Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

«. oldal 1969. október 15, szerda Madaras monográfiája Kezembe került Mada­rason, „falujárásom’’ so­rán egy rendkívül érdekes könyv kézirata. A mintegy 200 gépelt oldalas monog­ráfia Madaras község tör­ténetét foglalja magában. Szerzői: Bognár András helybeli irodalomtörténész (akinek a közeljövőben jelenik meg egyik budapes­ti kiadónál immár harma­dik vaskos kötete) és Kő­hegyi Mihály, a kitűnő és népszerű bajai muzeoló­gus. A szerzőpár több éves alapos, tudományos igényű kutatómunka eredményeit dolgozta fel e kötetben. Tartalmát, érdekességeit, értékeit oldalakon keresz­tül lehetne sorolni. Itt most csak néhány jellem­A földi atmoszféra milliárdod része Kedden délelőtt kétna­pos ankét kezdődött a Technika Házában a vá­kuumtechnikáról. A ta­nácskozáson, a vákuum előállításáról, illetve az eh­hez szükséges berendezé­sek kifejlesztéséről, más­részt a különböző fokozatú vákuumok alkalmazásáról tárgyalnak. A vákuumnak ugyanis négy fokozatát különböz­tetik meg. A durva vá­kuum a földi atmoszférá­nak körülbelül ezredrészét jelenti, míg a finom az at­moszféra ezred- és milli­omod, a nagy vákuum a milliomod és a milliárdod része között helyezkedik el, ami pedig még ennél is ritkább, az az ultravá­kuum. Egyébként ilyen ultravákuumban közleked­nek jelenleg a Szojuzok és készülnek utasaik az űr­hegesztésre. ző dolgot említenénk meg. A helybeli ásatások alap­ján bizonyított tény, hogy Madaras vidékén régen szarmaták, hunok, avarok és szlávok is éltek. Itt vitt keresztül a rómaiak idején a híres Káliz út, amelyen Erdélyből a sót, tűzifát szállították nyugatra. Itt élt a Botond. Vaja, Ha- raszt, Bancsa nemzetség a honfoglalás körüli idők­ben. És hány neves-híres (néha hírhedt) gazdája volt a községnek! íme néhány: Tompa László kun kapitány, Ozorai Pipo püspök, Zsigmond király, Hunyadi János stb. Dózsa seregei itt találkoztak. Itt taszították le a toronyból a bácskai Dózsa-hadak ve­zérét, a híres Borbás papot. A monográfia lapjain színesen-elevenen tárul az olvasó elé az a sokféle harc, küzdelem, amit a falu népe a török, a kalo­csai érsekség és a min­denkori helyi urai ellen folytatott a puszta létért. Ä 18. századtól kezdve a Latinovits család uralta a környéket. Külön érde­kessége Madaras történe­tének, hogy a 19. század elején háborúellenes zen­dülés tört ki a legjobb he­lyi erők összefogása útján. Ezt a zendülést szintén Bognár András dolgozta fel évekkel ezelőtt Az ér­dekesség: a híres dal a „Basa Mári libájáról”, itt született, Madarason. A könyv szerzői a törté­neti áttekintés után a mai Madarasról is igyekeztek hű képet festeni. Külön érdeme a monográfiának, hogy a történeti fejlődés megrajzolásán túl, népraj­zi, régészeti, folkloriszti- kus, gazdasági és politikai vonatkozásban egyaránt kitűnő szakértelmet, felké­szültséget árul el. Csak dicsérni lehet a község vezetőit, hogy segí­tették a mű megszületését, örvendetes a hír, misze­rint ez a kitűnő munka hamarosan nyomdába ke­rül. Varga Mihály Tíz ajándék — ezer öröm Akárcsak valami árumin­tavásáron. Tíz egyforma, nagyképemyős, csillogó te­levíziókészülék, szép sor­ban. Mindegyiknek a tete­jén mutatós kis tábla: Fémmunkás. A Fémmunkás Vállalat nem gyárt televíziót Ezt a tíz készüléket vették. A kecskeméti gyáregység ajándékba tíz tanyai iskolá­nak. A „Televíziót minden Is­kolának” mozgalom szívdo- bogtatóan hamar lelt vissz­hangra országszerte. A mi megyénkben is egyre-más- ra jelentkeztek az üzemek, vállalatok: ők is segítenek, ők is adnak. De egyszerre tíz készü­léket!? Ennyit még egyet­len üzem sem ajánlott fel. A Fémmunkás kecskeméti gyáregysége kivételes áldo­zatkészséget tanúsított A GELKA kecskeméti üzlete pedig a tíz antennát adta ajándékba. Ha el is hiszi, elképzelni aligha tudja városi ember, hogy mekkora öröm ez az ajándék a tanyavilág apra- jának-nagyjának. A felhí­vás eredetei célja az volt, Gyermekek a moziban Az elmúlt héten családom­mal megnéztük a Városi Mo­ziban a „Mint a bagoly nap­pal” című filmet. Legnagyobb meglepetésünkre a nézőközön­ség nagy része általános is­kolásokból tevődött össze. Ér­deklődésünkre a jegyszedőnő közölte, hogy a MOKÉP-nek szerződése van az iskolákkal, a film megtekintésére szerve­zetten hozzák el a gyereke­ket. Nézetünk szerint a film en­nek ellenére legalább 11 éven felülieknek való, bár a néző­téren főleg 7, 8, 9 éveseket lát­tunk. Arról már nem is frok, | hogy a véres, gyilkos jelene­tek pedagógiai oktatásra nem alkalmasak. Még azt a végső következetetést sem lebet be­lőle levonni, hogy végül győz az Igazság és a bűnös elnyeri méltó büntetését. Ebben a filmben a hatalom, a gi'.ság kerül ki győztesen a harcból, tehát az egész küzdelem értel­metlen volt. Felnőtt szemmel másképpen Üjra együtt... A bajai Duna étterem nagy­terme régen látott oly sok vi­dám, mosolygós arcot újjá­építése óta, mint ezen a na­pon, a Férfi Fehérneműgyár nyugdíjasainak találkozóján. Gyulainé elvtársnő, az szb- titkár, a megjelenteket üdvö­zölve, röviden tájékoztatott bennünket az elmúlt év ered­ményeiről. A nyugdíjasok nevében Sztrlklnáczné elvtársnő meg­köszönte a gyár vezetőségének a találkozót. Ezután mindany­: z: JEGYZÉSEK nézzük a filmet. A tanulókat viszont pedagógusok kisérték a moziba, miért nem vették észre, hogy ez a film nem gyarapítja tudásukat? Salgó Györgyné Kecskemét nyiunk nevében kívánta, hogy a jövőben is békében — ha­sonló körülmények között — teljes létszámban találkozhas­sanak. A vacsora után élénk be­szélgetés alakult ki a tömeg­szervezetek képviselői és a nyugdíjasok között. Jőleső érzés vo t nérnl év­tizedekig becsülettel helytállt munkatársaink vidámságát az estén, mely ropogós n-agyar csárdással és bunyevác kóló­val ért véget. Márton János Baja öregek napjának ünnepa hogy a kisiskolában se- sítse a gyerekeket a tanu­lásban az Iskolatelevízió. De ha már ott van a ké­szülék, eljönnek munka után megnézni a műsort a felnőttek is. A népművelés­nek is nagy nyereség tehát az ajándék. Minderről ismételten meggyőződhettünk akkor, amikor tíz külterületi isko­la igazgatójának köszönő­szavait hallgattuk a Fém­munkás kultúrtermében. Eljöttek, hogy átvegyék az ajándékot Horváth János igazgatótól, Bakos Pétertől, az üzemi pártszervezet tit­kárától, és Arató Sándor­tól, a szakszervezeti bizott­ság titkárátóL Szeretnénk, kifejezni ezzel az ajándékkal köszönetün- ket és megbecsülésünket az önök áldozatos munkájáért — mondta Horváth János, a Fémmunkás kecskeméti gyáregységének igazgatója. — Azokat az iskolákat aján­dékoztuk meg, ahonnan, eddig is a legtöbb tanuló jött hozzánk szakmát tanulni. Jelenleg 250 ipari tanulónk van. Ez a létszám a következő évek igényeihez képest kevés. Az imént megmutattuk önöknek az üzemet, a modern új szerelőcsarnokot. Láthatták, hogyan fejlődik a gyár. A televízió adta jobb lehetőségekkel neveljenek nekünk több. tanultabb fiatal szakmunkás jelöltet. Ezt kérjük viszonzásuL Találjanak megoldást Kezdetben volt egyetlen lakóház (ta­valy) az új lakónegyedben: a Széchenyi- városban. A lakók örömére gyorsan be­kapcsolták a helyi buszközlekedés háló­zatába. Az 5-ös rendre hozta-vitte a köz­pontba igyekvőket. Azután sorra épültek a házak. Gombamódra, ahogy mondani szokás. Egy év elteltével már a hatodik ház is elkészült. Valóságos kis város nőtt ki a földbőL A közlekedési vállalat remekül igazo­dott ehhez a megváltozott helyzethez: — különösen csúcsforgalom idején — sza­porította a buszokat. (Ahogy ők mond­ják: a járatokat.) Ennek csak örülni lehet. Ám annak már nem, hogy az új út­vonalon még nincsenek szabályos megál­lóhelyek- Itt csak egy példát hozunk fel ezúttal. Az Aranyhomok Szálló mögötti meg­álló egybeesik a nagy forgalmú parkoló­hellyel. Ez nehezíti a leszállók szabad közlekedését. Sajnos, nincs kijelölt gya­logátkelőhely. Amíg alig volt forgalom ezen a vonalon, ez így is jó volt. De ma, amikor — csak egyet említek — tö­megesen utaznak iskolás gyermekek is itt, a helyzet kezd veszélyessé válni. Ne­hezíti a gyalogos és gépjármű-közleke­dést amúgy Is a szálloda mögötti szén­rakás (Mellesleg: nem valami esztétikus látvány) amit a forgalmas úton való át­keléskor kerülgetni kelL Javasoljuk, hogy az illetékes szakem­berek _ az utazók hő óhajára a szülők m egnyugtatására — találjanak minél előbb valamilyen megoldás» Sértő az a mód, ahogyan némely könyvügynö­kök dolgoznak, és méltatlan a szép ügy­höz, amit képviselnek. A feladatuk ere­detileg a türelmesen-okos, kulturált meggyőzés lenne, ehelyett a „rámenő­sebbje” gyakran felsőbb szervekre hivat­kozik, pecsétes papírokat mutogatva erő­szakoskodik, vagy gúnyos-fölényes hang­nemben „oktatja ki” azokat, akik nem akarnak tőle vásárolni. A minap történt, az egyik kecskeméti iskolában: Bemegy az ügynök, mondja, mit akar. Az egyik tanárnő, amikor rá kerül a sor, udvariasan elhárítja az ajánlatot. — ön talán nem szeret olvasni? — hangzik az éles kérdés. — A férjem a „beszerző” nálunk — így a válasz. — Szeretném én látni a maguk köny­veit! — néz rá az ügynök gúnyosan. (Mellesleg: az illetőnek kétezer kötetes könyvtára van otthon.) Ám ez nem volt még elég. Emberünk egy másik pedagógushoz fordul; — És ön, kérem? Az erőszakos hang okozza talán, hogy bizonytalan a válasz: — Nem kérek... Sokáig táppénzen voltam... Bántóan durva az ügynök megjegy­zése: — *- ' - ’—- hogy ilyen szegé­nyek a pedagógusok! Kérdezem; milyen jogon meri valaki mások kultúra iránti igényét kétségbe­vonni csupán azért, mert nem tőle ve­szik a könyvet? Micsoda bárdolatlanság ez - éppen a kultúra nevében? T. M. Vasárnap bensőséges ünnep­ség között tartották meg •. öregeit napját Kecelen. Laták Ede vb-elnök ünnepi beszédében köszönt 'lte a meg­jelenteket, majd dr. Tihanyi László körzeti orvos beszélt az Idős emberek egészségügyi el­látásáról. Ezután a nötanács nevében Virágh Pálné mon­dott köszöntőt. Virággal díszí­tett asztalokon süteménnyel kínálták a vendégeket, amit hangulatos zene meUett fo­gyasztottak el. Az innepélyt a kisdobosok hangulatos sza­valatai és énekstílust fejez ték 1)6. Az öregek napközi otthoná­ban az ünnété'.yt-n mindenki nagyon jól érezte magát Földes Ferencné Kecel Miért késik a kiskőrösi sütőüzem felépítése? Kiskőrös várossá fejlesztésé­ben központi helyet foglal el a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése. Mégis a ke­nyérellátás gyakran akadozik, mert a növekvő szükségletet a két régi, elavult üzem ter­melése nem tudja biztosítani. Tudomásunk szerint ez év­ben egy új, korszerű kenyér­gyár építésének megkezdését tervezték az Illetékesek, a kis­kőrösi tanács is minden tá­mogatást megadott ennek pz üzemnek az építéséhez, mind­ezek ellenére az építkezés megkezdése késik. Tartani le­het attól, hogy a téli idö- -z~kb*m az esetleges száitüási nehézségek a kenyérellátásban zavarokat okoznak. A sütőipari munkások Je­lenleg rossz munkakörülmé­nyek között dolgoznak. ígv természete°en ez Is sürgeti az új, ko-szeríi sütőüzem mielőb­bi felépítését. Kővágó Vendel Kiskörös A megajándékozottak nevében Thorma László lajos- mlzsei iskolaigazgató mondott köszönetét: — A Ricsóvári iskola, ahová a mi készülékünk kerül, 13 kilométerre van a községtől. Olyan gyerekek is akad­nak ott, akik még a faluban sem jártak. A televízió nekik nemcsak megkönnyíti a tanulást, hanem ablakot nyit a világra. Közelebb kerül hozzájuk most a nagy­világ, s a képernyő új ismeretek, a tudás és műveltség fényét vetíti rájuk ezentúl. Mester László

Next

/
Thumbnails
Contents