Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-10 / 209. szám
\ Község a két nagyváros árn Egy asszony beszélte, csütörtökön reggel a lajos- mizsei piacon: — Olyan drága itt minden mintha Pesten lennénk. A gyümölcs, a zöldség ára magasabb mint Kecskeméten ... Miért? — Miért? Látná mi van itt • hajnalban. Nemcsak teher-, de személygépkocsik is hordják az árut, a zöldséget, a gyümölcsöt a pesti piacokra... Sok igazság rejlik e szavak mögött, hiszen Lajos- mizse a két nagyváros tő- szomszédságában, nagy tanyavilágával furcsán, — egyenlőtlenül fejlődött, alakult ki gazdasági arculata, az emberek foglalkozása, megélhetése. Ma is érződik a városok vonzása, taszítása talán jobban, mint korábban. Ezen a 31 ezer holdon, ahol — a feljegyzések szerint — 1877-ben har- ] 3500-an dolgoznak, óm jövedelmük igen eltérő. A Népfront Tsz-nek 42 millió forint közös vagyona van, s ez 352 gazda szorgalmát dicséri. Ebben a gazdaságban azonban jelentős mérvű az elöregedés, hiszen a tagok kétharmada 40 éven felüli. Az átlagjövedelem itt, és a Petőfi Tsz-ben is — ahol a közös vagyon csupán 6 millió forint, s az elöregedés hasonló a Népfrontéhoz — 12—13 ezer forint. Mindkét közös gazdaság a gyenge kategóriába tartozik, gazdálkodásuk még hagy maga mögött kívánnivalót. Más azonban a helyzet a szakszövetkezeteknél, ahol már több a fiatal, jobb a gazdálkodás, s a jövedelem is eléri az évi 20 ezer forintos átlagot. S talán itt lehetne ismét idézni a piacon panaszkodó háziasz- szony szavait, aki a drágaságról beszélt: „A szakszövetkezetekben dolgozók közül sokan szállítják az árut Budapestre”. Ez a „kereskedelmi” tevékenység, nem vitás, növeli a tagok, vagy egyéni termelők jövedelmét Korábban Lajosmizsén munkaerőfelesleg jelentkezett, s az emberek főleg a szak- és betanított munkárettek volna biztos, állandó jövedelemhez jutni a városokban próbáltak szerencsét. Ma már más a helyzet, ugyanis imitt-amott munkaerőhiány mutatkozik, a községbe települt üzemeknél. A Vasipari Ktsz 120 lajosmizsei és környékbeli szakmunkást foglalvak mellé megszerezni a kultúra javait is. Kultúr- ház, modem szélesvásznú mozi, 15 ezer kötetes könyvtár várja az érdeklődőket, nem beszélve a 14 külterületi iskoláról, amelyekben — kevés kivétellel — könyvtár, mozi, ismeretterjesztő előadások, téli í piac nagyon drága a községben. A háziasszonyoknak, lilába -'nek falun, néha több Pénzt kell kiadniok csirkéért, tojásért, gyümölcsért, mintha Pesten, vagy Kecskeméten vásárolnának. A két város áruelszívó hatása itt Lajosmizsén forintban is lemérhető. Lajos-Mizse község, magában foglalva a mai külterületet, szállásokat Alsóla- jost, Berénybenét, Benét, Közöst, Buckát, Mizsét, Al- sómizsét, Szarkást, Alsóbe- nét, E szállások nem kevesebb, mint 2500 tanyát foglalnak magukba, ahol a lakosság 62 százaléka él, dolgozik a közös gazdaságokban, vagy éppen a községbe települt üzemekben, s elég tekintélyes — 1500 — azoknak a száma is, akik Budapesten, Kecskeméten találtak alkalmazást, akár segéd-, akár szakmunkát. Hogyan élnek itt az emberek? — hiszen cikkünk elején azt mondtuk: furcsán, egyenlőtlenül fejlődött a község. Nos, ez az egyenlőtlenség mutatkozik meg az itt élő emberek gazdasági helyzetében is. A két termelőszövetkezetben, s az öt szakszövetkezetben menő következetetéseket levonni. A község helyzetéből adódóan, a két nagyváros szívóhatása, az igényesebb kulturálódási keresőket magához vonzza. Egyértelműen nem lehet elmarasztalni a kultúrházat vagy a mozit sem. Színházi előadásokon, az ORI-dales* teken, a klubnapokon, vagyis az érdekes, valóban szórakozást nyújtó rendezvényeken táblás ház van, akárcsak a moziban, ha jó filmet játszanak. Anélkül, hogy a fogyasztási és értékesítési szövetkezetei bántani akarnánk megemlítjük, a kocsmák, kisvendéglők látogatottsága állandó. A község tíz vendéglátó egységének 9 év alatti forgalma 7,5 millió forinttal növekedett. Sajnos, elég sokszor kell különböző bűnesetek kapcsán éppen a vendéglőkben intézkedni a rendőrségnek. Az ÁFÉSZ dicséretére legyen mondva a vendéglátó üzletek mellett igen nagy energiát, pénzt fektetett a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésébe. A 35 bolt — ebből 10 a tanyákon működik — 9 év alatt megduplázta, vagyis 40-ről 80 millió forintra emelte az áruforgalmat. Ezenkívül éppen a vásárlók érdekében a községben nagyon szép, modern szakosított boltok működnek. Furcsa falu, ellentétes fejlődés állítottuk, de enAz út- és járdaépítésre igen nagy gondot fordít a községi tanács. A faluban az utóbbi tíz év alatt 15 kilométer szilárd burkolatú járdát készítettek. Ebben az esztendőben csupán erre a célra 200 ezer forintot fordítanak a községi költségvetésből. közt at, s az átlagkereset tanfolyamok nyújtanak meghaladja az 1700 forin- művelődési lehetőségeket, tot. A Vízgépészeti Válla- Ez azonban lehetőség, lat is a szakmunkásokat, amely nincs teljesen kibetanított munkásokat ke- használva. Igaz, hogy a resi. Ebben az üzemben 250 környékbeli ember talált biztos megélhetést, havi 1800—1900 forintos keresetet. Az asszonyok, lányok foglalkoztatása is jónak mondható, hiszen a Háziipari Szövetkezet, a Nyomdaipari Vállalat dobozüzeme majdnem 600 nő számára tette lehetővé az önálló keresetet, a család jövedelmének kiegészítését, a havi 1200—1500 forintot. Van olyan hiedelem, talán a valóság is az, hogy vannak gazdag községek. Lajosmizse — miután ismerjük az emberek átlag- jövedelmét — mondhatja magát gazdagnak és szegénynek egyaránt. Ha az OTP-betétállományát (24 millió forintot gyűjtöttek össze az emberek), a 8 év alatt felépített ezer családi házat, a 700 televíziót, a 2300 rádiót, a 183 személy- gépkocsit és a 460 motor- kerékpárt emlegetjük, s ha csak ezt látjuk, akkor igen is állíthatjuk: tehetős emberek élnek itt A gazdag- könyvtári olvasók száma nek a felemás — ipari és ságot azonban nemcsak 2600-ra tehető, s a kölcsön- mezőgazdasági — községpénzzel, a tartós használati zött kötetek száma mégha- nek lakói mégis összetar- cikkek számával szokás ladja az 59 ezret, de a kul- ,tanak. akár a Sővárosban. mérni, de kulturálódással, túrház, a mozi sokszor üre- akár a megyeszékhelyen, a község fejlesztésével és sen áll, s a község 200 ér- akár a faluban, vagy a ta- még sok mással is. Nem telmiségi dolgozója egy év nyákon dolgoznak. Mire lehet panasza a Lajosmi- óta képtelen létrehozni az alapozzuk ezt az állítást? zsén lakó embernek arra, értelmiségi klubot. A vízmű 200 köbméteres hogy nincs lehetősége a Az érdektelenség okait tornya — ez a község la- pénz és egyéb anyagi ja- keresve nem kell messze- kóinak összefogásából épült — 14 kilométeres vízhálózatba. 45 kifolyókútba önti a jó ivóvizet. A községben minden házban villany világít. s a közvilágítási hálózat hossza meghaladja a 30 kilométert. Két tanyai iskola is megkapta a villanyvilágítást már. Sorolhatnánk tovább azokat az intézkedéseket, amelyeket a községi tanács — a párt- bizottság javaslatára, és közreműködésével — tett annak érdekében, hogy La- josmizse városiasodjon. A 8 kilométeres szilárd burkolatú utat ebben az évben 800 méterrel meghosz- szabbítják. s a belvízprogram megvalósítására 1 millió 200 ezer forintot fordítanak. Van tehát összefogás. amelyet az is bizonyít, hogy ebben az évben 611 ezer forint értékű társadalmi munkát, végeztek a község lakói, s a tervek is aiA község lakóinak társadalmi összefogását jelképezi a házak fölé magasodó víztorony. Büszkék is rá a lajosmizseiek. mert azon túl, hogy a vízmű 45 közkifolyójából egészséges ivóvizet kapnak, megteremtette a lehetőséget a házaknál a fürdőszobák épí tésére is. A Vízgépészeti Vállalat a község legnagyobb üzeme. Itt találtak legtöbben munkaalkalmat. A gyár termékeit jól ismerik az országban, de határainkon túl is. hiszen már Afrikába is szállítottak hidroglóbuszokat. Ez a hírnév a Lajosmizsén élő munkások keze nyomán kerekedett. A szélesvásznú mozi a község legimpozánsabb épülete. Ha jó filmet játszanak, alig lehet helyet kapni, de olyan is előfordult, hogy hárman tekintették meg az előadást. A tanyákon élők sem panaszkodhatnak, mert a művelődési autó oda is elviszi a filmeket. ra mutatnak, hogy tovább szépül Lajosmizse. Üt. villanyhálózat bővítését, belvízrendezést. lakásépítést terveznek, s ebben a község lakóitól 1 millió forint társadalmi hozzájárulást várnak. A fejlődés — bár hangsúlyoztuk. egyenlőtlen — mégis érezteti hatását. A fiatalok közül egyre többen térnek vissza a községbe. Érdekes, hogy 2500 KISZ- korosztályú fiatal él Lajosmizsén. ám a 11 KlSZ-alap- szervezetba mindössze 310-em tevékenykednek. Ez a mindössze 10 százalékos szervezettségi arány sok feladatot ró a KlSZ-szerve- zetek vezetőire, akik érzik a felelősség súlyát, s mindent megtesznek azért, hogy megnyerjék az ifjúsági szervezetnek, a községnek a fiatalokat. A piacon vásárló háziasz- szonyok jogosan elégedetlenkednek a drágaság miatt, de önmaguk — talán akaratukon kívül i« — részesei ennek, hiszen La- josmiase a két nagyváros árnyékában így fejlődött, ilyenné vált akaratlanul. Foto; Gémes Gábor Pásztor Zoltán
