Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

Az emlékezet kémiája A mindenkor divatos divat i A felfedezések korának híres utazói több esetben arról számoltak be, hogy olyan vad törzsek nyo­mára bukkantak, ame­lyek emberhúst is esznek. Ma már tudjuk, hogy e kanibalizmusra sohasem az éhség indította az em­lítetteket, hanem szertar­tások keretében abban a reményben fogyasztották el a megölt ellenséget, hogy annak jótulajdonsá­gai; átszállnak a legyőzők­be. Vajon lehet-e valami tudományos alapja ennek 9 hiedelemnek? Egyes álacsonyrendű állatokkal — az örvényférgekkel (planáriákkal) — végzett kísérletek mindenesetre « elgondolkoztató eredmé­nyekhez vezettek. Az örvényférgek egy csoportját fényhatások­kal és áramütésekkel — végtelen türelemmel — bizonyos egyszerű moz­dulatokra tanították meg. Ha azután egy-egy ilyen „idomított”, férget kereszt­ben kettévágtak, midkét félből a „leckére” ponto­san emlékező teljes állat alakult ki. Még megle­pőbb volt, hogy amikor a „tanult” férgek felaprított testét megetették a „ta­nulatlanokkal”, a „kanni­bálok” maguk is tanultak lettek, tehát sértetlenül megették fajtársuk „em­lékezetét/’ is. A vizsgála­tokat tovább finomították s rájöttek, hogy a „ta­nult” férgek testnedvének injekció útján való ada­golása is elégséges az em­lített hatás eléréséhez, az emlékezetbe vésett infor­mációk átviteléhez. Az emlékezet szerveze­ten belüli vizsgálatára további kísérletek követ- ■v keztek e megdöbbentő felfedezés , után, ezúttal már magasabbrendű élő­lényekkel, halakkal. Azt tapasztalták, hogy míg a planáriák igen hamar fe­lejtenek, addig a betanított halaknak még 20—30 nap eltelté­vel sem csökken szá­mottevően az emléke­zetük. Az is bebizonyosodott, hogy a halaknak, mind rövid, mind hosszú távú emlékezete van. A tudósok nem eléged­tek meg a megfigyeléseken alapuló kísérletekkel, az emlékezet mechanizmusá­nak tisztázására elméle­teket dolgoztak ki a mind intenzívebbé váló bioké­miai kutatások eredmé­nyei alapján. Az emléke­zet kialakulásának és az idegrendszerben folyó fe­hérjeszintézis kapcsolatá­nak bizonyítására ismét a halakat „hívták segítsé­gül” a tudósok. A keresz­tülfúrt koponyacsonton, az agy fölé, fehérjeszin­tézist gátló anyagokat — puromicint vagy acetoxi- ciklohexomidet — fecs­kendeztek be. Azt tapasz­talták, hogy ha a tanítás után azonnal adják eze­ket az anyagokat, a ha­laknak semmilyen emléke sem marad a „leckéről ’, ha egy óra múlva, úgy később mindenre emlé­keznek. Amióta tudjuk, hogy a szervezet makromolekulái (DNS, RNS, és elvileg a fehérjék is) információtá­rolásra is képesek, az emlékezés mechanizmusá­nak kulcsát e vegyületek valamelyikében látják. Ennyire azért nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot, valójában ugyanis arról van szó, hogy az emlékezet az egész központi idegrendszer funkciójának tekinthető, amely magában foglalja az egyes idegsejtekben le­zajló folyamatokat is. Eb­ből következően az emlé­kek tárolása tehát nem a makromolekulában, ha­nem a sejtek közötti kap­csolatok rendszerében tör­ténik. Ez úgy megy vég­be, hogy a szervezetbe befutó információ meg­változtatja egyes idegsej­HETFO: Karfiolleves, rakott burgonya, alma. KEDD: Tarhonyaleves, lő­cs ó rizzsel, szőlő. SZERDA: Zöldségleves, tú­rós csusza tepertővel, körte. CSÜTÖRTÖK: Köményma­ftos leves, sertéscomb rántva, sóskamártás, krumplipüré. FENTEK: Gombaleves, — SZOMBAT: Székelykaposzta, rizsfelrujt. VASÁRNAP: Húsleves, pulykasült petrezselymes rizzsel és burgonyakörítéssel, birsalmakompót, piskótatekercs vajkrémmel töltve. Befősés BIRSALMAKOMPÖT. A birsalmát meghámozzuk, mag­házát, magját eltávolítjuk, szeletekre vágjuk, citromos vízbe tesszük, vagy megké- nezzük, majd utána több víz­ben átmossuk. Szitára téve lecsurgatjuk. Szirupot készí­tünk, amikor már fő, a birs­almát félig ebben megfőzzük, majd üvegbe rakjuk; s azt a szirupot, amiben főtt rá­öntjük, majd lekötjük és ki- gőzöijük. SZÖLÖKOM^ÖT. A nagy­szemű szőlőt — kis szárát rajta hagyva — a fürtről le­vágjuk, ' megmossuk, szitára tesszük, lecsurgatjuk, majd ■ üvegbe rakjuk. Egy kiló cu­korból és fél liter vízből sű­rű szirupot főzünk és ezt melegen ráöntjük, kevés sza­licilt teszünk a tetejére, 5—8 percig gőzöljük. Ha nem akarjuk gőzölni, akkcw a szi­rupot forrón öntjük rá és száraz gőzbe tesszük. BIRS ALMASAJT. A nagy birsalmákat megmossuk, meg­hámozzuk. annyi vízzel, hogy ellepje addig főzzük, míg hé­ja repedni kezd. Ha kihűlt, a vízből kiszedjük, meghá­mozzuk és tormareszelőn le­reszeljük. A reszelt birsalmát megmérjük, ameímyi súlyú a birsalma, ugyanannyi súlyú cukrot veszünk. A cukrot ke­vés vízzel addig főzzük, míg grízesedni kedz.' Ekkor bele­tesszük a lereszelt birsalmát és kilograrhmonkéht 2 cit­rom levét. Tíz percig folyto­nos keverés mellett főzzük. Ha a tányérra ejtett csepp megkeményedik, akkor víz­zel kiöblített formákba önt­jük és 1—2 napig benne hagy­juk, azután kiborítjuk és megszárítjuk. ECETES . SZILVA. 6 kiló szilvához veszünk 1 liter vi­zet, 3—4 deci ecetet, 50 deka cukrot. Felforraljuk és egy- sSevre osak annyi szilvát te- szüak bele, amennyit a lé el­fed. Pár percig főzzük, majd jdl kimosott, szárazra törölt üvegekbe kiszedjük. Ezután a levét ismét felforraljuk, ltevé* szalicilt is teszünk be­le és a szilvára öntjük. Lég­mentesen lekötözzük, száraz gőzbe tesszük, tek RNS-ét, majd a meg­változott RNS-en új fe­hérje szlntetizálódik, mely az egyes idegsejtek kö­zött új kapcsolatokat lé­tesít. Mint láthatjuk, a folyamat elvileg rendkí­vül egyszerű, a gyakor­latban azonban végtelen bonyolult. Ennek megfele­lőn a részleteket feltáró kutatások is csak lépés- íut-iépésre haladhatnak előre a mechanizmus tit­kainak telje«, végleges feltárásáig. Ámde térjünk vissza az emberevő kannibálokhoz. Nyugodtan leszögezhetjük, hogy az ellenség jótulaj­donságainak nem lesznek birtokosai a tetem elfo­gyasztása után, márcsak azért sem, mert az ember emésztő-csatomájáfyól a makromolekulák a sejten kívül ható enzi­mek által „építőkövek­re” lebontva szívódnak fel, s így minden modekula- szerkezetben tárolt infor­máció elvész. De kizárja az 'átvitelt az emberi szer­vezetnek az a védekező mechanizmusa is, amely az idegen eredetű makro­molekulák döntö többsé­gót azonnal hatástala­nítja. motívumok sikere soha nem alkonyodott le, min­denkor bájos-kedves díszei a ruhának, blúznak, vagy éppen a lakásnak.' Legfel­jebb még nagyobb teret hódítanak. Kell-e rá jobb bizonyság, mint például a tetszetős, hosszított hímzett mellény­kék, amelyekből egyre többet látni fiatal lányo­kon? Vagy a hét elején be­fejeződött Budapesti őszi Vásáron szerzett tapaszta­lat, miszerint a népi motí­vumok alkalmazása reme­kül érvényesül a csinos öl­tözködés kellékein is ? Hadd szemléltessék az alábbi képek; A divat jön. hosszabb- Van azonban kivétel: rövidebb ideig hódít, de bármilyen divat kopogtat soha nem vívja ki az álta- is, a népi hímzések, népi Az előtérben látható retikülön igazi a kalocsai csipke! lános sikert. Hogy miért? Mert például mire a kevés­bé bátrak is megbarátkoz­nának vele, beköszönt az új. És kezdődik minden élőről. Szüntelen folyamat ez még akkor is, ha oly­kor felfedezzük: 2—3 évti­zedenként vissza-visszatér- nek, csaknem ismétlődnek a formák, megoldások... Gyorsan elkészíthető horgolt ruha E cipők forgalombahozatalát a jövő évre ígéri a keres­kedelem. Ugye,’ milyen kitűnő ötlet a szür-rátétcs díszítés? Körülbelül 70—80 deka kétszálas zefirfonal, vagy ennek megfelelő vastagsá­gú szintetikus fonal és 3- as horgolótű szükséges hozzá. Készítsük el a meg­felelő szabásmintát. A ru­ha elején és hátán is a s-mknva alján kezdjük a munkát a megfelelő hosszú­ságú láncszemmel, amelyet azonban négyszálas fonal­ból készítsünk. Egyenesen horgolunk egészen a karöl­tőig, ahonnan azután a szabásmintának megfelelő­en fogyasztunk és készít­jük el a nyakkivágást is. A háromnegyedes ujjakhoz az alsókarnak rrtegfelelő bőséget vegyünk és a munkával a vállak felé ha­ladunk. A ruhánál sem ol­dalt, sem a karnál nem kell ráhagyni. A pontos méretet mindenütt tartsuk be, hogy az összedolgozás egysze­rűbb legyen. Minta: Az első sornál minden láncszembe egy kétráhajtásos pálcát horgo­lunk. 2. gór: 10 kétráhajtásos pálca, két láncszemet ki­hagyva. a harmadikba 2 kétráhajtásos pálcát horgo­lunk, majd két láncszemet készítünk. Ezután ugyan­oda visszaöltve ismét 2 két­ráhajtásos pálca követke­zik. Két láncszemet ki­hagyva ismét 10 kétráhaj­tásos pálca következik. Is­métlés. 3. sor: A 10 kétráhajtásos pálcára pálcákat horgo­lunk, majd a 2 kétráhajtá- sos pálcát, közötte a két láncszemmel, az előző sor négy különpálcájának kö­zepébe öltjük. Ide öltjük a következő 2 kétráhajtásos pálcát. Ezáltal egy érdekes pálcacsoportot kapunk, — amely, díszíti a ruhát. A nyakat azonos fonal­ból patentkötéssel kötjük és kézzel dolgozzuk az ösz- szeállított ruhára. A kötés ugyan rugalm'as, mégis ajánlatos hátul rést hagyni a gombolásnak. A ruha ol­dalait, az ujjakat ráhajtás nélküli pálcákkal horgol­juk össze. így dolgozzuk be a befércelt ujjat is. A ru­ha oldalaiba ezután danu- bia szalagot fércelünk, hogy ne nyúljon meg és annak ellenére, hogy elég sűrű mintájú, be is bélel­hetjük, mert így biztosan nem üljük ki. (Heures Cláires modell.) Derékban befűzött hor­golt övvel karcsúsítjuk. Folttisztítás Folt esett a szöveten, bútorkárpiton. autóülésen? Kétségbeesés helyett a gyors tisztítás segít. Csak nem mindegy, hogy mit mivel: — Cipőkrémet nagysze­rűen oldja, a terpentin, he­lyét is eltünteti a benzin. — Csokoládéval össze­kente a kisgyermek a bú- torhuzatot? Hideg vízzel mossuk le, benzines ruhá­val dörzsöljük át és ha megszárad, már csak ki kell kefélni. — Golyóstoll sokszor hagy foltot a zakón. Ace- tonos, vagy tiszta alkoho­los dörzsöléssel klvehetjük belől. — Gyümölcs levét meleg ecettel, vagy citromlével lehet kivenni. A folyadék­kal átitatott fehér vászon­darabbal ütögetésszerűen ajánlatos benedvesíteni az anyagot, s csak azután sza­bad melegvízzel kimosni. — Kakaófoltot kizárólag hidegvizes ruhával dörzsöl­jük ki. — Kávényomot viszont glicerines ruhával, ütöge­tésszerűen nedvesítsük be, azután következzék a hi­degvizes mosás. — Teafolt orvossága a híg szalmiákszesz, vagy citrom­lé, majd meleg szappanos vízzel teljesen eltűnik a nyoma is. — Zsírpecsétek ellen a leghatásosabb a hagyomá­nyos módszer: meleg szap­panos víz. vagy benzinbe mártott fehér vászon, dör­zsölés. — Veyfoltot is eltávolít egyrész ammóniák és négy rész vízből álló oldat. Jó, ha megfogadjuk; mindig frissiben tisztítsuk ki a foltót. Először mindig parányi helyen végezzünk próbatisztítást. És vigyázat: az aceton. benzin, alkohol, vagy terpentin tűz- és rob­banásveszélyes. Még a kör­nyékén se égjen nyílt láng!

Next

/
Thumbnails
Contents