Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

8. oMa! 1969. szeptember 20, szombat 'UfUXfiS» GROMIKO, a SzoV' jetunió külügyminisz­tere tegnap mondott beszédet az ENSZ- közgyűlésen, s vála­szolt Nixon elnöknek csütörtökön elhang­zott felszólalására, amely a nyugati hír- ügynökségek kom­mentálása szerint semmi újat nem adott, s általános csalódást keltett. A New York Times Nixon beszédét a régi amerikai politika védekező ismételgetéseként említi. Bár az el­nök beszéde bőven tartalmazott nemes veretű béke­felhívásokat, „a szép szavak nem helyettesíthetik a ko­moly tetteket’’, jegyzi meg a vezető amerikai napilap. Az elnök megkísérelte, hogy a vietnamiakra hárítsa a felelősséget annak az agressziós háborúnak az elhúzó dásáért, amelyet az Egyesült Államok kezdett és foly­tat, s ily módon tagadja egy egész népnek a külföldi intervenció ellen folytatott harcának jogosságát. AZ ARAB delegációk vezetői is hevesen bírálták Ni­xon elnököt az ENSZ-ben elmondott beszéde miatt, leg­főképpen azért, mert egy kalap alá vette az agresszor Izraelt és áldozataikat, az Izrael által megszállt terü­leteken élő arab népeket. Az egyetlen pozitív nyilatko­zat Nixon beszédével kapcsolatban Abba Eban izraeli külügyminiszteré volt, s ezen nem is lehet csodálkozni. A LÍBIAI Arab Köztársaságban konszolidálódott a helyzet. A miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy amint az előző rezsim által kötött egyezmények és meg­állapodások lejárnak, a Líbia területén levő angol és amerikai támaszpontok használati jogát nem újítják meg az imperialista hatalmakkal. A LÍBIÁVAL szomszédos Tunéziában visszafelé halad­nak az úton. Épp a minap hozták nyilvánosságra azt a döntést, hogy felülvizsgálják a hét esztendővel ezelőtt hozott földreformtörvényt, amely a néhány héttel ezelőtt leváltott gazdasági miniszter szövetkezetesítési elképze­léseit tükrözte. A földreformtörvény felülvizsgálatának a célja, hogy „hatékonyabban védelmezhessék a magán- tulajdont”, egyszóval a kapitalista fejlődést erősítsék a mezőgazdaságban is. LATIN-AMERIKA országaiból nagyszabású tömeg- megmozdulásokról érkezett jelentés. A tüntetők, sztráj­kolok ellen a katonai junta Brazíliában módosította az alkotmánynak azt a cikkelyét, amely békeidőben az életfogytiglani börtönt írja elő a legsúlyosabb büntetés­ként. Most „forradalmi felforgató háború kirobbantá­sára irányuló cselekmények” jogcímén halálos ítélet szabható ki a sztrájkokban, tömegmegmozdulásokban résztvevőkre. A mexikói fővárosban sorozatos bomba­robbanások történtek a tavalyi nagyszabású kormány- ellenes diákmozgalom leverésének évfordulója közeled­tével. A mexikói hatóságok fokozott óvintézkedéseket foganatosítottak. Több ezer rendőrt vezényeltek oda, ahol mostanában bombák robbantak, hogy elejét vegye az újabb megmozdulásoknak. Telefon-lehallgatási botrány robbant ki a harmadik latin-amerikai ország, Uruguay fővárosában. Lehallgató berendezéseket találtak a kor­mányhoz közel álló személyek otthonaiban. A monte- videói lapok a telefon-lehallgatás ügyet az amerikai köz­ponti hírszerző hivatal, a CIA művének tekintik. A LAKOSSÁG széles körű tiltakozása ellenére az amerikai atom-tengeralattjárók tovább folytatják kéret­len látogatásaikat Japánba. Ma érkezik Jokoszuka ki­kötőjébe az egyik amerikai atom-tengeralattjáró, hogy 5,készleteit feltöltse és a legénység kipihenje magát”. A lakosság felháborodása jogos, mert az ilyen látogatások után az érintett kikötőkben és környékén mindig erős rádioaktív fertőzést észleltek. PÁRIZSBAN tegnap is tartott a metró dolgozóinak csaknem teljes, az autóbusz vállalat alkalmazottainak pedig részleges sztrájkja. Hatalmas forgalmi torlódások keletkeztek, mivel a földalatti és az autóbuszok vesz- teglése következtében a külvárosokból a szokásos napi 800 ezer gépkocsinál félmillióval több autó torlódott össze a hatalmas város utcáin. K. A. Gromiko javaslatai a nemzetközi biztonság megszilárdítására Hétfőn folytatódik a vita az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszaka pénteken New Yorkban folytatta általános vitáját. A délelőtti ülésen hangzott el Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt be­széde. Rajta kívül beszédet mondott Aicsi japán kül­ügyminiszter, valamint a görög rezsim külügyminisz­tere. A közgyűlés szombaton nem tart ülést, hétfőn foly­tatják az általános vitát. Pénteki beszédében fon­tos javaslatokat terjesztett az ENSZ közgyűlése elé Gromiko szovjet külügymi­niszter a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáról. A szovjet kormány nevé­ben javasolta, hogy a köz­gyűlés forduljon felhívás­sal minden állam kormá­nyához, így az ENSZ kere­tein kívül álló kormányok­hoz is, s ebben szólítsa fel őket határozott intézkedé­sek megtételére a nemzet­közi biztonság megszilár­dítása érdekében. Gromiko a szocialista or­szágok nevében nemzetközi egyezmény-tervezetet ter­jesztett élő a vegyi és bak­teriológiai fegyverek eltiltá­sáról. A szovjet delegátus nagy érdeklődéssel várt be­szédében leszögezte: a Szovjetunió és a szocialista országok messzemenően tá­mogatják az Egyesült Nem­zetek Szervezetének a bé­ke fenntartására és meg­szilárdítására irányuló erő­feszítéseit, amit a világszer­vezet legfontosabb felada­tának tekintenek. Ezt kí­vánják elősegíteni az új tervezettel is. A vietnami háborúval kapcsolatban leszögezte: a Párizsiban folyó tárgyalá­sok a vietnami kérdés po­litikai rendezéséről folynak s ezeken mind a VDK, mind az ideiglenes forra­dalmi kormány konkrét ja­vaslatokat tett a rendezés megvalósítására. Ezzel „az Egyesült Államok számára lehetőség nyílott arra, hogy kikerüljön a zsákutcából, ahová saját akaratából ju­tott” — mondotta. Az ag­resszív háború befejezése, a vietnami béke megterem­tése mind a vietnami nép­nek, mind pedig az egész világnak létszükséglete. Meggyőződésünk, hogy er­re az amerikai népnek is szüksége van” — mondotta a szovjet külügyminiszter. A közel-keleti helyzetről szólva Gromiko határozot­tan leszögezte, hogy a je­lenlegi válságért Izrael, il­letve az izraeli politikát támogató elemek felelősek. A rendezés alapvető felté­teleként jelölte meg a szov­jet külügyminiszter az ag­resszor csapatainak teljes kivonását a megszállott arab területekről, a Biz­tonsági Tanács határozatá­nak megfelelően. Ez a ha­tározat egyben leszögezi minden állam jogát a füg­getlen állami létre. „Min­den jel arra mutat, hogy Tel-Avivban a közel-keleti helyzetet nem a béke, ha­nem a további feszültség irányába akarják terelni. Nixon amerikai elnök­nek válaszolva, Gromiko kijelentette, a szovjet kor­mány véleménye szerint mindaddig haszontalan egy közel-keleti fegyverszállítá­si embargóról beszélni, amíg az izraeli csapatok megszállva tartanak arab területeket. Gromiko igen részletesen foglalkozott az európai helyzetről, ezen belül az NSZK-val. Megállapította, bár Európa ma mentes a nyílt válságoktól, annak kö­vetkeztében, hogy a konti­nensen új erőviszonyok jöt­tek létre, megalapozatlan lenne a túlzott derűlátás. Az európai kontinensen fegyvereket halmoztak fel, köztük nukleáris fegyvere­ket és katonai csoportok állnak egymással szemben. Gromiko ismételten fel­hívta a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a német militarizmus és revansiz- mus újjászületése jelent. Ezek az erők ma már nyíl­tan előálltak és a küszö­bön álló választásokon „an­Á svájci sajtó Csehszlovákia-ellenes hadjárata A Rudé Frávo pénteki számában a svájci sajtó, Csehszlovákia-ellenes had­járatával foglalkozik. A cikk rámutat, a svájci saj­tókampány antikommunis- ta jellegére és emlékeztet arra, hogy a jelenleg Svájc­ban tartózkodó 12 000 cseh­szlovák emigráns elsősor­ban politikai tőkét jelent a vezető burzsoá pártok, köztük a Svájci Szociál­demokrata Párt számára. Az augusztus 19—22. kö­zött tetőpontra hágott cseh­szlovákellenes kampány­ban — írja a lap — olyan svájci újságok jártak az élen, mint a Neue Zürcher Zeitung, a "National Zeitung a Weltwoche és a Neue Zeitung, ezek az újságok el­feledkeztek az országok közti udvariasság nemzet­közi normáiról, és az anti- gzocialista- és kommunista­ellenes erők teljes szókin­csét felhasználva azt állí­tották, hogy Csehszlovákiá­ban mély szakadék tátong a vezetőség és a néptöme­gek között. A svájci ható­ságok több városban meg­engedték a csehszlovákel­lenes tüntetéseket és pro­vokációkat. NSZK-beli vegyi fegyverek az USA-nak KOPPENHÁGA (MTI) A Szocialisten című dán folyóirat legutóbbi száma cikket közöl, amely kifejti, hogy azok a gyárak, ame­lyek a hitleri Németország­ban a koncentrációs tábo­rok gázkamrái számára ké­szítették a mérgező anya­Ázsia biztonságáért ÜJ DELHI. (Reuter) A moszkvai és belgrádi tárgyalásairól hazatért Di­nes Szingh indiai külügy­miniszter kijelentette, hogy a szovjet vezetőkkel hasz­nos megbeszéléseket foly­tatott az ázsiai biztonság­ról. Elmondotta, hogy a szovjet vezetők az ázsiai kollektív biztonsági szerző­dést nem „védelmi ’ pak­tumnak képzelik el, hanem olyan szerződésnek, amely az ázsiai országok együtt­működésén és a vitás kér­dések tárgyalásos rendezé­sének elvén alapul. Ez a felfogás pedig nagyban megegyezik Indiának az ázsiai együttműködésről vallott nézeteivel — han­goztatta az indiai külügy­miniszter. gokat, most újra teljes ka­pacitással dolgoznak és ve­gyi fegyverekkel látják el az Egyesült Államokat, Nyugat-Németországot és a NATO más országait. 1945. óta az Egyesült Ál­lamok a nemzetközi egyez­mények megsértésével, a világ tudósainak intelmeit semmibevéve nemcsak ve­gyi- és baktériumfegyvere­ket gyárt, hanem kísérlete­ket is végez e fegyverek használatára vonatkozólag. Vietnamban és a világ más részeiben napról napra folynak ilyen kísérletek — írja a lap. A cikkíró reményének ad kifejezést, hogy a dán ál­lamférfiak gondoskodnak arról, hogy az ország terüle­tén semmi körülmények között ne helyezzenek el vegyi és baktériumfegyve­reket. tibolsevista” programmal lépnek fel. „Közös érdekünk és fe- Scdatunk, hogy megállítsuk a veszélyes tendenciákat az NSZK fejlődésében, meg­állítsuk és szétzúzzuk az is­mét hatalomra törő neoná- cizmust” — mondotta Gro- miko külügyminiszter* Elűzlek a támadókat KAIRÓ. (MTI) Izraeli repülőgépek pén­teken délelőtt ismét táma­dást hajtottak végre a Szuezi-öböl térségében Ras Zaafarana és más egyipto­mi célpontok ellen. Az egyiptomi légelhárítás — azonban olyan heves tűzzel fogadta őket, hogy a bom­bázók kétszeri próbálkozás után visszahúzódtak. A légelhárítók tüzében lezu­hant három Skyhawk típu­sú repülőgép, közölte Kai­róban egy katonai szóvivő. Líbia Arab Köztársaság Szeptember 1-én váratlan hírt közöltek a hírügynöksé­gi jelentések: Líbiában a fegyveres erők forradalmi paracsnokságának tanácsa megdöntötte a királyságot és kikiáltotta a Líbiai Arab Köztársaságot. A forradalom vezetői közleményben tettek hitet az antiimperialista, an- tikolonialista és az arab ha­ladás ügyét szolgáló külpoli­tika és demokratikus, a ha­ladó tömegekre támaszkodó belpolitika mellett. Az 1 759 540 négyzetkilomé­ter területű (kb. 19-szer na­gyobb hazánknál) és 1 millió 803 ezer lakosú Líbia az 1960-as évek elejéig Afrika és az arab világ egyik gazdasági­lag legelmaradottabb országa volt. A sivatagi ország lakos­sága ekkor zömmel nomád állattenyésztő volt, földmű­veléssel csupán az oázisok­ban és az olasz telepesek ön­tözött tengerparti földjein foglalkoztak. Az ország legfőbb bevételei éveken át a világhá­borús roncsok eladásából (1942 —43-ban nagy páncélos csaták folytak ezen a területen), és az amerikai és brit támasz­pontok bérleti díjaiból szár­mazott. A kőolajkitermelést 1962-ben kezdte meg. Azóta a kezdeti 876 ezer tonnás évi termelés 1968-ban már 128 mil­lió tonnára növekedett. Csőve­zetékek, kikötők épültek, és jelentősen megnövekedett a munkásosztály is. Jelenleg a világon a 4. kőolajtermelő or­szág, 1969-ben már 140 millió tonna olajat fog kitermelni. A termelést 90 százalékban ame­rikai, 10 százalékban nyugat­európai és japán monopóliu­mok végzik. A termelt kőolaj nagy része Nyugat-Európába kerül. Az NSZK ebben az év­ben 40 millió tonnát vesz át. A hatalmas bevételek követ­keztében az állami költségve­tés az 1961-es 13 millió font sterlingről 1968-ban 300 millió font sterlingre emelkedett. A lí­biai olaj szerepe a Szuezi-csa- torna lezárása óta megnöveke­dett, az ebből származó elő­nyöket azonban a királyi kor­mány a fennálló társadalmi rend megszilárdítására hasz­nálta. A szeptemberi forradalom az előjelek szerint lehetőséget ad az ország népének, hogy fel­zárkózhasson a többi haladó ország mellé, és erősítse ezek egységét az arab nemzeti fel- emelkedésért és egységért ví­vott harcban. — TERRA — 100 éve született Marcel Cachin Marcel Cachin már több mint 11 éve halott, de élete, a haladó mozgalo­mért végzett munkássága ma is példaadó, tanulsá­gokkal teli. 1869. szep­tember 20-án egy kis bre­ton halászfaluban szüle­tett, ahol a halászok az éjszakai órákban az apály- lyal szálltak tengerre és hajnalon az új dagállyal tértek meg. Szülőfalujá­nak küzdelmes, a tenger­rel vívott kemény élete formálta Cachin szilárd, küzdeni tudó jellemét. Középiskolai tanulmá­nyai elvégzése után került a bordeauxi egyetemre filozófiát tanulni. Itt lé­pett be 1891-ben a mun­káspártba, és a szocialista diákcsoportba. Mint aktív párttag bekerült a bor­deauxi városi tanács ve­zetőségébe, újságíró lett, majd a munkáspárt me­gyei titkára. 1917 elején a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom évében egy fran­cia külügyi bizottság tag­jaként Oroszországban jár. Tapasztalatatairól gyűléseken szinte egész Franciaországnak beszá­molt: „Láttam az orosz forradalmat, vele vagyok!” -I- hirdette Cachin. Szakít az áruló II. Internationá- léval, majd Moszkvába ér­kezik, ahol részt vesz a Kommunista lnternacio- nálé második kongresszu­sán, tárgyal Leninnel. Mint a Francia Kommuz nista Párt alapító tagja, kitűnő szónoka, ragyogó tollú újságírója és nagy-, műveltségű filozófusa har* col a pártért, amelyet ki-, vülről a burzsoázia erői szakszervezeteinek szün­telen támadásai, belülről az opportunisták, majd a besúgók próbáltak bom­lasztani. Cachin több mint 70 éves kora ellenére aktí­van részt vett a hitleri megszállók elleni ellen-« állási mozgalomban. A második világháború után ismét elfoglalta posztját az Humanité élén és a párt vezetésében. Életé­nek utolsó órái is a mun­ka jegyében zajlottak le. Szíve minden dobbanása és tehetségének minden szikrája, munkásságának idején naggyá lett párt­ját, az FKP-t szolgálta. Haláláig kitartott a pro­letár-internacionalizmus mellett és hű védelmező­je volt a kommunista esz­méknek, a szocialista rendszernek. Születésének 100. év­fordulóján mi, magyarok is kegyelettel emlékezünk meg Marcel Cachinről,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents