Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

C oMsl TM9. október IS. nerds W Uj növényvédőszerek Havonta 70 kályha A fűtési idény október 15-én hivatalosan is meg­kezdődik. Nyáron nem so­kan gondoltak a vegyes tü­zelésű, vagy gáztüzelésű cserépkályhákra. Nem így a kecskeméti cserépkályha- cpítő vállalat és a négy­száz előrelátó megrendelő. A vállalat havonta 60—70 kályhát készített el, ame­lyek nemcsak jók, hanem szépek is. A változatos szí­nű és díszítésű, géppel és kézzel formázott csempé­ket a Romhányi Cserép- kályhagyár készíti. A vál­lalat az idejében kapott rendeléseket batáridőre, az­az az idény kezdetéig tel­jesítette. Szálló helyett — A szokatlanul meleg kora őszi napfény még félmezte­lenre vetkőztetett egy-két bátrabb munkást az építke­zésnél. Kecskeméten az Épí­tési és Szerelőipari Vállalat „munkásszállodát'’ épít vi­déki dolgozóinak. A korsze­rűtlenné vált, eddigi szálló épületét értékesítik és 1970 Az elmúlt napokban fe­jeződtek be az üzletkötések az AGROTRÖSZT és kül­földi növényvédőszer-szállí- tó partnerei között, rögzí­tették az 1970-ben behoza­talra kerülő vegyszerek vá­lasztékát és mennyiségét. A kombinált szerek­ből elsősorban a Karathane és a Morestan nevű eket várják érdeklődéssel a gazdaságok, ' ezek ugyanis gombaölő hatásuk mellett az atkákat pusztítják. A ha­gyományosan használt kén­porok, a szilárd mészkénlé valamint a Neopol változat­lanul beszerzésre kerül. Az egész világon óriási össze­geket fordítanak a gomba­ölőszerek hatékonyabb fajtáinak előállítására. Az egyik ilyen értékes vegy­szer a Novenda, amely a gombák mellett a rovaro­kat, illetve petéiket is el­pusztítja. Az elmúlt években bevált Orthocid mellett kisebb mennyiségben Nikecidet is vásárolnak, mivel az előző növényvédőszer hatékony ugyan a peronoszpóra el­len, de a szőlőben korai lombhullást és levélsárgu- lást okoz. A DDT után a f DDT-t tartalmazó szereket is kivonták a forgalomból, helyettük a szerves fosz- forvegyületek széles válasz­téka áll az üzemek rendel­kezésére, a korábban fel­használt lindán tartalmú szerekkel együtt. Ezek a vegyszerek már kilós téte­lektől kezdve csomagolva kaphatók. munkásszálloda márciusára, amikorra elké­szül az új létesítmény fele, a 200 személyt befogadó rész. kiköltöznek a lakók | a régiből. A modern épület I négyszintes lesz, az egyes j szobákban négy ágyat he­lyeznek el, a meleget köz-! ponti fűtés adja. (Pásztor Zoltán felvétele) ! Továbbra is nagy gondo­kat okoz a takácsatka el­leni küzdelem, a legkedve­zőbb eredményeket a BI-58 és a Pol—Akaritox kombi­náció alkalmazásával érték el. Jövőre összesen 110 mil­lió forint értékben vásárol­hatnak vegyszereket a me­gyei AGROKER-nél a gaz­daságok. Meghosszabbodott az ügyelet Hiányoznak a gázkészülékek Kinek lesz melege? Á korszerű fűtés Kecskeméten gondjai A Kecskeméti Gázmű október 15-étől kezdve már 2460 lakás fűtésére szüksé­ges gázról és szolgáltatás­ról gondoskodik, ami a ta­valyinál csaknem 700-zal több fogyasztót jelent. Szak­embereik különféle tanfo­lyamokon vettek részt, ame­lyeken a megváltozott tech­nológiai utasításokat sajá­tították el. Kibővítették karbantartó-szolgáltató rész­legüket, és a korábbi gya­korlattól eltérően este 10 óráig tartanak ügyeletet. Szerelőik ezalatt állandóan készenlétben várják az eset­leges fűtési reklamációkat, gázszivárgást jelző híváso­kat. Az anyagellátottságuk vi­szont még korántsem teljes, az alkatrészeknek mintegy 10 százaléka hiányzik a rak­táraikból. A szállítási szer­ződések szerint a legfonto­sabb gázkészülék-alkatré­szeket még októberben meg kell kapniuk. Az idén már a vezeté­kes gáz energiájával mele­gítenek Kecskeméten a Jó­kai és Trombita utcai há­zakban, a megyei tanács épületében és több mint 270 széchenyivárosi lakásban is. A Nagykőrösi utcában szin­tén új vezetéket fektettek le. Földgáz van elegendő, a tervek szerint 900 ezer köb­méternyi mennyiség áll ha­vonta a lakások rendelke­zésére az utolsó negyedév­ben — vagyis annyi, mint tavaly a legzimankósabb időszakban. Készülékekből viszont nagy hiány mutat­kozik. Nehéz hozzájutni a fűtőtestekhez bojlerekhez, égőkhöz. Ezeknek a termé­keknek a forgalmazásával nem foglalkozik már a Dél­magyarországi Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat. A jGázmű dolgozóinak két újabb brigádja rövidesen megjelenik a Nagykőrösi utcában és december 31-ig valamennyi tanácsi lakásba bevezetik a vezetékeket. Amennyiben az Ingatlanke­zelő Vállalat — akire újab­ban a beszerzés tartozik — időben rendelkezésükre bo­csátja a szükséges készülé­keket, a megállapodás ér­telmében ezeket is felszere­lik szilveszter előtt. * Ugyancsak a korsze­rűbb fűtéssel kapcsolatos, hogy az idei év végéig, vagy a jövő év elejére az Aranyhomok Szálloda fel­hagy a széntüzeléssel. A központi kazánjukat gázzal fűtik a jövőben, a szüksé­ges berendezések nagyobb része már ekészült, és a helyén van. A teljes beren­dezést a közelben húzódó. 6 —7 méterre levő városi ge­rincvezetékre való csatla­kozás követi majd, s ezzel szinte észrevehetetlenné csökkennek a távozó égés­termékek. Megszűnik a szomszédos háztömbök la­kóinak a panasza, akiknek az ablakait eddig rendsze­resen elborította az Arany­homokból távozó füst és ko­rom — a „kedvező széljá- rások” esetén. A megye legnagyobb lakóházának, a kecskeméti szalagháznak a sorsa elválaszthatatlanul összekötődött a távfűtéssel. A 177 lakásban egy kisebb dunántúli fa­la népessége is elférne, sokakat érint tehát az ügy. Az a sajátságos helyzet állt elő, hogy a kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a műszaki szemle után aláírt szerződésben vállalta: október 31-ig pótol­ják a hiányosságokat, ha addigra elvégezhetik a fűtő- berendezések próbáját. Ennek pedig természetesen az az előfeltétele, hogy egyáltalán eljusson a tetthelyre a hőenergia. Egyébként november 30-a az eredeti átadá­si határidő. A távfűtés jelenlegi technikai felkészültsége viszont elégtelen az újabb fogyasztók ellátására, az eddiginél nagyobb teljesítőképességű szivattyúk szükségesek. Ezeket a berendezéseket kellene minél előbb besze­rezni, hogy kipróbálhassák a szalagház távfűtési veze­tékét, ellenőrizzék a tömítéseket, elvégezzék a fűtési rendszer szabályozását, ami legalább két hetet igényel. Csakhogy szivattyúk egyelőre nincsenek a láthatá­ron. Az előállításukat kétéves határidőn belül nem vállalták a gépgyárak. Az Ingatlankezelő Vállalat em­berei tartalék, elfekvő szivattyúk után futkosnak. Futkosnak, és mindenki lázban ég; akad. akiben gyógyszerek tartják a lelket. A helyzet mégis érthetet­len, fájóan nevetséges. Miként fordulhatott elő. hogy csak a közelmúltban döbbentek rá az Illetékesek: az épületben télen valószínűleg fűteni is kell. Valaki, vagy valakik nyilvánvalóan kellemes merengő állapotban töltötték el a munkaidejüket, amikor pedig dönteni, intézkedni kellett volna. A fűtést ugyanis, mint isme­retes, lelki hőhullámok nem pótolhatják. Mert a leendő lakóknak egyelőre csupán attól támad melegük, hogy égető kíváncsisággal várják: ezért a mulasztásért va­jon kinek fűtenek alá? ,.. Halász Ferenc Az utolsó csalás 1944. október 15. NEGYEDSZÁZADDAL ezelőtt, 1944 október 15-én véget ért a magyar törté­nelem egyik leggyászo­sabb korszaka, az ország és a nép életének 25 esz- esztendejét megkeserítő Horthy-korszak. Utána még egy tragikus, ször­nyű idő, a Szálasi-rezsim néhány hónapja követke­zett, s csak 1945 tavaszán, azzal a történelmi pilla­nattal lett szabaddá egész Magyarország, hogy az elő­nyomuló szovjet haderők átkergették a határon Hitler és a nyilasok utol­só csapategységeit is. Az idő teszi, vagy a fe­ledés — de bizonyos, hogy a bűnben és vérben fo­gant Horthy-rendszer vég­napjaival kapcsolatban itt-ott még felbukkannak illúziók, egy-egy pontat­lan félmondatból még Horthy Miklós „náci el­lenes” álláspontjáról kia­lakult legenda maradéká­val is találkozhatunk. Pedig Horthy sohasem változott. A magyar nép­nek épp oly kíméletlen el­lensége, a náciknak épp ol v hűséges — legfeljebb csak csalódott — híve volt októ­ber 15-én is mint előbb. Való igaz, hogy 1944.októ­ber 15-én délben a buda­pesti rádióban felolvasták a kormányzói kiáltványt, amelyben ez is volt: „Ma minden józan eszű ember előtt nyilvánvaló, hogy Né­metország elvesztette a há­borút ... Németország már nagyon régen megszegte a szövetségesi hűséget... Visszavonulásuk során az ország szuverén területén raboltak és romboltak ... Értesítettem a német bi­rodalom képviselőjét, hogy fegyverszünetet kérünk ellenfeleinktől és meg­szüntetjük az ellenséges­kedést velük szemben”. ÁM HORTHY félt attól, hogy a nemzet legjobb erőire, mindenekelőtt a munkásosztályra, a kom­munistákra támaszkodva meg is valósítsa a kiált­vány legfontosabb gondo­latát, a fegyverszünet életbeléptetését. S egy pillanatig sem gondolt ar­ra, amit már a Moszkvá­ban tárgyaló fegyverszü­neti bizottságtól tudott, (Horthy szentemben Vé­gén küldte három embe­rét fegyverszüneti kére­lemmel a szovjet főváros­ba), hogy a szövetségesek, mint a jövendő zálogát, azt kívánják Magyaror­szágtól: forduljon szembe a nácikkal. A történelem ugyan kényszerítette Horthyt, hogy tárgyaljon a magyar ellenállás erőivel — előbb a szociáldemokraták és a kisgazdapárt megbízottai- val, majd közvetítő útján, a kommunistákkal is, akik közölték álláspont­jukat és követeléseiket Lázár testőrparancsnok­kal. A kormányzó azon­ban hű maradt önmagá­hoz: előbb a két másik szövetséges pártot akarta kijátszani a kommunis­ták ellen, amikor pedig kiderült, hogy a Magyar Front nem bontható meg, azt kívánta, hogy jelöl­jék meg a kommunisták gyülekezőhelyeiket, majd ha kell, üzen. A provo­káció nyilvánvaló volt. Horthy úgy képzelte: ki­adja a kommunistákat a náciknak és a nyilasok­nak, s ezen az áron men­ti magát. VOLT MÁR kiváló pél­da arra, miként kell szem­befordulni a nácikkal, hogyan lehet a nép aka­ratának megfelelően vég­rehajtani a fegyverszünet­tel járó tennivalókat. Au­gusztus 23-án népi felke­lés Romániában, szeptem­ber 2-án Finnország sza­kítása a náci Német­országgal, szeptember 9-én a bolgár népi fel­kelés — mindez megelőz­te Horthy felemás módon elképzelt „kiugrását”. A kormányzó, aki egész éle­tében egyenruhában járt és büszkén emlegete „stra­tégiai tudását” — ponto­san 1643 főnyi katoná­val — fegyvertelen tes­tőrrel, rosszul kiképzett őrzászlóalj beli emberek­kel — „biztosította” az országot megszálló ná­cikkal szemben tervezett lépését. A várható náci és nyilas ellenlépésekre te­hát egyáltalán nem ké­szült fel. POLITIKAILAG hason­ló előkészületeket tett. A lehetséges népi erők he­lyett az úri osztály jobbol­dali soviniszta, a nácik­tól csak árnyalatokban különböző csoportjaira épített — de még Hitler követeivel is a régi „szö­vetségesi” hangon beszélt. Sok-sok évvel később, ön­igazolás szándékával írott emlékirataiban Horthy maga vallotta be: a náci követekkel arról tárgyalt: ..miként lenne megaka­dályozható, hogy az oro­szok a németek háta mö­gé kerüljenek”. Hitler ke­zére játszott tehát októ­ber 15-én, a kiáltvány napján is — és hamaro­san Hitler „védelme alá helyezte magát”, ktílön- vonattal utazott családos­tól egy bajorországi kas­télyba. A Horthy-kiáltványt dé­li egy óra tájban olvas­ták fel a rádióban. Eb­ben az időpontban az SS segítségével és védelme alatt szervezett hűvösvöl­gyi és zugligeti nyilas­keresztes hadiszállásokon kiadták az utolsó menet­parancsot, kicsomagolták a Bécsben, jó előre ki­nyomtatott Szálasi-féle „hadparancsot”, az SS egyik budai központjában bújkáló Szálasira német katonaköpenyt, katona­sapkát adtak és átvitték Veesenmayer követ hiva­talába. A magyar hadse­regben működő náci ügy­nök törzstisztek segítségé­vel a nácik nemcsak azt érték el, hogy Horthy ha­marosan kiadott parancsa szerint („Nem szabad egy lövésnek sem eldördül­nie!”) történjen minden, hanem hozzáláttak ahhoz is, hogy most már Szála­sira, Horthy egykori ve­zérkari őrnagyára eskes­sék fel a katonákat. Este, az indulóözön után, a budapesti rádió Szálasi zavaros szövegeinek szün­telen ismétlését sugározta. EGY HÖNAP és egy nap híján 25 év telt el attól a naptól, hogy Horthy 1919 november 16-án egy elkötött fehér lovon bevo­nult Budapestre — 1944 október 17-én indult el különvonata a kelenföldi pályaudvarról. A németek mindig tudták, bízhatnak Horthy 1919 óta szaka­datlanul tanúsított fasisz­ta beállítottságában. a szovjetellenes rablóhábo­rúban való lelkes részvé­telében. Október 15-én sem náci vagy nyilas erő­szak lökte ki a budai Várból; Veesenmayerrel karonfogva indult „fogsá­ga” színhelyére, a Hat- vany-palotában berende­zett SS-szállásra. Az a már idézett parancs pedig teljes egészében így hang­zott: „Nem szabad egy lövésnek sem eldördülnie, mert a megállapodás meg­van a németekkel”. A MEGÁLLAPODÁS „megvolt” Horthy és a ná­cik között: ez október 15. után hónapokkal hosz- szabbította meg a magyar nép szenvedéseit, tízezrek életébe került, a nemzeti tragédia szélére sodorta az országot. Október 15. egy becs­telen, népellenes figura utolsó árulása volt. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents