Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
190!). október 28, kedd 7. oldal Sikkasztás bűnszövetségben Elítélték a solti harácsolókat KÉT ESZTENDEIG szín- [ mondani azonban azt is, te zavartalanul dézsmálta | hogy egy vállalat, üzem. tsz. állami gazdaság sem állíthat valamennyi dolgozója mellé ellenőrt. A dolog másik oldala viszont, hogy hasonló esetekben kétségtelenné válik a belső ellenőrzés fogyatékossága, mert ha nem is naponta, de féléves, vagy egyéves időközönként azért mégis körmére kellett volna néza társadalmi tulajdont Solton egy bűnszövetkezet. Elszántan és szemrebbenés nélkül végezték „munkájukat”, s mind a tizenhat ember. aki- később a vádlottak padjára került, az első szóra vállalkozott a fuvarra, a sikkasztott gabona megvételére. Gyanú, ha ébredt is bennük az áru eredetét illetően. az a következő per- j ni a solti bűnszövetkezet cekben már eloszlott. Kényelmesebbnek tartották szemet hunyni, nem kérdezősködni. hiszen akkor elesnek az osztozkodásnál rájuk eső résztől. A következményekre nem gondoltak. Madár Mihály 38 éves, mindössze nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező solti lakos (Kecskeméti út 17 szám) volt a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat solti telepének vezetője és egyszemély- ben raktárosa, majd az ügy elsőrendű vádlottja. Később egészen nagy „holdudvara” támadt a sikkasztásoknak. s mint említettük egész sor ember szerepelt az ügyletekben különböző mihőségben. Ilyen volt például Végh Jenő, Lajosmizse. Vörösmarty u. 23. szám alatti lakos, gép- kócsivezető. Katona Mihály. dömsödi lakos, raktárkezelő. Doniján Lajos és Dómján István rakodó- munkások. sőt Madár Mi- hályné. az elsőrendű vádlott felesége is. PONTOSAN már nem lehetett megállapítani, hogy mikor és szó szerint hogyan indult el dicstelen pályafutására a bűnszövetség. Az azonban biztos, hogy 1966 első felében kezei ödtek a sikkasztások. Madár Mihály akkor adott,ki 10.5 mázsa árpát a „saját szakállára”. Az árpát meg- daráltatták. s felét Madárék, a mások felét pedig a „munkatárs” vitte haza. Amikor azt tapasztalták, hogy senkinek nem tűnik fel semmi, tovább merészkedtek. A nyomozóhatóság által összeállított listán egymást követik a különböző gabonatételek, amelyeket eladtak, az árát pedig arányosan elosztották. Előfordult az is. hogy egyszerre egész teherautót raktak meg. Tavaly, július 17- én például 49 mázsa búzát pakoltak egy gépkocsira, s eladták. Nem kétséges, hogy Jól jövedelmezett ez a kockázatos vállalkozás. Az elsőrendű vádlott, Madár Mihály például a valamivel több mint ké esztendő alatt 45 ezer forintot vágott zsebre, Végh Jenő 31 ezerrel gazdagodott. Madár Mihály né ro vásán pedig 10 ezer forint szerepel. A tizenhat ember összesen csaknem 120 ezer forint kárt .okozott a társadalmi tulajdonban, pontosabban a Gabonafelvásárlc és Feldolgozó Vállalatnak. ILYENKOR általában az ellenőrzés elmulasztásával szokták vádolni a vállalat vezetését. Jelen esetben úgy véljük, ez helytelen volna. Madár ugyanis telepvezető volt. (mellesleg megjegyezzük, hogy jelenleg műszakvezető a Duna- vecsei Takarmánykeverő Vállalatnál!) s így az ellenőrzés elsősorban az ő feladata lett volna. El kell Egy és negyed millió vény, 31 millió forint értékű gyógyszer Korszerűsítésre várnak Kecskemét gyógyszertárai nek. Ehelyett azonban furcsa dolog történt. A bűncselekmények elkövetésében komoly szerepet vivő Dómján Lajos és Dómján István 1968. május 1-én Kiváló dolgozó kitüntetést kapott. A vállalat vezetőségének tehát még ekkor sem volt sejtelme arróL hogy mi történik Solton, pedig már két éve sikkasztották a gabonát — közöttük a két Dómján is. AZ OLVASÓ bizonyára nem csodálkozik azon, ha a bíróság — az ügyvéd előterjesztését elutasítva — nem vette enyhítő tényezőként figyelembe a két Dómján esetében, hogy ők kiváló dolgozók. Mellesleg a két fiatalember miután átvette a kitüntetést, hazament és folytatta a sikkasztásban való tevékeny részvételt. Az ügyet másodfokon a napokban tárgyalta a Megyei Bíróság és jogerősen három év nyolchónapi I gyed millió vény alapján. A fejlődő, alakuló megyeszékhely egyik gondja a gyógyszertárak jelenlegi helyzete, az ezzel kapcsolatos hiányosságok. A város lakosságának ellátására napjainkban 8 közforgalmú gyógyszertár áll rendelkezésre. A gyógyszerforgalom értéke csupán Kecskeméten a megyei összes forgalomnak csaknem az egynegyedét teszi ki. Korábban éppen egy tucat gyógyszertár működött; számuk az 1951-ben kiadott országos intézkedést követő összevonásokkal csökkent a jelenlegire. A gyógyszertárak szoci- lista tulajdonbavétele óta a gyógyszerforgalom óriási emelkedést mutat, s az 1951. évi bázishoz viszonyítva, annak sokszorosát teszi ki. Jelenleg a városi összes forgalomnak mintegy 38 százalékát a Szabadság téri „nagypatika” bonyolítja le. Ezt —- a forgalom mennyiségét tekintve — az SZTK- rendelőintézet gyógyszertára. majd pedig a Csongrádi úti követi. A. legmérsékeltebb a Jókai' utcai gyógyszertár forgalma. Nyolc gyógyszertárunk egyébként tavaly 31 millió forintot meghaladó értékben szolgáltatott ki gyógyszereket, több mint egy és egyneszabadságv esztésre Madár Mihályt, s ítélte' Nem ad viszont okot az három I elégedettségre a gyógyévre eltiltotta a közügyek- I szerészek számának csőkben való részvételtől. Végh Jenő két év négy hónapot, Katona Mihály egy évet, a két Dómján fejenként egy év nyolc hónapot, Madár Mihályné pedig öthónapi felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kapott. A többieket különböző tartamú börtönre, illetve javítónevelő munkára ítélte a bíróság, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kártérítési igényét polgári útra terelte. G. S. kenése. Az utóbbi négy év. ben csaknem 20 százalékkal romlott ez az arány, ami a Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központnak komoly gondokat okoz. A létszámcsökkenés elsősorban a lakáshelyzettel magyarázható. A tények ismeretében érthető mind az állásokkal kapcsolatos érdeklődés hiánya, mind pedig az elszivárgás a jóval előnyösebb, már eleve lakással együtt meghirdetett gyógyszerészi állásokba. Ilyen körülmények között egy-egy gyógyszerészre, illetve gyógyszertári dolgozóra is természetesen lényegesen több munka hárul. Jelentős mértékben emelkedett az egy lakosra jutó gyógyszerfogyasztás is, amely havi átlagban 1955- től 1968-ig 27.04 forintról, 33.53 forintra nőtt. Gyógyszertáraink állapota nagy általánosságban messze alatta marad a kívánalmaknak. A Csongrád úti például rossz állapotban levő épületben, korszerűtlen körülmények közt működik. — Viszonylag nagy forgalmú a leninvá- rosi szolgáltatóházban levő, szűk alapterületű gyógyszertár, amely egyébként városrendezési szempontból igen előnyösen, a körzeti orvosi rendelők közelében kapott helyet. — A megye legnagyobb forgalmú, állandó ügyeletet ellátó — ugyanakkor egyik legkorszerűtlenebb — gyógyszer- tára a Szabadság téri. A szűk előtérben a betegek, és a gyógyszerre várók egymást fertőzik. A rendelkezésére álló 18 munkahelyen — ma éppen háromszor annyi dolgozó van. Évek óta folynak a tárgyalások az illetékésekkel, ennek ellenére mindmáig megoldatalan e jelentős egészségügyi létesítmény komplex problémája. Kecskemét egyik legnépesebb kerületének gyógyszerellátásáról gondoskodik a Bajcsy Zsilinszky utcai gyógyszertár. Kevés és szűk helyiségében korszerűsítés nem lehetséges. Nagyjából ez a helyzet a Battyányi utcai gyógyszer- tárban is. Az eddigiekben vázolt helyzetben változás csak a megye néhány, még az említetteknél is rosszabb állapotban levő gyógyszertárak felújításával párhuzamosan várható. Addig is némi enyhülést lehet remélni az új városnegyedekben mielőbb feltétlenül létesítendő gyógyszertáraktól. J. T. Áriaés dal est Az Országos Filharmónia és a Kecskeméti Városi Tanács bérleti hangverseny- sorozata keretében ma, október 28-án, kedden a Kecskeméti Művelődési Központban ária- és dalestet tart a preklasszikusok legkiválóbb képviselői, valamint Verdi, Puccini, Leoncavallo és Massanet műveiből Réti József és László Margit. Zongorán kísér: Varasdy Emmi. Őrsi napló, zászló és jelvény — hulladékért Húsz televíziót ad a MÉH — Beszéljünk közös dolgainkról — javasolta néhány hete a Nógrád megyei KISZ-bizottság a Pest— Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat vezetőinek. — Ideje, hogy tovább lépjünk és az eddigi jó módszerek mellé még jobbakat találjunk. így jött létre a sikeres összejövetel a Pest—Bács— Nógrád megyei KISZ-bi- zottság, a művelődésügy és a MÉH Vállalat vezetői között. A találkozón Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára elnökölt és megjelent a MÉH Tröszt vezér- igazgatója, Balassa János is. Szilasi András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára ismertette azokat az elképzeléseket, amelyekkel a hasznos hulladékanyagok gyűjtését az általános iskolák és a középiskolák tanulói között az elkövetkezendő években fokozni lehetne. A felszólaló úttörőtit- rok, művelődésügyi vezetők jó ötletekkel segítették a tanácskozást. Nagy örömmel fogadná például minden úttörő- és kisdobos őrs, ha év elején olyan módon jutnának őrsi naplóhoz — amit boltban alig lehet vásárolni — vagy más iskolai felszereléshez, hogy bizonyos menyiségű hulladékot leadnának érte. így a szülőkön is segítenének az év eleji gondok csökkentésével. Révész Andor igazgató elmondta, hogy tekintélyes társadalmi-jutalmazási keret áll rendelkezésükre, amelyet az iskolák alig vesznek igénybe, holott bizonyos mennyiségű begyűjtött anyag' átvételé után futball-felszerelést, sporteszközöket kaphatnának, vagy kirándulásokat szervezhetnek. Kivétel a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola, amellyel szocialista szerződéit kötöttek. Legutóbbi kirándulásukat már a MÉH finanszírozta. A számos, jobbnál jobb és könnyen megvalósítható javaslat anyagi alapjául Balassa János terven felül további félmillió forintot ajánlott fel. Ezenkívül bejelentette, hogy a tröszt 20 televíziót ad a tanyai iskoláknak. A Pest—Bács— Nógrád megyei MÉH pedig dolgozói adományából először Nógrádnak, majd Bács és Pest megyének is egy- egy televíziót ajándékoz. k. m. A szeretet börtönében arasznyi vízzel telt pancso- maradt, ő nevelte, melen- lójába. Istvánka sírt, kapá- gette. (Igaz, apja gyermekiódzott, kiabált, alig tud- tartást fizetett érte.) Az ták megnyugtatni. Aztán egészséges légkört, amelyhosszú, türelmes faggatás ben most él, gyermekfejjel után bevallotta: a nagyma- talán felcserélné a nagyma azt mondta, csak nála mama túlcsorduló szerete- lehet biztonságban, apja tével. Pirulós kis kamasz. Kiváló kritikai realistánk, kóládéval kedveskedik ne- tudni — mindenáron. Érte Móricz Zsigmond írásainak ki („otthon úgysem kap!” kilincsel, kér, követel és visszatérő motívuma az — felkiáltással). És csalja, fenyeget. Aki nem ad neki eavszer úavi_ vízbe foitia ni e7Ülei kikérdezik a leckét árva, kiszolgáltatott, vé- csalogatja: jöjjön hozzá, igazat, azt veje cinkosának fki delmet keresni nem tudó járjon onnan iskolába. Az nevezi, serdülő gyermek, aki elmúlt nyáron egy harmo- Amikor ott jártunk, próA nagymama fenyegetését, hogy megöli pedig kútba könyvet vásárolnak neki, a kisfiút, 6 de ebéd előtt kiveszik ke- ugrik, már zéből az ajándék-csokolágyakran egész életében ci- nikát ígért Istvánkának, ha háltuk meggyőzni- ió szó- 1 , f B1-l . J . neli sanvai-ú gyermekkora az <=>aész vakációt nála tö- , meg°y0, ' szinte felesleges megemli- det. A nagymama tanya; a^ fi g vakációt nala to val, megértesse! többre teni. Ezek után érthető, ban pedig mindent szabad nehez ifjúsága emleket. ti... menne, hiszen éppen veje hogy féltik Istvánkát. A kis István, akit a me- A gyermek láthatásának ajánlotta fel, jöjjön látoga- a fiatal édesanya tragigyei gyámügyi főelőadóval ügyében a gyámhatóság, s tóba hetenként. A nagyma- kus halála után néhány év meglátogattunk, cseppet a járásbíróság is döntést ma azonban nem tudta, vej istvánka apja megnősem hasonlít az író hőseire, hozott A nagymama azon- hiszen rendezett anyagi kö- ban még egyetlen ilyen ira- rülmények között, napfé- tot nem olvasott végig, mi- nyes lakásban él. Emellett vei az első mondatok elol- nagyon is szeretik. Csak- vasása után magára nézve hogy ez a szeretet, ragasz- kedvezőtlennek vélte a kodás eltorzult, István pe- döntést, még a postás sze- dig vergődik a szeretet me láttára apró darabokra börtönében. tépte azt. Tudja ugyan, pontosabban: nem is akar- sült. Felesége pedagógus, ta elfogadni a javaslatot. aka szereti, biztos kézzel Jogait hangoztatta, érvein- neveli a kisfiút. Az új lakét nem vette figyelembe. kas egyik szobáját neki — mert: „Apádék ezt úgysem engednék...” * Istvánka 8—10 év múlva István lesz. Érett fejjel ítéli meg az elmúlt éveket. Ítéli: elítéli, vagy felmenti apja féltését, nagyanyja csökö, rendezte be. Gondosan vá- nyös szeretetét. A.Z apa lógatja a korához illő Ha az érzelemszegény könyveket, az iskolai fel- környezetben élő gyerme- Tárgyilagosan tárja elénk adatokat ellenőrzi, kikérde- kek élete nehéz, akkor két- a helyzetet; nem kedveli, zi. Az apa szavaival? „Fiam szeresen nehéz azoké, akik A nagymama a szeretet börtönében élnek. ök ugyanis mindig A gyermek édesanyja őhozzá' fiatalon meghalt. A kisfiú csak fényképekről ismeri. A nagymama egyetlen lányát gyászolja a fiatalasz- szonyban. Talán ez menti fel kissé, amiért foggal-körömmel ragaszkodik unokájához. Az édesapjánál hogy havonta kétszer meg- ha Istvánka a nagymamá- és feleségem között nagyon látogathatná unokáját. De hoz megy, mert a gyerek jó viszony alakult ki.” Jól makacskodik; Miért ő men- mindig dacosan, szótlanul eső volt megtudni, hogy az érzik, tudják, hogy az érjen? Küldjék el a kisfiút tér vissza. És sorolja a új anyuka tudatosan tanít- tűk való civódás azt jelennagymama — enyhén szól- ja a kisfiút: „Szeresd, beFérjének elvesztése, egyetlen leányának halála, teljes magára maradása nagy tragédiája a munkában megfáradt, idős páti; valami nincs rendjén va riasztó — szeretetmeg- csüld a nagymamát, hiszen körülöttük. Ezért mindig a nyilvánulásait. Például: a gyermekkel a tanítás befejezése után üdülni mentek. A kisfiú az akit elvesztett, a te édes- felnőtteknek kell indulatai- anvád volt.” István rasztasszonynak. Ügy érzi. első napon szorongva gub- az egyetlen szál, ami az basztott a fürdőmedence lakó gyermeket meglesi az élethez köti: az unokája, szélén. Másnap apja játé- ezernyi szál köti a nagyiskola előtt, cukorral, t£Q-_ öt szeretné maga mellett kosán bevitte a kicsik mamahoz. Amikor árván kát félretéve, első helyre a gyermek érdekeit helyezni, és olyan légkört teremteni, amely legjobban mee- Az alig 12 éves Istvánt felel a serdülő gyermek értelmi-érzelmi feilő^ésónek. Selmeci Katalin
