Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
1969. október 18, szombat 3. oldal H uszonnégyszer ünnepelte már Baja város felszabadulásának évfordulóját, s most a negyedszázadosat készül megölni. Ebből az alkalomból kerestem meg Gya- pai Józsefet, a bajai városi pártbizottság osztályvezetőjét. Beszélgetésünk során tudtam meg, hogy a város legújabbkori történetével tudomása szerint eddig még senki sem foglalkozott. Megíratlan a város felszabadítása, az ezt megelőző időszak, az 1944. március 19-ét követő hónapok, a Horthy-rendszer végnapjai, a bajai ellenál lási mozgalom története. De hiányzik a felszabadulás utáni évek történetírása is. Némi túlzással — de talán nem is túlzók nagyon — azt mondhatom, hogy a sokkal távolabbi események írásos történeti visszapillantása hozzáfér-' hetőbb. mint az elmúlt huszonöt évé. Gondolok itt elsősorban a Tanácsköztársaság időszakának történeti feldolgozására. A dicsőséges X33 napról viszonylag több írásos anyag található a múzeumban és a levéltárban, mint a fel- szabadulás közvetlen előzményéről. s az utána következő hónapok izgalmas, Változatos eseményeiről. Gyapai Józseftől jó tanácsot kaptam. Keressek fel néhány veteránt, akik a felszabadulás Időszakában Baján éltek, s emlékezetükben őrzik a negyedszázad előtti idők emlékét. Folcz Antalt és Csanyik Józsefet kerestem meg otthonukban. A bajai munkásmozgalom két tisztelettel övezett személyisége szívesen fogadott és elmondtak mindent, amit tudtak. És amire vissza tudtak emlékezni... Az évek nem múlnak el nyomtalanul az emberen, s az emlékezés is csalóka. A megtörtént eseményekre jól emlékeznek, de az időpontokra. a nevekre sokkal kevésbé. Egy dátumra azonban nagyon jól emlékeznek; arra. hogy Baja városát 1944. október 20- ra virradóra szabadította fel a szovjet hadsereg, ök is ezen a reggelen szippanthattak először szabadon a friss, hűvös levegőből. Megkértem Folcz és Csanyik elvtársat hogy beszéljenek a város felszabadításának előzményeiről, az illegalitásban végzett munkáról, a közös harcokról. így mondták el a történteket. N ehéz korszak köszöntött a városra 1944. március 19-én. Német megszállás, s minden, ami ezzel együttjárt. A becsületes emberekre, nem is beszélve a kommunistákról. a baloldali és a haladó gondolkodásúak- ról. nehéz idők következtek. A német megszállókkal együttműködött a rendőrség és csendőrség. Folyt az üldözés, a letartóztatás a zsidóság gettóba zárása, majd a deportálás. Április 21-én huszonegy kommunistát tartóztattak le. köztük Folcz Antalt. Peágity Mihályt, Sohajda Antalt. Varga Istvánt. Ferró Józsefet, Csanyik Józsefet, Bácsi Lajost, idős és ifjú Kricskovics Istvánt, Döményi Józsefet, Mihalovics Mihályt, Babinecz Gyulát Keserves tizennyolc napot töltöttek el Baján a rendőrségi fogdában. Kínzás, vallatás volt osztályrészük, majd internálás. Mindnyájan a Zemplén megyei Riese koncentrációs táborba kerültek. Innen néhányan megszöktek, júniusban pedig. amikor a tábort feloszlatták. többen hazakerültek Bajára. De voltak olyanok — mint Varga István —, akiket az SS-ek Németországba hurcoltak, ott haltak mártírhalált. Éppen úgy, mint azok a bajai zsidók, akiket május és júniusban marhavagonokban hurcol talc el rendőri és csendőri közreműködéssel Németországba. Több mint ezren lelték szörnyű halálukat az auschwitzi és más haláltáborok gázkamráiban. Közben dúlt a háború, és a front a szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulása következtében egyre jobban közeledett előbb a Tisza, majd ezen is túljutva, Baja felé. M i lesz akkor, ha elfoglalják a várost? Erről természetesen nem egyformán gondolkodtak a kommunisták és azok, akik egyébként a maguk szűk osztálykorlá- tai között, de mégis a becsületesen gondolkodó és a város lakosságának sorsáért aggódók és felelősséget érzők kis táborához tartoztak. Július második felében már Baján volt Folcz Antal, Peagity Mihály, Körmöczi József. Csanyik József és Sohajda AntaL Veszélyes munkára vállalkoztak és szervezkedtek. A rendőrség minden lépésüket figyelte, így csak nagyon óvatosan és nagy- nagy körültekintéssel építhették fel terveiket s készültek fel a német megszállók elleni fegyveres felkelésre, a város fontos objektumainak megvédé- sére.Keresték a kapcsolsz tot azokkal a becsületes, jószándékú polgárokkal, akik szívükön viselték a város sorsát, s akik adott esetben hajlandóknak mutatkoztak még a fegyveres ellenállásra is. A fegyveres ellenállás megszervezésére Körmöczi József kapott felsőbb pártutasítást Feladatul kapta, hogy az akkori Bács-Bod- rog megye területén és Baján szervezze meg az ellenállási mozgalmat, s elsősorban a kommunistákat fegyverezze feL Ha szükségessé válik, fegyverrel védjék meg a legfontosabb városi objektumokat, a zsilipet a gabonával teli nagymalmot és víztornyot a posztógyárat stb.. a visz- szavonuló németek esetleges felrobbantási kísérletétől. ogyan kezdtek szervezkedéshez Körmöcziék? a Talán az előzményekhez annyit, hogy augusztusban már viharos sebességgel peregtek az események. A szovjet csapatok támadása megadásra kényszerítette a román királyt, Románia augusztus 23-án felszabadult Még nagyobb lépésekkel közeledett a szovjet hadsereg a Tiszához, majd azon is túljutva, a Duna—Tisza közén előre. Napirendre került Baja felszabadulása is. A város akkori katonai vezetői megszervezték — jórészt „megbízható” jobboldali elemekből — a fegyveres nemzetőrséget, amelynek Horthyék azt a feladatot szánták hogy az esetleges szovjet megszállás idején BAJA, 1944 biztosítsák a rendet, s még azt is feladatul adták, hogy álljanak ellen a szovjet előnyomulásnak. Más kérdés, hogy ennek sikerében ekkor már senki sem hitt. Ez a szervezet a kommunisták számára mindenesetre jó volt arra, hogy néhányan beépüljenek és ott fegyverekhez jussanak. így lett nemzetőr többek között Germán József és Oswald István. A megszerzett fegyverek száma egyre nőtt. Ez azonban egy nagyobb szabású akcióhoz még mindig kevés volt. E zért egy másik, az ellenállási mozgalom úgynevezett polgári vonalán is megindult a szervezkedés. A cél itt is az volt, hogy minél többen legyenek olyanok, akik adott esetben városuk védelmében fegyvert ragadnak. Folcz Antal, Peágity Mihály. Sohajda Antal és Csanyik József álltak ennek a mozgalomnak az élén. De a város vezetői — közöttük elsősorban Bernhardt Sándor polgármester is — aggódtak a város jövőjéért. Ezért Bernhardt is tett néhány bátortalan lépést a németek elleni ellenállás megszervezésére. Gocsál László leszerelt katonatiszt, aki ebben az időben banktisztviselő volt, összekötő szerepet vállalt a kommunisták és az akkori hivatalos személyek között. Ezen a vonalon a párt azt akarta elérni, hogy mintegy 150 puskához, egy nehézpuskához, és egy géppuskához jusson. Gocsál Lászlón keresztül Bernhardt polgár- mester ígéretet tett a fegyverek átadására. Néhány pisztolyt meg is kaptak Folczék. ennek azonban csak annyi haszna volt, hogy a várható közvetlen tárgyalásokon nem voltak fegyvertelenek. A közvetszedik a kommunistákat, mindenkinek el kellett rejtőznie. A razzia valóban bekövetkezett a jelzett napon. Folcz Antal és Csanyik József számára csak október 18-ig tartott a bújkálás, mert ezen a napon a rendőröknek sikerült a nyomukra jutni. Letartóztatták őket. Félő volt, hogy a megyeházán levő többi letartóztatottal együtt őket is nyugatra viszik. | *gy mondták el szabadulásuk izgalmas történetét. Miközben Körmöczi József és Peágity Mihály lázasan szervezte a már említett épületek és egyéb fontos berendezés fegyveres védelmét, arra is gondoltak, hogy Folczékat a börtönből kiszabadítsák. Germán Jóskáék vállalkoztak az akció lebonyolítására. Otóber 18-ról 19-re virradó éjszaka és hajnalon, éktelen lövöldözést rendeztek a város különböző pontjain. A lakosság és a rendőrök között is elterjesztették a hírt, hogy „itt vannak az oroszok, meg a jugoszláv partizánok!”. Nagy volt az ijedtség, s ez nemcsak a magyar, hanem a német katonai alakulatokra- rendőrökre é* csendőrökre is vonatkozott Folcz és Csanyik kihallgatáson volt a kihallgató egy csendőr- százados volt Később előttük tanakodtak a csendőrök, mit tegyenek? Mikor induljanak el a foglyokkal a Dunántúlra. Telefonon felhívták a Bácsbokodon levő csendőrparancsnokságot Ekkor azonban, — október 19-e volt — a vonal túlsó végén már oroszul feleltek a bajai hallózásra. Az ijedtség teljes volt. Pánikszerű jövés-menés az épület folyosóin, majd közölték a foglyokkal, hogy szabadok! t, / GofO fe/szerboeTf/crso. len katonai tárgyalásokra végülis nem került sor, mivel október 6-án Gocsál László olyan lehangoló hírt hozott, hogy Bernhardt polgármesternek nem sikerült Maresch katonai városparancsnokot meggyőzni a kért fegyverek leszállítására. Mindössze hatvan leventepuskát ígértek meg... A további tárgyalásoknak nem volt értelme. Teljessé vált a zsákutca. A város védelmében magukra maradtak a kommunisták. Számukra azonban növekedett a veszély. Peágity Mihály Gocsál Lászlótól tudomást szerzett arról, hogy október 8-án rendőri-csendőri razzia lesz a városban és összevetlen közelébe jutottak a felszabadító szovjet seregek. Mire megvirradt, már csak szórványos lövöldözés hallatszott innen-on- nan. Délelőtt szovjet katonai járőrök cirkáltak a városban. Visszamaradt németeket kerestek a szovjet rohamosztag-katonák. B aja felszabadult! Ezen a napon nem hangzott fel a nagytemplom harangjának déli kongása. Nem volt, aki a harangot meghúzza. Szombati nap volt. De már másnap nyugalom honolt a városban, s csak néha hallatszott egy-egy kósza lövés. Az is inkább a Duna túlsó oldaláról. Ott még a németek voltak az urak. ——— Artyonal 19**. Xt.«.-* - 49*1/. X. ti-árt Srot/jei hadiereq e/cSretörae t.ju. hets. Jucr&tr/cxL/ cfcrfx/fcak Verned cHenfdmcic/as Féltették a bőrüket. Hanyatt-homlok menekültek át a Dunán. A felszabadulás előtti utolsó éjszaka következett. Körmöcziék, Germánók, Oswaldék a helyükön voltak, védték a rájuk bízott értékeket. Amint besötétedett, ismét megkezdték a zavaró lövöldözést. Nemsokára ebbe a lövöldözésbe ágyúk és katyusák dörgése szólt bele, hirdetve, hogy a város közBllll Wr 0* -™ Í® : ipfi v Jfjt SÍ fe l J WjkJi \-.y mf ÜL Folcz Antal Hogyhn indult meg az élet a felszabadítás utáni napokban?) Október 21-én, tehát a város felszabadításának másnapján, mintha összebeszéltek volna, a városháza előtt találkozott Folcz Antal, Peágity 'Mihály, Lantos András, Csanyik József, Sohajda Antal és Körmöczi József. Egy szó sem esett közöttük az elmúlt hónapok átélt borzalmairól, szenvedéseiről. Az előttük álló feladatokról tanácskoztak: át kell venni a szovjet katonai parancsnokságtól a város közigazgatását és a rend fenntartást. Minél előbb normális életet kell biztosítani a lakosságnak. Meg kell indítani az életet a városban, a termelést az üzemekben, munkát és kenyeret kell biztosítani az embereknek. A program tehát adott volt, s most következett az első lépés. A városházán székelt ideiglenesen a szovjet katonai parancsnokság. Bebocsátást kértek a parancsnokhoz. A polgármesteri hivatalban meglepetés érte a küldöttséget. A parancsnoknál vendégek voltak, mégpedig elég ,■válogatott” társaság. Ott volt többek között, Szilágyi György, az Uránia mozi tulajdonosa és Ficzere, a bajai rendőrség hírhedt nyomozója is. A tolmács szerepét az orosz nyelvet tudó Herr György tanítóképezdei zenetanár látta el. Amikor ez a társaság kijött a városparancsnoktól, akkor Folczék megkérték a tolmácsot, hogy maradjon velük- segítsen nekik. Ez meg is történt Babies gárdakapitányt a kommunista küldöttség megfelelően tájékoztatta és az eredmény nem is maradt el. Természetesen a kommunisták igazát ismerte el a szovjet parancsnok és azonnal semmisnek nyilvánított minden előző megegyezést- amit az előbbi küldöttséggel kötött. Ettől a naptól kezdve a hatalom Baján a kommunisták kezében volt Babies gárdakapitány mindössze néhány napot töltött Baján, majd a harcoló egységekkel együtt távozott a városból. A z élet napról-napra rendezettebb lett. Az üzletek kinyitottak és megindult a termelés az üzemekben. A parasztság is folytatta az őszi betakarítást Megszervezték a város közigazgatását Létrehozták — a kommunisták irányításával — a huszonegy tagú városi tanácsot, amelyben tizenegy kommunista foglalt helyet. Ez volt a nevezetes bajai Tizenegyes Bizottság- amely az intézkedések egész sorát valósította meg, s még a reakciósok is elismerően nyilatkoztak a jól végzett, eredményes munka láttán. A felszabadítást követő napokban alakult meg Körmöczi József és Lantos András vezetésével a bajai vörösőrség. Soraiban találjuk a legharcosabb bajai kommunistákat, akik fegyverrel a kézben, önzetlenül vállalták a nem könnyű szolgálatot. A vörösőrség jó előiskolája volt a későbbi rendőrségnek, A harcoló szovjet alakulatokat újak váltották fel. Pirikalski őrnagy személyében új városparancsnok jött Bajára. Vele és Pohamajba őrnagy politikai tiszttel igen szoros kapcsolatot létesített a város új vezetősége, ök már programszerűen támaszkodtak a kommunistákra, akikben felismerték a vezetésre való rátermettséget. Hangsúlyozták, hogy a felszabadulást követő hónapokban a kommunistáknak már olyan feladatokat is vállalniuk kell, mint a földosztás. Napirendre került a legálisan működő kommunista párt megalakítása. A felszabadulás nagy lehetőséget adott a kommunistáknak: vezethetik az országot. A bajai kommunisták az illegalitás évei alatt megtanulták az elméletet, most a hatalom birtokában, gyakorlatban kellett: bizonyítani, hogy magasabbrendű társadalom felépítésére szövetkeztek és hogy ennek megvalósítására képesek. Ehhez jól szervezett pártra volt szükség Baján is. November 26-án az Ipartestület nagytermét zsúfolásig megtöltötték a kommunisták. Folcz Antal, a város első párttitkára mondott ünnepi beszédet. A végén felcsendült az Internacionálé; 1919 óta először szárnyalt szabadon az a dallam, amelyet évtizedeken át csak suttogva-dúdolva énekelhettek ezen a tájon. . .a föld fog sarkából kidőlni, semmik vagyunk, s minden leszünk!” Így kezdődött el Baján a felszabadulás után az élet. ★ A harc tovább tart, hiszen még mindig sok az elvégzetten — ránk és utódainkra váró munka. S ha időnként egy-egy nevezetes évfordulón — mint most a huszonötévesen — jóleső érzéssel tekintünk körül széles e hazában, ne sajnáljunk egy pillantást vetni a múltra és hálás szívvel gondolni azokra a harcosokra, akik 1944—1945- ben vállalták a nélkülözést- a megpróbáltatást, s ha kellett, a halált is a szocializmus gvőz°1méért, Mczej István
