Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
*. oldal 7 t969. október 24, p€ntc« A Minisztertanács ülése Az Országos Találmányi Hivatal elnöke és az igaz- ságúgyfnimszter közös előterjesztésére a Minisztertanács megiargyaita és elfogadta a védjegyekről szóló törvény tervezetét, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Ennek szellemében — az építésügyi és városfejlesztési. valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter közös előterjesztése alapján — a Minisztertanács módosította az építőipar kivitelezési jogosultságáról szóló. 1967-ben hozott rendeletét. Az új szabályozás szerint f» mezőgazdasági üzem építőipari részlegének (brigádjának) elsősorban a saját üzemén belül kell építkeznie. kielégítve a tagok és alkalmazottak lakás- és egyéb építkezési igényeit is. Emellett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete alá tartozó más mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzemek részére vállalhatnak munkát. Amennyiben van szabad kapacitásuk, abban a járásban. ahol üzemük működik, a tanácsi, a társadalmi szerveik, az általános fogyasztási és értékesítő szö- vekezetek. valamint a lakosság megrendeléseinek is eleget tehetnek. Ez a tevékenység azonban az építőipari részleg teljes termelési értékének egyharmadát nem haladhatja meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös építőipari vállalkozásai a mezőgazdasági és élelmezés- flevj miniszter felügyelete alá tartozó építtetők részére a környező megyék területén is végezhetnék építőipali munkát A termelőszövetkezetek építőipari szövetkezeti közös vállalatai bárhol, bármely megrendelő részére építkezhetnek. Az építőipari kivitelezési jogosultságra vonatkozó jogszabályokba ütköző, vagy azok megkerülésével kötött szerződések semmisnek tekintendők és ilyen esetben a megfelelő szankciók alkalmazása szükséges. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, hogy 1970. január 1-től megváltoztatja a személyi igazolványok kiadásának és a lakcímbejelentésnek rendszerét. A jövő évtől kezdve a magyar állampolgárok 14. életévüktől kapnak személyi igazolványt. Erre elsősorban azért van szükség, mert a fiatalok egy része a nyolc általános iskola elvégzése után elhelyezkedik. Az igazolványok cseréjére a jövőben az eddiginél ritkábban kerül sor. a részletes szebályozásről a Belügyminisztérium kellő időben tájékoztatja a közvéleményt. A Minisztertanács a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatás színvonalának emelése és szervezeti feltételeinek javítása érdekében elfogadta a kormány Tájékoztatási Hivatalának feladatairól és jogköréről benyújtott előterjesztést. A határozat kimondja, hogy a Tájékoztatási Hivatal a sajtó terület országos hatáskörű szerve, feladata az állami tájékoztatási munka szervezése, koordinálása, valamint a saitóteriiletet érintő állami feladatok ellátása. Munkáját a Minisztertanács elnökének felügyelete alatt végzi. A hivatal elnöke eevbon ellátta a kormány szóvivői teendőit is. A Minisztertanács ezután egvéb ügyeket tárgyalt. Tévék a tanyai iskoláknak Ma, miután a csengő berregése az utolsó tanítási óra végét jelzi, tévét kap a Lászlófalvához tartozó Alsőszék dűlői általános iskola. A készüléket a Rádió- technikai Gyár kecskeméti gyáregysége dolgozóinak nevében Gáspár Sándorné üzemi párttitkár, Rudasi Károly, a gyáregység vezetője és Puchardt Antal, a szakszervezeti bizottság titkára adja át. A szép meglepetését az üzem dolgozói 5—20 forintos hozzájárulásokkal szerezték a lászlófal- vi külterületi iskolának, ahol van áramfejlesztő aggregátor, de mindeddig hiányzott a „távolba látó” készülék. Tévére gyűjtenek a szocialista brigádok az Épület- asztalos- és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyárában is. Október 20-tól 25-ig a város felszabadulása jubileumának a tiszteletére fel- szabadulási hetet tartanak itt, s hat szorgalmas brigád összesen 515 órányi többletmunkát vállalt. A túlórákból származó bérükért televíziókészüléket vásárolnak az egyik tanyai iskolának. Tények és tanulságok A nagy vevő: a mezőgazdaság Évről évre nagyobb, s tá- gabbra nyitott bukszával jelenik meg az ipari termékek piacán egy nagy vevő, a mezőgazdaság. Gépek, berendezések, szerszámok, alkatrészek, műanyagok, vegyszerek, vas- és acél- szerkezetek, építőanyagok — hosszú és egyre bővebb az a lista, amelyre e vevő kívánságait jegyzi. Tíz év alatt több, mint a három és félszeresére növekedett a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok, eszközök költsége hazánkban. 1958-ban — folyó áron számítva 4,5 milliárd forint volt, a múlt esztendőben pedig meghaladta a 17 milliárdot. Néhány példa. 1960-ban 28 ezer tonna, 1968-ban 72 ezer tonna motorbenzint használt fel a mezőgazdaság. A gázolaj esetében: 278 ezer, illetve 552 ezer tonnát. A villa- mosenergia-fogyasztás ugyanezen idő alatt nyolcszorosára, a hengerelt acélanyagoké több, mint a háromszorosára emelkedett Nyolc év alatt 24 ezerrel nőtt a traktorállomány, a gabonaaratás 97,3 százalékban gépesített a termelő- szövetkezetekben, s teljes egészében az állami gazdaságokban ... Gépeh, kérdőjelekkel Az ipari eredetű anyagok növekvő felhasználása természetes velejárója a korszerű mezőgazdasági termelésnek. Az már kevésbé, hogy az elvárhatónál lényegesen több gonddal jár manapság ezeknek az anyagoknak és eszközöknek a fölhasználása. Mennyiségük, célszerűségük, s áruk sok esetben távol áll a kívánatostól. Az ipar falura küldött követeinek legnépesebb seregét kétségkívül a gépek alkotják. Csak a termelő- szövetkezetekben 50 ezer traktor, 36 ezer traktoreke, 14 ezer vetőgép. nyolcezer kombájn dolgozik, ha ... S ez a kétbetűs szócska kérdőjelek tucatjait sűríti. Nem számít, sajnos, ritka esetnek, hogy félresikerült konstrukciójú gépek — mint például vontatópótkocsik, vetőgépek — kerülnek forgalomba, s a földekre. Ott. munka közben derül csak ki, hogy használhatatlanok, napok alatt tönkremennek, s megkezdődik a vita a gyártó és a fölhasználó között. Ebből persze időben elvégzett munka aligha lehet A megfelelő konstrukciójú gépek értékét sok esetben rontják a szerelési hibák, rossz minőségű anyagok, az akadozó alkatrész-utánpótlást már nem is említve. A géppark nagymérvű növekedésével nem tartott lépést sem a gyárak garanciális javítást végző munkája, sem a mezőgazdasági üzemek gépjavító részlegeinek kiépítése és fölszerelése. Mindez nagymértékben csökkenti a meglevő gépek gyakorlati értékét, örvendetes tény, hogy az Agroker megyei részlegei ma már sokkal inkább betöltik feladatukat, mint néhány esztendeje, ám tagadhatatlan, hogy még nem jött létre a szoros kapcsolat gyártó—forgalmazó— felhasználó között. Az ipar ma még alig fordít figyelmet a piackutatásra, a várható igények fölmérésére, nem érdeklődik termékei fogadtatása iránt. Baj van olykor a forgalmazással is, s így történhet meg, hogy éppen vetés idején hiánycikk a vetőgép, a borona, s agyonjavítgatott eszközökkel kénytelenek dolgozni a szántóföldek munkásai. A többért többet Annak ellenére, hogy sokrétű állami intézkedések következményeként a hatvanas évek elejéhez mérten 1965-től kedvező változások tapasztalhatók a mezőgazdaságot érintő árpolitikában — a fölvásárlási áraknál éppúgy, mint például az erő- és munkagépek árának húsz százalékos csökkentésénél —, az áruforgalmi egyenleg alakulása nem kedvező. Az ún. árdiszparitás arra kényszeríti a mezőgazdasági üzemeket, hogy több termék értékesítésével fedezzék viszonylag csökkenő Bemutató Fornádon Csütörtökön nagyszabású gépi bemutatóra került sor a Fornádi Állami Gazdaságban. Számos szakember tekintette meg a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kivitelezésében készült az állami gazdaság központi majorjában működő tároló és szárító berendezéseket. Egész üzemegységet alkot a létesítmény, a tornyok befogadóképessége összesen 3200 tonna. A bemutatón több szakmai elő- aó^i hangzott el. A részvevők megismerhették az új- rendszerá, fémsaerkezetű tároló-ieárítők üzemeltetésének tapasztalatai i ESZTERGÁLYOS, maros, KÖSZÖRŰS ÉS FŰRÖS SZAKMÁRA átképzős tanfolyamot indítunk 1969. november 1. időponttól kezdődően. Jelentkezhetnek mindazok a 18. évüket betöltötték, akik munkakönyvvel rendelkeznek. A tanfolyam idejére órabért biztosítunk. Jelentkezés: Szerszám- és Gépelem Gyárak munkaügyi osztályán, Kecskemét, Izsáki út 10. 8052 mértékű beszerzéseiket. Éppen ezért adnak okot jogos elégedetlenségre az ipar sokszor laza fegyelemre, s munkavégzésre visszavezethető mulasztásai, mint amilyenek a már említett gépszerelési hibák, vagy az alapos kísérletek nélkül forgalomba hozott vegyi- és műanyagok stb. A nagy vevő ugyanis — s nagy hibát követnek el ott, ahol ezt elfeledik — egyre kevésbé naív vásárló, aki örül, ha kap valamit. Igaz, e vevő „érdek- védelmével” ma még minden területen aligha foglalkoznak, ám kétségtelen: a területi szövetségek tevékenységének kibontakozása ezt is magával hozza. Hangsúlyozni szükséges ezt azért is, mert gyakran tapasztalhatók megengedhetetlen megkülönböztetések a mezőgazdasági üzemek rendelésének teljesítésénél, mintha az ipar számára a mezőgazdaság ellenfél, s nem a méltányosságot érdemlő hűséges partner lenne. A többért, a nagyobb pénzért joggal várnak jobb minőséget, kifogástalan megbízhatóságot, garantált üzemidőt stb. a fölhasználok, s ennek a mainá’ jobb szervezeti, jogi feltételeit szükséges megteremteni. A holnap a mában A korszerű mezőgazdaság éppúgy elválaszthatatlan az ipari termékek ezreinek fölhasználásától, mint ahogy az ipar fejlődése sem különíthető el az egyre nagyobb súlyt képviselő mezőgazdasági vásárlásoktól. Éppen a kölcsönös előnyöket kínáló lehetőségekre kell, hogy terelődjék a figyelem, s nem a ma még tagadhatatlanul meglevő ellentmondásokra. Ezért érdemel nagy figyelmet az a határozottan megfogalmazódott igény, hogy a jelenleginél jobban érzékelhető legyen a mában a holnap és a holnapután. A gépek fejlesztésében éppúgy, mint a mezőgazdasági építkezéseknél túlságosan dominál a pillanatnyi igények kielégítése, holott a távlatok itt is elengedhetetlenek. Az, hogy napjainkban sűrűn hiányoznak még a különböző kiegészítő berendezések a korszerű állattenyésztési épületeknél, hogy egy-egy művelési ág komplex gépesítését néhány adapter hiánya miatt nem lehet megvalósítani, példa csupán, de egyben jelzője is annak, hogy összehangoltabb fejlesztésre van szükség. A fölépült és épülő hűtőházakban, tárolókban az anyagmozgatás nehézkessége, az energia- és úthálózat kiépítésének csak sokszori határidő-módosítás után való elvégzése. Ismételt a példa, de jelzője ez a feszültségnek, s annak, hogy a nagy vevőt saját munkája mellett mások mulasztásának gondja is nyomja. E gondok enyhítése, majd megszüntetése nem csupán a mezőgazdaság javát szolgálja, hanem mindannyiunkét. K. S. Almát eszem.. Vettem egy mázsa almát. Minden esztendőben ilyenkor vásárolom meg a téli almaszükségletet, vagy annak egy részét, s eddig még nem csalódtam. Olcsóbb ilyenkor, különösen most, amikor a bőséges termés ugyancsak zavarba hozta a termelőket. eladókat. A vevő csak örül annak, amikor ilyen felirattal találkozik a boltban, hogy „Tessék válogatni!”, s valóban válogathat is kedve szerint például a kecskeméti le- ninvárosi ABC-áruház almakészletében Mit tesz azonban a zsugoriság. vagy a spórolási hajlam. Az egyik téesz 150 forintért ajánlotta fel mázsáját almájának, érdemesnek látszott tehát tőlük vásárolni üzemi akció keretében. Vettünk is almát bőven, de milyet... Bizony túlérettet, olyat, ami nemhogy karácsonyig, de tán november végéig sem áll el. Annál is inkább. mert a fele ütődött, behorpadt. Húsz kilónyit válogattam ki gyorsfogyasztásra, de válogatni sem kellett. Az egyik ládában csupa hitvány, rosszminőségű alma volt, látszott, hogy nem a fáról, hanem a fa alól szedték, de még onnan sem kíméletesen. Vagy már a kereskedelemnek szánt almából válogatták ki a rosszát. Szóval almát eszem, illetve eszik a család, többet. mint egyébként kívánunk. Enni kell, ha nem akarjuk kidobálni pár nap múlva a szemétbe. Közben persze az jár az eszemben, hogy vajon ilyenformán van-e értelme ennek a bőséges almatermésnek? Az alma zöme pettyes, foltos későn szedett, s válogatás nélküli, óriási és hitvány ömlesztve. Vagy csak a hazai vevőnek adják el ígv? Inkább lenne valamive' drágább, de valóban étkezésre szánt. íme. így adja el némelyik gazdaság a termelvé- nyeivel együtt a jó hírnevét is — gondoltam. Csak ne csinálná ezt is nagyüzemi méretekben ... (T—1.) Bérlefrendszer és rekordév a növényvédelmi repülőknél A mezőgazdasági repülő- gepílotta fő szezonja már befejeződött, mindez azonban nem jelenti, hogy őszszel és télen nem lesznek újabb felszállások, a szolezer holdon kellett volna elvégezni különféle munkákat, azonban a pilóták már- jis 1,2 millió holdnál tartanak és szinte biztosra vehető, hogy az év végéig elf.lat, ?lSyeÍ ^«^eltségei ! érik’majd az 1.4 millió hol felmérték az elkövetkező hetek igényeit és a megrendelések ismeretében szervezik meg a munkát A szakemberek szerint idén még hozzávetőleg 200 000 holdas terület felett húznak el a mezőgazdasági flotta egységei. Ötvenezer holdon Hungazin típusú növényvé- tíőszert szórnak a talajra, és hozzávetőleg 40—60 ezer holdas részen az őszi kalászosokat feitrágyázzák majd Novemberben az ország kiterjedt vidékei kapnak majd a levegőből ki- sebb-nagyobb műtrágyaadagokat. A mezőgazdaság légügyi szolgálata számára rekordot hozott az idei év A tervek szerint 1 millió 50 das teljesítményt. A sikert főképpen annak köszönhetik, hogy élve az új mechanizmus adta elő- jnyökkel különleges szerződéseket kötöttek a megrendelőkkel. Egv-egv gazdaság 340—380 órára k'bérelte a repülőgépet, amelynek feladatait a helyi igénvek ismeretiben határozták meg. Legtöbbször kül^n repülőteret is építettek a gazdaságok azért, how a levegőben eltöltőn időből minél több «zámítsep a vadban munkában eltöltött órák közé. Az idei tapasztó’a+ok alapián jövőre a mezőgazdasági repülőgéofiotta ebben az úi bérleti rendszerben dolgozik majd.
