Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

1969. szeptember 30. kedd «. oTdaf Á fegyveres erők ünnepén Nagy sikerű nemzetiségi nap Bácsalmáson Megyénk vezetői megkoszorúzzák a szobrot. (Folytatás az 1. oldalról) ben Bem József emlékét is őrizni kívánja, a tábornok szobra méltó helyet kap a harcostárs, Petőfi Sándor szülőföldjén. A lengyel és magyar him­nusz hangjai alatt a mi­niszterhelyettes leleplezte a szobrot. Józsa Bálint alko­tását, A lengyel nagykövet, valamint a tarnowi kül­döttség vezetőjének köszönő szaval után a szobor talap­zatát elborították az emlé­kezés koszorúi. A zenekar az Internacionálét játszotta, majd háromszoros díszsor- tűz és a díszszázad tisztel­gő vigyázzmenete követke­zett. A program a nyilvános katonai esküvel folytató­dott a község főterén.‘Vízi István alezredes ünnepi be­széde után elhangzott a ka­tonai eskü, majd Pozsgay Imre köszöntötte a honvé­deket. Az ünnepséget a katonák díszmenete zárta. B. P. (Folytatás az 1. oldalról) Mihály és dr. Veréb János országgyűlési képviselő. Az ünnepséget a Him­nusz elhangzása után Rádi Ignác, a községi pártbizott­ság titkára nyitotta meg. Mint mondotta, ennek a ta­lálkozónak különös jelen­tőséget ad, hogy közvetle­nül a terület felszabadulá­sának negyedszázados ju­bileuma előtt rendezték meg. Majd Grósz Károly, az MSZMP Központi Bi­zottsága propaganda és művelődésügyi osztályának a helyettes vezetője lépett a mikrofonhoz. Szólt arról, hogy alkotmányunk min­den Magyarországon élő nemzetiségének megadja azokat a jogokat, amelyek az egyenlőség jegyében megilletik őket. Az állam a hatalom, a törvények esz­közével biztosítja, hogy jo­gaikat senki se csorbít­hassa. — Pártunk politikájának egyik sarkalatos elve, hogy a nemzetiségek egyenrangú a magyar dolgozó nép fia fogadom...’! Ka­tonai eskü Kiskőrös főterén. Magyar veteránokat tűntettek ki Szénában Szófiai diplomáciai kép­viseletünk vezetője, Roska István nagykövet hétfőn a nagykövetségen a fegyveres erők napja alkalmából ren­dezett ünnepségen átnyúj­totta az Elnöki Tanács ál­tal odaítélt „Tanácsköztár­sasági Emlékérmet” azok­nak a bolgár és Bulgáriá­ban élő magyar veteránok­nak, akik ötven esztendő­vel ezelőtt részt vettek a Magyar Tanácsköztársaság megteremtésében, vagy a Magyar Vörös Hadsereg so­raiban harcolva fegyverrel védelmezték azt a külső in­tervenció ellen. A tizenkét kitüntetett kö­zött van Bozeró József, aki Münnich Ferenccel dolgo­zott együtt 1919-ben. s ké­sőbb a román kommunis­ták között is tevékenyke­dett. Ott volt Peter Szto- janov Georgijev, aki Kecs­keméten volt asztalosta- nonc a Tanácsköztársaság kikiáltásakor, részt vett a város munkásmozgalmában, Még az idén átadják rendeltetésének a mélykúti Alkotmány Termelőszövet­kezet több mint százférőhe­lyes szarvasmarha-istálló­ját, a fehérterror idején pedig bebörtönözték és kegyetle­nül megkínozták... állampolgárokként élhesse­nek és dolgozhassanak szo­cialista viszonyaink között — mondotta egyebek közt a nagygyűlés szónoka. — Abból indulunk ki, hogy egységes szocialista nem­zet vagyunk, szabad hazá­ban élünk és közösek az érdekeink. A marxizmus és a nemzetközi munkásmoz­galom létrejötte pillanatá­tól hirdeti az internaciona­lizmus és a szocialista ha- zafiság gondolatát. Orszá­gunkban megfelelően ala­kul a nemzetiségiek képvi­selete az államhatalomban, fejlődik a nemzetiségi nyelvű oktatás, mind haté­konyabban támogatjuk a tanárképzést, nőtt az anya­nyelvű órák száma az is­kolákban. A mi politikánk a béke, az egyetértés és a kölcsönös segítés politiká­ja. Ennek köszönhető, hogy ma már nincs úgynevezett nemzetiségi probléma. Ezt követően Ognyeno- vics Milán, a Magyarorszá­gi Délszlávok, valamint dr. Wild Frigyes, a Magyaror­szági Németek Demokrati­kus Szövetségének főtitká­ra köszöntötte anyanyelvü­kön a megjelent nemzetisé­gieket. A szabadtéri nagygyűlés áz Internacionálé hangjai­val ért véget. A színpadot elfoglalták az ünnepi kul­túrműsor szereplői. A né^ zőket sajátos ritmusú, szí­nes forgatag — kólók, csár­dások, mazurkák — kerí­tette hatalmába. Jellegze­tes dalokat adott elő a garai tanulókból álló német tánc­csoport, illetve az ugyan­ebből a községből származó délszláv táncegyüttes. Ba- bity Jakab és Krékity Ist­ván nagy tetszéssel foga­dott bunyevác duókat éne­kelt. A hímzett bársonyba öltözött, megfiatalodott ne­mesnádudvari csoport né­met népi táncokkal és da­lokkal vendégszerepeit. Temperamentumos műsor­számokat mutattak be, dú­san díszített öltözékekben a hercegszántói délszláv táncosok. A bátmonostori együttes a tájjelegű, ma­gyaros tánclépésekből adott ízelítőt. Különféle népek dalait játszotta a bácsal­mási úttörők harmonikaze­nekara. A helyi Vörösmarty Általános Iskola énekkara ugyancsak színes összeál­lítással lépett fel A leg­ifjabb nemzetiségiek kép­viseletében pedig a bácsal­mási délszláv óvodások lej­tettek el egy énekes-táncos játékot. A nemzetiségi találkozó hajnalig tartó vidám „ba­rátsági táncmulatsággal” fejeződött be a művelődési házban. H. F. HÁzoi TÁRlat A SZOCIALISTA BRIGÁD SEGÍTSÉGE Egy gyermekbénulásban szenvedő kislány közleke­dési gondját oldotta meg társadalmi segítséggel a Mecseki Ércbányák szolgál­tató üzemének ..Március 21” nevet viselő szocialista bri­gádja. A bányászlakta Kő- vágószöllősön élő Máhász Magduska harmadik osztá­lyos tanuló, nem tudta az új tanévet megkezdeni, mert kiskocsiját kinőtte. Az iskola és a tanács ké­résére új járószerkezetet készített a brigád. A tricik­lit már át is adták a kis­lánynak, aki ezután rend­szeresen látogathatja az is­kolát KERTSZÖVETKEZET — FÉLMILLIÓS BANKBETÉTTEL Miskolcon 1966-ban ala­kultak meg a kertszövet­AII. országos ifjúmunkás parlament felhívása Elvtársak! A PART- ÉS SZAKSZERVEZETEKHEZ, A MINISZTÉ- nak, felhívja társadalmunk A Magyar Kommunista RiUMOKHOZ ÉS ORSZÁGOS FŐHATÓSÁGOKHOZ, valamennyi érintett tagját: c„x.,«rá —ws Az t}ZEMEK Es VÁLLALATOK VEZETŐIHEZ, A munkájával, tanácsaival és KISZ-SZERVEZETÉKHEZ, ÜZEMI KOLLEKTÍVÁK- mtezkedeseivel az eddigi- HOZ, SZOCIALISTA BRIGÁDOKHOZ, TÁRSADAL- ."Ä".!! Ifjúsági szövetség Központi Bizottsága kezdeményezése alapján összehívott II. or­szágos ifjúmunkás parla­menten — társaink megbí­zásából, valamennyi szak­ma és üzem ifjúmunkásai­nak érdekeit képviselve — megvitattuk a munkásifjúság nevelésének, élet- és mun­kakörülményeinek alakulását, a pályakezdők helyzetét, problémáit. A tanácskozás során, ismételten megállapítottuk, hogy pártunk és kormányunk, az egész társadalom megkü­lönböztetett figyelmet fordít a munkásifjúság nevelésére. MŰNK MINDAZOn TAGJAIHOZ, AKIK RÉSZESEI, Irt^k/munkáSmbÍrrfvá! FELELŐSEI A MUNKÄSIFJŰSÁG NEVELÉSÉNEK. jását> járuljon hozzá hogy ÉLETKÖRÜLMÉNYEI ALAKÍTÁSÁNAK. a pályakezdő ifjak' vala­mennyi üzemben és válla­latnál fegyelmezetten dolgozzanak, becsületes munkájuk szerint érvényesüljenek, és jól érezzék magukat. A fiatal munkások életében, fejlődésében különösen fontos a munkába állást követő időszak. Ezért olyan országos akció elindítását kezdeményezzük, amelynek célja a pályakezdés elősegítése, megkönnyítése; a fiata- gondjainak megoldására. A munkásfiatalok közel egy- lókról való gondoskodás és a nevelés leghatásosabb milliós tábora nagyra értékeli ezt a szerető gondosko- módszereinek, formáinak kialakítása; a munkahelyi be- dást, és felelősségteljes, szorgalmas munkával viszo- illeszkedés feltételeinek javítása. nozza azt. Felhívjuk és kérjük az üzemi, vállalati KlSZ-szerve­Annak tudatában, hogy az ifjúság társadalmi prob- 7eteket és szakszervezeteket, legyenek gazdái ennek az lémái és állampolgári gondjai a társadalmi fejlődéssel akcIónakj g az idősebb munkások, üzemi, vállalati kol­lektívák, gazdasági vezetőle, a pártszervezetek támoga­tásával érjék el, hogy a munkásosztály legifjabb nerrt- zedeke jól felkészülve kezdjen hozzá jövendő társadéi-, ml hivatásának betöltéséhez. szoros összefüggésben oldódnak meg, a jövőben még több erőfeszítést kell tenni a munkásfiatalok sajátos hely- 7(>tőnek elemzésére, az ifjúmunkások «•v'eáaak javítá­sára. A II. országos ifjúmunkás parlament újra felmérve azokat a teendőket, amelyek muakásifjúságunlíra vár­U. országos ifjúmunkás parlament. kezetek és jelenleg már egy tucat működik belőlük. A tizenkét társulásnak 1129 tagja van akik kétszázhat­vannyolc holdon több ezer szőlőtőkét gyümölcsfacse­metét ültettek el és csak­nem háromszáz hétvégi pi­henőházat építettek. A leg­eredményesebben a két­százötven tagú — nagyobb­részt fizikai dolgozókból álló — perecesi „Fekete gyémánt” kertszövetkezet gazdálkodik. Az elmúlt há­rom évben a kertjeikbe be­vezették a vizet, kisebb erő­gépeket vásároltak és a to­vábbi beruházás megvaló­sítására több mint félmil­lió forintot helyeztek el bankszámlái ukra. MODERN PÁLYAUDVAR Megkezdődött a Közép- Dunántúl egyik legforgal­masabb pályaudvarának, Veszprém-külsőnek az áté­pítése. A több évig tartó körülbelül 30 millió forint­ba kerülő rekonstrukció so­rán az ország egyik legkor­szerűbb pályaudvarát ala­kítják ki. Az új állomáson dominó rendszerű biztosító berendezés, aluljárók, szi­getperonok szolgálják a gyors, biztonságos közleke­dést. MÓKUSOK INVÁZIÓJA Az utóbbi évtizedben nem volt olyan gazdag mogyoró­termés a Bükkben, mint az idén. Különösen a hegység déli részein, a Tarkó, a Pes- kő. Szentlélek konyákén hoztak bő termést a mogyo­rósok. A bükki erdők mó­kusai valósággal elárasztot­ták ezt a környéket. Az er­dészek megfigyelése szerint a mogyoróbokros vidéken több száz mókus vert ta­nyát. AZ ORSZÁGBAN ELSŐ A Magyar Autóklub — az orezóvhan eledként — műszaki állomást létesített Győrött a több mint 2 500 tagol számláló győri autó­klubnak. Az 1-es számú fő­útvonal mentén épült léte­sítmény három segélyszol­gálati kocsival és egy von­tatásra is alkalmas szállító tehergépkocsival valamint műszaki vizsgálatokra al­kalmas berendezésekkel is rendelkezik. HARMINC ÉVENKÉNT EGYSZER VIRÁGZIK Először virágzott ki ha­zánkban a szúrós levelű mexikói agave. amely har­minc-negyven évenként egy­szer hoz virágot. Az ama­rilliszfélékhez tartozó nö­vény csaknem 3 méter haj­táson neveli virágait. A fő­városi botanikus kertben lévő agavé hosszú virág­szárán tíz nagy fürtben 300-400 virágkehely him­bálózik. A csaknem 15 cen­timéteres, halványzöld vi- rágkelyhekből gyakran ki­csordul a nektár. PÁRATLANUL GAZDAG FLÓRA ABALIGETEN A kétszáz éve ismert, csaknem fél kilométer hosz- szú abaligeti cseppkőbar­lang a Mecsek egyik vonzó idegenforgalmi érdekessége. Szépségének bemutatására vezették be a villanyt tíz évvel ezelőtt, s jelenleg het­ven izzótest világítja belse­jét. Dr. Vöröss László Zsig- mond docens, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola tanára, aki egy évtizede vizsgálja hazai és külföldi barlangok­ban a villanyfényben élő zöld növények életfeltétele­it, érdekes megállapításokat tett. Míg a mesterséges vi­lágítás előtt az abaligeti barlang mélyében sem mo­hák, sem harasztok nem él­tek, most tizenöt fajt lehet megkülönböztetni, s ezek­ből 11 csak itt található. Ez azért különleges, mert másutt az egy helyen talál­ható fajok száma alig egy- kettő. összeállította & & j-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents