Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

Meleg víz a termelés és a gyógyítás Kötetre való irodalma van már a tiszakécskei ter­mészeti kincsnek: a gyógy. hatású termálvíznek. 1962- ben fedezték fel Kerek­dombon az ország legna­gyobb földalatti medeg- vízkészletét. Ivóvíz nye­rés céljából kutat fúrtak az Új Élet Termelőszövet­kezet területén és 211—219 méteres rétegből percen­ként 1500 liter, 42 Celsius- fokos hévíz tört fel. A szakemberek szerint a Ma­gyar-medencében ilyenre még nem volt példa. Ez a geotermikus szen­záció akkoriban nagy port vert fel a Szakberkekben. Izgalomba hozta a meleg­vízkutatással foglalkozó szakembereket. Hatására az Országos Műszaki Pej - lesztési Bizottság kis mély­ségekben kutatásokat kez­dett 45 négyzetkilométeres körzetben. Ötvenhárom, hálószerűén telepített, 50 méteres fú­rásokat végeztek a szak­emberek. A sejtések be­igazolódtak. A kutatások bizonyították a termálvíz­készlet jelenlétét. Az Or­szágos Földtani Főigazga­tóság 800 méteres kutat fúrt 1,965-ben. A következő év­ben pedig az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság 2058 méterig fúrt le. A kü­lönböző mélységekből 53— 75 Ceisius-íokos hévíz tört fel. A hőfok meghatározá­sánál figyelembe kell ven­ni a közbeni lehűlést, a mely 10-—15 százalékot teszi ki. Még a két nagyobb kútfú-, rás előtt a szakirodalomban! sokat szerepelt a tiszakécs­kei felfedezés. A publiká­ciók tükrözték a szakembe­rek izgalmát. A Hidrológi­ai Közlöny 1963. V. szán imában Béltelky Lajos tu­dományos kutató feldol­gozta a tapasztalatokat^ Megállapította, hogy Ke- .rekdombon 1000 méter mé-i •lyen 153,5 Celsius-fokú ter- ;málvíz van. Egy esztendő­vel később a Népszabad­ság oldalnyi terjedelemben 'foglalkozik az ország hő­vízkészletével és a hasznoJ sítás lehetőségeivel. Már­ton Miklós, a cikk írója szakemberekkel egyetértés­ijén odáig megy el, hogy .Tiszakécskén geotermikus [hőerőmű létrehozását ja­vasolja. , Egész röviden ez a tisza- íkécskei meleg víz felfede­zésének története. Az előz- tmények feltárása után néz- 'zük meg közelebbről, hogy az 1800 holdas gazdaság imiként állítja a termelés szolgálatába a természeti kincset, amellett, hogy so­kat tesz annak érdekében: » gyógyulni, pihenni vá­gyók is felüdülést találja­nak. a hagyományos üvegházak. Az alumíniumvázas mű­anyagsátrak vándoroltat- hatók, könnyűszerrel ki­emelhetők a földből. A ter­melőszövetkezet igyekszik az időjárástól függetleníte­ni zöldségtermesztését. Je­sebb ráfordítással a lehető legmagasabb hozamokat ér­jék el. A gazdaság terüle­tének jelentős része homok, vagy közepes minőségű szántóföld. Ez is megnehe­zíti az előrehaladást, a na­pi küzdelmet, az egyre jobb A községi tanács és a termelőszövetkezet összefogásával óvoda épült a közös gazdaság területén. 25 gyermeknek ad második otthont. A szövetkezetben dolgozó családos anyák régi óhaja valósait meg ezzel. Tanulmány készült a hasznosításra Már a felfedezéskor só­ikat gondolkoztak azon, mi­ként lehetne a termálvizet te kertészetben hasznosíta­ni. Kiváló szakemberekkel együttműködve tanulmány i készült. Ennek lényege, hogy hasznos, számításokat végeztek egy melegvízfű- téses kertészet gazdaságos 'üzemeltetésére. Ehhez ú- jabb kútra volt szükség. ;Sok fáradság után sikerült Jeltoli, hogy egy újabb fó­liás kezdődött. Túlhalad­ták az 1400 métert és a mélységből 80 Celsius-fokos 'víz tört fel. Ezzel a 3000 (négyzetméteres üvegházat és a 15 ezer négyzetmétert ’kitevő alumíniumvázas fó­liasátrakat fogják fűteni. l A termelőszövetkezetben mintegy 20 000 négyzetmé- Fúrótorony, melynek munkája nyomán feltört a viz. ter területen folyik fólia Alatta: az üvegház látható. Azt tervezik, hogy beveze- alatti termelés. Itt van a me- tik a melegvizes fűtést, nemesak Itt. hanem a műanyag- Te^szeto^Már" borítású kertészet nagyobb részén is. Az alsó képén a eddig Js eredményeket kibővített strand, melynek gyógyító hatásáról már sokan értek el. A fólia, mint is- meggyőződtek. **«»«*■-> méretes jóval olcsóbb, mint Ientős mennyiségű primőr­árut szállít a hazai fogyasz­tópiacra és exportra. Nemzetközi tapasztalatcsere A közös gazdaság jó hír­nevét az is bizonyítja, hogy ez év áprilisában a KGST országok nemzetközi mun­kaértekezletén részt vevő kutatók országjáró kőrút­juk során Tiszakécskére is ellátogattak. Az Üj Élet Termelőszövetkezetben ta­nulmányozták a fóliás ker­tészeti termelés eddigi ta­pasztalatait. A vendégeket elkísérte dr. Somos András akadémikus, egyetemi ta­nár, a Kertészeti Egyetem tanszékvezetője, aki Ma­gyarországon egyik kezde­ményezője volt a műanyag alatti zöldségtermesztésnek. Részben az ő tanácsára fej­lesztették ki az Üj Élet Termelőszövetkezetben is te fóliás haj tatást A külföldi szakembereit igen nagy elismeréssel nyír latkoztak a látottakról. Ha­tással volt rájuk az is, hogy a műanyag alatt ép­pen beérett a saláta és mintegy 600 ezer fejet szedtek fel és szállítottak el, nagyrészt exportra. A külföldi vendégek közül többen hangoztatták, hogy Magyarországon úttörő munkát végeztek a mű­anyagfólia kertészetekben történő felhasználásában, és ezen belül is külön dicsé­ret illeti az Üj Élet Ter­melőszövetkezet kezdemé­nyezését. A meleg víz segítségével tovább tudják fejleszteni a (kertészetüket Méginkább olcsóbbá válik a termelés, gazdaságosabb az üzemel- ‘tetés. A fűtést később a [baromfinevelőbe és az üze- imi épületekbe is be akaj> íják vezetni. vetkezet az anyag száüítS­sában és így tovább. Ami a legfontosabb, a lakóépüle-, tét a hozzátartozó mellék-; épületekkel együtt a ter­melőszövetkezet megveszi a tagtól. A tanyákért eddig csaknem félmillió forintot fizetett ki a szövetkezet, megváltási árként. Még mintegy 30 tanya van a termelőszövetkezet területén. A tagság eddig már egész utcát, mintegy 50 házból álló falurészt épí­tett az utóbbi évek folya­mán. itt a községi tanács- «sal együttműködve a kö- *ös gazdaság óvodát épí­tett, a tsz-ben dolgozó csa­ládos anyák örömére. Öntözéssel a hozamok növeléséért A hozamok növelésének «gyík leghatásosabb módja; az öntözés. Jelentős beru­házással AC-nyomócsöves öntözőtelep épül. Ha elké­szül. 1300 hold terület mes­terséges csapadékkal törté­nő ellátását lehet megvaló­sítani. Eddig 500 holdat ön­töztek repülőcsöves megold jó vezetés, a lelkes tagság dássaL igyekszik minél többet ki- A mesterséges csapadék­csikarni a természettől. kai 30—40 százalékkal le- 1966-tól ez év végéig hét emelni a terméshoza- mintegy 9 millió forintot mókát Húsznapos forgó- költenek tereprendezésre, val az egész területet ön- Belvízrendezésre csaknem tözni tudják. Különösen 2 millió forintot ruháztak a takarmánytermesztésben be 1966-tól. Sok erőfeszítést van nagy jelentősége. Már tesznek a talajjavítás érdé- eddig is számottevően emel­eredmények eléréséért. Ä Épül az AC nyomócsöves őntözőtelep. 1972-ben már 1300 holdra juttat mesterséges csapadékot. kében. A nagyüzemi terme- tők a kukorica holdanként! lés kialakításának egyik fel- hozamait. Az idén 40 _50 tét ele a táblásítás. Ezt az- mázsa csöves termésre szá­zai is segítik, hogy össze- mítanak közepes talajon, fognak a tagsággal a tsz Ha öntözni tudnak, növe- vezetői a régi tanyák fel- lik a területet is. A jelen­számolásában. Támogatja a légi 330 hold helyett 500 közösség a gazdákat abban, holdon termelnek tengerit, hogy korszerű, kulturált Szép eredményeket éltek: életkörülmények között él- el a homoki lucerna ter­het állított elő a szorgos jenek, modern lakásokban, mesztésében. A területet itt tagság. Az idén 10 millió Segítséget kapnak az épít- is emelik legalább 200 forinttal többet szeretnének, kezéssel kapcsolatos admi- holdra. Ezzel nemcsak jó- Ez igen jelentős emelkedés, nisztráció lebonyolításában, minőségű takarmányt biz- Eíéréséhez jól meg kell szer- a hitelkérésben, a tanyai tosítanak az egyre fejlődő »ezni a gazdálkodást. Oda telekért házhelyet kapnak jószágállomány számára, ha­jolj hatpi» hogy minél kev& csőrébe, segít a termglőszö- nem a talajt is javítják. Tízmillióval több termelési érték Az Űj Élet Termelőszö­vetkezet dinamikusan fej­lődő nagyüzem. Tavaly 20 millió forint termelési érté-

Next

/
Thumbnails
Contents