Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-02 / 228. szám
Állomás-korszerűsítés Félegyházán Mint mindenütt a világon, megyénkben is rendkívül fontos szerepe van a gazdasági életben a közlekedési hálózatnak. Az elmúlt napokban helyszíni tárgyaláson döntöttek arról, hogy a nagy forgalmú kiskunfélegyházi vasútállomást közel 150 millió forint« ráfordítással korszerűsítik és bővítik. A kivitelező az Üt- és Vasútépítő Vállalat a tervek szerint még az idén megkezdi a földmunkálatokat. A vasútállomás jelenlegi épületét teljes egészében a személyi forgalom lebonyolítására rendezik át, s a benne levő forgalmi, szállítási és adminisztratív részlegeit az újonnan épülő, tágas, kétszintes épületbe költöztetik. Az új létesítményben kapnak helyet a vasutasok egészségügyi, szociális létesítményei is. A kiskunfélegyházi vasútállomás korszerűsítését 1973-ra fejezik be. ST. M. A Kaposvári Állami Gazdaságot gyakran keresik fel az ország minden részéből a szakemberek. Különösen az állattenyésztés eredményei iránt érdeklődnek, mert a gazdaság nevéhez számos jó kezdeményezés fűződik, amelyeknek az a céljuk, hogy kevesebb költséggel magasabb hozamot érjenek el. Nemrég mi is megtekintettük a kaposvári nagyüzem tátompusztai tehenészetét. Az igazgató Eszterhai Sándor kalauzolt bennünket. — Egyik fontos törekvésünk a szakosított telepek kialakítása. Igyekszünk a lehetőségekhez mérten a legkorszerűbb módszereket alkalmazni az állattenyésztés minden ágazatában. Itt Tátompusztán 1964-ben kezdtük meg az új, korszerű telep felépítését, amely beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Beszédes statisztika Miközben jártuk az épületeket, tanulmányoztuk a statisztikát. A gazdaságban 1960-ban az állattenyésztés költségei 41 millió 400 ezer forint körül mozogtak. A hozam értéke nem érte el a 38 millió forintot. Tavaly viszont a költségek összege kereken 68 millió 700 ezer ♦orint volt míg a hozam értéke 75 millió 300 ezer forint körül mozgott. A fejlődés nem volt töretlen. Sok gonddal, bajjal küszködtek, de mint mondják most már helyére került az állattenyésztés és ki tudta egyensúlyozni az elmúlt aszályos esztendő növénytermesztési veszteségeit is. E kis kitérő után térjünk vissza a tehenészethez. A gazdaságban ez az egyik leggyorsabban fejlődő üzemág. 1961-ben 276 tehenük volt, tavaly év végén pedig már 850 körül mozgott a létszám. Az itatásos Költség, hozam, temelékenység Az ötnapos munkahét feltételei borjúk száma ugyanennyi idő alatt ötszörösére; a növendékmarhák száma tízszeresére emelkedett. Áz egy tehénre jutó évi tejhozam meghaladja a 3000 litert. — Hozzáteszem — hangoztatta az igazgató —, hogy bevezettük a két műszakot is a tehenészetben. Ezen a telekien 108 jószágot két-két ember gondoz, nyolcnyolc órás munkaidőben. Nem volt könnyű megvalósítani ezt a régi óhaját az állattenyésztőknek. Csak a technológia, a gépesítés tette lehetővé. A fejés természetesen gépekkel történik. A takarmányos kocsi néhány perc alatt „osztja” ki az adagokat. A trágya eltávolítása is géppel történik. Tudományos receptek Ez még csak a kezdet. A gazdaság vezetői egyáltalán nem elégedettek az eddigi eredményekkel. Állandóan törik a fejüket azon hogyan lehetne olcsóbbá, hatásosabbá tenni a takarmányozást, vagyis kevesebb ráfordítással több húst „előállítani”. Ennek egyik módja az új takarmánykeverék előállítása. Több olyan kísérletük van. amely máris eredménnyel járt. Ha továbbra is sikeres lesz a tudományos receptek alapján összeállított keverékek alkalmazása. nyilvánosságra hozzák, hogy más gazdaságok is tudják hasznosítani, vagyis közkinccsé váljon. A további tervekről szólva ezt mondta az igazgató. — A korszerű takarmányozási módszereken kívül törekszünk a további gépesítésre a technológia tökéletesítésére. El szeretnénk érni hogy 150-200 hízó marha, vagy növendék jószág jusson egy gondozóra. A tehenészetben pedig 100 állatot gondozzon egy ember. Jelenleg gazdasági átlagban 12 tehenet gondoz egy személy. Az idő sürget — Természetesen a kettős műszakot folyamatosan általánossá tesszük az állattenyésztésben — folytatta —, ehhez szükséges az előbb már említett célkitűzések megvalósítása. Az idő sürget. Szinte évről évre tökéletesedik, változik az állattenyésztésben is a technológia. Néhány évvel ezelőtt még nyolc helyen folyt a gazdaságban sertéstenyésztés vagy -hizlalás, nagyrészt primitív körülmények között. A vezetőség úgy döntött, hogy a tenyésztést és a hizlalást egy helyre központosítja. Nem akarom részletezni mennyi viszontagságon ment át ez az ágazat, míg nagy nehezen sikerült megvalósítani célkitűzéseinket. Sertéshizlaldánk ma már a gazdaság jól jövedelmező üzemága. de mégis eljárt felette az idő és terveink szerint egy korszerű sertéskombinátot fogunk helyette építeni. — Kisebb költségek, magasabb hozam, nagyobb termelékenység — így foglalta össze a gazdaság igazgatója a továbhi célkitűzéseket. Végezetül megjegyezte: — Az idén és jövőre be akarjuk vezetni az ötnapos munkahetet. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket. . K. S. Kelebiai kacsák Tízszeres megtérülés Kacsa. A kelebiai Rákóczi Cillaga Termelőszövetkezet halastavairól — alig egy hónap múlva eltűnnek az utolsó kacsák. Az utolsó szállítmányt, az idén hizlalt százötvenezer darabból, rövidesen átadják a felvásárlónak. Marad a törzsállomány, és a pénztárban a másfél millió, amit a kacsatenyésztés jövedelmezett a gazdaságnak. A szabadban tartott, tápon hizlalt állatok húsának minősége egyébként — kitűnő. A gazdaságnak további négy évre van szerződése az átvevővel ilyen hatalmas tételekre. Ha nem jön közbe akadály — az idén például a bajai keltetőüzem csak termelőszövetkezet törzsállománya által termelt tojások keltetését tudta biztosítani — a következő évben akár negyedmillió kacsát is fel tudnak nevelni, illetve hizlalni a tavon. Tó. A halastavak víz- szintje sajnos, évről évre csökken. A termelőszövetkezet az idén két kutat fúratott a Kiskunhalasi Vízmű Vállalattal — ösz- szesen hétszázezer forintért. Október elején indítják a búvárszivattyúkat, és ömlik majd a víz a „felső” tóba. Ez az utánpótlás bizonyosan jót tesz majd a tavak elhasználódott, eliszaposodott vizének. Így — közvetett módon — a tavon nevelt „haszonállatoknak”, a kacsáknak és a halaknak is. Férőhely. Bár a kacsákat a szabadban nevelik, a törzsállománynak és a néhány hetes állatoknak fedett helyiségre van szükségük. a törzsállománynak saját erejéből építenek egy hétezer férőhelyes ólat, de október végére egy másik épület is elkészül. Félmillió forintos költséggel alakítanak át egy régi tároló-csomagolóhelyiséget 18 000 férőhelyes kacsa- előnevelővé. A korszerű épületek elkészültével minden bizonnyal sikerül javítani a tóra kerülő állomány kondícióját, egészségi állapotát — és ezzel együtt hús-, és tojástermelési eredményeit is. B. P. Nemrégiben ankétot rendeztek Kecskeméten, a paradicsom növényvédelméről és vegyszeres gyomirtásáról. A komplex növényvédelem kérdéseiről dr. Hódosy Sándor, a DU- TIMEKI tudományos munkatársa tartott előadást. A védekezés során felmerülő költségek nagyobb hányadát — 60—70 százalékát — az anyagköltségek teszik ki. Nem közömbös tehát a szerek megválasztásakor azok hatásfoka mellett a bekerülési költséget is figyelembe venni. A bordóilé & a rézoxikloridok alkalmazása nagyon drága, a kataszteri holdanként szükséges 600 litdr permetlé költsége 108,2, illetve 80,5 forint Sokkal olcsóbb, és számos vonatkozásban gazdaságosabb a szerves hatóanyagú készítmények alkalmazása. Az említett hatszáz liter permetlé költsége Mancoseb alkalmazása esetén 30,4 forint, Maneb keverésekor 28,2 forint, míg a Zineb ez esetben csak 21,6 forintba kerül. A Zineb anyagköltsége például a bordóálé költségének mindössze 20 százaléka. A felsoroltak alapján a paradicsom baktérium és gombakórokozói ellen szükséges hat permetezést alapul véve a védekezés költsége holdanként 500 forint körül alakul. A tenyészidő elején a burgonyabogarak ellen szükséges 2—3 permetezés költsége további 200 forintra. Így a paradicsom növényvédelme a jelenlegi árak mellet 700 forintra tehető holdanként, ami 5—7 mázsa paradicsom árának felel meg. A kísérlett parcellákon végzett mérések azt mutatják, hogy a betegségek és a kártevők e mennyiségnek tízszeresét is elpusztítják a védekezés elmaradása «étén. A jól végrehajtott növényvédelem költségeinek visszatérülése tehát a tízszeres körül mozog, nem is szólva a termésbiztonságról. Baranyi Pál Közgazdasági könyvespolc Gazdaságpolitikai rovatünk most első ízben és a jövőben rendszeresen ismerteti a legaktuálisabb közgazdasági irodalmat. Ezzel is segítséget kívánunk nyújtani a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek és szakembereknek a megfelelő kiadványok beszerzésében. 25 KÉRDÉS ÉS VÁLASZ GAZDASÄG- POLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL (Interjú Nyers Rezső elvtárssal) fKossuth Kiadó) A gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetése óta eltelt időszak már lehetőséget ad az átfogó tapasztalatok összegezésére, népgazdaságunk helyzetének, a lakosság életszínvonala alakulása felmérésére. A gazdasági élet különböző területein dolgozó szakemberek „menetközben” számos újszerű kérdéssel, problémával találták szemben magukat. A gyári munkások között, a mezőgazdaságban dolgozók részéről, az alkalmazottak különböző csoportjainál, utcán és munkahelyen sok vita folyt és vélemény hangzott el a pozitív és negatív jelenségekről. A leginkább vitatott kérdésekből köpött csokrot dr. Bagota Béla és dr. Garant József és kért választ Nyers Rezső elvtárstól, pártunk Központi Bizottságának titkárától. Több mint két tucat — a gazdasági élet valamennyi területét érintő — problémával foglalkozik válaszában a Központi Bizottság titkára. Egy sor kérdésen túlmenően részletes, kimerítő választ ad az inflációs veszély felől érdeklődőknek, kifejti, hogyan kell értelmeznünk a tanácsok önkormányzatának fejlesztését, elmondja mi történik a veszteséges vállalatokkal, szól a vállalatok közötti gazdasági versenyről, területfejlesztési politikánk és a reform kapcsolatáról. Dr. Ladó László—Deli László: AZ OPTIMÁLIS VÁLLALATI NYERESÉG SZÁMÍTÁSA (Közgazdasági és Jogi Kiadó) Egy könyv, amely egyetlen vállalati vezető, közgazdász könyvespolcáról sem hiányozhat. A szerzők nem kevésbé izgalmas kérdéssel foglalkoznak — a költség, nyereség, ár összefüggésén keresztül — mint azzal; hogyan lehet olyan termékek termelésével is magas nyereséget elérni, amelyek esetében a hagyományos kalkuláció alig mutat ki nyereséget? Nem szemfényvesztés, ellenkezőleg a változó és az állandó költségek alakulásában rejlő — józan ésszel könnyen belátható — törvényszerűség ez. A termelési volumen növekedésével a költségek egy jelentős része nem nő arányosan, ez azonban az egyeségköltség számítást felhasználó korábbi kalkulációs módszerekből nem tűnik ki. A direct costing (közvetlen költségelés) elvének alkalmazásával meghatározhatók azok a termelési volumenek, amelyeknél nemcsak az állandó költségek térülnek meg, hanem a nyereség tömege Is növelhető. A „fedezet” (a fix költségekre és a nyereségre fedeztül szolgáló árbevétel) meghatározásával eljutunk annak felismeréséhez. hogy — mint a szerzők is írják — a költségszint, a nyereséghányad csak részben érdekesek, a nyereség tömege a döntő. A könyvben tárgyalt módszer hasznos segítséget ad a vállalati árpolitika, piacstratégia kialakítására és a kapacitás-ki hasznaié*? optimumának tervezéséhez. Olyan kérdésre ad — többek között — választ, hogy mikor adhat egy vállalat árengedményt anélkül, hogy eredménye csökkenne. A könyvet számos gyakorlati példa és grafikon teszi változatossá, szemléletessé. Dr. Kóródi József—Dr. Márton Géza: A MAGYAR IPAR TERÜLETI KÉRDÉSEI (Kossuth Kiadd) Bács-Kiskun megye fejlesztésének — a belterjes mezőgazdaság megteremtése mellett — egyik kulcskérdése az iparosítás. az iparfejlesztés. Dr. Kóródi és dr. Márton könyvéből számos — megyénk iparfejlesztése szempontjából is felhasználható — tanulságot vonhat le az olvasó. A szerzők avatott ismerői a területi fejlesztésnek. Világos, lényegre koncentráló stílusban elemzik iparunk jelenlegi területi struktúráját, annak hatását a társadalmi, gazdasági életre. A kialakult arányok okairól, megváltoztatásának lehetőségeiről és eszközeiről is képet kaphatunk a könyv olvasásával. Népgazdaságunk és ezen belül iparunk — történelmi fejlődése alatt kialakult — területi aránytalanságainak felszámolására közel két évtizede határozott törekvés indult meg. A természeti — földrajzi, környezet meghatározó jellege a technikai fejlődéssel csökken. Az energiaszerkezet átalakulása módosítja az energiabázisok telepítő hatását. Az alföldi területek (így megyénk'is) a szénhidrogének feltárásával, az erre telepített iparral a korábbinál jelentősebb fejlődés elé nézhetnek. Törekednünk kell tehát az energiabázis helyi kihasználására. Az iparfejlesztéssel összefügg a terület lakosságának életszínvonala, szociális, illetve kulturális ellátottsága is. így tehát mindazok, akik kezükbe veszik ezt a könyvet, megyénk fejlesztésének lehetőségeit is felmérhetik és tapasztalatot gyűjthetnek munkájukhoz. Bercsényi Bqtqnd
