Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

< »Ida) T960. október *6. rasimat* Fejlesztés és igények Gondok árnyékában a hűtőipar Magasabb mércével A hűlőipar és partnerei a héten megbeszélést tar­tottak a kapcsolatok to­vábbi fejlesztése érdekében. A Hűtőipari Országos Vál­lalat bajai hűtőháza és a környező termelőszövetke­zetek között az idén to­vább javult az együttműkö. dés, amit az is bizonyít, hogy a tavalyi 880 mázsa helyett az idén 11 ezer má­zsa áru átvételére kötöt­tek megállapodást. A két szám közötti rend­kívül nagy különbség azt is bizonyítja, hogy a vállalat az idén jobban törekedett arra, hogy a közvetlen kör­nyéken lévő nagyüzemek­ből szerezze be nyersanyag- szükségletét. Termelési kapcsolatok Vásárhelyi György igaz­gatót arról kérdeztük, hogy milyen termelési kapcso­latok alakultak ki a 700 va- gonos hűtőház és a terme­lőszövetkezetek között. A termeltetésbe vont területen talajvizsgálatot végeztünk, melynek költ­ségeit mi vállaljuk. Így pontosán meghatározható, hogy menr^yi talajerőpótlás szükséges a jó termés el­éréséhez. Segítséget adunk a fajták megválasztásában, nemesített vetőmagot is juttatunk partnereinknek. Számos termékre közös Vetési és betakarítási ütem­tervet készítettünk. Segítet­tünk beszerezni különféle gyomírtószereket, vegysze­reket. Jelentős összegeket áldoztunk betakarító és elő­feldolgozó gépekre. A bajai hülőház körzetében csak­nem 10 millió forint értékű ilyen berendezést vásárol­tunk, amely a mezőgazda­ság érdekeit is szolgálja. Néhány cikkféleségre hosszúlejáratú, több évre szóló szerződést kötöttünk. Ilyen a zöldborsó, a sza­móca és a feketeribizli. Ez termelési biztonságot jelent, hiszen az üzem tud tervez­ni, számítani, a munkát en­nek figyelembevételével szervezi meg. fl további tervek Arra a kérdésre, hogy milyen további elképzelé­seik vannak, elmondta az igazgató: — Közös vállalkozásokat szeretnénk létrehozni a ter­melőszövetkezetekkel. Gon­dolok itt elsősorban a kü­lönféle előfeldolgozó tevé­kenységre, előtisztító tele­pek létesítésére, amelyek­nek folyamatos üzemelteté­se lehetővé tenné a helyi munkaerő foglalkoztatását. Szeretnénk tovább bőví­teni a több évre szóló szer­ződések körét. Ezzel állan­dó termelési struktúrát tu­dunk biztosítani a terme­A bajai régészek újabb érdekes leletekre bukkan­tak Madaras határában, Közép-Európa legnagyobb, mintegy 40 ezer négyzetmé- ternyire becsült hun-kori — roxolán — temetőjében. A napokban már kiásták a 350. sírt is, eljutottak a hatalmas lelőhely észak- nyugati széléig, amikor fel­tárultak az első roxolán férfihantok. Eddig ugyanis lőszövetkezeteknek. Első­sorban parajra, paradicsom- paprikába, zöldbabra, sár­garépára, karfiolra aka­runk ilyen megállapodáso­kat kötni. Fajtakísérleteket vég­zünk közösen. így bőtermő, jobb minőségű nyersanya­got kaphatunk. Az idén a mélykúti Üj Élet Termelő- szövetkezetnél 11 fajta kar­fiolra vonatkozóan szerez­tünk kísérleti eredménye­ket. i A fix, illetve a védőáras rendszert az eddiginél több növényféleségre akarjuk ki­terjeszteni. Milyen lehetőségeket lát a mezőgazdasági üzemek­nél meglevő, illetve a to­vábbiakban létesítendő hű­tőtárolók kihasználására ? — A termelőszövetkezeti hűtőtárolók folyamatos ki­használását segítjük. Egy­részt a hűtőipari előfeldol- gozásban működhetünk együtt, másrészt a hűtő­ipari feldolgozás kapcsán jelentkező különféle gyors- fagyasztott. de késztermék, ként tovább nem adható anyagot is tudunk itt tá­rolni. Az együttműködésre még számos lehetőség van, hiszen az előfeldolgozó telepek­hez berendezéseket tud ad­ni a hűtőipar, mosógépe­ket. szállítószalagokat, spe. ciális tisztítóeszközöket és így tovább. Csalódást okozott Mindez igen dicséretes, azonban néhány gond már­is felmerül. Egyrészt az, hogy a mezőgazdasági üze­mek évről évre több árut tudnak adni, hiszen a ter­méseredmények jelentősen emelkednek. Ebből követ­kezően a hűtőipar feldol­gozóképességét is növelni kellene. Sajnos, ez nem tart lépést a követelményekkel. Mint az országos vállalat vezérigazgatója Gulyás Bé­la elmondotta, igen szűk a fejlesztési lehetőségük. Ez bizony nem valami biztató a jövőre nézve. A 700 vago. nos bajai hűtőházat néhány mezőgazdasági nagyüzem könnyűszerrel el tudja lát­ni áruval egy-két éven be­lül. Ismét oda jutunk, hogy nem tudják értékesíteni a termékeiket a termelőszö­vetkezetek. A mélyhűtött áruk iránt világszerte nagy a kereslet. Jelenleg hűtő­iparunk aránylag könnyen eladja áruját. Belföldi fo­gyasztásra sok mindenből nem is jut. Vannak egyéb gondok is. Például nem oldotta meg a hűtőipar a kajszi és az őszibarack tartósítását. Még a módszerek kidolgozásá­nál tartanak. Emiatt sem lehetett értékesíteni a nagy termés egy részét. csak női- és gyermeksíro­kat találtak. Az 1400—1600 éves férfisírokból egyebek között dobó- és szúrólánd­zsák kerültek felszínre, amelyek 30—40 centiméter hosszúak, illetve egyméte­resek lehettek. Érdekes, hogy a temetőben koráb­ban előkerült másfajta fegyvereket, a hosszú, szé­les pengéjű kardokat női sírok rejtegették . Tapasztalataink szerint az élelmiszeriparnál — és eb­ből nem vonható ki a hü- tőipar sem — némi kényel­messég tapasztalható. Je­lenleg sem a kapacitás nem éri el a kívánalmakat, sem az igyekezet arra, hogy nö­veljük a feldolgozási lehe­tőségeket, bővítsük az áru­féleségek körét és végül a hazai piacot is igyekezzünk jobban ellátni. Szükséges lenne kidol­gozni a hűtőipar gyorsabb fejlesztésének tervét, mert máris számos gond veti elő­re az árnyékát. • Ezek után érthető az is, hogy a hűtőipar és partne­reinek legutóbbi tanács­kozása, amelyen nyolc ter­melőszövetkezeti területi szövetség képviselői vet­tek részt, egyes vonatkozá­sokban csalódást okozott. K. S. Amint arról tegnap be­számoltunk, Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermé­ben kétnapos ankét kereté­ben értékes előadásokat tartottak anya- és csecse­mővédelmünk eredményei­ről, problémáiról. Szomba­Horthy 1944. október 15- én vasárnap délben elhang­zott felhívása után gyorsan peregtek az események. A .kiugrási” kísérlet nem si­került és nem is sikerülhe­tett, hiszen a Horthy-klikk- nek nem volt ereje szembe! nézni a tényekkel. S inkább vállalták a hatalom „átját­szását” a készen álló nyila­sok kezére. semmint szö­vetségre lépjenek az ország demokratikus erőivel. A hitleristák egyszerűen nem vettek tudomást arról hogy Horthy és a Lakatos­kormány a Szovjetuniótól fegyverszüntet kért, s a proklamáció után azonnal végrehajtották a puccsot, a hatalomátvételt. Horthy le­mondott a nyilasvezér, Szá­Magyar expedíció is készül a Titanic kiemelésére Két magyar szakember, Szászkő László és Balás Ambrus találmánya alap­ján próbálják meg a sze­rencsétlenül járt óceánjáró luxushajó, a Titanic ki­emelését az óceánból. Az egykor jégheggyel össze­ütközött hajó jelenleg 3800 méter mélyen fekszik, 9 méter iszap borítja. A ki­emelés kb. 2 millió angol fontba kerül, de az anyagi áldozat megtérül, mivel a Titanic roncsa 8 millió arany fontot rejt. A két magyar feltaláló valószínű decemberben indul el, egyelőre búvármunkával pontos hely- és körülmény­meghatározást végeznek majd. Képünkön: Egy ko­rábbi kísérleten bemutat­ják a szakembereknek a találmány modelljét. (MTI-foto — Kácsor László felvétele.) ton még hét előadás hang­zott el, melyet hozzászólá­sok egészítettek ki. Ezután Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettesé- nek zárszavával az ankét véget ért. lasi javára s ennek fejében Hitlerék Németországban családjával együtt védőőri­zetet biztosítottak számára, ahol bevárhatták az angol— amerikai csapatokat. Az Észak-Erdélyből kivo­nuló 2. magyar hadsereg parancsnokságát a németek rövidesen feloszlatták, egy­ségeit német kötelékek közé osztották be. A Kárpátok­ban levő 1. magyar hadse­reg parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes és törzs­kara átment a Vörös Hadse­reghez. Csapatát magára hagyta, nem törődött velük, s az részben szétzüllött, részben a németek felhasz­nálták azokat. Mintegy hat­ezer honvédnek és tisztnek sikerült átmennie a szovjet NEGYEDSZÁZADDAL ezelőtt hasonlóan kelleme­sek. napfényesek voltak az októberi napok megyénk­ben, mint most. Akkoriban volt születőben egy új vi­lág itt ezen a tájon. A fel­szabadító szovjet hadsereg a — 2. ukrán front csapa­tai — kergették maguk előtt a fasisztákat, s űzték el né­pünk feje fölül az évezre­des elnyomatás sötét ár­nyait. Most. huszonöt év múl­tán ünnepségeken emlékez­nek meg megyeszerte ezek­ről a napokról, ám közben másfajta tanácskozások is folynak, az üzemek dolgo­zói jubileumi munkaver- senyt szervezve kívánnak emléket állítani a felszaba­dító hősöknek, a szabad Magyarország megszületé­sének. Nem először kelnek ver­senyre az üzemek, gazda­ságok dolgozói különböző évfordulók, vagy jelentő­sebb politikai események kapcsán. A mostani meg­mozdulás azonban új vo­násokkal gazdagodott. A munkaverseny célratörőbb sokkal inkább figyelembe veszi a gyár, az üzemrész, vagy akár a munkapad adottságait, mint azelőtt. — Olyan felajánlást ne tegyünk, amit magunk sem tudunk még. hogy milyen mértékben és módon haj­tunk végre — mondták a Fémmunkás- Vállalat kecs­keméti gyárának szocialis­ta brigádjai. — Már a vál­laláskor határozzuk meg konkrétan azokat a mód­szereket. amelyek által el­ér jükkitűzötteéljainkat. S VALÚBAN sokfelé előfordult azelőtt, hogy ki­mondták; 2 százalékkal nö. véljük a termelékenységet, de még azt sem jelölték meg. mit is gyártanak tu­lajdonképpen. Csökkentjük az önköltséget, ám, hogy a gyártás folyamán mit lehet tenni a felesleges anyag- mozgatás kiküszöbölésére, az anyaggal való takaré­kosság érdekében stb„ ar­ról már nem esett szó. Vagy az, hogy csökkentjük a balesetek számát, szinte minden versenyvállalásban szerepelt. Arra viszont pél­dául. hogy melyik géneknél fordult elő a legtöbb bal­eset. vagy mi okozza a leg­több sérülést és mit kíván­nak tenni az ott leselkedő veszély elhárítására, már nem igen adtak választ A most születő munka­versen v szerződések eseté­ben többnyire már merő- , ben más a helyzet, a Bács megyei Állami Építőipari csapatokhoz, de a teljes had­sereg szembefordulását a német csapatokkal Miklós Béláék meg sem kísérelték. Október második felében a szovjet hadsereg hatalmas küzdelemben szabadította fel Debrecent. Nyíregyházát, ok. tóber 25-re kiverték Észak- Erdélvből a német hadsere­get és a magyar hadsereg maradványait. Október 28- ra a Vörös Hadsereg minde­nütt elérte a Tisza vonalát. A 2. Ukrán Hadseregcso­port balszárnyának csapatai akkor már a Duna—Tisza közén nyomultak előre, 21- én elérték Baját, majd Észak felé haladtak. Ekkor már a Bulgáriát és Jugo­szláviát felszabadító 3. Uk­rán Hadseregcsoport is Ba­jától délre végig elérte a Duna vonalát. Egymás után szabadultak fel az itt levő falvak, vá­rosok. Október 24—25-re lé­Vállalat brigádjai például Sz épülő lakások átadási .batáridejének előbbrehoza- sára tettek vállalásokat. Az ÉPSZER egyik szocialista brigádja — amelynek veze­tője Tóth Ferenc — az ál­tala elkészített munkáról garancialevelet ad. Szép kezdeményezés volt annak idején, hogy a bri­gádtagok együtt jártak szín­házba. moziba, kirándulni, együtt olvasnak szépirodal­mi könyveket. Ennél azon­ban ismét előbbre kíván­nak lépni. Többfelé halla­ni, hogy a brigád tagok a munkájukkal közvetlenül kapcsolatos műszaki iroda­lom kollektív tanulmányo­zásával kívánják tovább­képezni magukat. Van ahol már ezt a termelékenységi és minőségi mutatókat ja­vító vállalást is túlszár­nyalva. a vállalat távlati szakemberszükségletei nek kielégítésébe kívánnak be­kapcsolódni. Olyan elkép­zelések is vannak, hogy a brigád arra legalkalmasabb tagját beiskolázzák tech­nikumi levelező tagozatra szerződést íratnak vele alá, hogy tanulmányai elvégzé­se után öt évig nem lép ki a vállalattól, ______ A MOZGALOM maga­sabb fokára utal az is, hogy a jubileumi munka- versenyt az üzemben ugyan kezdeményezik. dc. nem bo- csájtanak ki egész megyét, várost kihívó felhívásokat. A brigádok nem egymást, hanem a termelésben rájuk váró feladatokat tartják a legnagyobb ellenfelüknek, amelyekkel meg kell bir- kózniok. Igyekeznek na­gyon behatóan megismer­kedni azokkal a gazdasági — termelékenységi, minősé­gi stb. — mutatókkal, ame­lyek figyelembe vételével eredményesebbé tehetik a termelési. Ehhez sok eset­ben kérik a műszakiak, gazdasági és politikai veze- tők segítségét. JUBILEUMI évfordulót ünnepelünk. Megyénk dol­gozói a második negyed- századot kezdik meg a sza­badság. a szocializmus épí­tésének útján. Ehhez mél­tóan magasabb mércével dolgozzák ki e napokban munkaversenv vállalásaikat az idei termelési tervek és a harmadik ötéves terv si­keres befejezésére. Új vo­nás még az is. hogy a már kidolgozott felajánlásokat nem tartják lezártnak, ha­nem ha kell az új mecha­nizmus szellemében az élet követelményeinek megfele­lően bővítik, csiszolják Gaz­dagítják. Nagy Ottó nyegében a Duna—Tisza kö­zének déli része felszaba­dult. A 2. Ukrán Hadseregcso­port csapatai október végén indították meg a közvetlen támadást Budapest • irányá­ba. A budapesti hadműve­let mintegy 400 kilométeres frontszakaszon indult meg. A németek ekkoriban már erősítéseket dobtak át az olasz és francia frontsza­kaszról Magyarország terü­letére. hogy megkíséreljék a számukra katonai és lélek­tani szempontból is fontos Budapest megtartását. Lényegében a Budapestért indított hadműveletek ered­ményeként került sor az­után a Duna—Tisza köze középső és északi részének — köztük Kecskemét és környékének — felszabadí­tására is. T. P. Lándzsák az első hun-kori férfisírokban Befejeződött az anya- és csecsemővédelmi ankét Negyedszázada történt Ä „kiugrás" után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents