Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
4. oldat 1969. sseptember 84, szerda Szovjet segítség a magyar napfizikai kutatáshoz A Magyar Tudományos Akadémia debreceni napfizikai obszervatóriumában jelentős tudományos kutató munkát folytatnak elsősorban a Nap felületi változásainak vizsgálatára. A napfizikusok meglevő műszereikkel a napfoltok mozgását csak síkban tudják követni. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája csillagászati tanácsának és a szovjet napfizikusoknak a segítségével most bővülhet a hazai kutatások területe. Épül a silódomb A borotai Béke Termelőszövetkezetben harmincezer mázsa silót készítenek, téli takarmánynak. A képen látható lánctalpas traktor napraforgó—csalamádé—szudá- nifűkeveréket húz le egy lánc segítségével a pótkocsiról, hogy aztán a kazalba tapossa. A debreceni obszervatórium részére nagy teljesítményű koronagráf készül. Ebből a műszerből jelenleg csak egy működik a Kaukázusban, további hármat most állítanak fel. A Szovjetunióban és Debrecenben lesz az ötödik. A 14 méter hosszú, félméteres színképelemző szerelését a jövő évben kezdik Debrecenben. A műszerrel nyomon követhetik a napfoltok mozgását, a napfelület síkjára merőleges irányban is. Együtt könnyebb (i.) A vállalatok, intézmények, helyi tanácsok, a különböző szövetkezeti formák gazdasági együttműködéséről, társadalmi összefogásáról már több országos és megyei jellegű információ, nyilatkozat hangzott el, számos és jelentős újságcikk foglalkozott ezzel a témával. A bajai járásból filmhíradó is számot adott az eddigi eredményekről, kezdeményezésekről. Ügy érzem, hogy ez a folyamat most van kibontakozóban. Az összefogásnak sokféle formája járásunkban is azt igazolja, hogy e r’:-j*. >■ .•**' '-Lé-'■>- • * •: t. ■■ ■ ly réa mWáW (Pásztor Zoltán felvétele.) Helyiipar tegnap és ma Helyiipar. Ne tagadjuk: az elmúlt másfél-két évtizedben némi lebecsülő hangsúly vegyült a kifejezésbe. A gyakorlati következmény: erőteljes megkülönböztetések a bérszínvonalban, az anyagellátásban, az értékesítésben. S mégis: a hátrányos bánásmód ellenére a helyiipar dinamikusan fejlődő ágazatnak bizonyult. Ma 15 százalékkal részesedik a nemzeti jövedelem előállításában. Összességében nem „helyi” A helyi és sajátos igények. s nemkülönben a speciális foglalkoztatási gondok kielégítésében döntő szerepe van a helyiiparnak. Ha azonban összegezzük a helyiipari vállalatok tevékenységét, messze meghaladják azt. amit helyi, lokális szerepként értékelhetnénk. A tanácsi vállalatok száma megközelíti a háromszázat, a foglalkoztatottak pedig 130 ezres sereget alkotnak. A teljes termelés meghaladja a 19 milliárd forintot. A fa- és cipőiparban dolgozók fele helyiipari vállalatoknál tevékenykedik. az ország kenyérszükségletének kilencven százalékát helyiipari vállalatok elégítik ki, a lakáskarbantartások 80—85 százalékát a tanácsok építőipari vállalatai végzik ... A kisipari szövetkezetek száma mintegy 780, a foglalkoztatottaké pedig kétszázezer fölött van, a termelési érték 17 milliárd forintra rúg ... Minden negyedik ipari dolgozó helyiipari vállalatnál van. A példák beszédesek. S még inkább azok. ha hozzátesszük: a tanácsi vállalatok évente átlagosan 6—8 százalékkal növelték termelésüket. s a szövetkezeti ipar 1969 első félévében kilenc százalékkal termelt többet, mint 1968 hasonló időszakában, míg az egész ipar egy százalékkal növelte csak termelését. A minisztériumi iparét meghaladó fejlődési ütem. valamint az, hogy a helyiipari vállalatok jövedelmezősége relatíve nagyobb, mint a nagyiparban, mert azonos termeléshez egynegyed, egyhatod állóeszközt vesznek csak igénybe — nem mélyben rejlő, nehezen kiásható okok következménye. A helyiipar — nagyon kevés kivételtől eltekintve, mint például a vízművek vállalatai a régi mechanizmusban éppúgy, mint napjainkban — ahogy azt szellemesen valaki megfogalmazta — „nyakukon a késsel” dolgoztak. Azaz: a piaci kereslet, döntően hatott tevékenységükre, ritka esetben engedhették meg azt a luxust, hogy ne megrendelésre. hanem raktárra termeljenek, s ez az örökös készenlét pozitív gazdálkodási vonások kialakulását segítette — segíti napjainkban — elő. Nagyok és kicsik A nagyüzem-kisüzem párhuzam és összevetés mindkét fél számára tanulságos. Kétségtelen: a helyiipari vállalatok nem versenyezhetnek a nagyüzemek korszerűbb állóeszközállományával. megszilárdult termelési szervezetével, de versenytársak — mégpedig győztesek — olyasmiben, mint a kézzel előállított exkluzív termékek, a kis sorozatok. a piaci igények kielégítésére való gyors átállás. Vagy abban, hogy: helyben termelnek valamit. Például kenyeret. Mert kiderült, elsietett volt a kisebb sütőüzemek felszámolása, a túlzott koncentrálás, s ezért késik a kenyér szállítása, ezért kevés a szállítójármű stb. Vagy abban, hogy elvégzi a „kis munkát” is — az építőipari vállalatok például —, azokat, amelyekre még a kijelölések idején sem akadt minisztériumi iparhoz tartozó megvalósító. Mindezek, s sok más tényező egyik, nem lényegtelen következménye, hogy a legutolsó ilyen természetű számítások szerint — 1965-re értve — az egy forint lekötött eszközre jutó megtermelt nemzeti jövedelem a tanácsi iparban 0,87, míg a minisztériumi iparban 0,48 Ft volt. Eltűnő távlatok A gazdasági reformmal járó változások a helyiipart is hatosuk alatt tartják. A jelentős eredmények mellett néhány kedvezőtlen tapasztalat is akad. így például a nagy bérhányad miatt a csekély mértékű fejlesztési alap képződés az ágazati irányítás bevezetése után a piackutató, távlati műszaki fejlesztői munka átmeneti megrekedése. Ezek néhány helyen olyan benyomást keltettek. mintha a helyiipar távlatai eltűnőben lennének. A reform — mégha szabályozói nem is minden esetben igazolják ezt — éppen az ellenkezőjét célozza. A tanácsoknak a helyi iparpolitika alakításában adott döntő szerep ékesen bizonyítja ezt, s az is, hogy a reform előtti évekhez képest a kétszeresére növekedett a helyiipar fejlesztésére nyújtott állami támogatás. Tény. hogy a helyiiparnak van mit tanulni a nagyüzemi minisztériumi ipartól: munkaszervezeti fegyelmet, szervezettséget, jobb állóeszközkihasználást. az anyagelosztás és szállítás gazdaságosabb módszereit például. Bátran állíthatjuk azonban, hogy van mit tanulságként fölhasználni azokból a fölhalmozódott tapasztalatokból is. melyeket évek során a helyiipar vállalatai szereztek. A piaci hatások kényszerítő ereje, a „megrendelő az úr” szemlélet, a gyors termékváltás, a szükségletekhez való rugalmas igazodás másutt is megfelelő keretek között, alkalmazható tapasztalatok. A helyiipar dinamikus fejlődése nem hogy halványítaná, hanem nagyon is erőteljessé teszi a távlatokat. Azt a holnapot, amelyben „nagy” és „helyi” ipar a jelenleginél nagyobb egymásra hatással más és más eszközökkel ugyan. de| ugyanazt a mainál töké1?- tesebben szolgálja. Az igények jobb kielégítését. a társadalom gazdasági céljainak elérését. M. O. területen rendkívül nagy tartalékokkal rendelkezünk. A társadalmi összefogás ereje jelentős tetteknek válik forrásává. Nem várhatunk mindig és minden területen csak az állam támogatására. Magunk is lehetünk kezdeményezői olyan vállalkozásoknak, amelyek később túlnőnek a járás, esetleg a megye határain. E cikk keretében szeretnénk emlékeztetni a járás lakosságának néhány figyelemre méltó kezdeményezésére. Társadalmi összefogás Jelentősek a községfejlesztés során létrehozott vízművek. Eddig 21 községből 16-ban már üzemelnek, és megvalósításuk a lakosság közreműködésével a járás többi öt községében folyamatban van. Tizenkét helységben működik az öregek napközi otthona. Tizenegy községben többcélú új, vagy kibővített művelődési ház kerül még az idén vagy legkésőbb egy-két éven belül átadásra. Sorolhatnánk tovább a járdák, utak építését, a parkosítást, a középületek, a hétközi diákotthonok, az egészségügyet szolgáló létesítmények szorgalmazását, illetve mindezeknél a lakosság közreműködését. Hangsúlyozom, hogy az említettek csak széles körű összefogással valósulhattak meg. A jelentős értékű állami támogatás mellett számottevő a társadalmi munka a községfejlesztési, a lakossági hozzájárulás, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek. ktsz-ek, a MOKÉP egyösszegű kollektív anyagi támogatása. Az értelmiségiek, a termelőszövetkezeti tagok, a bérből és fizetésből élők személyes felajánlásaiból származó forintösszegek is hozzásegítettek a megvalósításhoz. Mindezek szép kezdeményezések. Azonban számos megoldásra váró feladat sürget bennünket, és egyál talán nem lehetünk elégedettek az eddigiekkel. A példák bizonyítanak Szólnék a gazdasági ösz- szefogásról is. Ma már 12 község példája bizonyítja, hogy még a rosszabb köz- gazdasági adottságú területeken is jól sikerültek a termelőszövetkezetek egyesülései. Javult a munkafegyelem, színvonalasabb' lett a vezetés, tervszerűbb a gazdálkodás. Ezzel szemben, ahol több a termelőszövetkezet a községben, ott nehezebb a gazdálkodás. Több helyen a vezetés színvonala sem megfelelő. A beruházásokat elaprózzák. Több községünkben napirendre került az egyesülésre való törekvés. A szövetkezeti gazdák látják, hogy ez az előrehaladás egyik feltétele, egyéni és társadalmi érdek. Egyébként erről úgy is meggyőződhetnek, hogy tanulmányozzák az egyesült termelőszövetkezetek példáit. Az együttműködésre számos lehetőség van a különböző szövetkezeti formák között. A bácsbokodi és a bácsalmási körzeti fogyasztási szövetkezetek példáját követve, másutt is érdemes lenne kidolgozni a falu jobb hús-, tej-, hal-, gyümölcsös zöldségellátásának módszereit. Az ilyen vállalkozások nem kis mértékben segítenék a járási székhely. Baja, ellátásának javítását is. Túlzott óvatosság Olyan kezdeményezést is várunk, amely elősegíti a hiánycikkek* csökkentését. A ktsz-ek és a termelőszövetkezetek összefoghatnának a gazdák téli foglalkoztatásának elősegítésére. Jó példa lehet erre a csávolyi ktsz és a bácsbokodi fogyasztási szövetkezet elgondolása, mely szerint a téli időszakban a ktsz félkész árut, férfi- és női fehérneműt és egyéb cikkeket adnak ki befejezésre a termelőszövetkezeti asszonyoknak, lányoknak. A készárut a fogyasztási szövetkezet értékesítené. Néha túlzott óvatossággal találkozunk, hiányzik a vállalkozói szellem. A szövetkezeteknek maguknak kell keresni az utat sajátos gondjaik megoldására. Kezdeményezéseiket támogatja a járási párt-végrehajtóbizottság. Tanulmányterveket készítünk közösen a járási tanáccsal. Ezek az öntözés fejlesztését, húsüzem létesítését, a homok jobb hasznosítását, a nagyobb arányú csemegeszőlő-telepítést, a falu ellátását, a gazdálkodás javítását segítik elő. Nagy gondot fordítunk az értékesítési lehetőségek bővítésére. (Folytatjuk) Szabó Imre a bajai járási pártbizottság első titkára Magyar filmek a külföldi fesztiválokon A Locarnóban és Tokióban októberben sorra kerülő filmfesztiválokra egy-egy magyar játékfilmet hívtak meg: Simó Sándor „Szemüvegesek”, illetve Jancsó Miklós „Csillagosok, katonák" című alkotását. Locarnóban lepergetik majd Kenyeres Gábor „Drágám” című rövidfilmjét is. Novemberben fesztivált rendeznek két amerikai nagyvárosban is. New Yorkba Elek Judit „Sziget a szárazföldön”, Chicagóba pedig Sára Sándor „Feldobott kő” című alkotását hívták meg. Ugyancsak New Yorkban vetítik le Reisenbüchler Sándor „A Nap és a Hold elrablása” című rövidfilmjét is. (MTI)
