Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-06 / 206. szám
a MAGYAR S 2*0 CCA LIST A MUNKÁSPÁRT B Á C S*-K IS K Uj'l MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. szeptember 6, SZOMBAT Ara: 90 fillér MA: XXIV. évf. 206. szám Vil ág proletárjai, g9woci»(i«-í’e(<l Hazánkba lá'ogat KekkiMfl elnök Dr. Urho Kaleva Kékkőmén, a Finn Köztársaság elnöke — Losoncéi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására — szeptember 26-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. az őszieket 4 oldalas RÁDIÓ pet foglalkoztatnak. Befejeződött a fővetésű silókukorica, „konzerválása”, s hozzáláttak a másodvetésű növények vágásához, tartósításához. A szakemberek becslése szerint a termelőszövetkezeti gazdaságok állattenyésztő központjaiban eddig 2,5 millió mázsa szi- lázsnak valót préseltek kazlakba az állatok téli ellátására. és TV melléklet (5—6. oldali jj Rejtvény totó (8. oldal)Megnyílt a Budapesti Őszi Vásár Magyar pártküldöttség érkezett Vetik Szűkül a rozs vetésterülete legnagyobb és legstabilabb vevőjüknek a belföldi fogyasztókat tekintik. Ezt a felismerést és az érdeklődés növekedését jelzi, hogy a kiállítók száma kétszerese a múlt évinek. Csaknem 500 gyár, helyiipari vállalat, mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezet mutatja be termékeit. A második Budapesti Őszi Vásár szervezői figyelembe vették a tavalyi tapasztalatokat és újdonsággal is szolgálnak a látogatóknak. Több gyakorlati bemutatót rendeznek, ismertetik az új fogyasztási cikkek célszerű használatát, kezelését. A termékeken — illetve ott, ahol az lehetséges — most feltüntették a fogyasztói áraikat. A miniszter végül elismerését fejezte ki a vásár rendezőinek, szervezőinek és mindazoknak, akik az előkészítés munkájában részt vettek, majd a kormány nevében megnyitotta a második Budapesti Őszi Vásárt. A megnyitóünnepség résztvevői elsőként a szövetkezeti bútorpavflont keresték fel. A legnagyobb bemutató a szövetkezeti pavilon, ahol 50 garnitúrát sorakoztatnak fel, s közülük 15-öt a helyszínen árusítanak is. A szövetkezetek képviselői elmondották, hogy már nemcsak az állami vállalatok, a nagyüzemek jelentenek számukra erős versenytársat, hanem egyre jobban élesedik a verseny a budapesti és a vidéki ktsz-ek között is. A könnyűipari pavilonban a cipő volt a megnyitó ünnepség részvevői és a kiállítók között kialakult beszélgetés fő témája. Tímár Mátyás, miután dicsérte a kiállított cipőket, feltette a vásárlók körében is gyakran elhangzó kérdést: Miért nem lehet az üzletekben megtalálni ugyanazokat a lábbeliket, amelyeket a kiállításokon felsorakoztatnak. Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter válaszul elmondotta: Ezúttal a gyárak csak olyan termékeket mutatnak be, amelyeket fél éven belül gyártani, illetve szállítani tudnak. Nehezíti a vetőágy készítését, hogy a hűvös, csapadékos időben még mindig frissen zöldellnek a ka- pásnövónyek. Késik a napraforgó betakarítása, valamint a kukorica törése. Ez főleg a munkagépek folyamatos üzemeltetését hátráltatja. Ennek ellenére, az állami és termelőszövetkezeti gazdaságokban, naponta 2 ezer erő- és munkagéPén teken reggel 9 órakor ünnepélyesen megnyílt a második Budapesti Őszi Vásár. A megnyitó ünnepségen megjelent Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bondor József építésügyi és városfejlesztési, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari, Nagy Józsefné, könnyűipari, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, továbbá a politikai, gazdasági és társadalmi élet számos vezetője. Ott voltak a Budapestre akkreditált kereskedelmi tanácsosok, illetve attasék. A vendégeket Kristóf László, a HUNG- EXPO vezérigazgató-helyettese és dr. Vitéz András vásárigazgató fogadta. A Himnusz elhangzása után Szurdi István mondotta el megnyitó beszédét. Hangsúlyozta, hogy az évről évre növekvő igények kielégítéséhez szükséges áruitat elősorban a hazai iparnak és mezőgazdaságnak kell biztosítania. Felkészülésük és részvételük a- vásáron azt bizonyítja: a Bírja a daru Előregyártott elemekből, magas fokú gépesítettséggel, többszintes házakból olyan iramban megy a lakótelepek építése, hogy ha ma lencsevégre kapjuk a munka valamelyik fázisát, az csak aznapra „érvényes”. Egy nap múlva, egy hét múlva úgy megváltozik az építkezés valóságos képe, hogy a lefotografált részlet már egy jóval nagyobb építménybe „olvadt” bele. Amit tehát ma láttunk, egy hét múlva, de máskor se fedezhető fel többé. Alig múlt egy hónapja, hogy Rózsa Antallal, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat művezetőjével egy 5 lépcsőházas, 90 lakásos épület befejező munkálatairól beszélgettünk Kecskeméten, a Széchenyivárosban. Szám- bavettük a már lakott új házakat, a 3 háromlépcsőházas — egyenként 56—56 lakásos épületet, a hétlépcsőházast — 126 otthonával. De ha ezekben a napokban kilátogatnánk, alaposan szemügyre kellene venni a terepet, hol is álldogáltunk akkor a művezetővel. Mert azóta újabb épületek új falait húzták fel az építők, a termelékeny daru segítségével. Mire ez a szép fotó megjelent, ennek az új födémnek a képe is alaposan megváltozott... Mennyire meggyorsult a lakásépítés! S mégis milyen nehezen érjük utói magunkat ... (Pásztor Zoltán felvétele) Franciaországba PÁRIZS (MTI) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására pénteken magyar pártküldöttség érkezett Párizsba. A küldöttséget Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttség tagja Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Katona Imre, a KB tagja, a budapesti párt- bizottság titkára, Garamvöl- gyi József, a KB osztályvezető-helyettese és Verők IstPénteken — az OVH és az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság rendezésében — a bajai kamarás Dunán bemutatták az országos vízügyi szervek szakembereinek az olasz gyártmányú Cella elektrohidraulikus, polip rendszerű úszó-markoló gépet. A különböző tehermozgatásra alkalmas import markoló elevátor teljesítő- képességét, alkalmasságát az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Duna-szabályo- zási munkáinál tanulmányozták eddig. A gép kitűnően bevált. Megállapították, hogy az ország más területén is hasznát látnák az uszályok ki- és berakásánál, a terméskövek mozgatásánál. Fontosságot tulajdonítanak neki azért is, mert ezen a nehéz fizikai munkát igénylő munkaterületen még alig érződik a technika kora. Az uszályok kirakásánál például még mindig kézierővel „terelik” az óriás termésköveket, a kiskapacitású markolók „szájába”. A Duna partszakaszainak védőkövezését is leginkább kézierővel terítik. vánné, a KB külügyi osztályának munkatársa. A küldöttséget a repülőtéren René Piquet, az FKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Victor Joannes és Jean Kanapa, a KB tagjai fogadták. Ott volt Mód Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete, aki a küldöttséggel egyidőben érkezett vissza állomáshelyére. A repülőtéri fogadtatáson teljes számban megjelentek a párizsi magyar nagykövetség diplomatái. elektronikus markológép egyszeri „harapással” egy köbméter követ szállít, s az I óránkénti teljesítménye 20 tonna. Alkalmas egyéb áruk — szén, sóder, föld és fa — mozgatására is. Erejét igénybe veszik majd a Duna „tereléséhez” épülő mesterséges kőgátak rakásához is. Az eső után, ideális körülmények között indult meg az őszi srántóföldi munka a határban. A csapadék elsősorban a szántás és a vetés műveleteihez teremtett jó feltételeket. A megye közel negyed millió holdnyi őszi gabona vetésterületének már előkészített, „megpihent” részein a hét közepén munkába álltaik a vetőgépek. A megye déli részén a takarmánykeverékek és a bíborhere magjával töltik a vetőgépet, a homokosabb részeken pedig megkezdődött a rozs és az őszi árpa vetése. Kecskemét város határában, elsőként a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet földjein vonultak fel a vetőgépek, s az őszi árpa földbeszórásához fogtak. Az idén szűkül, a más években mintegy 90— 100 ezer holdnyi rozs termőterülete. Helvette a nagyobb hozamú, — a gabona gépi betakarításának menetében jobban beilleszkedő — triticalét termesztik. Az idén összesen mintegy 20 ezer holdon történik meg a gabonaváltás. Az „öszvér” gabona termesztésének körzete egyébként kinőtte a megyét. Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben is több ezer holdon termesztik az új gabonafajtát. Elektrohidraulikus markológép vizsgája a Dunán Érzékeltetésül a munka nagyságára, csak az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakaszán, a Duna folyamszabályozásához évente több mint 120 uszály követ kell ki- és berakni, amit — mennyiségben 50 ezer tonna — a folyó partszakaszainak kövezéséhez, mesterséges terelők építéséhez használnak fel. Az úszó
