Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

[ ( Pecsenyebárány és hízómarha Mintaszerű állattartás a Duna mentén Megachille rotundata a magtermesztés szolgálatában EZ A TERMELŐSZÖVETKEZET — A DUNAPATAJI PETŐFI — NEM TAR­TOZIK A „FELKAPOTTAK” KÖZÉ, CSENDES, SZORGALMAS, DE NAGYON IS MEGFONTOLT, CÉLTUDATOS GAZDÁLKODÁS BONTAKOZIK KI A FOLYAM­MENTI 4040 HOLDON. SOHASEM KEDVELTÉK A LÁTSZAT-EIiEDMÉNYEK HARSÁNY KIRAKATAT, ÄM — VOLT KÖZÉPPARASZTOKHOZ MÉLTÓ TÜ­RELEMMEL — SORRA ELLESTÉK A NAGYÜZEMI MÓDSZEREKET, TAPASZ­TALATOKAT, S EZEK OKOS ALKALMAZÁSÁVAL EGYES ÁGAZATOKBAN MAR ÉVEK ÓTA VILÁGREKORDOKAT DÖNTÖGETNEK. FELSZÍNRE HOZZÁK A HORDALÉKKAVICSOT. MEGPORZÁSRA FOG.IÄK BE A TÖBBNYIRE CSAK A TÜDŐSÖK ÁLTAL ISMERT VADMÉH-FAJTAKAT, TÖRZSTENYÉSZETEKET ALAKÍTANAK KI, S MINDEZEK MELLETT AZ UTÓBBI PÁR ÉV SOKAN ARRÓL IS MEG KELLETT GYŐZŐDNIÜK, NEM ELÉG CSAK PRODUKÁLNI, HANEM MEGFELELŐ KÍNÁLATTAL ÉS HASZONNAL KELL BIRTOKBA VENNIÜK A PIACOT IS, TERMÉKEIK KÖZELÉBE CSALOGATNI A MINDENHATÓ FO­GYASZTÓT. KEZDETIEK A LÉPÉSEK, DE ANNÁL BIZTATÓBBAK. HOZZÁTÉ­VE, HOGY A TSZ CSAK 1961 ELEJÉN ALAKULT. S ÍGY FIATAL. SŐT FIA­TALOS, MI TÖBB — HA A TAGSÁGI ÁTLAGÉLETKOR ALAKULÁSÁRA FI­GYELÜNK — FIATALODÓ GAZDASÁGRÓL SZÁMOLHATUNK BE. Äz indulástól mostanáig Már az induláskor is azt kon. Nem volt egy fia- ségről” egy frissen, az adott kellett bizonyítaniuk: meg gép, sem egy rissz-rossz területen elődök nélkül trdnak állni a saját lábú- épület; uradalmi „örök- alakult termelőszövetkezet kiszuperált körmös traktort, máskülönben a gépállomás segített, összeállt a közös alap is: a gazdák, közösbe adott földjük után. négy­szögölenként 15 fillért fi­zettek. Ez az alap megha­ladta a félmillió forintot, elegendő volt az első kö­zös lélegzetvételhez. Mindez hasonlóképpen játszódott le a Petőfi-vel egyidőben alakult, 800 hol­dasnál nem nagyobb Kos­suth Tsz-ben. Három-négy év után mindkét tsz gaz­dái arra a meggyőződésre jutottak: talán jobb lenne együtt folytatni... Az egye­sülést kimondó közgyűlé­sek aztán rá is tették a pe­csétet az elhatározásra. Az első félévtizedes út korántsem volt sima, zök­kenőmentes. Halmozódtak a gondok, némelyikkel nem is tudtak sikerrel megbir­kózni. A tagsági jövedelem is összeszűkült, volt év, hogy a munkaegység érté­ke a tíz forintot sem érte el. Az 1965-ös évet másfél­milliós mérleghiánnyal zár­ták. De a rákövetkező év már nyereséget hozott. Az­óta meredek az ívelés. A közös állóalapot tavaly két­millióval fejlesztették, az idén négymilliós „ugrásra” van kilátás. A múlt évi egy tagra jutó átlagjövede­lem — ha a pár napot dol­gozókat is számításba vesz- szük — 17 500—18 000 fo­rint között alakult. De a A juhállomány fejlesztő- értékesítsék exportra. A se természetesen a közös- közös — olasz és görög ben sem megvetendő céL megrendelésre — évek óta Elsősorban minőségi „fel- szállít. Az érdeklődés fol o­A zöldségtermesztés nem fő üzemága a tsz-nek. Inkább a helyi lakossági igények kielégítése végett foglalkoznak konyhakertészkedéssel. A termékeket a gazdaság a saját, a központi iroda melletti boltban hozza forgalomba. A nyári szezonban állandóan 15—20 cikkféleséget árusíta­nak, s havonta 45—50 ezer forintot forgalmaznak. Jelen, leg leginkább a dinnye, a paprika és a paradicsom a kelendő. A felvételen balra: Lakatos Sándorné üzletve­zető a hatalmas féldinnyét méri. futtatásról” van szó: a ko­rábbi 1200—1400 helyett most nem egészen 800-at tartanak, ám a tenyészállo- mányt a Kalocsai Állami Gazdaság törzskönyvezett juhászatából szerezték be. zódóban, ezért a mostani állomány megkétszerezése is a tervek között szerepel. A tehenészettel függ ösz- sze a marhahizlalás. Ezzel négy éve foglalkoznak. Az első évben még szabadpin­zött ezért is alaikítottuk ki a száz tehén tbc-mentes állo­mányát. Az itt fejt tejet nyugodtan meg lehet inni forralás nélkül is. Mi lát­juk el tejjel a község la­kosságát is, naponta 2—3 hektó fogy el a helyi bol­tokban. Ide tartozik, hogy két évvel ezelőtt a tejipar­tól átvettük a helyi tegze­met, s attól kezdve itt vé- kezzük a hűtést is. Es mi­vel a háztájiból származó tejet is átvesszük, hiszen ezért is nagyüzemi felárat kapunk, figyelmünk köz­pontjába került a háztáji tehéntartás. Dunapatajon 250-nél töb háztáji tehenet tartanak, A tehéntartó gaz­dák lucernaterületet kap­nak, bár ez a juttatás függ­vénye a közösben végzett munkának is. Azonkívül le­het igényelni csatornádét, s mód van a legeltetésre. Ám az elnök a háztáji te­héntartás hátrányairól sem feledkezik meg; még a jut­tatás mellett is nagy a ta­karmányigénye, másrészt a gondozása sok munkaórával jár. Előnyösebb a birka, ez nyáron egyfolytában a le­gelőn van, s gondozásra csak télen szorul, amikor a gazdák is jobban ráérnek. Nem csoda, ha egyre töb­ben hódolnak a juhtartás- nak, egy-egy gazdának 4—6 birkája van. Délelőtt a tejházban, ''örös Józsefné tcjházvezeíő a hűtő mellett a hőfokot méri. Az előtérben: H rváth Sándorné a mérőbe önti a tejet. A napi átlag: húsz hektó. nem is álmodhatott már a 60-as évek elején. Az akko­ri több mint fél ezer gaz­da 10—15 holdjával ado­gatta össze a földeket, be­vonták a közösbe a lovakat, más lábasjószágokat is ad­tak össze, s úgyanez tör­tént a kisparaszti felszere­lések javarészével is. Az ál­latokat az úgynevezett ak­tokban helyezték el — az állattartásnak a lakóháztól elkülönített, ősi, jóformán csak Dunapatajon honos módjáról van szó —; a Mó- zes-akol még ma is jól szol­gálja a közös gazdálkodást, ebben tartják a tsz igavo­nó lovait. A környékén azonban már alaposan ki­kezdte a rozsda a halomba hordott lóvontatású eké­ket, boronákat, vetőgépeket, szecskázókat, s egymásra roskadtak a lőcsös szeke­rek is. De ezek az első pár évben nélkülözhetet­lenek voltak; a gabona ve­tésterületét is csak az első év őszén vonhatták össze, akikor már vettek egy-két Jólesik a szemnek, ha végigpillanthat e szép állatokon — Vajda Mihály sertésgondozó tekintete ezt árulja el, a törzskönyvezett Cornwall anyakocák társaságában. A sertéstenyésztés a tsz egyik legjövedelmezőbb üzemága. Azért ez a csikó sem „kutya’’ — mondja Sárkány Sán­dor csikógondozó. Jelenleg tíz másfél éves csikójuk van, gidránok, arabsok, keverékek. Egyaránt nevelnek saját szükségletre és == eladásra. rendszeresen dolgozók 20 ezren felüli jövedelmet ér­tek el. Tbc-mentes állomány Miből? Hogyan? Milyen módszerekkel? — Elsősorban állatte­nyésztő gazdaság vagyunk — kezdi Szilasi László tsz- elnök. — Ezért roppant ügyelünk a tenyésztés szín­vonalára, s mindenek előtt a minőségre helyezzük a fő hangsúlyt. Egyebek kö­A minőségi javítás módot ad arra, hogy a háztáji juhállományt is feljavítsák, sőt — a tsz-en belül — ér­lelődében van egy juhte- nyésztői szakcsoport létre­hozásának a gondolata is. Ez módot nyújtana arra, hogy a háztáji báránysza­porulatot is a közös útján con vásárolták fel a vegyes „alapanyagot”. Ma már évente 120—150 hízómarha kerül — görög, olasz, NSZK és belga — exportra. Az etetéshez bőséges mennyi­ségű tömegtakarmányról gondoskodnak; silókukori­cából az idei átlagtermés meghaladja a 250 mázsát. Törzskönyvezett cornwallok A sertésállomány a tsz történt meg máról holnap­jó néhány büszkesége kő- ra. A vegyes állományt zül — az egyik, s nem is nem tartották kielégítőnek, a legjelentéktelenebb. Pe- ezért pár éve elhatározták, dig ennek kialakítása sem hogy — bár akkor még

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents