozni. Más hozzászólók az élelmiszer-feldolgozók gyorsabb kiépítésében keresték az értékesítési gondok enyhítését. Ezzel kapcsolatban igényelték a hatékonyabb információt az új export- lehetőségek felkutatásához. A vitán elhangzott javaslatokat, problémákat a miniszterhelyettes foglalta össze. Egyebek között megemlítette, hogy gyors iramban növekszik a szocialista országok — köztük is főleg a Szovjetunió és az NDK — felé irányuló exporthányad. Erre a jelenségre fel kell figyelniük az együttműködésre készülő gazdaságoknak, vállalatoknak. Helyesnek és követésre méltónak tartotta a MONIMPEX, a Magyar Állami Pincegazdaság és a Kecskemét-kör- nyéki tsz-eknek a nagy teljesítményű borpalackozó létrehozására irányuló szándékát. De hozzátette: az ilyen együttműködés csajk akkor lesz cyedinéÜ/ést tartott a megyei NEB 1981 hely a csökkent munkaképességűek részére Növekedett a rakodásra váró áruk és^ anyagok súlya Tegnap Kecskeméten a megyei Nép Ellenőrzési Bizottság ülést tartott, amelyen először a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének vizsgálatáról szóló jelentést vitatta meg." Az előterjesztés megállapította, hogy a megyei tanács és az SZMT már korábban megszabta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ennek nyomán ma már 372 bizottság foglalkozik a megye vállalatainál a csökkent munkaképességűek rehabilitálásával, illetve megfelelő könnyebb munkakörbe helyezésével. A vizsgálat azt is megállapítja, hogy sok vállalatnál nem értelmezik jól az erre vonatkozó rendeleteket, ezért több segítő jellegű ellenőrzésre van'szükség. A megye különböző üzemeiben egyébként 1981 munkahelyet tartanak nyilván a# nem teljes értékű munkaerők részére, • A NEB ellenőrei szerint kiemelkedően jó munkát végez a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregysége, a Tiszakécskei Vegyiművek, a Bajai Kismotor és Gépgyár, a Kalocsai Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalat csökkent munkaképességűek helyzetével foglalkozó bizottsága. A vállalatok általában igyekeznek megtartani rokkant dolgozóikat, s köny- nyebb, egyszerűbb beosztásba helyezni őket. A megyében egyébként 2 millió 400 ezer forintot fordítanak a csökkent munkaképességű dolgozók részére új munkahelyek építésére. A NEB tagjai a vitában megállapították, hogy a csökkent munkaképességűek részére általában elegendő munkahelyet jelöltek ki, ám a rendeletek végrehajtásának ellenőrzésére a jövőben nagyobb gftö^pt kell fordítaniA bizottság a második napirendi téma keretében az anyagmozgatás, rakodás gépesítéséről szóló jelentést tárgyalta. A vizsgálathat vállalatra terjed ki. A szállított anyagok súlya egy év alatt 26 százalékkal növekedett. Az anyagmozgatás gondjai elsősorban a régi üzemekben nagyok, ahol nincsenek a mai termelésnek megfelelő belső utak, raktárak, s a gyártási sorrend sem folyamatos, A külső szállítások lebonyolításánál még mindig kevés a korszerű — a ra kodólapos vagy konténerben vaíó — anyagmozgatás. A NEB-ülés javasolta, hogy a vállalatok elmélyültebben foglalkozzanak az anyagmozgatás kérdéseivel, s ahol a korszerű eszközök száz százalékos kihasználása nem lehetséges, ott társuljanak, illetve alakítsák ki erre az együttműködést. tó intézettel tartanak közvetlen kapcsolatot, s a szövetkezetnek Ifuszonkét holdas saját kísérleti telepe van. A központi ' üzemegységben is jártak a vendégek. Kádár elvtárs bement a gépműhelybe, szót váltott a dolgozókkal, érdeklődött munkájukról, családjukról, majd beírta nevét és jókívánságait a Béke brigád naplójába. A termelőszövetkezet gazdaságában látottakról, hallottakról folytatódott a beszélgetés a községi tanács épületében. Itt már a körzethez tartozó tsz-ek területi szövetségeinek vezetői is bekapcsolódtak az eszmecserébe, s a szövetségek munkájával összefüggésben vizsgálták a közös gazdaságok helyzetét, problémáit. Kádár elvtárs később kitért a gazdaságirányítási reform néhány kérdésére. A reform alapelvei jók, a gyakorlatban azonban jobban érvényre kell juttatni azokat — mondotta. Hangsúlyozta, hogy a termelés minden ágában jövedelmezőségre kell törekedni. Egyes gazdasági vezetők azonban a fogyasztók kárára, a minőség rovására az árakkal manipulálnak, ily módon igyekeznek növelni nyereségüket. Ez számunkra elfogadhatatlan. A jövedelmezőség növelésének a társadalom számára elfogadható módja: a termelési lehetőségek jobb kihasználása, az előállítási költségek csökkentése, a jobb •munkaszervezés. A párt és a kormány olyan politikát folytat, amely egyaránt megfelel a munkásosztály, a parasztság és minden dolgozó érdekeinek. Népünk nem egyszer világosan kifejezte, hogy egyetért ezzel a politikával, támogatja törekvéseinket, s mi ezt a segítséget kérjük mindenkitől a következő időszakban is — mondotta Kádár elvtárs. Csütörtökön városi programmal folytatódott Kádár János Szolnok megyei látogatása. A párt első titkára délelőtt Szolnok város párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőivel találkozott, majd városnézés- következett. A városnézés után a Tisza menti Vegyiművekben folytatódott a program. Délután a másik nagy szolnoki üzemet, a Járműjavító Vállalatot kereste fel Kádár elvtárs és a mozdonycsarnokban gyűlésen találkozott a mun- káskpllektíva tagjaival. Ä párt Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a megjelenteket az ország belső helyzetéről és a nemzetközi élet időszerű eseményeiről. A nagy tapssal, tetszés- | sei fogadott beszéd után a munkásgyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért . véget.
