Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-09 / 208. szám

4. olfial 1969. szeptember 9, beié Húsz év után Nem könnyű dologra vállalkozom Németh Imrével, a Bajai Állami Gazdaság igazgatójával. Elhatározzuk, hogy körüljárjuk a dinamikusan fejlődő nagyüzem kerületeit. Vállalkozásunk azért is figyelemre méltó, mert a gazdaság termelési egységei Mátéházától Mo­hácsszigetig terjednek. Az egész bácskai körzetben találkozunk a gazdaság szépen ápolt nagyüzemi táb­láival[ gazdasági épületeivel. Annak idején hírt adtunk arról, hogy tavalyi ered- ménye\i alapján a Kiváló vállalat kitüntető címet kapta az üzem. — Ez a cím kötelez — mondja az igazgató. Egy irodalmár egyszer így bölcselkedett: szenvedély nélkül az ember csak lappangó erő, csak lehetőség, akárcsak a kavics, amely kalapácsütésre vár, hogy szikrát hányjon. Ennek a gazdaságnak egész vezetését a szenvedélyesség, a • tüzes alkotnivágyás jellemzi. Munkahelyi közérzet Válaszúton egy nagyközség I. Városiasodás, izsáki módra Németh Imre már húsz esztendeje vezető poszton irányítja, segíti az állami gazdaságok fejlődését és megalakulása óta ennek az üzemnek az igazgatója. , A 29 ezer holdas gazda­ság kétévtizedes eredmé­nyeit felsorolni, jelenét is­mertetni, az elképzelések­ről szót ejteni, csak olda­lakon át lehetne és erre nincs lehetőségünk. Éppen ezért csak néhány fonto­sabb, figyelemre méltóbb kezdeményezésről tudjuk értesíteni a kedves olvasót. Németh Imre így kezdi: — Alapvető célkitűzé­sünk a termelés állandó fejlesztése mellett a mun­kakörülmények javítása, a szociális létesítmények- bő­vítése. A termelés fejlesz­tése megköveteli az em­berekkel való törődést. Ha jó a munkahelyi közérzet, nagyobb a lelkesedés, ten- niakarás. Ezeket a törekvéseinket fejezik ki például az üzemi konyhák korszerűsítése. I .egutóbb Bácsbokodon és Mátéházán volt ilyen épít­kezés. Kulturáltabbá tesz- szük a szállásokat. Nálunk minden évben két KISZ- építőtábor működik, a má- téházi és a vaskúti kerté­szeti kerületekben. Fürdő, zuhanyozó áll a fiatalok rendelkezésére. Az idén há­romezer-ötszázzal nőtt az elhelyezési lehetőség. A munkásszállásokat úgy bő­vítettük, hogy tíz helyett öten vannak i egy-egy szo­bában. Korszerűsítettük az üze­mi úthálózat jelentős ré­szét, ami szintén elősegíti a jobb munkát. Ha jó és gyors a közlekedés, az a hangulatot is befolyásolja. Vonatkozik ez a munkások utazására is. Korábban vontatókkal bonyolítottuk a távolabbi munkahelyekre történő ödajuttatást. Ma négy autóbusz áll rendel­kezésünkre, és újabbak be­szerzését tervezzük. Százzal növeljük a szol­gálati lakások számát. Ezenkívül segítjük a csa- ládiház-építést. Baján egy egész új lakótelep létesült már az állami gazdaság dolgozói számára. A napi munka könnyíté­sét szolgálja a gépesítés, nemcsak a szántóföldön, ha­nem az állattenyésztésben is. Törekszünk az istállók belső berendezésének, az állattenyésztés technológiá­jának korszerűsítésére. A mezőgazdasági terme­lőmunka nagyobb része a szabadban zajlik. A föld munkásainak egészségét, sokszor hideg szél, áztató eső rongálja. Ezzel számol­va az üdülést úgy szervez­tük meg, hogy a reumati­kus, izületi, és egyéb meg­betegedésekben szenvedők is megtalálják a gyógyu­lást, pihenést. Harkányban 10 napos turnusokban az általunk bérelt üdülőben meg van erre a lehetőség. Az emberek egészségével úgy is törődünk, hogy még a külső majorokban is van orvosi rendelés. A kulturális színvonal emelését a klubélettel is se­gítjük. Kilenc helyen van erre alkalmas, jól felszerelt helyiség. A gazdaságnak 17 televíziója és több mint 50 rádió szolgálja az ismeretek bővítését. Több ezer köte­tes könyvtárunk minden ol­vasói igényt kielégít. Petúniabokrok Miközben a kerületeket járjuk és hallgatjuk a veze­tők, a munkások beszédét, egy dolog különösen megra­gad. A sok virág és a park. Hangulatossá, kedvessé te­szi az épületek környékét. A főbb utakon még a szőlő­sorok végén is egy-egy pe­túniabokor látható. Nagyon szép a park a hibridüzem környékén. A bácsborsodi kerületben az ellenségeske­dés idejéből származó gép­puskafészkekben is virág díszük. Önkéntelenül arra gon­dolok, hogy bár így volna ez az egész világon. A tervekről beszélgetünk. Folyamatosan kibontakozik előttem az üzem további fej­lesztésének számos kontúr­ja. A gazdaságban már ed­dig is kialakult nagyüzemi termelés igen sokrétű és egyes ágazatokban iparsze- rűen folyik a gazdálkodás. — Keressük a lehetősége­ket a növénytermesztés minden ágának gépesítésé­re. A gabonáét már megol­dottuk. Az idén egyébként rekordtermést értünk el bú­zából. Az üzemi átlag öt­ezer holdon 20,20 mázsa volt. 1970 végéig az összes főbb termények betakarítá­sának gépesítését szeretnék megvalósítani. Kőrútunk során megtekin­tettünk számos építkezést többek között a kertészeti termelést segítő újabb be­ruházásokat. Bővül a vas­kúti borkombinát. A gazda­ság saját kőművesbrigádja lelkiismeretesen teljesíti fel­adatát. Az egyik bekerített telken előkészített építőanyagokat látunk. — Ezt viszont már az épí­tőipar valósítja meg. A 200 vagonos hűtőtároló építésé­nek előkészületei láthatók itt. 1971-ben lesz kész. Korszerűsítés Az állattenyésztő telepe­ken a korszerűsítésre, az újra való törekvés több jelé­vel találkozunk. — Két legjelentősebb ága­zatunk a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés. Á jelenle­gi istállók korszerűsítésre várnak. Manapság forradal­mi változások tapasztalha­tók a technológiában. Szá­mos tapasztalatcserén, ta­nulmányúton vettünk részt és a látottak alapján a ne­künk legmegfelelőbbeket fogjuk alkalmazni. A külföl­di példákból tanulva a leg­korszerűbb szarvasmarha­tenyésztő telepet építjük Mohácsszigeten, ahol 500, esetleg ezer szarvasmarhát egy ember gondoz majd. Hasonlóképpen korszerűsít­jük a sertéstenyésztést is. A termelési egységek ve­zetői mindenütt pontosan fejből idézik mennyi az évi terv, abból mennyit teljesí­tettek, miből mennyi a ter­mésátlag. Számos elképzelé­sük van az egyébként feszí­tett termelési tervek túltel­jesítésére. Egy epizód Búcsúzóul az igazgató egy aprócska epizódot mesél, amely anekdotának is beil­lik. — Egyszer egy hosszú hajú fiatalember érkezett a gaz­daságba. Festőművésznek mondta magát. Azzal az el­határozással jött hogy az üzem életét örökíti meg. Különösen az állattenyész­tés érdekelte. Egyszer kiállí­tást rendezett műveiből. A majorság lakói kimeredt szemmel tanulmányozták a műalkotásokon levő. mérta­ni ábrákhoz hasonló alakza­tokat. — Mi ez — kérdezték a művésztől, az egyik képre mutatva. — Tehén ■— vála­szolt amaz, meghatározva az egyik furcsa négyszög je­lentését. — Sehogysem tud­juk felismerni — morfondí­roztak a tárlat látogatói. — Kérem, ez egy mozgásban levő tehén — hangzott a fe­lelet. Az állattenyésztés való­ban mozgásban van, dina­mikus fejlődés jellemzi ugyanúgy, mint a gazdaság más ágazatait is. Természe­tesen másképp néz ki ez a gyakorlatban, mint a művé­szetben. No de a fiatal festőnek is megbocsátható az egyéni látásmód. A KGM miniszteri érte­kezlete és a Vasas Szak- szervezet elnöksége hétfőn együttes ülést tartott a szakszervezetek székházá­ban a munka termelékeny­ségének alakulásáról. Megállapították, hogy a kohó- és gépipar az el­múlt másfél évben általá­ban jó eredményeket ért el, kialakulóban van a ter­melés gazdaságosabb struk­túrája, tovább javult a dol­gozók jövedelme és élet- színvonala. A munka haté­konyságában azonban nem kielégítőek az eredmények. Csökkent a termelékenység növekedésének üteme. Jól­lehet az utóbbi egy-két hó­napban a helyzet javult, hatékony • intézkedések szükségesek a termelékeny­Az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottság pén­teken csatlakozott á köz­egészségügyi hivatal véle­ményéhez, amely szerint a színes televízió az emberi Ha Izsók község nem túl gazdag írásos múltjában keresgélünk, jócskán talá­lunk dicshimnuszokat az itt lakók szorgalmáról, gyűj­tögető törekvéséről, ám a falu párévszázados múltját nem kísérik eget-földet ren­gető események. Mintha az itteni parasztság összes ere­jét lekötötte volna a ho­mokban való megkapasz­kodás. Erre látszik utalná Erdei Ferenc nevezetes könyvé­ből, a Futóhomokból vett részlet is: rizsák olyan pa­raszti társadalom rétségek. szőlőhegyek és aránylag kevés'szántóföld ölelésében, amilyen kevés van a Kis­kunság jövevények által emelt falvai között. Ter­melése és életnívója a ha­gyományok törvényeihez igazodik és nem ismer ma­gasabb törekvést mint a paraszti keketek jó betölté­sét. Ahhoz kicsiny és erőt­len. hogy maga teremthetett volna tűzhelyet az előre­haladás és fölemelkedés számára, ahhoz pedig mesz- sze esik Kecskeméttől, hogy annak a füzénél meleged­hetne.” fény és járda Holott mutatós falu. s nem is éppen az utóbbi években, évtizedben vált azzá. Nem tartozik a oar- venüek közé. Kertes, villa­szerű házakból álló utcák egész sorai, gondozott, ápolt udvarok, a beleterükien elhagyatottságnak legfel­IMMÁR jó ideje gyakran találkozunk a „költségveté­si üzem” elnevezéssel. A ség javítására. Ehhez gyor­sítani kell például a ma még élőmunkát igénylő ter­melési folyamatok gépesí­tését, s általában gondosab­ban kell kiválasztani a megvásárolt gépeket, bérén dezéseket. Nem szabad tűr­ni, hogy indokolatlanul fel­lazuljanak a normák, s fel kell lépni a hanyagul dol­gozókkal, az igazolatlanul mulasztókkal szemben. Ahol a figyelmeztetés nem segít, ott az elbocsátás esz­közével kell élni. A fegye­lem megszilárdításában az üzemi törzsgárda, a szo­cialista brigádok nagy se­gítséget nyújthatnak. A miniszteri értekezlet és a szakszervezeti elnökség közös felhívást bocsát ki a munka javítására. szervezetre veszélyes suga­rakat bocsáthat ki. Az ille­tékesek javasolják, hogy a nézők ne üljenek 2 méterV nél Uözelebbre a készülék­hez. jobb csak nyomaival talál­kozni. rendezett, rózsaluga- sos főtér, kanyargó séta­utakkal. a hosszú főutcán hétköznap is nagy forga­lom — az urbanizálódás kezdeti, külsődleges jegyei letagad hatatlanok. Illés István tanácselnök azonban gondterhelten nyi­latkozik: — Az elmúlt évtized kommunális v fejlesztése csöppet sem látványos. A belterületen csak a vil­lanyhálózat bővítésére négy­milliót áldoztunk. Plusz majd másfél milliót a kül­területi központok villamo­sítására. Megközelítőleg nyolckilométernyi új háló­zat készült: illetve cserél­tük ki a régit újra. na­gyobb teherbírásúra. Ezzel együtt a közvilágításra is gondoltunk. Ogy-ahogy utolértük magunkat. A jár­dát illetően még ezt sem mondhatjuk el. noha eb­ből hétkilomébemyi ké­szült. Az utcák nagyobb ré­szének egyik oldala iárdá- sított. S a végleges befeje­zéshez még újabb hét ki­lométer kellene... Vízgondok Ezek alapvető civilizációs gondok, feladatok. Nem vé­letlen, hogy a tanácsülése­ken éveken át legtöbbször a járdáról és a villanyról esett szó. S manapság? A vízről meg a csatornázás­ról. A nyolcezer lélekszá­mú helyiségnek csak a köz­pontjában működik egy lakosság egy része azonban ma is tájékozatlan e szer­vezet munkájáról. A költségvetési üzemeket egy — a múlt évben ki­adott — pénzügyminiszteri utasítás hívta életre, amely lehetővé tette, hogy a ta­nácsok a helyi kommuná­lis, szolgáltatási feladatokat költségvetési üzemek kere­tében végezzék. »Ma már szinte az egész megyére kiterjed a költ­ségvetési üzemek hálózata, s a működő 26 ilyen üzem 1800 személyt foglalkoztat. Az általuk biztosított ez évi várható termelési és szolgáltatási érték megha­ladja a 100 millió forintot. AZ ELSŐ költségvetési üzemet — a korábbi köz­séggazdálkodási vállalat feladatkörének átcsoporto­sításával és a községfejlesz­tési építőbrigád bevonásá­val — a Kalocsai Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága alapította. A Kalocsai Költségvetési Üzem ma már ellátja a város teljes kertészeti, parképítési, — parkfenntartási feladatait, a helyi köztisztasági, ingat­lankezelési tevékenységet, kiterjedt építőipari, kivite­lezési, felújítási, fenntartá­si munkát végez és így to­vább. A tanács elégedett az üzem munkájával, ezért a továbbfejlesztését irányoz­ta elő. Kecskeméten szintén át­szervezték a helyi építési, szolgáltatási feladatokat. Az ily módon létrejött épí­tőipari költségvetési üzem magas- és mélyépítési fel­adatokat, felújítási és fenn­tartási munkákat végez; a kis teljesítményű hidrofort amelyre néhány középület­nél több nem kapcsolható. Kint, a Páhi út mellett az állami gazdaságnak hidro- glóbusza van. az állattam táshoz év a gépek ápolásá­hoz. S az izsákiaknak ivó- vízellátási gondjaik van­nak. A vízmű és a csator­na, noha még kevésbé lesz látványos, mint a járda és a villany, belekerül 14—15 millióba. Ez nem kis ősz- szeg. ha meggondoljuk, hogy az éves fejlesztési alap 1.2 millió forint. De hát itt is sok évtizedes mu­lasztásokat kell pótolni. Ipartelepítés a fővárosból Es mindezzel együtt gon. dőlni kell a munkaalkal­mak bővítésére is. A leg­újabb. immár „sínre futta­tott” kezdeményezés: lew költözik Izsákra a Buda­pesti Férfifehémemű Gyár egyik részlege. Átmenetileg a volt ifjúsági házat ren­dezik be munkahelyül) Kezdetben mintegy nyolc­van asszony, lány váH 1 alhat itt munkát ÖÖ év múlva — három-négv- száz. Alkalom nyűik a be­dolgozói rendszer megho-i nosítására is. Ilyenre már­is hatvanan jelentkeztek. A1 mezőgazdaság, a kertkultú­ra Izsákon is kezdi elveszí­teni egyeduralmát. (Folytatjuk.) Hatvani Dániel kommunális költségvetési ■üzem pedig parképítést, parkfenntartást, köztiszta­sági tevékenységet stb-t lát el. Kiskunfélegyházán, Kis­kunhalason és számos köz­ségben is működnek költ­ségvetési üzemek. A bajai járás minden nagyobb köz­sége alapított ilyet a helyi építési, fenntartási és kom­munális szplgáltatási fel­adatok zavartalan ellátásá­ra. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították: a költség- vetési üzemi forma bevált a kommunális szolgáltatá­sok ellátásához és nagy se­gítséget jelent a tanácsok­nak a kisebb helyi építési és közösségi szolgáltatási feladataik teljesítésében. TÖBB JAVASLAT hang­zott el a költségvetési üze­mek tevékenységi körének kiterjesztésére és a közvet­len lakossági igények ki­elégítésére is. Ezen belül elsősorban a lakásépítéssel kapcsolatos helyi felada­tokban való nagyobb rész­vételt javasolja a kalocsai, kiskunfélegyházi, kiskun- halasi és még több tanács. Ezek a kezdeményezések nagyon indokoltnak tűn­nek, mivel a tanácsoknak közvetlen feladata, hogy elősegítse a helyi lakosság lakáskörülményeinek javí­tását, s ennek érdekében szervező, irányító, esetleg végrehajtó feladatokat is ellásson. Ezért a költségve­tési üzemek további fej­lesztésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága is ki­dolgozott megfelelő javas­latokat. K. S. A munka termelékenységéről tárgyalt a minisztérium és a Vasas Szakszervezet Veszélyes a színes televízió? Százmillió forint értékű szolgáltatást végeznek a költségvetési üzemek i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents