Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

1969. «September 5, péntek S. oldal KÉT MINiSZTÉRIUM ÁLLÁSFOGLALÁSA Szabályozták a tsz-en kívüli foglalkoztatás módját ra vonatkozó szabályok szerint. (Megszűnik tehát az a korábbi gyakorlat, amely szerint a vállalat a tsz részére költségként utal­ja át a szóbanforgó dolgo­zók munkabérét és az át­engedéssel kapcsolatos egyéb költségeket.) A tsz bérmunkavállalá- sával is elősegítheti tagjai­nak és alkalmazottainak fo­lyamatos foglalkoztatását. Indokolt, hogy a tsz első­sorban a helyi felesleges vagy csak időszakosan fog­lalkoztatható munkaerőik kihasználását biztosítsa ily módon. Ezért lehetőség nyílik arra, hogy a közös gazdaság saját telephelyén bérmunkával foglalkoztassa tagjait és alkalmazottait, de ugyanezt az állami vállalat telepén nem teheti. Kivétel ez alól az élelmiszeripar, a fagazdaság és a nádkiter­melés. Osztrák szakszervezeti küldöttség a megyében A Magyar Közalkalma­zottak Szakszervezetének meghívására néhány nap­pal ezelőtt hazánkba érke­zett osztrák szakszerveze­ti küldöttség tegnap dél­előtt a megyébe látoga­tott. A dr. Gasperschitz Alfréd, az Osztrák Közal­kalmazottak Szakszerveze­tének elnöke által vezetett öttagú delegációt a hivata­lában fogadta dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnöke. A fogadáson, s azt követő baráti beszélgetés­ben részt vett Fülöp Gyula, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei tit­kára is. Délutáni programja kere­tében, Csenki Ferenc, a megyei tanács Vb-titkárá- nak kíséretében a Kiskun- halasi Állami Gazdaság tá­jéi üzemegységébe, majd Bugacra is ellátogatott a küldöttség. Szeptember 11-re összehívják a II. országos ifjúmunkás parlamentet Két minisztérium — a MŰM. és a MÉM. állásfog­lalást adott ki a termelő­szövetkezeti munkaerő fog­lalkoztatásának egyes kér­déseiről szóló rendelet al­kalmazásáról. A munkaerő­átengedés, valamint bér­munka végzése egyes ter­melőszövetkezetekben je­lentősen meghaladta az in­dokolt mértéket és indítéka helyenként nyerészkedés volt. A törvényes rendelke­zésekkel ellentétben több helyütt alkalmazottakat vettek fel és őket — éves szerződések alapján — az állami vállalatoknál foglal­koztatták. A két főhatóság hangsú­lyozza, hogy a beosztás nél­kül maradt, valamint a kö­zös munkában huzamosabb időn át nélkülözhető tagok és alkalmazottak tsz-en kí­vüli foglalkoztatására to­vábbra is kínálkozik lehető­ség. A közös gazdaság pél­dául az állami vállalattal történő megegyezés alap­ján csoportosan átengedhe­ti tagjait és ideiglenes jel­leggel egyének számára is engedélyezhet munkavi­szonyt. A tag által a tsz-en kívül végzett munka — az előzetes munkateljesítéshez kötött juttatások szempont­jából (szabadság, háztáji föld, betegségi és szülési se- gény) — a tsz-ben végzett Az esztergomi úszófalu, Komárom megye egyetlen halászati szövetkezete, amely haltenyésztésre is berendezkedik. A szövetke­zet területe ugyan 63 kilo­méter hosszan a komáromi vasúti hídtól egész Szobig terjed a Duna magyar ol­dalán, mégsem tudnak elég eredményesen gazdálkodni. A Dunának ezen a szaka­szán egymást követik az ipari üzemek és fenollal, munkának minősül. Ennek megfelelően a tsz-en kívül teljesített munkanapokat a közös gazdaságban teljesí­tett munkanapokkal egybe kell számítani. A termelőszövetkezet — tagjain kívül — az alkal­mazottak számára is lehe­tővé teheti a tsz-en kívüli munkavállalást; ilyen eset­ben fizetés nélküli szabad­ságot ad számukra. Az al­kalmazott az állami válla­lattal a tsz által meghatá­rozott időre köthet munka- szerződést. Mint ismeretes, a tsz-ta- gok csak meghatározott időre engedhetők át, illető­leg kaphatnak munkaválla­lási engedélyt. A „megha­tározott idő” tartamán any- nyi időt kell érteni, amíg a közös gazdaság — álta­lában idényen kívül — nem tud munkát biztosítani tag­jának. A tsz által akár csopor­tosan, akár pedig egyénen­ként átengedett tagokkal és alkalmazottakkal az átve­vő vállalat meghatározott időtartamra munkaviszonyt létesít és őket állományba veszi. Az állományba vett dolgozók részére a munka­bért és az egyéb juttatáso­kat a vállalat közvetlenül fizeti, illetve biztosítja sa­ját — azonos munkakörben foglalkoztatott — dolgozói­kátránnyal, lúggal, savval szennyezik a vizet. A hal vagy kipusztul, vagy szö­kik innen és csupán az ér­téktelen fehér hal él meg. tgy hiába halásznak a leg­modernebb eszközökkel, jö­vedelmüket nem tudják növelni. Ezért most öt me­zőgazdasági termelőszövet­kezettel együttműködési szerződést kötöttek megle­vő és újonnan épülő halas­tavak üzembentartására. Szeptember 11-én össze­ül Budapesten a II. or­szágos ifjúmunkás parla­ment — tájékoztatta az új­ságírókat csütörtökön a KISZ KB székházában Tóth Imre osztályvezető. Elmon­dotta, hogy az országos szántű kétnapos tanácsko­zást területi ifjúmunkás parlamentek előzték meg: a fiatal munkások 806 üze­mi, 20 kerületi, 11 városi és hét megyei konferen­cián vitatták meg az őket érdeklő, érintő legfonto­sabb társadalmi, politikai kérdéseket. Itt választot­ták meg a 300 küldöttet is, akik képviselik, tolmácsol­ják majd véleményeiket, javaslataikat, beszámolnak eredményeikről, gondjaik­ról. A II. országos ifjúmun­kán parlament Csepelen, az új Munkásotthonban ül össze. Az első napi plená­ris ülésen Ribánszki Ró­bert, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára tart vi­taindító referátumot, ame­lyet négy szekcióban ele­mérnek a fiatalok. Az el­ső a kezdő munkavállaló fiatalok sajátos helyzetéről, az üzemi kollektívába való beilleszkedésükről, érvénye­sülésükről tárgyal. A má­sodik szekcióban a szo­cialista munkaverseny, az ifjúsági termelési mozgal­mak szerepe kerül napi­rendre. A harmadiknak a központi témája „A mun­káslányok és fiatalasszo­nyok helye, szerepe társa­dalmunk — az üzem, a munkahely, a család és a KISZ-szervezetek — életé­ben.” Vé'gül a negyedik szekció az üzemi KISZ- szervezetek feladatait vitat­ja meg. Mesterséges tavakkal „pótoljak" a Dunát vánvaló: nem sikerült meg­semmisíteniük Dél-Viet- namban a nemzeti felszaba_ dító erőket, hanem éppen ellenkezőleg, Dél-Vietnam területének túlnyomó részén az amerikai intervenció idő­szaka alatt hoztak létre né­pi hatalmat. Még látványo­sabb a VDK elleni, hadüze­net nélküli légiháború ku­darca, amelyet az ameri­kaiaknak feltétel nélkül kel. lett abbahagyniuk, hogy megkezdődhessenek a négy­hatalmi tárgyalások. S ők, akik azért áldoztak oly sok emberéletet és dollárt, hogy megszilárdítsák a saigoni bábrendszer helyzetét, most ott kénytelenek ülni, a pá­rizsi Kleber sugárút tárgya­lási palotájának asztalánál a VDK ideiglenes for­radalmi kormánya képvise­lőjével szemben, a véglete­kig leértékelve ezáltal saját saigoni kitartottjaikat. „Mindez a hősi vietnami nép, a szocialista világrend- szer, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, minden békeszerető és hala­dó erő fontos sikere” — ál­lapítja meg a moszkvai ta­nácskozás Vietnamról szóló okmánya. Ez a megállapítás olyan tényekre támaszkodik, mint például, hogy Vietnam sike. rés harca visszatükrözi a nemzetközi erőviszonyok­ban bekövetkezett változá­sokat, a szocializmus, a de­mokrácia és a nemzeti fel­szabadítás erőinek világmé­retekben növekvő hatalmát. Minél erősebb a nemzetkö­zi kommunista mozgalom és az összes antiimperialista erő egysége és összeforrott- sága a közös ellenség ellen, az imperializmus elleni harcban, annál nagyobbak sikerei. Külön figyelmet érdemel, hogy a tanácskozáson részt vett csaknem valamennyi párt a Vietnamnak nyújtott segítség kérdésében is — ‘akárcsak más kérdések­ben — kiemelte a Szovjet­uniónak, mint a haladásért vívott harc támaszának rendkívül fontos szerepét. „A szocialista országok, el­sősorban a Szovjetunió, de a világ minden békeszerető népének hatalmas támoga­tásával a vietnami nép megmutatta az Egyesült Ál. lamoknak, a z imperializ­mus e leghatalmasabb ere­jének, hogy hatalma nem korlátlan” — hangoztatta a dokumentum. Ebben a szellemben be­széltek a kérdésről a pár­tok képviselői, beleágyazva a vietnami nép harcát az antiimperialista erők egy­ségtörekvéseinek problema­tikájába. „Ez a háború egy­ben az egész világ békéje elleni támadás is — jelen­tette ki az MSZMP kül­döttsége nevében Kádár János elvtárs. — A vietna­mi nép hősiességgel és nagy áldozatkészséggel vív­ja sikeres harcát nemzeti szabadságáért, önrendelke­zési jogáért, élvezi a világ haladó erőinek és minden tisztességes emberének ro- konszenvét, támogatását. Helyeseljük, hogy értekez­letünk külön dokumentum­ban nyilvánítja ki szolida­ritásunkat Vietnam népé­vel, s határozottan szól ar­ról, hogy a jövőben is meg­adunk minden segítséget igazságos harcához a vég­ső győzelemig”. A külön-dokumentum ál­lást foglalt a DNFF tízpon­tos javaslata mellett, ame­lyet a vietnami béke hely­reállításához való nagy hozzájárulásként méltatott. Megfogalmazta a tanácsko­zás fő követeléseit, ame­lyek között a leglényege­sebb az, hogy „az Egyesült Államoknak haladéktalanul abba kell hagynia agresz- sziós cselekményeit Viet­namban, teljesen és felté­tel nélkül ki kell vonnia haderőit és csatlósainak haderőit Dél-Vietnamból”. Amikor híre érkezett, hogy létrejött a Dél-viet­nami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormánya, az éppen elnöklő ceyloni küldött előterjesztésére azonnal táviratot fogadtak el a delegációk, amelyben ezt az eseményt a vietna­mi nép hősies felszabadító harca új, fontos sikerének nyilvánították. A kommunista és mun­káspártok nemzetközi ta­nácskozása teljes határo­zottsággal kijelentette, hogy a vietnami problémát csak­is a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak biztosítá­sával lehet igazságosan megoldani. Az egyhangúlag elfogadott nyilatkozat sza­vai szerint: „A nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom, híven a prole­tár internacionalizmus el­veihez, a testvéri szolida­ritás szellemében a jövő­ben is megadja a vietnami népnek a szükséges segít­séget mindaddig, amíg igaz­ságos ügye véglegesen győ­zedelmeskedik”. A kommu­nista és munkáspártok ez­zel jelentősen hozzájárul­nak az egyetemes béke, a szabadság és a szocializmus ügyéhez. Sz. L. L A testvérországok életéből Lankadatlan szorgalommal Lankadatlan szorgalommal dolgoznak a Vietnami De­mokratikus Köztársaság Thuy Anh-i gépállomásán, hogy állandóan üzemképes állapotban legyenek a mezőgazda- sági gépek. A munkában nincs fennakadás. Csokoládégyártó óriás Kujbisevben rövidesen elkészül a világ egyik legna­gyobb csokoládégyára. Évente körülbelül 17 ezer tonna terméket fog előállítani: sok millió tábla tiszta csoko­ládét. különféle adalékanyagokkal (dióval, tejjel. tölte­lékkel) készített csokoládét, ajándékdobozokat. csokolá­défigurákat. Ezenkívül a gyár évente több mint tízezer tonna félgyártmányt szállít egyéb cukrászati ipari vál­lalatoknak, és ugyancsak évente 3 ezer tonna kakaóport fog előállítani. — Ebben a gigantikus vállalatban minden gyártásfo­lyamatot gépesítenék és automatizálnak. A vasúti ko­csikból szalagok szállítják a kakaóbabot, a cukrot és az egyéb nyersanyagot az itt építendő hatemeletnyi ma­gas 21 üzemanyagraktárba, ahol a nyersanyagot tara nél­kül tároljál^. Innen a kakaóbabot szállítócsigás berende­zés viszi az osztályozó szitára, maid az elektromos bor­kőiébe és az őrlőberendezésekbe. Hat automatizált gyár­tósoron fogják önteni, hűteni, csomagolni és dobozokba rakni a csokoládét, amely aztán ugyancsak automatiku­san a késztermékraktárba kerül. Valamennyi művelet az emberi kéz érintése nélkül történik. A késztermék automatizált raktárában egyetlen rako­dómunkásra sem lesz szükség. Elektronikus vezérlésű különleges berendezések választják majd ki a megha­tározott rekeszből a megrendelőknek továbbítandó ter­méket és rakják vasúti kocsikba, vagy gépjárművekre. A termékek hűtésére, valamint a műhelyek levegőjé­nek kondicionálására 2 millió kilokalória/óra teljesít­ményű hűtőberendezést szerelnek fel. A gyár saját nyomdájában készíti majd termékeinek címkéit, és a dobozok művészi kiállításához szükséges anyagokat. Kék lángok a sivatagban Szovjet Türkménia térképéről félévszázaddal ezelöit még hiányoztak a természeti kincseket feltüntető jelzé­sek. Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott, a szovjet geológusok sokféle nyersanyag föld alatti rejtekhelyére derítettek fényt. A türkmén föld különösen földgázban gazdag, s elsősorban Krasznovodszk város lendületesen fejlődő iparának, valamint más városoknak és falvak­nak energiaigényét elégíti ki. Eljut azonban a Szovjet­unió európai területére, az ottani ipari centrumokba is. A geológusok nehéz körülmények ellenére eredménye­sen dolgoznak a Karakum-sivatagban, a fellobbanó kék láng reményében. összeállította; EL A.

Next

/
Thumbnails
Contents