Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
/ 1969. szeptember 5, péntek T oMaJ Emberek és milliárdok Óriás a Naszály alján Robbanás robaja, csillék csikorgása, malmok mor- mogása. Égre szálló füst, szitáló szürke nor. Lomha járású egy- meg kétputto- nyos tartálykocsik, s vasúti vagonok a fényben fürdő pályaudvaron. A fül és szem alkotta dioráma egyik pillanatról a másikra váltó, zik. Csak távolabb, néhány száz méterre, a Duna hömpölyög méltóságteljes nyugalommal, mint évezredek óta mindig. A mai víz őse, a tenger rakta-emelte a hegyet Vác mellett. Sok ezer évvel ezelőtti tenger üledékét, a Naszály-hegy mészkövét most a hegy tövébe telepedett óriás harapja, falja. . 1963 óta fogy a hegy. Azóta dolgozik az ország legnagyobb építőanyagipari üzeme, a Dunai Cement- és Mészmű, hivatalos nevén a Cement- és Mészművek váci gyára. Hat esztendeje dolgozik, de — ma is bővül. A legnagyobb karrier 1824-ben J. Aspin angol kőműves kikísérletezte, miként lehetne a már az ókorban is ismert, de eléggé tökéletlen anyagot engedelmessé szelídíteni. Föltalálta a portlandecementet. Mai anyagaink közül az építészetben ez futotta be a legnagyobb karriert. A hazai kezdőpont: az első, angliai szállítmányt a Lánchídba építik be. Éppen száz esztendeje, 1869-ben fölavatják a ma jugoszláv területen levő Beocsinban az első hazai cementgyártó üzemet A karrier végpontja pedig? Beláthatatlan. „A cement, a beton még osak keresi az építészeit, akik mernek alkotni belőle” — írta Le Corbusier, a modern építészet egyik legnagyobbja. A világtermelés a legutóbbi húsz évben elképesztő gyorsasággal emelkedett !Có9-ben 84 millió tonna, 1947-ben 87 millió tonna volt a cementtermelés, 1967-ben viszont 469 millió tonna! Maradiunk továbbra is a világra nyíló ablaknál, hogy megérthessük hazai erőfeszítéseinket A világ legnagyobb cementtermelője — az egy főre jutó termelést tekintve is listavezető — a Szovjetunió, ahol 1968-ban 87 millió tonna cement került ki a forgókemencék és őrlőmalmok labirintusából. Második az Egyesült Államok, ahol 62,3 millió, harmadik Japán, ahol 43,2 millió, s negyedik az NSZK. ahol 31,7 millió tonna volt a termelés. Mi kell az útépítéshez, a panelgyártáshoz. az öntött- fal-technológiához? A lakás-r dobozok elkészítéséhez, csarnokok héiszerkezetéhez, vasutak megalapozásához, villamosvezatékek oszlopaihoz? Cement, cement és megint csak cement. A szocialista országok, melyek ma már a világtermelés 30 százalékát adják, 1950—1966 között megtöbbszörözték termelésüket. Lengyelországban és Magyarországon a háromszorosára, Bulgáriában a négyszeresé "e, az NDK-ban az ötszörösére, a Szovjetunióban a hatszorosára növekedett a termelés. 1939-ben Bulgária mindösz- sze kétszázezer, 1968-ban 3,7 millió tonna cementet gyártott, Csehszlovákia 1,3 illetve 6,6 millió tonnát, Lengyelország 1,7, illetve 12 ezer tonna cement kelt el — több is elkelt volna, ha lett volna —, a legutóbbi esztendőben már majd hatszázezer tonna ... ! A nép- gazdasági fölhasználás pedig 1960 óta megkétszereződött, s a feszítő igények miatt importra szorulunk; ezért is sürgős hát a Naszály alján levő óriás bővítésének mielőbbi befejezése. Á 10. évszázad küszöbén A mésBmű már ebben az évben termelni kezd. millió tonnát a Szovjetunió 5,7, illetve 87 millió tonnát. Hazánkban 1939-ben 322 800 tonna' cement készült. 1968-ban a termelés 2,8 mii. lió tonna volt... A negyedik kemence A Dunai Cement- és Mészmű három forgókemencéje a kétmilliárd egyszázmillió forint értékű beruházás végeredményeként 1963-tól az országos termelésnek előbb egyharmadát, majd a múlt évben befejezett, s 153 millió forintot fölemésztő javítási program után már nagyven százalékát adják, ötszázas cementben számolva 1968-as termelésük 1 100 500 tonna cement volt. A Naszály tövében mesz- szire látszó óriás azonban nem fejezte be ezzel sem a nyújtózást. 1968-ban kezdték építeni, s 1970 június elsejére legkésőbb forogni kezd a negyedik kemence is. Költsége 438 millió forint, s az eredmény: három- százezer tonnás kapacitás- bővülés. 1971-ben tehát maga a DCM maid másfél millió tonnás kapacitásával az 1939-es hazai össztermelés ötszörösét adja ... S persze, ne feledjük: a portland, transzportland. kohósalak cementfajtákon belül a 600, 500, 400, 300-as jelzések, a hazánkban eddig nem gyár. tott fehércement mind-mind a megnövekedett igényeket, s ugyanakkor azok kielégítését is jelzik. A hazai cementipar a váci óriással, s ikertestvérével, a Beremendi Cement- és Mészművel valóban a felnőttkorba lép. Igény? Érdemes erre is részletesebb figyelmet fordítani. 1960-ban a kiskereskedelmi forgalomban 248 A lézer mint kém A lézersugár ideálisan felhasználható kémfelszerelésként. Ezt mutatta be Londonban dr. L. Pilking- ton. egy angol üveggyár vezetője. Felhasználta a lézersugárnak azt a képességét, hogy visszaverődik az ablaküvegről. amely a szobában folytatott beszélgetés légrezgéseinek hatására állandó rezgésben van. Az ablaküveg rezgése modulálja a lézersugár visszaverődését. A rezgést a vevőké szülék felerősíti. Megfelelő beállítás esetén az ablaküveg egy rendkívül érzékeny mikrofon membránjának szerepét töltheti be. Titántörő, rostélyszűrő épület, homogenizáló torony — szakmegjelölések sorakoznak a jegyzetfüzetben, de elég annyit írni: munka. Fagyban, hóviharban, szakadó esőben. Építőkről, szerelőkről kellene egyszer balladát írni, sóhajt az ember, de: miért maradnának ki abból a kőbányászok? Akik, ha esik, ha fúj, megtöltik a drótkötélpályán örökmozgást végző csillesort? Öcsi, 73 millióért A négyes kemence építésével, szerelésével párhuzamosan készült az „öcsi” is, ahogyan a rriészművet becézik itt. Uetvenhárommillió forintba kerül, ebben az év. ben már termelni kezd, évi kapacitása 144 ezer tonna építési fehérmész. Az ország legnagyobb ilyen létesítménye, ahogyan ez az ugyancsak legnagyobb címet viselő testvér, a cementmű „öccséhez” illik. Hat aknakemencéjében — hol vannak már a mészégetők romantikusnak rajzolt, de szervezetet gyilkoló boksakemencéi? — huszonnégy óra alatt teszi meg az ötven méteres, felülről lefelé vezető, 1100—1150 Celsius fokos égetőzónán átjutó utat a mészkő. A vezérlőteremben az automatikák utolsó elemeit helyezik el a szerelők. Mindössze 126 em. bér dolgozik majd itt, az üzemvezetőtől a takarítónőig, ők termelik meg a 144 ezer tonnát, ök. no meg az automatikák serege, a skip- pályák, a rázóasztalok, az olajégetőj, olajtüzeléses — új magyar szabadalom ez is, első ízben itt fölszerelve — aknakemencék..Az építőanyagipar így lesz a szó igaz és teljes értelmében iparrá, ami szervezettségét, anyagi-technikai bázisát illeti — mondja a kalauzok egyike. A Dunai Cement- es Mészmű mire „komplett’ lesz, a népgazdaságnak majd hárommilliárd forintjába kerül. A Naszály-he- gyet faló óriás azonban 1963 óta becsülettel fizet a beleinvesztált forintokért, s 1970-től még bőségesebb, építkezők dolgát könnyítő, lakóházak, ipari építkezések forrrUéját felöltő lesz ez a — kamatozó vissza M. O. Iskolában tanult történelmi emlékeket idéz a község névtáblája. Alpár múltját már nagyon sokan feldolgozták, de a mostani látogatás célja: röpke pillantás közelmúltba és jövőbe. A széles utcába fordulva megnyugszom. Ott ácsorog a kis zöld-fehér Trabant a pártbizottság előtt, nem jöttem hiába. Kollár Pál, a községi párt- bizottság titkára egy jelentést tanulmányoz. — Szerencséjük van —, mondja mosolyogva —, ha tíz perccel később jönnek, már csak valahol a termelőszövetkezetben kérdezősködhettek volna utánam. Készülünk a község fennállásának 900. évfordulójára. Végső fokon a fejlődést nem a jubileumok határozzák meg. 1975-ig van időnk az ünnepséget előkészíteni, addig viszont azoknak a dolgoknak a megvalósításán fáradozunk, amelyekre évforduló nélkül is sor kerülne. Nézzük csak. A Holt- Tisza partján fekvő községünk igen jó adottságokkal rendelkezik, de ezek még nincsenek kihasználva. Nagyon szép üdülőtelepet leŰj tudományos mű 60 millió éves babér-, füge-, pálmafaerdök hazánkban Az Akadémiai Kiadó „Harmadkori lombos fák” címmel megjelentette dr. Greguss Pál, szegedi Kos- suth-díjas egyetemi tanár új könyvét. Ez folytatása korábbi műveinek, amelyekben a szerző 25 évi munkájának eredményeit foglalja össze. Greguss professzor a harmadkortól a negyedkorig, tehát 60 millió évre visszamenőleg meghatározta hazánk növényvilágát. Az ország különböző részein, a bányákban talált kövületekből kiderült, hogy egykor a babérfák, a fügefák, a pálmafélék, az afrikai akácok nagy kiterjedésű erdőségeket alkottak nálunk. A könyv megállapításait mint_ egy 800 mikroszkopikus felvétel szemlélteti. A gyakorlati szakemberek számára azért fontosak a negyedszázados munkával összegyűjtött adatok, mert segítségükkel megállapítható a szénmezők kora, keletkezési ideje. hetne létrehcsni. az első komoly lépéseket az idén tettük meg. Hetven új telekből már több mint negyven gazdára talált és legalább tíz-tizenkét hétvégi ház is felépült. Elkészült itt a villanyhálózat és hamarosan a vízellátás is megoldódik. — Az utóbbi három év komoly eredményeket hozott a község fejlődésében is. Reméljük, a következő esztendőkben még gyorsabban haladhatunk előre. Minden utcában van már villanyhálózat, még azokban is, ahol csak a házhelyek vannak kimérve. Az utcákon 237 közvilágítási lámpahely van, a főútvonalakon korszerű higanygőz- lámpák űzik el a sötétséget. Három évvel ezelőtt mindössze hét kilométernyi volt a vízhálózat, az év végére már meghaladja a 16 kilométert. Negyvenhat közkifolyón kap a lakosság megfelelő ivóvizet, de 156 lakástulajdonos már otthonában juthat vízhez. Az úthálózat a magas építési költségek miatt elég rossz, a 19 kilométernyi belterületi útból mindössze 6,1 kilométer a szilárd burkolatú. portalanított út. Hasonló a helyzet a gyalogjárdákkal. melyek hosz- sza 29 kilométer. A jövő év végén is mindössze 6,9 kilométernyi korszerű járdánk lesz. — A lakosság zöme a termelőszövetkezetekben él. Százötvenöten a Háziipari Szövetkezetben, hatvanki- lencen a Vegyesipari Vállalat kosárfonó üzemében dolgoznak. Hetvenhat helybelit foglalkoztat a Félegyházi Háziipari Szövetkezet varrórészlege, de ezeken kívül tárgyalásokat folytatunk néhány üzemmel helybeli részlegek létrehozásáról. Sajnos, jelenleg még legalább három-négyszázán járnak el máshová dolgozni.-*■ Külön említést érdemel tanácstagjaink munkája. Rendszeresen megtartják beszámolóikat, s nagyon sokat tesznek a feladatok megvalósításáért. Nem utolsósorban nekik köszönhető, hogy a meglehetősen csekély községfejlesztési keretünket a lakosság jelentős társadalmi munkával segítette. Az utóbbi három évben például a tervezett 390 ezer helyett egymillió 174 ezer forint értékű munkát végeztek községünk lakói. A párttitkár érájára tekint, nem szeretné megvárakoztatni azokat, akiknek előbbre jelezte érkezését. Elbúcsúzunk, de hamarosan ismét ellátogatunk a kilencszáz éves községbe, — vajon hogyan készül a lakosság a nagy jubileumra? O. L. Új dokumentumműsor-sorozat a rádióban: Közben volt egy háború... A II. világháború kitörésének 30. évfordulója alkalmából tíz adásból álló dokumentumműsor-sorozat hangzik el az ősz folyamán a rádióban. Készítőinek célja az, hogy a dokumentumok és az emlékezések segítségével felelevenítsék azt az Európát, amelyet az 1939. szeptember 1- én kitört világégés talált és elpusztított. És amely természetesen már e pusztulást magában hordta. Ezzel a múlttal, az 1939-es Európával szembeállítják a mát, 1969 Európáját: bemutatja a sorozat, hogy milyen az élet, milyen a társadalom a 30 év előtti, múltba süllyedt világ helyén. (A sorozat tehát nem a háborúról szól, hanem az azt közvetlenül megelőző hónapokról és napjainkról.) Annák érdekében, hogy megközelítően teljes képet Import közszíikségleticikk- kiállítás Kecskeméten Nagyszabású kiállításra készül a Csongrád-Bács megyei Élelmiszer és Ve- gyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. Ezen a szomszédos baráti államok — köztük a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Románia — iparának termékeit, nevezetesen édesipari, konzerv, háztartási és kozmetikai cikkeit mutatják be. Dr. Csűri Ferenc igazgató tájékoztatott bennünket a közelgő eseményről: — Hosszú idő óta nem volt megyénkben ilyen jellegű kiállítás. Szeptember 11-én nyílik és tíz napon át tart nyitva Kecskeméten, a Fegyveres Erők Klubjában. Délelőttönként szakmai napokat rendezünk, ekkor kizárólag szakemberek részére tartunk tájékoztatót. Délután 1 órától pedig a nagyközönséget várjuk. Ismertetjük a különböző árucikkek jellegzetességeit és a használatukhoz szükséges tudnivalókat. Több száz terméket, sok újdonságot mutatunk be és néhány bevált régebbi árut is. Az árucikkek egy része azonnal megvásárolható. Célunk, hogy szakemberek és vevők egyaránt megismerjék az új árucikkeket, amelyekkel rövid időn belül a boltok-1 ban is találkozni fognak. 1 tudjanak adni Európa e két korszakáról, tíz fővárost választanak ki, tíz jellegzetes, az események központjában álló pontját e földrésznek. Az egyes adások készítői mindig az adott téma (az adott főváros 30 év előtti múltja és jelene) keretén belül, a kínálkozó legjobb tartalmi és formai lehetőségek, sajátosságok kihasználására törekedtek, és természetszerűen alkotói egyéniségüket is rányomják munkájukra. Így az egyes műsorok sok formai, módszerbeli tekintetben eltérnek egymástól. De nem jobban, mint ahogy az egyes fővárosok szerepe, helyzete is más és más volt, és eltérő ma is. Teljességre tehát egyik adás sem törekedhet, teljes képet, a történelmi múlt és a jelen viszonylag teljes képét a tíz adás együtt rajzolja a hallgató elé. A műsort a rádió újságírói — szerkesztők, tudósítók, riporterek — készítik az MTI néhány külföldi tudósítójának közreműködésével. A múlt felkutatása során hazai és külföldi hírlap- és levéltárak anyagait tanulmányozták, külföldi rádiók hangarchívumaiban válogattak, történelmi személyeket szólaltattak meg. Figyelmük azonban kiterjedt a múlt és jelen gazdasági, kulturális helyzetére, hétköznapjaira is. Az anyaggyűjtés munkája jórészt külföldön folyt, az anyagok műsorrá formálása, a szerkesztés Budapesten. Az első, a Berlinről szóló adás szeptember 1-én (Kossuth 21.03) hangzik el, amit — változó időpontokban — kéthetenként követ majd a többi.
