Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Százezer hold őszi vetés Tavaszias a határ — Befejezték a földieper telepítését Szervezetten, gyorsan ha­lad az őszi mezőgazdasági munka kiterjedt megyénk nagyüzemi gazdaságiban. Egyre kevesebb területet foglalnak el a már beérett mezőgazdasági termékek. Befejezték a cukorrépa sze­dését is, a kukoricának mintegy 60 százaléka ke­rült górékba. Az utóbbi évek leggazdagabb siló- kukorica terméséből és a másodvetésű zöld növé­nyekből pedig még min­dig gyarapodnak a siló"kaz- lak. Eddig becslések sze­rint 300 ezer köbméter szi- lázst tartósítottak a terme­lőszövetkezetek. Frissen, tavasziasan zöl- dell a határ. Szépen fejlőd­nek, bokrosodnak a korai vetések, s a rozsok már 4—5 centiméternyire nyúl­tak. Az újabb vetések már esőt kívánnak. A kötöttebb talajokon ugyanis a tartós szárazság nehezíti a talaj- munkát, a szakszerű ve­tést. Ennek ellenére a hét végéig 100 ezer holdon — az őszi vetésterületnek majdnem felén — földbe került az ősziek magja. Befejezték a földieper te­lepítését a nagyüzemekben. Elsősorban a hagyományos termőtájakon. Jakab szál­lás, Kunszállás és Kecske­mét környékén bővítették az ültetvényeket. Űjabban azonban a megye déli ré­szén, a Bácskában is foglal­koznak termesztésével. Az őszi telepítésekhez szüksé­ges szaporítóanyag zömét a termelőszövetkezetek. sa­ját maguk állították elő, s összesen 10 fajta termesz­tésével foglalkoznak. A friss telepítésekkel együtt mintegy ezer holdra becsü­lik a megye szamócaültet­vényét. Véget ért az első csoportos űrrepülés Föld—kozmosz sajtóértekezlet A Szojuz—8 szovjet űr­hajó magyar idő szerint szombat reggel 8 órakor be­fejezte 79. fordulatát a Föld körül. Abban az időszakban, amikor az űrhajó a szov­jet rádiózási övezeten kívül repült. kísérlet történt, hogy az űrrepülést irányító központ és az űrhajó kö­zött az Atlanti-óceánon le­vő „Vlagyimir Komarov űr­hajós” hajó és a „Molnyi- ja—1” hírközlési szputnyik segítségével teremtsenek összeköttetést. A kísérlet sikerült, a kapcsolat szilárd volt. A vizsgálatok teljesítésé­ről tett jelentésükben az űrhajósok közölték, hogy Kamcsatka partjainál és Szahalin térségében hatal­mas ciklont figyeltek meg és fényképeztek le. Az egyik rádióösszeköt- teíés során „kozmikus űr­sajtóértekezlet” volt. Vla­gyimir Satalov és Alekszej Jeliszejev válaszolt a tudó­sítók kérdéseire. Leszállás A Szojuz—8 szovjet űr­hajó, amelyet Vlagyimir Sa­épünk a Szojuz—6 fedélzetéről a tv-közvetítés során észült. Valerij Kubászov (az előtérben) és Georgij Sanyin alezredes, az űrkabinban. talov ezredes űrhajós és Alekszej Jeliszejev fedélze­ti mérnök vezetett, szom­baton magyar idő szerint 10.10 órakor leszállt aSzov jetunió előre kijelölt térsé­gében, Karagandától észak ra 15 kilométerre. A szputnyikpályáról való leereszkedéshez Satalov űr­hajós a kézi irányítórend­szer segítségével megfele­lően betájolta az űrhajót, és a kijelölt időpontban be­kapcsolta a leszállási prog­ramozót. A fékezőművek működésének befejeződése után az űrhajóról levált a leszállóberendezés, amely, ben a személyzet foglalt helyet. A leszállóberendezés aero­dinamikai eszközök felhasz­nálásával irányított pályán ereszkedett le. A légkörben végrehajtott fékezés után Özembe lépett az ejtőernyő- rendszer. a sima leszállás hajtóművei biztosították a leszállóberendezég zökkenő­mentes földetérését. Az űrhajósokat a Földön meleg fogadtatásban része sítették a felkutatásra in­dult csoport tagjai, sport­vezetők. barátaik, újság­írók. Az űrhajósok egészsé­gi állapota jó, közérzete ki­tűnő. A három szovjet űr­hajó — a Szojuz—6. a Szo­juz—7 és a Szojuz—8 — csoportos repülése véget éf 4, „Barcogásnak” nevezik a dámbikák őszi bőgősét Legkönnyebben ilyenkor kerülnek puskavégre. Százezer évekkel ezelőtt a dámszarvas őshonos volt a Duna—Tisza közén. A jégkorszak után kipusztúlt. A mostani állomány — a Kiskunsági Állami Erdő- gazdaság nyíri erdészeté­ben — már telepítés kö­vetkezménye. A mostaniak „őseit” Kis-Ázsiából hoz­ták be. És — a tapasztalat összegezéséhez elegendő idő áll rendelkezésre — úgy látszik, megszerették ezt az 1500 hektárnyi, csodála­tos nyugalmú erdőt. Oly­annyira, hogy még a pusz- tavacsi nagy erdőből is át­járnak ide a dámok. Az októberi reggel hal­vány sugarai ferdén zuhan­nak át a ritkuló lombok 1 között. Pompás, ezerszínű idill. Vérpiros, sötétbarna és fakózöld keveredik. Vö­röslő, sötétkék bogyók a bokrokon. Csend fürtjei rebbennek. Az ágak közül kibámulnak a dámvadak. Nem mozdulnak az autó zajára sem. S ekkor velünk szem­ben feltűnik a lovas sze­kér. Elhalad mellettünk — hátul lelóg az agancs. A kocsiderékban a „folyta­tás”: a dámbika teteme. A lövés a lapockája mögött érte. Az erdészháznál feltűnik a vadász: Erlich Walter. Előkerül társa, Emil Dick- hörner. Mindketten a nyu­gat-németországi Herdecke- ből érkeztek. Szenek József erdész az agancsot a fejjel együtt le­választja a testről. Ez ille­ti meg a vadászt. A „mara­Az agancs felválik" dámbika lói. A képen: Sz< nek József erdész és Eí lieh Walter nyugatnémi vadász. dákot” viszik be a MA VAD-hoz, Megy az is ex portra. A mostani ősszel kilövés re tervezett öt dámbika kö zül ez már a negyedik Nemsoká azonban jönne] az olaszok, a franciák - apróvadra vadászni. Fácán ra. A dámbikát inkább ; nyugatnémetek, s az oszt rákok kedvelik. Megmérik az agancs sú lyát. Az eredmény: 3,05 ki ló. Felettünk mozdulattá nők az ágak, mintha feszül ten figyelnének — a követ kező puskalövésre. (Hatvani—Pásztor) Vietnami nap a szakszervezeti világkongresszuson Kiállítás nyílt az aqresszorok elleni küzdelemről Vietnami nappá szervez­ték a Budapesten ülésező szakszervezeti világkong­resszus szombati program­ját, amellyel folytatódott a plenáris tanácskozás. Az ülésszak megkezdése előtt a több száz küldött és ven­dég a kongresszus színhe­lyén rendezett dokumentá­ciós kiállítás ünnepélyes megnyitóján vett részt. Mintegy 50 tablón körülbe­lül 200 fénykép szerepel „A vietnami nép harca az amerikai imperialista ag- resszorok ellen, a nemzeti függetlenségért és a világ békéjéért” című kiállításon. A megrázó erejű anyagot — az északi és a dél-viet­nami küldöttség nevében — Tran Hoai Nam, a Dél- Vietnam felszabadításáért küzdő szakszervezeti szö­vetség állandó bizottságá­nak tagja mutatta be a kongresszus közönségének és köszönetét tolmácsolta a bemutató megrendezéséért a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának. A ki­állítás megtekintésekor a küldöttek és a vendégek a vietnami nép iránti mély rokonszenvvel vették szem­ügyre' a dokumentum-fotó­kat és szóban is kifejezést adtak szolidaritásuknak. A kiállítás megnyitása után a világkongresszus megkezdte tanácskozását. Az elnöklő A. Selepin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnö­ke, az SZVSZ alelnöke szí­vélyes szavakkal köszöntöt­te a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és a Dél­vietnami Köztársaság dele­gációját, valamint az elnök­ségbe meghívott Hoang Luongot, a VDK budapes­ti nagykövetét és Dinh Ba (Folytatás a 2. oldalon.) Puskalövés után XXIV. évf. 243. szám 1969. október 19, VASÁRNAP Áraí 1 forint Egy hét a világpolitikában Képes összeállítás az elmúlt hét külpolitikai eseményeiből. (3. oldal) Ha idejében segítünk... Egy család sorsáról (5. oldal) Rejtvénytotó sorsolásának eredménye (8. oldal) (9. oldal) MAGYARS? O C f*A LIS T A MUNKÁSPÁRT 8 Á C S’-KIS K MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents